Nekem van egy nagyobb alma mérető léptetőmocim, azzal akartam, először csiholni pár wattot... de sajna ragad alapból is mint állat (döcög keményen) és egy pár wattos izzóval már szinte tekerhetetlen... Érezhetően (több?!) nagyságrendileg nagyobb erőt kellene belenyomni, mint amit iad elektronyosan...

DE sebaj, mert ma elkészült a membrános szivattyúm prototipusa, az megy rá a kerékre... ma fújt is kicsit a szél, pörgött a gép, de 30 RPM felé nem akart nagyon menni.... Most már rajta van a RPM mérő cucc!

Maholnap rádobom a szivattyút, kiváncsi leszek úgy is pörög-e majd "nulla szélben is... "

A 9,6Nm az miért 9,6 Watt? Miért hiszel vakon másoknak, és a helyeset helytelenre cseréled?
A Nm az a nyomaték mértékegysége!


1Watt=1Nm/s

egy léptetőmotor mindig is döcögni és ragadni fog,hisz még a nevében is bene van milyen modon van vezérelve,de nem összekeverendő a szervo Dc vagy a 3f szervomotorral.

Hát igen, sajnos ...

Sagítsetek picit légyszi: ennek a tipusú tengelykialakításnak mi a neve?

"A ragadásnál mindig elfelejtitek megemlíteni, hogy egy fordulat alatt ez a ragadás 24 szer jelentkezik (15 fokonként). Átlagos generátornál ez az érték jellemzően 0,4 Nm - 0,8 Nm között változik. Ezért kézzel nehéz érezni, ezért azt hiszitek nincs is.
De ha felszorozuuk 24-el (egy teljes fordulatot véve alapul) már 9.6 Nm/s. Ez 1 perc alatt az 500-as fordulaton 500-szor jelentkezik, azaz már : 4800 Nm/perc - azaz 480 kilót (majd fél tonnát) emeltél fel 1 perc alatt 1 méter magasra, és ezt a széllel akartad megcsinálni..."

Minek kéne felszorozni??? 0,8Nm 1 másodperc alatt bármennyiszer is 0,8Nm. P=M x 2 Pí x n(1/s -ben megadva). 0,8 x 6,28 x 8,33= 41,85W.

"A ragadásnál mindig elfelejtitek megemlíteni, hogy egy fordulat alatt ez a ragadás 24 szer jelentkezik (15 fokonként)."
Képzeld el, hogy ez a "ragadás" nem csupán ragadásként jelentkezik, hanem amikor megközelíti a másik mágnest, pont ugyanekkora erővel rántásként is. ???
A kettő pedig pontosan kiegyenlíti egymást.

Egyébként lehet, hogy nem mindig fogalmazok korrekten, de ha van 1 cm2 felületed és X erősségű mágnesed, az nem fog akkora fluxust létrehozni, mint a 3 cm2 felületű X/3 erősségű mágnes azonos légrés mellett, ha a mágnes azonos anyagból, azonos remanenciával készült. Ezt persze nem cm, hanem 0,...mm nagyságrendű légrés mellett kell számolgatni.

Bocsi, de a kiöntésre nem én tettem fel a kérdést, ami az volt, hogy: ",polietilén granulátumbol nem lehet ne kiönteni ha jo csepfolyossá olvasztom meg nemkéne venni mügyantát...." .
A 691968-as hozászólásod:
Helyette kísérletezem inkább és megépítem 40 ezerből az 50 fordulatost.
Utána viszont Te is építhetsz az enyém alapján a 85 ezer Ft helyett 10 ezerből egy ugyanolyan teljesítményűt 500 -as fordulatost.
Neked drukkolok, bár sikerülne! De nem elhamarkodott egy picit a kijelentésed? Mondom ezt azért, mert szép lassan (hogy megértsem, mint a mágneses nyomatékhullámzás szót ) végigolvastam a 691201-es hozzászólásod.
Foglalkoztam én is hasonlóval, olvasd el a másik fórumon a 122732-es hozzászólásomat.

Igen, bocs, utalag vettem észre én is , hogy a váaszadó voltál a feltett kérdésre...

Nem állítom, hogy sikerülni is fog minden, amit írtam.
Meg tévedhetek én is mint bárki, sőt garantálom, hogy tévedni fogok sok dologban, de pont azért raktam fel az elméletem, hogyha tévedek, azt más észrevegye, győzzőn meg és akkor bele sem kezdek...

Mint írtam, az elmélet és a gyakorlat között elméletileg nincs különbség, gyakorlatilag viszont van

Azzal is tisztában vagyok, hogy 100 fejlesztéásből, újításból 2,71 ami bejön, ez egy statisztikai adat...

Azért is próbáltam minél több módosítást csinálni az eredeti generátorhoz képest, ha csak a fele jó, már az is valami...
Ha nem működik, akkor a szélkereket vagyok kénytelen módosítani...

Igen, éreztem, hogy valahol elrontottam...

Azzal is tisztában vagyok, hogy 100 fejlesztéásből, újításból 2,71 ami bejön, ez egy statisztikai adat...

Viszont van olyan ember akinek 100ból 50 bejön, meg van akinek 500-ból egy sem ...

Ha ez így lenne, akkor a terheletlenül megforgatott generátor, úgy viselkedne, mint egy bicikli kerék. Tehát szép lassan állna le. De a valóvilágban nem ez a helyzet.

Excenter. Ahogy a címéből is látszik.

Excenter, ok köszi! A nevet én adtam a képnek, csak azt hittem van valami spec neve még ezen felül!

A szélkerék megállását illetően üresjáratban: szerintem azért is megáll, ha csak úgy forgatod, mert akkor neki kell a levegőt terelnie, így munkát végez, ezért lassul (megnéztem kint, nálam most üresben jár... mondjuk ez savonius jellegű). Persze ezen felül biztos rádolgozik a ragadás is...

A légellenállás miatt is egyenletesen lassulva állna meg. Nem pedig hirtelen leragadva.

Ez igaz ...

ki is probáltátok vagy csak feltételezed?Én meg probáltam a szervómotort ami vasmagos,forgórész mágneses és egyenletesen lassulva áll meg.Természetesen gyorsabban mint a hagyományos aszinkron motor,de ne felejtsük el ez munkát végez hogy forog amig az aszinkron ezen a fordulaton nem állít elő energiát.

Ha már a bicikli keréknél tartunk:
Lehet vele modellezni a "ragadást". Tegyél fel egy súlyt a küllőre a kerék kerületénél, és forgasd meg. Ha gyorsan forog, nem látszik semmi. Ahogy lassúl, látszik a súly miatti gyorsulás és lassulás, majd a megállás után érezhető a "ragadás". Itt egy fordulatra egy "ragadás" esik, a vasmagos generátorokba ez a mágnesek számával egyezik meg.
Megyek a kertbe. Este majd folytatom...

Bocsi, kihagytam hogy ragadás csak a rosszul megtervezett generátoroknál van, vagy ott, ahol ez nem jelent gondot, sőt kell! (léptető motor)

Szia!

Abban igazad van, hogy ha a példánál maradunk (15 fok) akkor azon belül egyszer van egy ragadás (lassulás) és egyszer ugyanakkora rántás (gyorsítás).

Csak egy a bibi, ha eltárolunk bármiben is bármilyen energiát és utána ki akarjuk nyerni onnan, ez nem szokott 100% hatásfokkal menni. Az a "rázkódás" amit ez a ragadás, taszítás okoz, veszteség.

Szerintem ezt a veszteség onnan ered, hogy van egyébként is súrlódási veszteség!
Tehát amikor a vonzás nyomatékod ad le, akkor is van veszteség, és amikor nyomatékot vesz el, akkor is van veszteség!
Súrlódásmentes (és teljesen szimmetrikus!!) esetben a nyomatékelvétel és a leadás jelalak alatti időszerinti területnek egyeznie kellene.

Én erbe véleményét osztom (most egy kis nyomatékpuzláslás jelentősége elég kicsi ahhozképet, amit egy vasmagos generátor előnyei hoznak, pláne ha egy kis logikával és geometriával bőven elég kicsi értékre szorítható le!).
De az élet már csak ilyen, valamit valamiért, itt viszont nem sokat kellene vacilálni, melyik a jobb (vasmaggal vagy nélküle)...

csá

Az hogy nem biciglikerék módra áll meg, az természetes.
A forgó tömegnek van egy bizonyos energiája, ami persze csökken a súrlódási veszteségek miatt,
De a nyomatékpulzálás ezt a csökkenést módosítja azzal, hogy elvesz majd hozzáad energiát (persze ezt is veszteségesen).
És akkor fog megállni a forgó tömeg, amikor a nyomatékelvétel annyi energiát vesz ki a forgó tömegtől, amitől annak a fordulatszáma 0-ra csökken, azaz elfogy az energia (nem tud átbillenni, ezért elindul visszafele). Ezért már hamarabb megáll mint, ha csak a súrlódási veszteségek miatti csökkenés lenne.
Viszont amíg forog addig a nyomatékelvétel és leadás eredőben elvileg nem is okoz veszteséget, persze semmi sem szimmetrikus és veszteségmentes (pl hiszterézis a vasban veszteségként jön elő), tehát valamiennyi energiaveszteséget ez is okoz a forgó tömegnek.
Ha nagy a nyomatékpulzálás, akkor szemmel nézve jóval hamarabb megáll, mint ha nem lenne ny.pulzálás, viszont itt jön a logika és geometria, leszorítjuk a ny.pulzálást egészen kis értékre, és így már sokkal tovább forog, szinte nem is lesz észrevehető, hogy ettől áll meg, azaz vas van benne és mégis alig érezhető rajta, hogy 'ragad'.
Tehát ez nem lehet ok arra, hogy csak úgy kidobjuk a vasat a generátorból (nincs épkézláb érv arra, hogy a HP vasnélkül jobb, mint amit erbe elmondott már párszor (max annyi, hogy jó drága és kis teljesítmény-tömeg arányú, de hát ez nem éppen a felhasználónak kedvez...))!

Szia fonix2.

Ezt azért gondold át mégegyszer, mert ezzel másokat félrevezetsz. Légyszi korrigáld.

A 9.6 Nm/s helyesen 9,6 Nm azaz 9.6 Watt

A 20-200 W kategóriában a bordásszíj vagy a láncos áttétel javasolt inkább - melyiknek kisebb a vesztesége?

inkább az áttételt nem ajánlom sehogy,de a kettő közül a láncnál kevesebb veszteség de kenés és a hang problémát okozhat,A keresztben bordásszijjal viszont nem kell annyira az egyenesfutásra kenésre és zajra figyelni.

Értem, köszönöm! Akkor első körben megnézzük, van-e valami használható bordásszíj... láncnak Skoda vezérműláncot láttam autósboltban, mondjuk nem egy nagy áttéttel...

Az csak 1:2-höz áttétel .
Miért nem használsz bicaj láncot?

Valahogy idegenkedek ekkora teljesítménynél (inkább az alsó felére gondolok) a lánctól --- túl dúrvának érzem, de lehet ez hülyeség...

Erre a teljesítménykategóriára is vannak láncok.
Először is a biciklilánc. Aztán a versenybiciklilánc.
De vannak még ennék is vékonyabb és kisebb szemű láncok, pl. az automata alkatrészbeültetősorok szállítórendszerei, stb.
De nem szabad túl gyengére építeni. Függőleges tengelyű szélkeréken lassú fordulaton is hatalmas nyomatékok alakulhatnak ki. A bicikliláncot simán eltépheti.

a láncot ha lazán hagyod akkor kicsi az ellenállása de teljesitményt átviszi,de a szíj lazán semmit sem ér feszitve pedig nagyobb a veszteség.