Fórum témák
» Több friss téma |
Még annyival egészíteném ki, hogy nagy kerület (átmérő), akkor belép a képbe az erőkar, teherkar dolog és akkor majdnem ott vagyunk, mintha gyorsító áttételt alkalmaznánk. Az áttételnél ugye bejön a felesleges súrlódás. De hát, nem ékszíjat kell alkalmazni.
Lehet.
Szerintem az áttételt nem nagyon lehet megkerülni. Az sem biztos, hogy muszáj. Akkor maradok a bringás erőművemnél. Van még mit csiszolnom rajta.
Ez igaz, hogy nehezebben indul.
Na jó. Induljon meg az első fuvallatra. De nem sokra megy vele, mert a szellő csak forgatni tudná a kereket, de termelni nem tudna. Idézet: „Akkor maradok a bringás erőművemnél. Van még mit csiszolnom rajta.” Erre. Na meg az előzményeire, különös tekintettel az áramlevétel mikéntjére.... De ha tényleg komolyan gondolod ezt a tekerős áramtermelést, akkor konzultálj tatabike fórumtárssal, Ő nagy valószinűséggel felvilágosít az így termelhető energia nagyságával kapcsolatban.  Aztán az egészet itt lehetne folytatnod, ez jobban passzolna hozzá,...fia...
Próbáltam érzékeltetni az ötlet komolytalanságát, de úgy látszik, nem eléggé sikerült. Egy kis paródiát próbáltam rögtönözni arra, hogy vannak páran (lehet, hogy azok többen) akik butácska ötletükről azt gondolják, hogy világmegváltó felfedezés. Eleinte bosszantott. De rá kellett jönnöm, hogy maga az élet is ilyen.
Velük fordul az elő, hogy mindenféle „titkos találmányokra” bukkannak. Ezen aztán hónapokig rágódnak. Abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy gyerekek tudtak maradni. Nekik az egyszerű mágnes és annak kutatása örök téma fog maradni. Nem mintha egy kapavágással is előrébb lennének néhány év múltával. Azért én tovább dolgozom a bringás erőművemen. Milyen muris azt hinni, hogy egy dög nehéz akkuval a csomagtartón és egy parányi bicikli „dinamóval” világmegváltó tetteket lehet végrehajtani.
Igen, írtam, hogy valószínűleg egy 1:5-ös áttételt még ezek mellett a változtatások melett is célszerű, mindig olcsóbb, mint az átmérőt tovább növelni... a réz sincs ingyen...
Bocsi, nincs kedvem visszaolvasni.
Most mi a szélgéped min. fordulata, és ott mekkora egyen vagy váltó feszt akarsz levenni. Mekkora a szélgép fordulata és teljesítménye, amire a generátor max teljesítményét akarod tervezni. ( egy kicsit számolgatni fogok kíváncsiságból )
Legyen egy adott, sokpólúsú generátor. Ha a pólusszámot megnöveled, (mondjuk kétszeresre) nem sokat érsz. Ekkor egy pólus keresztmetszete a felére csökken, a fluxusa pedig a nagyobb arányú szórt fluxus miatt annál is jobban. (mondjuk 40 % -ra.) ezért az adott menetszámú tekercsben a frekvencia kétszeres lesz, az indukált feszültség csak 0.8 szoros. Fele akkora lesz egy tekercs rézkeresztmetszete, de csökken a tekercsfej hozza, így a tekercs kerülete is. A fele keresztmetszet és a kisebb kerület azt eredményezi, hogy az új tekercs ellenállása kicsit kevesebb mint kétszerese az eredetinek (mondjuk 1.6 szoros.). Ezekből a tekercsekből viszont már kétszer annyi van, így a generátor ohmos ellenállása az eredeti 80 %-a. Adott teljesítményt tehát 0.8-szoros feszültségen, kisebb ellenállás mellett ad le, de a rézvesztesége mégis megnő, mert az ohmos feszültségesés változatlan, de a kapocsfeszültség csökkent, az áram nőtt. Belátható, hogy kis pólusszám (Pl. 2 pólus) esetén a tekercsfej hossza nagyon nagy, a pólusszám növelésével az ellenállás még gyorsan csökken, a szórt fluxus pedig csak kis arányban nő, a szinkronreaktancia még kicsi marad. Ekkor érdemes pólusszámot növelni. Igen sok pólusnál már az ellenállás alig csökken, mert a tekercsfej már rövid, a szórt fluxus viszont egyre nagyobb arányú lesz, és a főfluxus lassan elenyészik, a szinkronreaktancia megnő, a feszültség lecsökken és a generátor terhelhetetlen lesz.
Ezért A PÓLUSZÁMNAK OPTIMUMA VAN. Az optimum helye geometria, méret, konstrukció és anyagtulajdonságok függvénye. A póluszszám növelésével a koszorú szükséges keresztmetszete csökken, ebben kisebb vasmenyiség is elegendő. A frekvencia nő, ezért az örvényáram-sűrűség és a (ha vasmag van az állórészben) a fajlagos vasveszteség egyaránt nő. A tekercsfejben lévő rézmennyiség csökken.
Per pillanat van hogy 5 perc alatt fordul egyet, nyilván ennél a fordulatnál nem létezik generátor ami ebből bármit is kinyerne, illetve nincs is mit kinyerni.
Az a fordulat, amiben már valami kis energia is van, kb. 8 fordulat per perc (10km/h szélben) , a maximum amit mértem a 40/perc (45-50 km/h szélben). Az átlagos fordulat ami jellemző az 15-20 ford/perc. Sajnos a télen még nem tudtam mérni, de sokkal jobb volt a helyzet (gyorsabban pörgött), mivel fák is vannak a környéken, amin télen átfúlyt a szél, most viszont akadály. Még jobb volt a szélirány, télen csak északi szél fúlyt, most reggel déli szél, este északi a jellemző. Hogy tovább bonyolítsam, ma is csinálni akarom a terelőt, talán a hét végén el is készül, ami 4 méterszer * 1.5 méteres, ez durván négyszerezi a fordulatot, de rájön még a terhelés is, ami meg visszavesz ebből. Csatoltam egy táblázatot, ahol egy hasonló méretű és felépítésű gyári VAWT -ről, fordulat, szélsebesség, teljesítmény adatokkal. Célként ez "lebeg" a szemem előtt, azzal a különbséggel, hogy a generátor max. teljesítménye nálam 600-1000 Watt körüli lesz. A táblázatban szereplő generátor átétel nélkül éri el ezeket az adatokat...(és terheletlen fordulatszámot ad meg) Készül egy excel táblázat, amiben én is számolgatok, alapadatként a kívánt teljesítmény kell beírni, a rézvezeték átmérőjét és a menetszámot, a tárcsa átmérőt. Ebből számol mindent, kapott feszültséget, áramerősséget, ennek függvényében a szükséges keresztmetszetet, ami alapján módosítja a szálak számát, ami kihat a tekercs méretre, ami kihat a fluxusra (távolabb kerülnek szálak), ami kihat a feszültségre, az az áramra, stb és ezt különböző fordulatoknál... számolja a generátopr veszteségét különböző fordulaton, a szállítás veszteségét is. Még bele akarom venni a széladatokat havi gyakoriság függvényében, hogy végül a rendszer mindent figylembe vegyen, és így a rendszer egészére kapjak egy optimumot. A szélkeréktől az elektromosság hasnosításig, forintosítva.
A pólusszám optimuma független a fordulatszámtól.
Az, hogy a forgó és állórész pólusszáma egyforma kell legyen, egyértelmű, nem is gondoltam másként. A szórt fluxus miatti főfluxusváltozás arányának négyzete és a tekercselési ellenállás változásának aránya a mérlegelendő. Pl a főfluxus 80%-ra csökken. Ennek négyzete 0.64. Ha a tekercselés ellenállása ennél nagyobb arányban csökkent, jól jártunk veszteség-ügyileg, de a megnőtt szinkronreaktancia okozhat gondot. Ha a tekercselés ellenállása kisebb arányban csökkent, (Pl. az eredeti 70%a lett) csak vesztettünk a pólusszámnöveléssel. Esetleg a generátor kisebb súlya jelentkezik előnyként, mert vékonyabb koszorú is elég. A kis veszteségű trafólemez csak az állórészben indokolt, és esetleg a forgórész felszínén, ha a generátor nem légmagos. (Fogpulzációs veszteségek ellen) A domainfal-mozgás elég gyors dolog, ezért a remanens mágnesességnek (ha leépülése nem akadályozott a leépülés által indukált árammal (Lenz)) csak a MHz-es tartományban "nincs ideje leépülni". Ez az ideális pólusszámot szintén nem befolyásolja.
Nem értem a táblázatot. 4 m/sec légsebességnél 50 fordulat/perc-nél 150 wattot ad le a szélkerék? Szerintem a teljesítmény egy kicsit sok a táblázatban.
Néhányszor már javasoltam neki, hogy számoljon. Bármit elhisz, amit leírnak. Pedig az Internet olyan, mint a papír. Bármit elbír. Meg az ellenkezőjét is.
 Az első táblázatban megadott méretekkel adott felületen 4 m/s szélben ha 150 W-ot kinyerünk, a szélkerekünk ~54%-os hatékonyságú lenne. Ez pedig egy lassújárású ellenállásos keréknél finoman szólva is kétséges.
A terelőlemezek nagyságát is számold bele az átmérőbe, és ne az internetes oldalt használd a teljesítmény számolásra.
Uraim!
Kicsit gondolkodni, és nam vakon használni azokat a képleteket, amiket az interneten található, és semmi ismétlem semmi közük ide! Lényeges tudni, hogy mikor melyik linket lehet használni a számításokhoz. Ami oldalt folyton ajánlgatsz az a szélkerekekre és nem a szélturbinákra vonatkozik. Igazából egy nyelvi félrefordítás az, ami sokakat félrevezet. Az angol nyelv a propelleres szélkerekeket is turbinának hívja, ítt a félreértés! Ugyanis a magyarban a "turbina", ha nagyon leegyszerűsítem "több szélkerék egymás után egy tengelyen, a levegő bezárva egy térbe, ott terelőkkel irányítva kompresszálva", nézz meg pl. egy sugárhajtású gép turbináját, majd győzd meg a légitársaságokat,hogy használjanak propellert, mert az szerinted hatékonyabb, mint a turbina. A turbina nekem pl. a Bánki turbina és társai, meg az a szerkezet amit ott próbálsz számolgatni ahol nem lehet. Ha megnézel egy turbina hatásfokot, ott a 70-80% százalék nem ritka, Te meg csodálkozol az 54-en, mert az háromszorosa a propelleredének amit megszokottnál. Én meg azon csodálkozom, hogy ilyen alacsony a turbina hatásfoka, nyilván azért mert a táblázatban már beleszámolta a generátor veszteségét is, a másik ok, hogy csak vizszintesen kompresszál, tehát a levegő alúl felül még elszökik, a táblázathoz tartozó szerkezetből. Bővebben: Link Több oka van amiért nem használhatod az általad ajánlott linket egy turbinára. - a link síkbeli (hagyományos propelleres szerkezetekre vonatkozik a turbinát meg nem lehet síkbeli szerkezetre leegyszerűsíteni - hol van a lapátok száma a képletben ? Vagy szerinted mindegy, hogy egy VAWT hány lapátos, milyen terelőt használ, az hány fokban van, milyen az íve, egyszerű 45 fok vagy görbe, alul felül is zárt-e vannak-e benne egyáltalán lapátok, vagy az "végtelen" számú (pl Tesla turbina) - hol számolja a kompresszi- dekompressziót tényezőket ? - a turbina kihasználja-e a pl. vortex hatást? - teljesen vagy félig zárt ? Ajánlom tanulmányozd egy kicsit a betz limit levezetését, és ne csak használd, rögtön látni fogod, a tévedésed : a kiinduló törvényt : E = 1/2 m ( v1 négyzeten- v2 négyzeten). Eddig jó. Ez az alapja minden energia számításnak . Arról szól, hogy szerkezet hatásfoka egyenlő a belépő levegő mozgási energiájának négyzete - a kilépő levegő mozgási energia négyzete szorozva a belépő levegő tömegével és annak a fele. Betz sokat egyszerűsít a levezetésében: - a propeller átmérőjével azonos síkbeli területre vonatkoztat... ( S ) na innentől már nem is jó a turbinákhoz... mert az nem felület hanem térfogat. Nézzük tovább: mi van még a képletben: m=p*v*A (sürüség - sebesség - felület) a turbinánál ezek nem állandók egyik sem változik a sűrűség (kompresszió dekompresszió) változik a sebesség (ötször is) és változik a felület, ahogy a szél a turbinában előre mozog. megint 3 ok amiért nem lehet itt használni a betz limitet Betz limit - látható ahogy a szél kikerüli a propellert, és nem a turbinát Bővebben: Link
Nem szabad ilyen dolgokat leírni!
A színes forgókkal és csattogós lepkékkel szaladgálók most a mamihoz rohannak és közben két ököllel törölgetik a szemüket, hogy valaki csúnyát mondott nekik. A társaság nagyobbik hányada pedig lazán átlépi a nyilvánvalót és folytatja az eddig megkezdett ábrándozásait. Miért kell megpróbálni elvenni a gumicsontjukat? Ők a butaságokat a neten olvasták és az tuti. Úgysem hiszik el, hogy a lapát mérete, felülete, alakja, darabszáma lényeges lehet egy ilyen összefüggésben. A lapát színe. Az már igen! Szinte mindannyian úgy kezdtük, hogy játszásiból a porba pisiltünk különböző alakzatokat. Egy részünk kinövi a másik meg nem.
Azért írtam, hogy ne az internettel számolj, mert szerintem annak a gondolatmenete eltérő a fórumokon használttól, bár a végeredmény egyezhet. Érthetőbben:
Az internetes számítás szerint: η a szélkerék hatásfoka, amely nem lehet több 60 %-nál (elméleti maximum), a gyakorlatban 10-30 % közötti érték szokott lenni. A Pattantyús szerint: Az elméletileg levehető max teljesítményből indul ki, ami a fentiek szerint 60%. Ennek veszi az 50-80 százalékát. Ezért ha százalékba beszélsz, meg kell adni, melyik gondolatmenet szerint. A táblázat szerinti terelőlemezek felületét is figyelembe véve 4 m/sec légsebességnél a mozgó levegő teljes teljesítménye kb. 160 watt. Ha jól számoltam, akkor a 150 watt levétele nem "finoman szólva is kétséges", hanem lehetetlen.
Kedves Szíriusz!
Igen, a térfogat amiből kiszedi ezt az energiát az 3 méter * 3 méter * 1,5 méter. Azaz 13 m3 levegőből 150 Wattot szed ki a táblázatban szereplő gyári turbina. Tehát nem sík felületből. Turbinánál nem lehet sík felülettel számolni. Szerintem többet is ki lehetne hozni, ha alul felül zárt lenne, persze ez megdrágítaná a szerkentyűt is. Erbe kolléga valmi körfelülettel próbált számolgatni, ráadásul keverte az én turbinámat a gyáriéval, összekeverte a függőleges méretet a vízszintessel, ki tudja miért ? Egy VAWT-nek a legnagyobb jóindulattal is négyzet keresztmetszete van a szélre merőlegesen, így sugárral számolni elég nevetséges számomra. Már csak ezért sem jó a link ide, és még sorolhatnám... Egy VAWT terelővel, ha nagyon leegyszerűsítjük, az legkevesebb 4 szélkerék egymás után egy tengelyre felfűzve. Persze a négy fokazat egymás után egyre kevesebb energiát tud kivenni a szélből, mert az első fokozat kivesz valamennyit de kompresszál is, aztán a második fokozat kiveszi a szél mqaradék energiájának megint valahány százalékát és kompresszál, és így tovább... Terelő légáramlás teszt, de hasonló lép fel a forgó keréknél is: http://www.youtube.com/watch?v=31ggl1L0ma0 Erbe fórumtárs úgy számolt, mintha felülről fújná a szél az én turbinámat, és csak a közepét, egy olyan képlettel ami ide nem jó. Ezzel szemben én egy "gyári" turbina adatait közöltem, ami összesen 3 méter széles 1,5 méter magas, és a közepén van a forgó rész 1,5 *1,5 méteres. Az én turbinám forgó része 1,67 átmérő 1 méter magas 12 lapát , terelő készül 4 méter * 1,5 méter. Ha a gyárit be akarja helyettesíteni akkor a négyzet felületből 3*1,5 méter = 4,5 m2) számoljon kör kersztmetszetre sugarat, aztán az eredményt szorozza be valamivel, amihez legkevesebb integrálszámítás is kell az egymás utáni fokozatok miatt. Én meg elfogadom a táblázat értékeit. http://www.greenenergy.li/pagina30.html Egyre jó volt a vita, újra ránéztem a weboldalra, ami változott fél év óta mikor utoljára néztem, és most már a táblázatokban a generátor mérete is fent van.. Sejtettem, hogy az átmérő nagy, csak alábecsültem, mert majd egy méter... 998 mm * 210 mm-es. Én fél métereset próbáltam összehozni. Valószínüleg a forgórész egyben a gernerátor is... Úgyhogy végül is köszönöm Erbének az újabb vitát... 
Nem tudom ezzel mit akarsz mondani...
Konkrétumokat tessék mondani, hogy szerinted mi miért van, ki hol téved ....
Ha a Betz limitre vagy kiváncsi, azt is megtalálod a honlapon az adott turbinához.
Bővebben: Link Turbó 5: 0-3 m/s -nél 18% 3-4 m/s -nál 24% 4-4.5 m/s 26% 4.5-10 m/s 38% Betz Masscompression : 1,4
Nem szeretnék semmilyen vitát eldönteni.
Szerintem a fórumozás lényege nem abban rejlik, hogy a nap végén elmondhassuk, mindenkit ledumáltunk a pályáról. Arra a jelenségre próbáltam volna felhívni a figyelmet, hogy nem csak ebben a topicban, felületesen olvassuk el egymás hozzászólásait. Aminek következtében, meglehetősen felületes ismeretek birtokában „ítélkezünk”. Azon kívül. Annak ellenére, hogy elvileg ez egy műszaki jellegű fórum, legalább annyira érzelmi alapon közelítjük meg a kérdést, mintha ez is politika lenne. Magam is beleesek abba a hibába, ha egyik fórumtárs határozottan ír valamiről, azt hiszem, hogy tudja, miről is van szó. Pedig, csak olvasott valahol valamit. Megint máshol ismét valamit és azokat az össze nem tartozó dolgokat összekombinálja. A részletek külön-külön helytállóak, csak az egész úgy zavaros, ahogy van. Legyen példa erre akár ez a turbina, szélkerék problémája is. Ha kellő találékonysággal csűrjük, csavarjuk, bármi is lehet belőle. Érdekes lenne az egész „szélerőműről” alkotott elképzelésedet egységes szerkezetben olvasni. Tudom, erre semmi lehetőség. Találtam első olvasásra meredeknek tűnő megállapításaidat, ami az egészet megértve, eléggé érdekes is lehetne.
Én meg arra gondoltam, veszek pár lovat (vagy szamarat, tehenet), és befogom egy nagy kerek karámba... közében egy irtózatos nagy generátor low RPM-re, és egy sugárirányú rúddal lesz rákapcsolva az állat. Valahogy motiválni is kell persze, hogy sétáljon, ez kajával illetve egy módosított villanypásztorral elérhető...
Egy ló tartósan valamivel kevesebb mint egy lóerőt tud leadni ... kell 3-4 min. így lenne egy jó hatásfokú organikus biomasszaerőművem kb. 2kw elektromos teljesítménnyel... Szolgáltatónak át kell venni, mert megújuló energiából van (biomassza) ... Ötlet levédve ...
Szia Fonix2!
Ismét Erbével értek egyet. A képletek vakon használata már rám is vonatkozik. --A Bánki turbina energiát szállító vízre lett kitalálva, körülötte levegő van, tehát semmi gond. --A Bánki turbina energiát szállító levegőre is jó lenne, ha körülötte nem lenne semmi. --A Bánki turbina nem működne az előzőek szerinti hatásfokkal, ha kapná a nagy energiájú vizet, de körülötte víz lenne. --A Bánki turbina nem működne az előzőek szerinti hatásfokkal, ha kapná a nagy energiájú levegőt, és körülötte levegő van. Lehet hogy szégyen, de nem tudom tudományosabban megfogalmazni. Azt próbálom valahogy mondani, hogy ha a mozgási energiája lecsökken a munkavégző közegnek, a sebessége lelassúl, akkor annak az áramló keresztmetszete is megnő. Ha ezt a növekedést megakadályozom, akkor a "helycsinálásra" is energia kell, ami átrendezi a számítás módját. Én így gondolom.
Ezt a szerkezetet Conan a barbárban láttuk már, több rabszolgával...
Az ötlet legalább száz éves.
Valójában jóval több. A korát sem lehet megbecsülni szerintem. (A középkorban malmokat is hajtottak így) Nagyüzemileg a „pionírok” is használták már. Én saját szememmel a hatvanas években láttam (nagy téeszesítés idején). „Elevátorokat” (nem személyfelvonó) hajtottak ezzel a módszerrel. Az „elevátor” egy láncból készült „szalagos” felvonó, ami a szalmát segített kazalba rakni. Lehet, hogy máshol is használták. Az állatokat nem kell sem árammal, sem ostorral „motiválni”. Jó szóért a világ végére is elvisznek. Ha akarod, még vissza is hoznak. Honnan veszed a pacikat? Szerintem a lóerőszámítás lehet, hogy tudományos, de sántít. Az öt lóerős rotációskapa egy játék kapával is alig szánt. Egy ló egy jóval nagyobb ekével is elboldogul.
Hogyan számol a képlet?
Adott 1 felület (az teljesen mindegy, hogy kör vagy szögletes. Ehhez a képlethez éppen át kell számolni sugárra. A szerkesztő az érdeklődők életét akarta könnyebbé tenni azzal, hogy nem felületet kér, hanem a képlet számol a sugárból.). Adott 1 szélsebesség. Adott 1 teljesítmény. Adott 1 hatásfok. Amire éppen kíváncsiak vagyunk, azt a tételt számolja ki az adott felületen adott szélsebességnél fellépő maximális energiatartalomból. Vagyis ha 100%-ot adok meg, megkapom az X felületen Y szélsebességnél meglévő energiát. És ez teljesen mindegy, hogy később propellerre vagy Savoniusra kerül. Hogyan számoltam? Terelőfelület + turbinafelület / 3,14 = Z. Gyök(Z) = sugár. Booster: 3000*1500 !!! Ez mindig csak az egyik oldalon hatásos, ne akard mindkettőt egyszerre számolni. A terelőlapátokon fellépő széltörési, turbulenciás... veszteségeket még nem is számoltuk.
Erre nem tudok mit mondani, ha valaki a négyzet területét az r*r*Pi-vel számolja, hát számolja azzal.
Én maradok az a*b mellett, lehet vakon hinni az előzőben. És lehet használni a Betz limit számítást a turbina hatásfokának számításához is, vannak olyan rublikák ahova mindenféle számokat lehet írogatni... De aki a végeredményre kíváncsi annak a turbina hatásfok számításhoz az Euler-turbinaegyenletet ajánlom, nem kell feltalálni a spanyol viaszt. Bövebben: Reakciós turbinák. Az ilyen turbináknál a fokozat nyomásesése megoszlik az álló és futólapátozás között. Építésüknél nyomásálló házra (állórészre) van szükség és a forgórésznek (vízturbina és szélturbina esetén is) teljesen bele kell merülnie a közegbe. Vízturbináknál a ház kialakítása olyan, hogy az áramlást is egyben megfelelő szögben tereli a futólapátozás irányába. A Francis-turbina és a legtöbb gőzturbina reakciós rendszerű. Összenyomható közeg (túlhevített vagy nedves gőz) esetén többfokozatú turbinát építenek a hatásfok javítása céljából. A turbina működését Newton harmadik törvénye írja le. A Bánki-turbina fúvókával felszerelt akciós gép, de kis esésre alkalmazva a vízáram reakcióját is hasznosítja ugyanúgy, mint egy hagyományos vízkerék. A többfokozatú gőzturbinák mind a gőzáram impulzusát, mind reakcióját hasznosítják. Az akciós turbinák fokozatai is rendelkeznek némi reakciófokkal, ennek célja az, hogy a reakciós lapátokon az áramlás sebessége a lapát mentén nő, nincsenek leválások, jobb a hatásfok. A turbinafokozat teljesítményét a sebességi háromszögekből lehet számítani. A turbina fúvókákból vagy állólapátokból a közeg c1 abszolút sebességgel lép ki. A forgórész kerületi sebessége a futólapátba belépésnél u1. A forgórésszel együtt forgó koordinátarendszerben a közeg sebessége a futólapátok belépésénél (vagyis a relatív sebesség) v1. A lapátok elterelik a közeget, a kilépésnél a relatív sebesség v2 lesz. Hasonló módon a kilépésnél a kerületi sebesség u2, a közeg abszolút sebessége c2 lesz. Egy fokozat teljesítményét az Euler-turbinaegyenlet írja le: Turbina Turbina egyenlet Persze lehet használni Erbe linkjét is, az internet mindent elbír.  |
Bejelentkezés
Hirdetés |
