Még egy kérdés: Hány KHz -el megy?

Bocsi potyo, de a fojtó fojt és nem folyik

Szerintem el kell vinnie a quadot. A lényeg, hogy a tekercseket a szekunderen úgy méretezd, hogy a segédtáp mindig úgy 12 és 18V közötti feszültséget szolgáltasson a vezérlés számára. Számolhatsz a szekunderen kb. 4V/menettel, tehát 35V-ra kellene 2x9 menet, segédtápnak pedig 2x3 esetleg 2x4 menet.

A feteken a gate-source közötti zenereket ki kell cserélni nagyobb feszültségűre, úgy 20V-ig fel lehet menni.

100kHz-re van a rajz szerinti alkatrészekkel.

Hogy mennyiből jön ki, azt nem tudom, és hónapokig gyűjtögettem az alkatrészeket hozzá.

A trafón levő csillapító pontos beállításhoz nem árt oszcilloszkóp. Erre nem lehet pontos értéket adni, trafótól függ a méretezése (szürt kapacitás, induktivitás, stb). A következőképpen állítható be a megfelelő R és C (ezt s leírást Spafi adta a Terminal fórumon):

Kisebb feszültségről, legjobb egy mondjuk 60-as égővel sorbakapcsolva csinálni a beállítást.
Szkópon megnézed, hogy hogyan lengedezik a feszültség a trafó primerjén. Leolvasod a lengés periódusidejét (a lengését, nem a 100kHz-ét). Beteszel akkora kondit, hogy a periódusidő kb. 50%-kal megnőjön (ekkor az amplitúdó megnőhet!). Ezután teszed be az ellenállást. Az ellenállás kb. Xc-nek feleljen meg, vagyis R=2*pi*C/T, ahol T a lengés periódusideje. Aztán még lehet kicsit játszani vele le vagy föl, hogy minél gyorsabban lecsengjen a rezgés, de egy fél periódus mindenképp meg fog maradni. Lehet ennél jobban is csillapítani (nagyobb kondival), de akkor az ellenállás nagyon fog melegedni.

Lehet, hogy ez kezdő kérdés, de mi az hogy lengedezik a feszültség?

Potyo! mekkora az optócsatoló utáni poti értéke mert a rajzból nem tudom kivenni

Most nemazért, de a kapcsolási rajznál leírtam, hogy 5k-s mindkettő.

Az, hogy a trafó primer tekercsének szórt induktivitásából és kapacitásaiból kifolyólag egy rezgőkör keletkezik, illetve a kikapcsolás pillanatában az áram hirtelen megszűnése miatt a feszültség felszalad a tekercs végén, és tönkreteszi a feteket. Szóval ezt a feszültségcsúcsot és a lengést kell a primerrel párhuzamosan kapcsolt kondival és ellenállással elnyeletni illetve csillapítani.

Valahogy átsiklottam azon a tömondaton :vigyor4: kösz

Üdvözletem!

Összeraktam teljesen készre a tápomat amit majd az erősítőhöz használok. Csináltam róla néhány képet.

Ittvan mégegy kép
A doboz tetejére vágtam réseket hogy a hő ki tudjon jönni.
Egyébként diret olyan cuccokból építettem amit mindeki megtalál a rossz pctápokban.
Nyáklappal együtt mindenestül volt kb 1000 Ft

Gratula a táphoz!
Esetleg nem írsz belőle cikket?
Vagy érdekelne a kapcsolásirajza +trafóadatok meg ilyesmi....persze ha nem titkos...

Egy ideje gondolkodok már azon hogy épiteni kéne egy ilyen kapcsolóüzemű tápot. Az lennne a vele a célom, hogy amit lehet az SMD-ben megépiteni belőle és az egészet minél kisebb méretben, majd erre 2 darab VF2-es hangvégfokot épiteni (szintén SMD-ben). Az eredménye az lenne hogy lenne egy kb 1-2kg-os 2*100W-os erősítőm....
Persze mindezt minél laposabb, és kisseb dobozba épiteni.

A képek méretére, legközelebb figyelj!!!

Vannak rajzok csak szana szét ha gondolod megkereshetem őket.

Igen
Érdekelne minden

huu ez engem is érdekelne!
amúgy is van körülöttem egy kiló bontásra váró pc-táp...

Ma leszedek valami kapcsolésirajz tervezőt aztán megrajzolom a kapcsolását. Egyébként vannak nyákterveim is!

Oké, várjuk a fejleményeket

Kis türelmet kérek ugyanis gondok akadtak a táppal de mihejst módosítottam felrakom a kapcsit.
Ja és még bele is kell tanulnom az eaglebe mert ez lesz az első rajz...

Engem is érdekelne a téma, de nemnagyon értem az alapjait. Nézegettem a feltöltött kapcsolásokat, de nem értem, hogy minek mi a szerepe, nem utolsó sorban a trafóméretezés mi alapján van, hogy kell kiszámolni a menetszámokat stb... Esetleg nem tud valaki egy jó leírást, ami összefoglalja a témát, és alapoktól kezdi?

Segítséget előlre is köszönöm.

smps.us ->angol nyelvű. Sajnos a legtöbb irodalom angol.

Valaki a fórumon töltött már fel 1 ilyen témájú könyvet(asszem az is angol).

Itt van egy kis nyúlfarknyi csatolva(alapok itt is kellenek).
Üdv.

Hogy állsz vele?
Esetleg úgy is jó lenne, ha még A4-es lapon van a kapcsolás, és azt beszkenneled, vagy lefényképezed...
Az egyik osztálytársamat nagyon izgatja a téma

jó jó
ma szedtem le a visiot mert abban akarom megrajzolni.
Szerintem holnap lesz időm megrajzolni.

Eredetileg erősítő táplására készítetted a tápodat?
Engem is érdekelne.
Ha erősítőhöz készült, hogy bírja a hosszú, húzós mélyeket?

Na teszek egy őszinte vallomást a fejlesztésemmel kapcsolatban:

1, A dolog ugy indult hogy fetek kapcsolgatták a feszültséget a trafóra és csak a pozitív táp lett visszacsatolva. Ennél az volt a baj hogy több erősítő lett volna rákapcsolva+ ventillátor+ előerősítő szoval változó lett volna a pozitív és negatív feszültség a különdöző terhelőáram hatására.

2, Elhatároztam hogy külön fogom figyelni a pozitív és a negatív feszültséget erre csak az a módszer jött be hogy két külön tápot építek egy nyáklapra amit beállítok egyenlő feszültségre. Itt támadt az az ötletrem hogy ne kelljen 4 fetet használni ezért bontottam a PC tápokból nagyfeszű kapcsolótranyókat.( jóltudjátok milyeneket) Mindezt annak céljából hogy megússzam az egészet olcsón.
A vezérlésöknél full ugyanazt alkalmaztam ami a legtöbb tápban van.

3, A tesztelések során tökéletesnek tűnt, kb 50W-ig terheltem (megjegyzem ha azt veszem hogy a vasmagokat 200-250W os tápokból bontottam és tekertem újra igy el kellene bírnia kb 500W terhelést.)
És az utóbbi pár napban itt kezdődtek a bajok, ugyanis amikor alávetettem egy kb 120W os terhelésnek akkor egyszerűen kigyulladt 2 kapcsolótranzisztor. (Nem célom elilyeszteni senkit a megépítésétől), a hűtőbora kb kétszerakkora volt mint ami a PC tápokban volt de mégis több mint 100 fokos volt Ezt a tesztet "új" tranyókkal újra megismételtem de ugyanez volt. Érdekes módon csak a negatív táp tranyói égtek meg. ( De azok cefetül) A magas hőmérsékletből következően csak arra tudtam gondolni hogy a vezérlés nem megfelelő, de bizony az az. Kis változtatásokkal áttérek egy mésik tervre aminek a tesztje az elkövetkező napokban lesz.

4, A megoldás szerintem egyszerű (röstellem) de újra visszatérak a jó öreg IRF730- hoz. Csak arra tudok gondolni hogy a tranyóknak nagy az átmeneti ellenállásuk kb 30-50 Ohm. A FETeké viszont 1 Ohm. Bízom benne hogy ez a baj és remélem hogy végre a célegyenesbe érek. Most már a végsőkig fogok küzdeni hogy jó legyen. Csakis ezekben látom a jövőt, mármint az erősítőkhöz és nem a nehéz 50Hz esekben.

Szoval a kapcsolást holnapra igérem és ne ilyedjen meg senki attól hogy vannak problémáim a tranyós megoldással, ami nekem nem sikeröl lehet másnak menni fog.

Nem rettenünk el tőle... Legalábbis én nem.... Nekem is gyulladt már ki ilyen kísérleti kapcsolóüzemű tápom

nekem 6 pár tranyom szeneseddett el most pedig a fet vezérlö ic-m sült meg eddig csak néhány percig élvezhettem a sikert

Sajnálom, hogy eddig nem jött be. Nekem még nincs oszcilloszkópom, enélkül meg csak elmélkedhetek...

A tranyóknak bekapcsolt állapotban maradékfeszültségük van, ami nagyfeszültségű példányoknál 1,5-2V. Ez nem indokolja szerintem a kigyulladást, inkább a lassú ki és/vagy bekapcsolásuk (Miller-hatás és a ki és bekapcsolás pillanatában nem elég nagy bázisáram) okozza a problémát.

Igazad van a maradékfeszöltség 1-2 Volt. A válaszom arra hogy talán nem elég meredek a vezérlés:
az impulzus amig a tranyó nyitófeszt kap az 11us.
A felfutóél kb 250-200ns a lefutóél 200-150ns. Ezeket az eredményeket ugy mértem hogy csak a vezérlés ment és nem volt collektor emitter feszültség. Mindez azért van mert nincs a szkóphoz leválasztótrafóm és félek hogy valami gáz lene ha rádugnám egyből.
Szerintem elég meredek a vezérlőjel de akkoris csak azzal lehet a baj hisz mi miatt melegethetne még annyira??

Ezek elég soknak tűnnek. Sokkal meredekebb jel kellene, mert ha erre még rájön a Miller-hatás, akkor nagyon megnyúlik a ki-bekapcsolás.