Sziasztok!

A tisztességes állampolgárok az LCD -ket többnyire modul alakjában, a vezérlő áramkörön keresztül hajtják meg. Ez jó is, csak néha az ember valami icipici dolgot szeretne megvalósítani, amibe nem fér bele pluszban egy nagy ló nyák. Ilyen lehet pl egy DIY karóra. Nem is beszélve arról, hogy a legtöbb LCD gyártónak nincs 40x25x5 mm -nél kisebb modulja.

Ezért aztán kísérletképpen elkezdtem kiműteni mindenféle hulladékból az LCD -ket, hátha sikerül őket működésre bírnom. Értelmezhető típusszám persze nincs egyiken sem, és sehol nem találok leírást, ami a lábkiosztásukra, működtetésükre utalna.

A mellékelt képek közül az első kettőn egy Krisztus előtti Ericsson mobiltelefon LCD -je van, összesen 5 kivezetéssel.

A harmadikon egy antik Sony diskman LCD látható, 18 kivezetéssel.

Az Ericssonra ötletem sincs, mit kell vele csinálni, hogy menjen. A Sony érdekes, mert ha akár az ujjammal leföldelem némelyik lábát, és feszültséget adok más lábakra, bizonyos szegmensek kigyulladnak, de nem értem, mi a logika. Az nyilvánvaló, hogy sokkal kevesebb láb van, mint szegmens, tehát nem lehet 1-1 megfeleltetés a lábak és a szegmensek között. Az egyik képen látszik is, ahogy épp "vezérlem" egy tápdugóval. Van valakinek ötlete, milyen módon lehet ezeket hajtani?

Nézd át a HD44700-as kijelző adatlapját, abban levan írva hogy a vezérlő panele hogyan hajtja meg a kijelzőt.
Valahogy hasonlóan működik (szerintem) a többi kijelző is.

Valószínűleg multiplexelt a Sony, pl. egy láb a közös (COM), a 7 szegmensnek van 7 láb, a számjegyválasztáshoz 6, a többi lábon osztozhat a többi felirat. Esetleg bizonyos feliratok osztozhatnak egy lábon pl. a kötőjel és a kettőspont. Az Ericssoné valószínűleg soros módon kommunikál ami megy egy lábon is, azért elég mindennek 5 láb.

A legfontosabb: soha ne adjunk egyenáramot az LCD-re mert lassan tönkreteszi. Szabályos négyszögjellel kell hajtani.

Nezz korul ezen az oldalon:
Bővebben: Link
Peldaul:
Bővebben: Link

A Sony Discman kijelzője az minden bizonnyal 8 szegmenses (7 szegmens a számoknak, 1 a felettük lévő szövegnek), és 9 digites (amiből egy digitnél csak szöveg van [Repeat, RMS, Batt]), ez 17 kivezetés, plusz a 18. a közös.

Az Ericsson kijelzője már eleve beépítve tartalmaz egy vezérlő IC-t, ezt nagyon sokszor alkalmazzák kisebb, bonyolultabb mátrixú kijelzőknél.
Ezek az IC-k általában jól láthatóak, mert sokszor a szalagkábelre ültetik be, de ezeknek nincs "lába", és tokozva sincsenek. Csupán egy pici tükörfényes felületű kis téglalapként látható, ami az oldalain van a fóliához ragasztva, hőre keményedő ragasztóval.

A Te Ericsson kijelződ esetében ez az IC ott lesz a csatlakozó mellett, a fehér szigetelő ragasztó alatt.
Ez biztos, hiszen 5 kivezetés már egy egyszerű 7 szegmenses karakter meghajtására is kevés, ahhoz is 8 kivezetés kell, ha pedig a kijelző pontmátrixos, akkor nyilván a kivezetések száma ennek sokszorosa lenne.

Tehát a Te kijelződ az egy soros digitális meghajtású kijelző, aminek a vezérlése adatlap, vagy a telefon komplett szervízkönyve nélkül elég nehezen kivitelezhető, de azt is mondhatnánk, hogy lehetetlen.

Persze a működő telefonban egy oszcilloszkóp segítségével kisakkozhatóak a vezérlő kivezetések (3db), mert ugye 2db az a kijelző tápfeszültsége.

Na ennyit a kijelzőidről.

Az ötletedről pedig annyit, hogy annak igazán nincs sok értelme, legfeljebb csak néhány speciális esetben, mert ugyan az LCD kijelzőket működésre lehet bírni egy jól megtervezett tranzisztoros meghajtóval is, de ugye itt már értelmét veszti a kis kijelző méret, hiszen egy ilyen tranzisztoros meghajtás eleve nagyobb helyet foglalna a panelen, mint a kifejezetten a kijelzőkhöz készített céláramkörrel megvalósított, akár gyári panel.

Vannak kifejezetten univerzális felhasználásra tervezett meghajtó áramkörök, amik mind pontmátrixos, mind szegmenses LCD kijelzőket is le tudnak kezelni, és a kijelző tulajdonságai (pontmátrix üzem, szegmensszám, digitszám) a vezérlő IC-ben beállíthatóak, általában I2C protokoll-t használva.

Béláim az Úrban!

Microchipnek van LCD meghajtot tartalmazo PIC-je. Erdemes megnezni az app noteokoat.

Natur LCD paneleket altalaban 50-100Hz-es jellel kel meghajtani, ugy hogy egy darab LCD kristalyon az aram integraltja mindig nulla legyen. Tehat a kristaly ket laba vagy mindig azonos potencialon van, vagy a ket labat felvaltva kotik feszultsegre, igy egyszer ide maskor oda folyik az aram rajta.

FPGA-n elso ujgyakorlat LCD kristaly meghajtasa. 50-60Hz leosztasa az orajelbol. Ez a jel megy az LCD kozos labara. A szegmensekre pedig az orajel kerul szinten attol fuggoen invertalva vagy nem invertalva, hogy mi legyen a kristaly allapota. Egyszeru vezerelheto inverter kell hozza.

Szerintem nem celszeru manapsag ilyen LCD-t hasznalni. Egyreszt a Userek amugy is butak es nem ertik meg a 7 palcikas kijelzore kitalalt menut mi igy villog ugy villog. Erdemesi inkabb szoveges vagy grafikust hasznalni meghajtoval integralva.

Hobbibol megeri foglalkozni vele de csodat ne varjunk tole. Egyreszt nehezen lesz urjafelhasznalhato a termek, nehez helyetesiteni. Stb stb. HD44780 jol ki van talalva es sokan mar koppintottak.

Úgy érted, a HD44780 -asét? A 44700 valami más cucc.
De mondjuk van benne ráció, láttam olyan LCD modul datasheet -et, ahol leírják az elvi működését, csak nem egészen értettem meg.

A négyszögjel miért jobb neki? Nem tudod, milyen feszültséggel/frekvenciával kell adni a négyszöget?

Mindenkinek köszönöm a megoldásokat, nagyon sokat segítettetek!

Nem állítom, hogy minden (liquid) kristály tiszta lett, de már legalább találtam olyan leírásokat, amik elég kimerítően elmagyarázzák az LCD direkt vezérlését. Ki is merültem. Az "LCD direct driving" kifejezésre gúglészva sok érdekes dolog került elő, talán ez volt a legfrappánsabb, ha esetleg mást is érdekelne a dolog:

LCD Direct Drive Basics

Ezekből már ki lehet bogarászni a meghajtást. Mondjuk tény ami tény, az LCD -s Pic -ekkel biztos könnyebb lenne a dolog, csak egyelőre semmit nem értek a Pic programozáshoz, most épp az AVR -ek lelkivilágával ismerkedem.