"Kis reluktancianyomaték akkor várható ha a horonyszám nem egész számú többszöröse a pólus(mágnes) számnak."
Generátornál nem egészen célszerű. Az eltolt feszültségek vektoros összeadása miatt túl sok lesz a "nem dolgozó" tekercs. Sokkal nagyobb összmenetszám fogja leadni a kívánt feszültséget, így csökken a hatásfok.
A mágneseket hordozó vastányér súlya lendkerékként az ilyen problémákon képes átsegíteni.
Inkább a mágnes - horony átmenet megfelelő elrendezése a megoldás. Egyenes oldalú mágnes + egyenes horonynál a találkozás ne legyen párhuzamos, hanem legalább horonyszélességgel eltolt.
De a kör vagy téglaformájú mágnes és körcikk formájú vastest ezt alapból teljesíti.

Annak érdekében, hogy a terhelt generátor forgatónyomatéka közel állandó lehessen, többfázisú rendszert kell alkalmazni. Ellenkező esetben a nyomatékingadozás fáradásos törést idézhet elő, vagy indokolatlan mechanikai túlméretezést tesz szükségesé a lapát, az agy a tengely és akár a generátor rögzítésének méretezésénél is. Zajt, rezgést okoz. Ezek vonatkoznak a reluktancia-nyomatékra is. Több fázisú rendszerben nem okoz gondot azoknak a tekercseknek soros bekötése, melyeknek feszültségvektora csak kis mértékben (max. 30°) eltolt a sor eredőjéhez képest. Ekkor a vektoriális összeadás miatti kihasználás még mindig 86% fölötti. Ezek a soros tekercs csoportok csillagba kötve alkotják végül a többfázisú tekercsrendszert. Az, hogy motor, vagy generátor teljesen lényegtelen. A CD-DVD motornál Pl jellemző a 8 pólus 9 horony 3 fázis elrendezés.

Sajnos mindenképp kompromisszumot kell kötni. A két megoldás együtt használható. Az általad leírtakra is utaltam ami lényegileg azonos hatású mint a horonyferdítés. Ennek (ugyanúgy mint a nem párhuzamos vektorok összeadásának) vannak hátrányai.
Minden mágnes fuxusa ugyanis ekkor jobban érinti a szomszédos tekercseket is, melyekben káros irányú feszültséget indukál. A másik hatás a gép hosszirányú fluxusának növekedése, ami a mágnesek söntölését, rosszabb kihasználását és a veszteségek növekedését okozza.(Lemezelésre merőleges irány!) A legjobb eredmény a két módszer együttes, de kismértékű alkalmazásával adódik. Az általam leírt pólusszám és horonyszám választási követelmények (nem egész számú többszörös) mellett elkerülhető a 30°-nál nagyobb szöghiba 3 fázisú szimmetrikus rendszerben. Az 1gyök3/ 2) arányú (~0.86) feszültségcsökkenés pedig még kifejezetten kis ár a kis nyomatékingadozásért cserébe.

A renszer az egybeírt : ( helyére akaratom ellenére tett jelet. Ez akart lenni. 1: (gyök3 /2)

Legközelebb ezzel próbád.Bővebben: Link

Köszönöm. A bonyolultabbakhoz lehet, hogy használni fogom.

"A legjobb eredmény a két módszer együttes, de kismértékű alkalmazásával adódik."

Nekem 2x16 tekercs 3x12 mágnes lesz.
Az egyik tekercstömböt akarom elforgatni egy bizonyos szögbe.
Ennek az elrendezésnek a belsejébe kerülne a vaspormag.(lásd fotó)
Ehhez mit szólsz kíváncsi vagyok a te véleményedre is.

(A képen a középső sor mágnes még nincs a helyén.)

Ha jól látom, a mágnesek vaslemezre kerültek a két szélén, a rögzítésüket pedig alu lemez segíti, amibe bele lettek süllyesztve. A középső lemez a tervezett mágnesvastagsággal egyező vastagságú és szintén alu. (ha vas, akkor a mágneses erővonalakat söntöli, ezért hátrányos!) A vaspormagról már leírtam nem túl hízelgő véleményem. (700399) Ne felejtsd el, hogy a tekercsek a vasmag 1-nél nagyobb permeabilitása, és terhelve a bennük folyó áram miatt mágnesként viselkednek, és az alumínium lapba ami mögött a vas (fluxus-vezető) illetve középen a második fázis tekercsrendszere kerül, változó mágneses teret kényszerítenek, ami tekintettel nagy vezetőképességére komoly veszteséget okoz. (mintha légmagos generátor lenne. ahol az alulemezed a tekercselés, a tekercseid a mágnesek!) Ha a többfázisú generátort két egyfázisú gen. összeépítésével nyered a kihasználtsága jelentősen csökken. (nagyobb méret, ár, üresjárási veszteség ) Ráadásul, ha a tekercseket 90 villamos fokkal eltolod, akkor a középső mágneseknek mindig csak az egyik oldalán lesz vas, vagyis a mágneskör ellenállása nagy marad. A szélső tárcsák mágnesei pedig nagyon változó mágneses ellenállást látnak. ami nem csak az optimális munkapontba történő illesztésüket teszi lehetetlenné, de fluxusuk változását is okozza. Ezek a mágnesek pedig fémes vezetők, és az alulemez körülveszi őket. Az örvényáramú veszteségek hatalmasak lesznek. Gyakorlatilag megépítesz két parazita generátort is. Egy reluktancia- és egy külső gerjesztéses légmagos generátor fog nagy veszteségeket okozni. Mindazonáltal az axiális mágnesezésű soros légréses soktárcsás forgógépet néhány éve szabadalmaztatták ( én egy éve akartam, de elkéstem) mert átgondolt tervezés, méretezés és igen bonyolult gyártás esetén kiváló eredmények érhetők el vele.
Teendőid: Az alulemezeket helyettesítsd nem vezető kompozittal (NEM KARBON!)
A fázisszámot válaszd 3-ra. Egy légrésben legyen meg mind a három tekercsrendszer, úgy mintha egy szokásos forgógép koszorúját eltávolítva oda is mágneseket tennél, melyek pólusszáma az eredeti pólusszámmal egyezik, és a forgórésszel együtt forog. Ha akarod ezt is síkba terítheted, sőt soktárcsásként is megépíthető. Ekkor is csak a gép végeire kell a mágnesekkel együtt forgó koszorú (vaslemez) A többi tárcsa 1-es relatív permeabilitású, szigetelő csak mechanikailag körülfogva hordozza a mágneseket. Minél kisebb légrésekre törekedj.
A porvasmagot felejtsd el. (700399)
A tekercselést sok vékony huzalból (D<0.5mm)készítsd.
A kivitelezési lehetőségeid szerintem ehhez szűkösek, ha nem akkor a fent leírtakat figyelembevéve kiváló generátort építhetsz. A képen látható formában tulajdonságai rosszak lesznek. Itt újra hivatkoznék hozzászólásaimra ahol az eladó generátort leíró 699003-as az első, de a többiben találhatsz inkább hasznos információkat. A gulyi88 által írt 700759 is fontos.>

Bocs, elírtam. gulyi88 700459-es válaszára gondolok.

Nem alulemez hanem plexi az ami a rögzítést segíti.
A drót már megvan.0,315 ös tekercsenként 120 menet de ez még változhat.
A mágneseim sem a legerősebbek de nem ferrit,
Valami kezdeti neodim.
Így más a helyzet?

Villamos szempontból sokkal jobb, de azért a leírt hatások ugyanúgy megjelennek, és az örvényáramkörök így is tudnak záródni, de már csak a mágnesekben és a koszorúban. (vaslemez) Az általam a kép alapján feltételezettnél jobb generátort építesz. A plexi-lemeztől én tartanék. A poli-metil-metakrilát amorf thermoplasztikus (ATP) műanyag. Alakját hosszú idő alatt hidegen is változtatja, ha terhelésnek van kitéve. (kúszik) A mágneseid pedig a középső tárcsában igencsak feszegetik, hajlítják. Lágyulási hőmérséklete alacsony (100°C körüli) ahol szilárdságát teljesen elveszti. Napsütésben, nyári kánikulában egy autóban a hasonló (ATP) polisztirol (lágyulás 90°C) már a saját súlya alatt is elkúszik. (VT hangszóró) Ott üvegházhatás van, terhelés nincs, itt terhelés van, és veszteségek is melegítik. Minden más az előző válaszaimból változatlan.Törekedj a szöghelyzettől független mágneses ellenállásra és próbád meg egy légrésben elhelyezni a 3 fázist, hasonlóan mint például egy autógenerátor vagy egy 3~-ú motor állórészén van.

A generátor vasmagjának ilyen alakja eléggé ismert. A legyártása nem gond egy barkácsolónak, ha elérhető egy esztergapad. De nem egyforma lehetőségeink vannak, ezért örülök, hogy ez a vasporos téma is előkerült. Ez is lehet megoldás, még akkor is, ha 2 vagy 4 mágnessel több kell hozzá.

Preciz munkához nem elég, ahhoz marógép kell osztófejjel, a hornyok kialakitásához.

egy gyakorlott esztergályos csodákra képes egyetlen egyetemes padon! Persze ha az ember nem saját magának csinálja, akkor egyátalán nem éri meg, időben jóval tovább tart, főleg ha a spec eszközöket is el kell készíteni.
(saját munka mégis büszkeséggel tölti el az embert, mert elmondhatja hogy: "nem sokan tudtak volna még csak hozzáfogni sem...")

Ha a vasmagtekercset a keresztszánhoz tudja rögzíteni, a szármarót befogva a tokmányba, valóban ki lehet alakítani a hornyokat, de még a pontos osztás kérdése nem megoldott. Jobb híjján én is hasonlóan oldom meg marást igénylő műveleteimet, de közel sem termelékeny, nagyon macerás....

szia sziriusz! egy kicsit késön irom a bemérésröl az eredményeket .a mikro mágnes nekem 1-mm-es légrésnél 8 kg-otbirt.2mm-esnél 3,5kg,5-mm-nél 2,1kg-ot birtak el.ezzekel az eredményekkel mire számithatok?

Autógenerátor forgórészét gerjesztés helyett korong alakú mágnesekkel átalakítva mekkora hatásfokot lehet elérni?

Szia Solah! Kevés az adat. Levél ment.

Az autógenerátor alapvetően jól megtervezett szerkezet, de a hatásfoka csak közepes, mert az ár és a méret fontosabb volt a hatásfoknál. Ha az állórész vékony lemezekből van (<0.5 mm) az főmező által okozott örvényáramú veszteségei nem nagyok. A körmöspólusú kialakítás nagy hosszirányú, és a lemezekre merőleges gerjesztést okoz, ami nem szerencsés. A hiszterézisveszteségek a vasmag telítése közelében nagyon megnőnek, 1.4 T alatt kell maradni. A tekercselése legtöbbször igen vastag huzalból készül, jobb eredményt ad a több vékonyabb párhuzamos szál. A tömör forgórész felületén szintén örvényáramok indukálódnak, mert a fogak előtt nagyobb az indukció mint a hornyoknál. A forgórészt alaposan át kell alakítani, mert a tengely és az eredeti gerjesztőtekercsen belüli vas az állandómágneseket söntöli,itt legalább 10mm körüli nem ferromágneses közdarabot kell beépíteni, ügyelve a pontos, kiegyensúlyozott futásra. Az Al-Ni-Co , Ti-Co-Al és a ferrit (Ba, Sr) mágneseket az összeszerelt mágneskörben kell felmágnesezni, a forgórészt ezután szétszedni már nem szabad. Az autógenerátorok nyomatéka csupán az 1...3 Nm-es tartományban mozog, ezért használható teljesítményhez nagyon meg kell pörgetni. ( Pl. 1kw villamos teljesítmény, 70 % generátorhatásfok, 2 Nm nyomaték mellett 6821 ford/min adódik.) Áttétel kell, és sajnos ha nagyobb teljesítményre vágysz akkor a szükséges módosítást csak kétfokozatú vagy bolygóműves kivitelben tudod elérni. A ventillációs veszteségek a fordulatszám köbével arányosak, és ekkor már jelentősek. Szerintem áttételestül 50, max 70%-ra számíthatsz.
Egy fokozatú áttétel (max 1:10) 1000-3000 ford/min generátor-fordulatszámnál 100-400 W villamos teljesítmény az a tartomány ahol valóban érdemes lehet használni. Ha az autógenerátornál nagyobb kész generátor kellene, nézd meg a 699003-as hozzászólást.>

Szia Gergő81!

Megszakértenéd az én elgondolásom?

Párszor írtam róla itt is, és a másik fórumon is:

Bővebben: Link

Bővebben: Link

Röviden mégegyszer:
a generátorban semmi vas, a mágneses tér eltérő alakja miatt keskenyebb, olcsóbb, de erősebb mágnesek, középen a mágnesek egy tárcsán, kétoldalról a réz, a nagyobb átmérő miatt a nagyobb epoxy magok helyett is (olcsóbb) réz, a réztekercsek negyed magasak, de kicsit szélesebbek a szétterülő erőtér miatt, a tekercsek "átlapolással" készülnek, gyakorlatilag folyamatos a réz-mágnes erővonal keresztezés.
A többi részlet (videó, kép) a linken.

Köszi előre is!

Válaszommal nem szeretnélek megsérteni, de az elrendezés szinte használhatatlan lesz. Szerintem mielőtt ennyi időt és pénzt fektetsz a dologba alaposan tanulmányozd a mágnesesség témakörét; fogalmait mértékegységeit, törvényeit, összefüggéseit. A megértést nagyban segíti a dimenzióanalízis.Nem véletlen, hogy szinte minden villamos gépben törekednek a lehető legkisebb légrésre, a vasveszteségeket is vállalva. Az áram,és a fluxus nem arra folyik, ahova szeretnéd, hanem a legkisebb ellenállás irányába. A természet az energiaminimumra törekszik.
A fontosabb szavak felsorolás szinten: Térerősség, koercitív erő, gerjesztés
Permeabilitás (abszolút, relatív,telítési,differenciális )
Indukció (B)(Tesla) (Telítési, munkaponti)
Fluxus
Erővonalhossz, mágneses ellenállás, mágnesezési (hiszterézis) görbe, fuxusvezető, főfluxus, szórt fluxus, stb.
A dolog alapvetően nem bonyolult, az egyenáramú körök számításához hasonló, (Ohm, hurok, és csomóponti törvények). A nehézséget csak az jelenti, hogy a villamos szigetelők és vezetők vezetőképsségének aránya kb 20 nagyságrendnyi, a permeabilitások aránya pedig (a szupravezetőket kivéve) gyakorlatilag csak 3 nagyságrend, valamint MINDEN(!) ferromágneses anyag szilárd. Röviden : az egyenáramú körökben a vezetők(legtöbbször) ideálisak, az ellenállásokon és a feszültség-generátorokon ébredhet feszültség, a szigetelőkön áram nem folyik (koncentrált paraméterű hálózat). Mágnesesen viszont a levegő rossz vezető, a vas meg kis ellenállás.(elosztott par.hál.)

Hiába!
Miből gondolod, hogy neked hisz, mikor mi már hetek óta hiába magyarázunk neki?

Mivel erre már én is gondoltam,kicsiben de kiprobáltam.De az ,,,eredmény hirdetés,,, elött,megjegyzem hogy a tárcsák vas anyaga a sima,egyenes mágneseket,U,vagy népiesebben,patko alakusitja,az egymás melletti mágnesek párban a vastárcsával együtt patkomágneseket alkot,a szemben levö mágnes párokkal pedig a légmagon keresztül,részben zárja a mágneskört.A többit már remélem magad is kitalálod.A vastárcsa kihagyásának az eredménye,naygfoku teljesitmény csökkenés,ugyanannyi mágnessel.A légmagos tárcsagenerátoroknál a vas tárcsa a vasmagot hivatott részben potolni.Egyébként nagyobb kerület : kissebb fordulat.

Csak egy hete fórumozok, nem ismerem ötleteiteket részletesen. Egyébként, nem nekünk kell hinnie, hanem a szükséges tudás megszerzése után magának majd hisz. Ha inkább kísérletezik, akkor meg az eredmények beszélnek. Nekem elsődleges célom eladni a generátorom, de erre akkor lehet itt esélyem, ha valós érvekkel győzök meg valakit, aki az érveim megérti, és ezután dönt. Nehéz az alapismeretek nélkül boldogulni, akár tervezés, gyártás akár a tapasztalatok megbeszélése a cél. Én itt hirdetni szeretnék, de azt úgy, hogy az egyben a fórumot is építse. Szerintem az átalakítás még lehet gazdaságos, de az egyedi építés már tényleg csak hobbiként tekinthető. Ha működik öröm, ha nem akkor csak tanulság. Nehéz úgy készíteni bármit is, hogy tanulni ne lehessen belőle. Legfeljebb majd rájön, hogy a dolgok a természet rendje szerint működnek, máshogy nem. Lesz egy drága, nagy és maximum néhányszor 10 W-os generátora...Ha litze (így írják?) huzalból tekeri akkor 5-10 W-ot megdöbbentően jó hatásfokkal adhat le, és termelhet akár évente 1000 Ft-nyi áramot is. A baj csak az, hogy ára és mérete alapján kW körüli kellene hogy legyen, de közel sem lesz akkora.

Kösz a választ, semmi sértő nem volt benne, de azt nem írtad le miért ne működne.

Igaz, én csak 2 hónapja foglalkozom a generátorokkal, de megpróbáltam az ide vonatkozó szakirodalmat átnyálazni. Amiket fogalmakat felsoroltál, azokat átnéztem, és ennek tudatában jutottam arra, hogy érdemes megpróbálni ezt az elrendezést. Az eddig kísérleteim be is váltották a hozzá fűzött reményeket, miszerint sokkal kevesebb pénzből 4-szer hatékonyabb generátort ki lehet hozni, mint az eddig légmagosak. Egy hátrányuk van, megépíteni sokkal bonyolultabb - de ez az otthoni barkácsolásba még belefér.

Nem az a kérdés számomra, hogy a vasmagos generátorok, vagy a "légmagosak" olcsóbban előállíthatóak-e, ez egyértelmű.
Számomra az eddigi légmagos generátorok tűntek drágának, a felhasznált anyagok arányai miatt. Ezen változtattam.

A válaszodból számomra csak az jött le, hogy a vasmagos generátort preferálod, amivel semmi bajom.

Egy apróságra felhívnám azért a figyelmedet: folyékony ferromágnes anyag is létezik (ferrofluid a neve) innen rendelhető is:
http://www.euromagnet.hu/vasfolyadek-ferrofluid-10-ml

A ferromágneses tulajdonságok alapfeltételei csak szilárd anyagban teljesülhetnek. Az előbb említett ferrofluidot a hangtechnikából ismerem. Ez az anyag szilárd részecskéket tartalmaz folyadékban adalékokkal (diszpergens) eloszlatva. Csak a szilárd része ferromágneses. Ennek egyébként az a jelentősége, hogy egy forgógépben a fluxus át kell haladjon kis permeabilitású anyagon is, (légrés) és ez nagy gerjesztést igényel. Ez az oka, hogy annak ellenére, hogy a transzformátor és az asszinkrongép szinte ugyanaz, mégis a forgógép veszteségei sokkal nagyobbak, teljesítménytényezője rosszabb. A vasmag nélküli szerkezetek a MHz-es frekvenciáktól fölfele versenyképesek.

Az ideális generátor -Kicsi -olcsó -kicsik az állandó és a változó veszteségei -nagy teljesítményű nagy nyomatékú.
Induljunk ki a változó veszteségek felől. Ez javarészt ohmos (réz) veszteség. Akkor kicsi, ha az indukált feszültség nagy, az ellenállás kicsi. Az ellenállást csökkentheted vastagabb huzallal, de a méretek, ár állandó veszteségek nőnek. Az indukált feszültség a menetszámmal és a körülfogott keresztmetszet fluxusának változási sebességével arányos. A menetszám növelése változatlan réztömeg mellett az ellenállást négyzetes arányban növeli, vagyis közömbös a veszteségekre. A mágneses keresztmetszet növelhető de a gép nagy lesz, és a huzal hossza is nő (ellenállás!) A fuxusváltozás frekvenciája növelhető a fordulatszám növelésével, ami jó megoldás, (az áttétel nem elvetendő ötlet de most gondolatban ne éljünk vele). A pólusszám növelésével nem sokat érünk, mert egy pólus fluxusa ekkor arányosan csökken, a változás sebessége állandó marad. Amit tehetünk, az a fluxusváltozás amplitúdójának növelése, az indukcióérték növelése által. Az indukció növelhető a mágneses kör gerjesztésének növelésével, de ahhoz rengeteg mágnes kell, vagy a mágneses ellenállás csökkentésével, ami változatlan méretek mellett a kör anyagának nagy permeabilitásával érhető el. Ezért kell az erővonalaknak ahol lehet vasban futniuk, így érhető el, hogy kis ellenállású de nem túl vastag vezetőjű tekercsekben nagy feszültség indukálódjon. Ezzel változatlan méretek mellett olcsó anyag segítségével (vas) lecsökkentettük a változó veszteségeket.Sajnos a vas új állandó típusú veszteséget okoz, ezért a hatásfok kis teljesítmények mellett csökken. A teljesítmény megnő, és a hatásfok nagy terhelésnél javul. A "hatékony" szó azt jelenti, hogy jobb ár- érték arányú. Fogalmazz pontosabban, mitől jobb.

Győzzél már meg engem légyszi, hogy hogyan tudnám növelni pl. egy Lada generátor hatásfokát.

Úgy is feltehetném a kérdést, hogy hogyan tudnám egy Lada generátor hatásfokát növelni?
Úgy értem, hogy mit kellene rajta csinálnom ahhoz, hogy egy kis szélkerékkel hajtva a lehető legjobb teljesítményt hozzak ki belőle.
Köszönöm.

A tekintsünk a szinkrongenerátora mint transzformátorra. (primer a forgó állandómágnes, szekunder a tekercselés)
Követelmény a jó mágneses csatolás. Ez úgy érhető el, ha a gerjesztés által létrehozott fluxusnak (állandómágnesek) "megéri" behatolni a tekercselésbe, annak ellenére, hogy az ott indukálódó áram a változást akadályozni igyekszik,(ellengerjesztést jelent,) (Lenz) nem engedi a változó fluxust kiépülni. Ez akkor biztosítható, ha a nagy permeabilitású mágneskör az ellengerjesztés ellenére könnyebb utat jelent a fluxusnak, mind a szekundert megkerülő út. Ez szükséges a generátor kis szinkronreaktanciájának kialakításához. A szinkrongép egy váltóáramú feszültséggenerátor és egy induktivitás soros kapcsolásaként modellezhető legegyszerűbben. (A veszteségek nélkül, amelyeket egy soros ellenállás (változó veszt.) és egy párhuzamos ellenállás (állandó veszteség) formájában közelíthetünk.) Nagy szinkronreaktanciájú gépből nem lehet nagy teljesítményt kivenni!

Próbálj normálisan fogalmazni! Az első mondatod lekezelő, Magyartalan, sőt értelmetlen. Alakítsd át állandómágnesesre, tekercseld meg több rézzel nagyobb feszültségűre az állórészt. Ha Fe-B-Nd mágnest használsz kissé megnövelheted a légrést.(Drága megoldás, nem érdemes!) Még jobb a lemezelt kiképzett pólusú elrendezés.(Még drágább,alig kivitelezhető) Olvasd el: 703541