Fórum témák
» Több friss téma |
Szia !
Lenni kell különbségnek !a saját botantennájával alig hallható nekem is ilyen vevőm van. Ja és nem muszály közvetlenül feletted menjen el a műhold pl románia felett megy akkor is hallom. kb 6óránként lehetne venni a jelet.
Szia, múltkor a szobából próbáltam venni a műholdat az Albrecht rádióval, az antennáját kicseréltem egy 90 cm-es teleszkópantennára (az eredeti rövid helyett). Mikor a műhold Dánia környékén volt, akkor még ha jó irányba fordítottam az antennát akkor nagyon halkan tudtam venni az adást
Most felfúrtam a rádió hátlapjára egy BNC aljzatot, ha jön a NOAA17, akkor rádugom az antennát, meglátjuk hogyan teljesít az új antenna.
Na megvolt az antenna teszt.
Az Albrechtre dugtam rá először, mikor a műhold még csak Afrika felett volt. Igazából számottevően nem lett jobb a vételem. Nagyjából ugyan akkor kezdtem el hallani, mint amikor a 90 cm-es teleszkóp antennájával próbáltam, de semmivel sem lett tisztább vagy erősebb a jel :S Aztán átdugtam a saját vevőmre, na azon már jóformán üvöltött Kicsit volt időm hangolgatni a szűrőket amíg itt volt a műhold, nagyon szép tiszta, erős hangot tudtam belőle kihozni. Viszont ahogy lejjebb ment, kb. 70-75 fok alá, már megint alig hallottam a tikktakkot. Szerintetek ez lehet amiatt, hogy túl alacsonyan van az antenna? Jobb lenne a vétel, ha nem 5 méteren, hanem mondjuk a kéménynél, 9-10 méter körül lenne? Holnap ha lesz időm, akkor kitalálok valami állványt neki, megpróbálom rögzíteni magasabban. A vevőben pedig azt hiszem kiiktatok a 4 rezgőkörből kettőt. Elvégre a szelektivitás most nem kardinális kérdés, csak a csillapítást növelik. Benn hagyok egyet a BF981 előtt a bemeneten, és egyet a kimenetén. Az utána lévő kettőt most egy próba erejéig kikötöm.
Szia!
Az én antennám a föld felett úgy 3m-en volt, és tökéletes vételt produkált. Inkább az egyes dipól-elemek fázishelyes összekötését és az illesztőtag (50 ohm-os kábeldarab) jó bekötését ellenőrizd. Bővebben: Link
Hát igen, az antenna minél magasabban annál jobb.
Sok dB -t lehet nyerni vele A térerősség számításánál figyelembe kell venni az antenna földfeletti ( 3 km -en belüli környezetéhez képest) magasságát. Nehogy a gödör alján legyen a föld feletti.
Műholdazásnál nem sokat számít a magasság, ha a horizont körül nincs erősen árnyékoló tereptárgy. Ezen a frekvencián a rádióhullámoknak még viszonylag nagy az áthatolóképességük. Még szobában is lehet vételre számítani.
Nem tudom számít-e valamit, de én egy másik terv alapján készítettem az antennát, és ott nem 50 ohmos kábellel, hanem 75 ohmossal van a vevőhöz levezetve a jel. A tervet csatoltam, egy az egyben ezt készítettem el ma délután. Egy műholdvevő kit leírásában találtam, mint ajánlott antenna. Lehet érdemes lenne megpróbálnom az 50 ohmos kábellel lehozni a linkelt tervek alapján.
pucuka: igen, az antennát megpróbálom magasabbra vinni. Csak nem olyan egyszerű.
A jelenlegi helyén az antenna gyakorlatilag 10-20 méteren belül körbe van véve családi házak tetejével. Szó szerint mind a négy oldalról. Nekem azért gyanús, hogy akkor lett igazán jó a vételem, mikor a műhold kikerült a takarásból...
Minden rádió összeköttetésnél számít, (bármilyen frekvencián) az adó és vevő antennák közvetlen környezete. Az ebből eredő csillapítások számítanak a legnagyobb súllyal. Ebben az esetben az adóantennával nincs is különösebb probléma szabad térben sugároz, ezért van az, higy viszonylag kis adóteljesítmények (kisugárzott teljesítmények) jelentős térerősséget hoznak létre a föld felszínén. (hasoló a helyzet a légiközlekedésben is) Minél inkább megközelítí az adóantenna a horizontot, annál inkább nő a szakaszcsillapítás.
A vevő antennát is minél magasabbra kell(ene) helyezni, annál alacsonyabbra kerül a horizont is, tovább "látható" a műhold. Persze itt azért jelentős korlátok vannak. Nem véletlenül telepítik a műhold vezérlő állomásokat fennsíkra, magas hegyekre. Persze lehet a szobában is a vevőantenna, lehet akár a pincében is, de biztos, hogy rövidebb ideig, rosszabb minőségű lesz a vétel. Ezért bátorkodtem mondani, minél magasabban annál jobb, már amennyire lehetséges.
Nem tudom hogy a rádiódnak, milyen a bemenő impedanciája, mennyire korrekt, de szerintem jobban járnál, ha 50 ohmmal hoznád végig, és csak a közvetlen bemenetnél alakítanád át, amennyiben szükséges.
Akkor a hosszabb tápvonalon kisebb lenne a reflexió, és közvetlen a bemenetnél nem számítana annyira.
Én is a 75 ohm-os verziót építettem meg, olyat, amilyen a Tiéd is. Ha sík vidéken vagy, akkor (a tapasztalataim szerint) nem kell magasan elhelyezni az antennát. Ez csak tapasztalat. Egy előerősítővel megspékelve a vevőt teljesen jó vételt kell produkálnia a vevődnek. Én Izland magasságától kezdve Algéria közepéig tudtam követni a műholdat ezzel a 3m-es beállítással. Az előerősítő egy viszonylag széles sávú BFY91-el felépített erősítő volt, egy kis jóságú bemeneti rezgőkörrel megépítve.
Sajnos lehet, hogy a terepviszonyok elég kedvezőtlenek, ugyanis veszprémi vagyok. Dél felé elég nyitott a horizont, de északról 1-2 km-en belül itt tornyosul a Bakony.
Bár azért van még mit finomítani a dolgon, mert dél felől akkor is messzebbről hallanom kellene. Ma megpróbálom még kicsit hangolgatni a vevőmet a 137,500 MHz-es adómra...
Sziasztok!
Tegnap én is összeraktam egy keresztdipólt az ezen és ezen az oldalon található méretek alapján. A mai nap folyamán méregettem az antennát. A minimum SWRt ami 2 körül volt 119MHz-en mértem. 137MHz-en már SWR=3. Megoldást jelentene ha szépen elkezdeném rövidíteni az elemeket? A másik dolog az hogy elkezdtem játszani az antennával, hogy ezen a 119MHz-en megpróbáljam az SWRt lecsökkenteni amennyire csak tudom. A legjobb eredményt az adta, ha egy 68pF-os kondenzátort bekötöttem a második linken látható rajz "a" és "b" pontja közé. Ezzel a módosítással és a reflektor távolságának változtatgatásával, sikerült 1,1 SWRt elérnem. Ez vétel szempontjából is javulást hozhat vagy itt ne törekedjek az SWR mindenáron való csökkentésére? Esetleg a kondenzátor még ronthat is a vételi jellemzőkön?
Mivel mérted az állóhullámarányt? Ezeknek a közösítő utáni impedanciájuk 50 ohm!
Próbáld ki a 75 ohm-os verziót. Igazából nem a SWR-en bukik meg a konstrukció. Egy egyszerű hajlított dipóllal is lehet venni a műholdat, persze a körpolarizált adásmód előnyeit úgy nem lehet kiaknázni (sok dropout).75ohm
Az SWRt antenna analizátorral mértem. Nekem mindenféleképpen az 50ohmos verzió kell, ugyanis a készülő rádióm bemenete 50ohmos. Közben csináltam egy fura kisérletet. A műszert vobblerszkóp üzemmódban használva, a kimenetére egy koaxon keresztül egy botantennát raktam. A bemenetére a keresztdipólt. A botantennát fizikailag a dipól fölé helyeztem és így söpörtettem a vobblert. A kondenzátor kivétele javított a detektált csúcson, viszont ugyanúgy 15-20MHz-el alacsonyabban van a rezonancia mint az SWR mérésnél.
Hát, jobban megnézve a konstrukcoót, ez egy 75 ohmos antenna (a balun után) ami egy tápvonal transzformátorral van átalakítva 50 ohmra.
Ezért kellene 75 ohmos tápvonallal vinni a jelet, ameddíg csak lehet, és a vevő bemenetén átalakítani 50 ohmra, ha szükséges. Kisebb gondot okoz az esetleges állóhullám is, a kis távolságok matt. Vevőnél nem annyira kritikus az illesztés, mint adónál, ezért van az, hogy a jó adóantanna egyben jó vevőantenna is, de fordítva nem igaz. Vevőnél 1:2 VSWR (2 SWR) még általában elfogadható, adónál már nem. Ráadásul a vevők benete csak a professzionális berendezéseknél korrekt, általában a bemeneti szűrők miatt. Ferkógyerek: ha már ott a kezedben a műszer, óvatosan fűrészelhetsz fél centinként minden sugárzóból egyformán. A kondenzátoros kihangolás a talpponti impedanciát kihangolja ugyan, de veszteséget okoz, kérdés hogy mi a nagyobb, a kondenzátor, vagy az illesztetlenség okozta csillapítás. Gyanítom, hogy a kondenzátoros.
Gondolom reflektorelemekkel együtt mérted SWR-re. Próbáld meg szólóban, csak a dipólt mérni.
Tulajdonképpen, az antenna méréseknek csak az egyik része a talpponti impedancia mérése, a másik a sugárzás mérése. Itt az adóantenna közömbös, (legalábbis egy meghatározott mérő frekvencián) csak azt kell biztosítani, hogy a vizsgált antenna (és igazi mérésnél az etelon, mérőantenna) ugyanabba a pozícióba kerüljenek. A vett jel nagysága jellemző az antenna sugárzási viszonyaira, forgatva az iránykarakterisztikára. Csak arra kell ügyelni, hogy kellő távolságban, 5 - 10 lambda távolságban ne kegyen reflexiót okozó fellület, és az adó antenna is hasonló távolságra legyen (hogy ne közeltéri csatolásban legyen) akkor a mérés korrekt. Persze nem mindíg lehet biztosítani, de törekedni kell rá.
Adóantennának jó a bot antenna is, a vett jelszint mutatja az antenna hatásosságát. Ha pontosan lehetne mérni akkor jó, de az is megfelelő ha csak relatív szinteket mérsz. Reflexió méréseknél célszerű két különböző hosszúságú mérőkábelt használni, hogy a tápvonalon levő esetleges reflexiókról tudomást szerezhessünk.
Minimális az eltérés az SWR-ben reflektor nélkül vagy reflektorral, az utóbbi javára. A rezonancián sem változtat számottevően. Megpróbálom az elemek hosszának rövidítését.
A vevőm bemenete az 1996-os RTÉK-ban megjelent HA8ET által publikált kapcsolás lesz.
A vevő bemenőfokozatát lehet illeszteni a max bemenőjelre, SWR, és lehet zajra. Eléggé el nem itélhető módon, a két illesztés a legritkább esetben esik egybe. Mindíg optimumot kell találni, pl a bemenőkörök hangolásával. Ettől kezdve semmi sem pontos amit addíg kiszámoltunk, se 50 ohm, se zajoptimum. De ezek azért mát igen finom dolgok. egy - két dB -t lehet nyerni. (megeshet, hogy ez is jelentős lehet)
Sziasztok, úgy néz ki, hogy alakul a dolog. Kivettem a vevőből két rezgőkört, most csak egy-egy van a BF981 előtt, és után... Így már 13-14 fok magasan tudtam venni a műhold jelét, igaz akkor még halkan. De 20 fok fölött már határozott volt a vétel.
Csak most már annyit változtattam az eredeti terven, hogy érdemes lenne új nyákot tervezni hozzá, mert ez már elég ramatyul néz ki...
Ha elfogadsz egy tanácsot, inkább bipoláris tranzisztort használj előerősítőnek, ne FET-et. Például BFR91A egy gyakorlatban bevált tranyó erre a célra. Ezzel szélessávú bemeneti fokozatot lehet kialakítani, és így a rezgőkörök nem zavarnak be, a kellően kis zaj megtartása mellett.
Hát nem tudom érdemes-e szélessávú erősítőt rakni az antenna után... akkor a hasznos jel mellet sokminden mást is felerősítek vele.
Igazából már sikerült belőnöm a rezgőköröket is. Egész más értékű kondi kell az induktivitások mellé, mint ami egy-két leírásban szerepel, illetve mint amit kiszámoltam. Tegnap már 10-12 fok magasan hallottam a tikktakkot, tehát működik ez szépen. Este rákötöttem a gépre a hangot, de elég messze volt a műhold, lett valami képem, de azért büszke nem vagyok rá Remélem ma este több sikerrel járok. Változtattam a vevőn, most BF961-es MOSFET van az erősítőben. A próba-oszcillátorral mérve most valamivel jobbak az eredmények.
Éppen Te írtad, hogy kevesebb szűrővel jobb. Akkor inkább bipoláris tranzisztor, mint FET. A FET csak keskenysávú, hangolt erősítőkben jó.
Várom a képeket!
Valóban mondtam, hogy jobb a kevesebb szűrő. Eredetileg olyan konstrukcióm volt, ahol a FET két hangolt körén kívül volt még kettő. Úgy már azért kicsit sok szerintem. Mindegyiket behangolni, beállítani pontosan... izzasztó
Az új vevőm most várakozáson felül teljesített. Elég messze ment a NOAA17, de elég erős volt a vétel. Igaz a képalkotáshoz kevés volt, de a hangja erőteljesen jött. Még hangolgattam a köröket. A 20:40 körüli átvonulás remélem már sikeresebb lesz. Ha van valami, amit nem szégyellek, akkor felteszem, ígérem
Mit jelent az, hogy képalkotáshoz kevés volt. Ha viszonylag zajmentesen hallod a holdat, akkor már képet is kell kapnod. Csak a hangfrekis jelszintet kell beállítani a hangkártya számára.
Hát most vettem szépen a jelet, de csak a mellékelt képet sikerült belőle kihoznom. Próbáltam a programban többféle beállítást is, gyakorlatilag csak ez hasonlít valamiféle képre
A hang az tejesen tiszta sosem volt. Hiába állítgatom a 455 kHz-es tekercs magját, valamennyi sistergés marad benne. Mindjárt felrakom, hogy 40-50 fok magasról milyen minőségben tudtam venni... |
Bejelentkezés
Hirdetés |