Igen , érdemes lehet. Bár nem tudom hogy így átalakítás után mire lehet képes. Mint ahogy az imént is írtam, ez a gép eredetileg 100%Bi-vel tudta a 180A-t. Az általam javított gépnek is a végfokozata volt elszállva, de nem csak a FET tranyókat kellett cserélni hanem azt a kis kártyát is,amin a meghajtófokozat SMD tranyói és a Gate ellenállások voltak.
Láttam, az adattábláját is próbáltad lefotózni. Szerepel azon az,hogy a gép 400V/230V tápfeszültségről üzemelhet? Lehet hogy nem 400V van rajta,hanem 380V, mert elég régi darab.

Esetleg az előfordulhat,hogy ez még régebbi darab mert ebben nincsenek SMD cuccok-egyoldalas panelokon hagyományos alkatrészek 8+8db FET - nem IGBT és a védődiódák.Estleg átalakítani IGBT-re?

Most volt tíz percem -- egy mérést tudtam csinálni . Három graetz kockával . Egyik pont a nullára kötve a másik fázisra és a három fázis mégis 542V- os egyen feszt produkált kondenzátor nélkül . Tehát mindegy ,hogy egy háromfázisú hidat kötök be vagy három graetz kockát a nullával -- ugyanazt az 570 V egyent kapom meg a kimeneten . Még majd készítek egy mérést három diódával is de úgy látom mindig vakvágányra fogok futni ezzel a háromfázisú próbálkozásommal .

Egyáltalán nem vagyok sértődős típus, de azért azt elvárom, hogy esetleg megindokold az állításodat!!! Tehát, nagyon szeretném tudni, hogy mi az, amit véleményed szerint nem jól írtam le. Nyílván, az, hogy ez féligazság, meg nem úgy van és az egyéb, - minden szakmai szempontból alátámasztatlan vélemény elfogadhatatlan!

Szóval várom a te magyarázatodat! Ereszd nyugodtan bő lére, tudod, ezt a fórumot mások is olvassák és nem lenne jó, ha féligazságokat hallanának - tőled!

A három graetzes megoldást felejtsd el.Minden fázisra egy dióda, úgy hogy az egyenirányított feszültség a + pólus legyen. a nulla lesz a negatív. Pufferolás nélkül 260-270V közti értéket fogsz tudni mérni, pufferkondival 320V környékén lesz a fesz.

Az a kártya,amiről írtam, közvetlenül a fetek lábaihoz volt forrasztva. Erre ment a meghajtójel a vezérlőkártyáról.
A mellékletben az eredeti trafó fényképe és az ominózus kiskártya is szerepel. Az eredeti fetek 10A 800V-os típusok voltak. A fényképen jól látszik a robbanás nyoma a kis kártyán.

Kösz a választ - holnap meg mérem pufferolva és terheléssel .

Igen nekem is a fetteken van közvetlen a kártya csak nem SMD szereléssel a fettek és diódák egy hatalmas hütőbordán. akkor ez egy öregebb gép-mármint az enyém.

Jól látom 12db FET van a képen?

Jól látod. A típusuk: SH10N80
Felteszek még egy képet a gép elejéről is. Hasonlítsd össze a tiéddel.

katt!

Ezt írtad:"A dolog szépséghibája, hogy egyrészt nem illik aszimetrikusan terhelni, - vagyis egyenárammal terhelni, - a háromfázisú hálózatot, ez az utca végén levő trafónak okoz nem is kicsi egyenáramú gerjesztést, másrészt csillagponteltolódást okoz. ( a nullavezető és a föld között elvileg potenciálkülönbség lesz. Miután ez nem megy, mivel össze vannak valahol kötve, áram fog folyni a két drót között ) Elvileg, a háromfázisú feszültségrendszer nullavezetőjét nem szabad terhelni, mert csillagponteltolódást ( aszimetriát ) okoz. Ezt nem szeretik az erőművek generátorai."

A háromfázisú nullavezetőt lehet terhelni, hiszen az 1f hálózat ezt használja. A háromfázisú hálózat aszimmetrikus terhelése valóban nem a legszerencsésebb, de ez kivédhetetlen, természetes jelenség. Ez a háromfázisú trafóban járomfluxust okoz. Ennek kiküszöbölésére használják pl. a primer tekercs delta kapcsolását, a zeg-zug kapcsolást v. a tercier tekercset. A nagyfeszültségű oldalon tudtommal delta kapcsolást alkalmaznak, az erőművi generátornál nincs csillagpont. Azt a kisfeszültségű (fogyasztói) oldalon alakítják ki és földelik le.

Tudod, az a baj, hogy két malomban őrölünk. Én a transzformátorra jutó EGYEN gerjesztésről írtam. Gondolom, az számodra is belátható, hogy ez ellen semmiféle tekercseléssel nem lehet védekezni...

Igen, a nullavezetőt lehet terhelni, ahogy már korábban írtam. Az egyik utcát az "R" fázisra, a másikat az "S"-re, a harnadikat a "T"-re kötik. Az eredő áram nagyjából zérus lesz. Hogy miért, azt már korábban leírtam.

Javaslom, hogy keress egy könyvet, ami a háromfázisú feszültségrendszerekről szól... nem hiszem, hogy érdemes lenne ezt a vitát folytatnom, mert csak általánosságokat írsz. És, az nem túl meggyőző. Legalábbis nekem nem.

katt!

A két malom megelőzésére egy pár kérdés: Te mit nevezel a trafóra jutó egyen gerjesztésnek? Mitől keletkezik és mi a jellemzője?

Szerinted, ha egy trafó szekunder tekercsével sorbakötünk egy diódát meg egy ellenállást, akkor milyen áram fog folyni? Elárulom: egyenáram. Szerinted, mennyire fogja ezt tolerálni egy transzformátor? Na, ezt hívják egyengerjesztésnek.

Az a jellemzője, hogy a transzformátort már nagyon kicsi egyengerjesztés is el tudja vinni telítésbe az egyik irányba. Ott meg ugye olyan, mintha nem lenne benne vas és nagyjából csak a tekercselés ohmos ellenállása szab határt az áram nagyságának. Mondom, hogy nézz utánna valami ismeretterjesztő szakirodalomban, mielőtt vitatkozni kezdesz.

katt!

A háromfázisú hálózat aszimmetrikus terheléséről írtál megemlítve az egyenáramú terhelést. Ez nem ugyanaz a dolog! Ez valóban a két malom esete. Te az egyutas egyenirányításra gondoltál, én meg az eltérő fázisterhelés okozta jelenségre. Fogalmazz egyértelműen a félreértés elkerülése érdekében.

Ezt írtad: "Elvileg, a háromfázisú feszültségrendszer nullavezetőjét nem szabad terhelni, mert csillagponteltolódást ( aszimetriát ) okoz. Ezt nem szeretik az erőművek generátorai."

Lehet terhelni a háromfázisú rendszer nullavezetőjét, sőt szükségszerű is egy fázis használata esetén. Csillagpont a fogyasztói oldalon van, generátornál nincs. Az aszimmetrikus (egyenlőtlen fázis) terhelés valóban csillagpont eltolódást okozna, ha a háromfázisú trafó mindkét oldala csillagpontos lenne. De nem az, hanem pl. a primer deltába van kötve, vagy a szekunder zeg-zugba vagy Yy trafó esetén a tercier tekercs deltába. Így nincs csillagpont eltolódás.

Újabb idézet tőled: "Az, hogy miután a 3f-ú feszültségrendszer egyes fázisai között 120 fok fáziseltolás van, ha minden egyes fázist úgy terhelünk, hogy szimetrikusan, a fázis és a nulla között, akkor a nullavezetőn nem fog áram folyni. A valóságban ez úgy van megcsinálva, hogy mondjuk utcánként szét van osztva a 3 fázis, tehát, elvileg minden fázis van terhelve, - nagyjából szimetrikusan a nullavezetőhöz képest. Így, ha ez a szimetria teljesül, akkor a nullavezetőn nem folyik áram. Persze, ez nem teljesül, ezért van egy kis csillagponteltolódás, de ez nem annyira veszélyes."

Nem hagyatkoznak arra, hogy a három fázis valószínűen egyenlően lesz terhelve. A fent említett módszer egyike van használva és nincs csillagpont eltolódás.

Az előző hozzászólásomat még kiegészíteném, így visszaolvasva lehet nem voltam egyértelmű. A gyakorlatban előfordul csillagpont eltolódás. Ennek oka, hogy a trafó nem ideális, van belső impedanciája. A különböző fázisterhelés különböző fázisfeszültség változást okoz, ezért eltolódik a csillagpont. Ez viszont korán sem akkora értékű, mintha egy sima Yy trafót terhelnénk egyenlőtlenül. A belső impedancia okozta feszültségváltozást nem lehet megszüntetni, legfeljebb csökkenteni. A háromfázisú trafó terhelhető aszimmetrikusan, ha deltában van a primerje, zeg-zugban a szekunderje vagy Yy esetén a tercier tekercse deltában. Ezek a módszerek megszüntetik a járomfluxus kialakulását.

Az aszimmetrikus terhelés okozta csillagpont eltolódás kompenzálására a Dy kapcsolási csoportú trafóknál szokták alkalmazni a járom köré elhelyezett egymenetes "tekercset",ami nagy keresztmetszetű alu vagy réz sínből készült.

Ez így igaz!
de, ha a gyakorlati oldalával is foglalkoznátok, akkor az elméleti oldal is hamarabb nyerne bizonyosságot! Mások számára is világosabb lenne, ha gyakorlatban is bizonyosságot nyerne eme eszme futtatás...de tanulságos az eszmecserétek az biztos! Erre is szükség van és köszönjük a többiek nevében és azok nevében is akik ennyire nem vágják az elektronikát (mint én például)
Én tanultam ebből! Köszi!
Nem sokára készen leszek egy új géppel amin némi módosítások vannak majd közzé teszem..képekkel!

Tubi56 unta már a sok "átkot",
Magának jókora fűzfa vesszőt vágott.
Kiosztott vagy kétszáz tenyerest,
Bejelentett egy új gépet,a régihez képest!

Bocsi! :hide:

Gábor!
Nem tudtam hogy fűzfapoéta is vagy a sok egyéb tudomány mellett

Szia Pisti . Igazad lett . Három fázist három diódával egyenirányítva és két 60W-os izzóval terhelve 274V-ot mértem majd rátettem egy 500 mikrós puffert és tized pontosan 320 Vot mutatott a műszer . Örülök neki . Ha egyszer lesz időm akkor leveszem a gép burkolatát és megnézem mihez kell külön 230 V váltót bevezetni ill. megoldható-e az egyenáramú táplálása a gépnek . Valószínűleg van benne több trafó is pl. :létezik a reduktorra menő gáz melegítő kimenet . A két digitális kijelzőnek is külön tápja van . A többit majd meglátom közben .(Vitát meg nem akartam a felvetésemmel gerjeszteni -- jobb lenne ha cseppet lágyabb lenne a hangvétel itt a fórumon .)

Semmi gond a problémafelvetéssel.
A hangnem pedig a terminálhoz képest nagyon is kulturált. Nincs abban semmi baj,ha valaki az igazát védi. Szerintem ez így természetes.Valamint mindenki tanul belőle,és új információkhoz jut. Jobb mint az iskolapad,-vagy tévedek?

Sziasztok!
Keresem a DECA-MOS90E típusú inverter kapcsolási rajzát. Tudom hogy van"kapcsolási rajzot keresek" fórum, de itt talán nagyobb eséllyel várhatom a sikert.
A segítségeteket előre köszönöm!

Pár kép az inverteres co2-ről .

További képek.

Meg még ami lemaradt.

sziasztok!

Hozzám került egy GYISM 161 típusú hegesztő. A probléma vele az, hogy az épületben ahol használták a villanyszerelők egy pillanatra a 0 helyére is fázis kötöttek így a konnektorból 400V került a hegesztőre. Egy 470µF -os 400V kondi felrobbant benne ami ki is lett cserélve, de még más baja is van. Ebben szeretném a segítségeteket kérni, valami ötlet vagy kapcsolási raj esetleg?? Előre is köszi: Dani

Szia!
Nem GYSMI véletlen? Mert akkor
ezt találtam.

Köszi a képeket!
Egyébként hány amperes a gép?
Kipróbáltad már úgy igazából? Milyen tapasztalatokat gyűjtöttél az eddigi használat során?