Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » VF2 végerősítő
Sajnos nincs fényképező gépem telefonnal meg nem tudok jó fotót készíteni. Csak azért tedtem be, hogy erről a panelről van szó. Elnézést kérek. Egyébként nekem 1 cm van a borda és a fet lába között, szóval kizárt a zárlat.
Igen. KD Mester írja a leírásban, hogy a FET lábát el kell vágni rövidebbre és oda kell forrasztani.
Lusta vagyok utána bogarászni, de ha jól emlékszem egészen másról volt szó eredetileg (ritka pocsék a memóriám). Valami olyasmi rémlik, hogy azért kellett a fet lábát elvágni, mert a panelon nem volt helye az érintett ellenállásnak, és csak így fért el. De ez nem valamilyen technikai okosság, csak egy kis szépséghiba. És ráadásul nem is ennél a kapcsolásnál, hanem egy másik változatnál. De ez is csak rémlik nekem!!
Ha szigeteletlenül teszem rá a bordára a 2db BD tanyót, akkor talán megjavulna a dolog? Vagy nagyobb bajt csinálok vele?
Idézet: „...egy másik változatnál.” Akkor elnézést kérek, nem volt belinkelve a kapcsolási rajz, leírás és NyÁK terv, így nem tudhattam.
Mielőtt bármit is variálsz, mérd meg változik-e jelentősen a nyugalmi áram, ha a hőmérséklet megváltozik.
Nincs miért elnézést kérned. Közben megnéztem, a Conduktor-nál volt ilyen megoldás itt látható. De újra hangsúlyozom, ez csak "szépséghiba", én ezt az ellenállást is felterveztem a panelre.
Megmértem. 90-100mA körül van a nyugalmi áram, olyan 80C fok körül. Nem tudom ez most jó e vagy rossz.
Az a baj hogy hiába van rajta nagy hűtő borda, olyan pici a FET hőelvezető felülete, hogy túlmelegedek. Arra a döntésre jutottam hogy egy csatornára 3 pár FET-et teszek, így jobb lesz a hőeloszlása. Legalábbis remélem... És még egy kérdés: Így már bírná +-57V-on a 4 ohm-ot esetleg?
Ez itt valaki szerint egy +-60V-os verzió. E miatt nem kell triplázni a feteket. Vedd lejjebb a nyugalmi áramot, hogy melegen is csak 50mA legyen. Egyébként ha a fet 80°C, és attól már nem megy feljebb, az még teljesen normális.
A félvezető hűtőfelülete, az elég nagy ahhoz, hogy elvezesse a benne keletkező hőt. Egész pontosan éppen fordítva van, akkora teljesítményt ad meg rá az adatlap, amit még el tud vezetni a hűtőfelület. Ha valami extra hűtést használnál (mondjuk folyékony nitrogén), akkor akár 100szoros teljesítményt is képes lennél kivenni. Ha már van kéznél ennyi feted, akkor miért nem ezt rakod össze? Ha ilyen nagy teljesítményű erősítőbe fogsz, akkor már érdemes olyat választani, amiben számos védelem van beépítve, amik egyébként általában bonyolultabbak mint maga az erősítő.
Hali mindenkinek!
Megépítettem a KD mester féle Conductor erősítőt. A szabványos értékekkel (ami könnyebben beszerezhető). IRF540-IRF9540-el. Az a gond hogy nem tudok nyugalmi áramot állítani. A leg kisebb is olyan 1A de akkor már a táp köri 10R ellenállások le is égnek. Okozhatja az a gondot hogy a nagy izgalomban műveleti erősítő nélkül élesztettem fel?  Ha igen mit tett tönkre? Tranzisztorok-Fet-ek nem zárlatosak. Mégis ezt csinálja. Mi lehet a gond? Előre is köszönöm!
Vagy lehetséges hogy a FET megszakadt volna?
G-D--> semmi G-S--> 650-680 dióda mérés állásban. (p és n csatornás feteken fordított polaritással mérhető) D-S-->semmi.
"A félvezető hűtőfelülete, az elég nagy ahhoz, hogy elvezesse a benne keletkező hőt. Egész pontosan éppen fordítva van, akkora teljesítményt ad meg rá az adatlap, amit még el tud vezetni a hűtőfelület. Ha valami extra hűtést használnál (mondjuk folyékony nitrogén), akkor akár 100szoros teljesítményt is képes lennél kivenni."
Azért ez nem teljesen így van. A gyártók úgy adják meg a maximális eldisszipálható teljesítményt, hogy közben a ház hőmérsékletét 25 celsius fokon tartjuk. Ugye ez a valóságban nincs így, hiszen a hűtöborda melegszik. A másik, hogy hiába tartjuk ennél a 25 celsius foknál jóval hidegebben a tranyó házát, a tokozás és a félvezetőréteg között van egy hőátmeneti ellenállás. Ez az IRFP9240-nél 0,83 celsius fok/ watt. Ami azt jelenti, hogy pl. 100 W disszipálandó teljesítmény hatására a félvezető szerkezete és a tokozás talpa ( hőleadó felület ) között 83 fok különbség lesz! Ha tekintetbe vesszük azt is, hogy a tokozás talpa és a hűtőborda között is van egy átmeneti hőellenállás, - ami az előbbi tranyó esetén, - 0,24 celsius fok wattonként, ami azt jelenti, hogy az előbbi 100 W hatására 24 celsius fok különbség lesz a tok és a hűtőborda között. Ez már azt jelenti, hogy ha a bordát valamilyen úton-módon mégis 25 celsiuson tartjuk, a félvezető chip hőmérséklete már 107 celsius lesz! Tehát már ez a két hőellenállás determinálja, hogy akármennyire hűtöd a bordát a tranyón nem lehet megengedni sokkal nagyobb veszeteségi teljesítményt, nemhogy százszorosat... Akkor lehetne, ha valami úton magát a chipet lehetne hűteni. Mondjuk az említett folyékony nitrogénnel...de ugye ez irreális. Ennél sokkal egyszerűbb betenni egy nagyobb tranyót, aminek jóval kisebb a hőellenállása a tok és a chip között. Ebben a méretben van 800 ... 1000 W-os tranyó is...
Amit mondasz (nem néztem meg az adatlapot, de jónak hangzik) az csak bűvészkedés a számokkal (a kormányban a helyed). De ennek semmi köze az adott témához.
1. Ha a félvezető hátulján lévő rézlapocskát lehűtöd mondjuk -100°C-ra, akkor ugyan megpróbál a félvezető lapka melegedni, de még 0°C fölé is csak nagyon nehezen, és nagyon rövid időre tud felmenni, aztán azonnal visszahűl. Talán túloztam a 100szoros teljesítménnyel, de a folyékony nitrogén hőelvonó képessége olyan rendkívül intenzív, hogy egy ebbe mártott félvezető szerintem simán tudná ezt a terhelést. De valóban nem túl életszerű egy ilyen hűtés, én is csak a példa szemléletessé tételére hoztam elő. 2. Komolyan gondolod, hogy 800-1000W-os teljesítményű félvezető kellene a VF2-be? Ha már nem hiszed el, hogy az én példányom jól működik, akkor esetleg higgy a számos egyéb sikeres példányban. Egy "normális" 1000cm2 körüli felületű hőtőborda elég egy 130W-os VF2-höz, és nem kell hozzá semmilyen extra félvezetőcsere. Az adott esetben szerintem baj van a félvezető és a borda közti szigeteléssel. Ezért van ekkora "delta t" a félvezető és a borda között. Vagy túl vastag, vagy nem jó az anyaga, vagy nem illeszkedik vagy bármi más. Nálam a sima csillám jól bevált, még köztes 4mm vastag L-profillal is.
"1. Ha a félvezető hátulján lévő rézlapocskát lehűtöd mondjuk -100°C-ra, akkor ugyan megpróbál a félvezető lapka melegedni, de még 0°C fölé is csak nagyon nehezen, és nagyon rövid időre tud felmenni, aztán azonnal visszahűl. "
Ha ismernéd belülről egy tranyó szerkezetét, akkor tudnod kellene, hogy a chip nem közvetlenül a rézlapkára van rögzítve. Van közte még valami, aminek van hőellenállása! Persze, ehhez tudnod kellene, hogy a hőellenállás fogalma mit takar! Google a te barátod is, ha nincs hozzá szakkönyved... Egyébként, még a rézlapkának is van hőellenállása... "... egy ebbe mártott félvezető szerintem simán tudná ezt a terhelést " Csak az a baj, hogy SZERINTED tudná ezt a terhelést. A helyzet az, hogy a chip ezt nem tudja, hogy SZERINTED, neki ezt tudnia kellene... " 2. Komolyan gondolod, hogy 800-1000W-os teljesítményű félvezető kellene a VF2-be?" Lehet, hogy neked nem tűnt fel, de én csak példának hoztam fel, hogy léteznek olyan tranyók, amiknek olyan kicsi a hőellenállása a junction és a talp között, hogy lehetővé teszik akár 800 w eldisszipálását is. Hol írtam én arról, hogy ez kell egy VF2-be? Mindössze arról írtam, hogy ebben a tokozásban létezik ilyen is. Sajnálom, ha te ezt félreértetted... "Ha már nem hiszed el, hogy az én példányom jól működik, akkor esetleg higgy a számos egyéb sikeres példányban." Lehet, hogy neked valami üldözési mániád van? Egyáltalán nem írtam olyasmit, hogy nem hiszem el, hogy neked nem működik egy tranyóval. Esetleg megtennéd, hogy figyelmesebben olvasol egy- egy hozzászólást? "a kormányban a helyed" Köszönöm a bizalmadat! Legközelebb szavazz rám! És ha már ilyen jó ötleteid vannak, akkor én is hagy mondjak valamit! Nézz utánna a tranyók határadatainak, meg annak, hogy mi, mit jelent. Komoly hiányosságaid vannak ezen a téren, különben nem minősítetted volna a korábbi hozzászólásomat a számokkal való bűvészkedésnek. Javaslom neked a hőellenállás fogalmával való megismerkedést, esetleg megérted, hogy miről beszéltem, meg talán azt is, hogy miért írtál sületlenségeket... És legyen egy mottóm is feléd: attól, hogy precíz nyákot tervez valaki, még nem biztos, hogy ért is ahhoz, amit csinál!
[/OFF]Melyik kormányban?? És itt álljunk meg..[OFF]
Idézet: „+-63V-al 200W-od lesz 8 Ωon. A Vf2 többszáz watt-osra is megépíthető, de inkább csak szubra. A tápfeszt kell emelni (vagy hidalni) és a feteket párhuzamosítani. És itt jönnek a gondok. Ha ebben a kapcsolásban elkezded a feteket párhuzamosan kötni, már 12-15 kHz-en is olyat torzít hogy a színuszból háromszög lesz. Tudom mert kipróbáltam, és szimuláltam a Tinában is, ahol szintén ez a végeredmény. 2x88V a tápfesze terheletlenül, 2x3db IRFP van párhuzamosan, és 400W-ot ad le a 8 Ωos terhelésre, de az átvitele csak néhány kHz-ig jó.” Olvasgattam a fórumban. Akkor ha én is párhuzamosan kötök 3 pár fetet, 12-15 kHz-en a színuszból háromszög lesz és torzít? Valaki erősítse vagy cáfolja már ezt meg.
Mellékelten csatolok egy kis szimuláció eredményt arra az esetre, ha valóban 2 x 88 V-ról akarod működtetni. A szimulátor a Multisim 10.1. Elküldöm a szimulációs fájlt is, hátha valaki akarja nézegetni szimulátorban. ( érdemes... )
Az, hogy 12-15 kHz körül már elkezdi háromszögesíteni a jelet, annak a következménye, hogy túl kicsi a sávszélesség. Nem biztos, hogy ez baj, hiszen a zenében úgy néz ki a dolog, hogy 2 kHz körül már legalább10...30 dB-lel kisebb a jel teljesítménye a végfok kimenetén, mint a mélyhangoknál. Tehát, jóval kisebb a végfok kivezérlése, így biztosan nem fog torzítani. A másik dolog, hogy hiába kezd el torzítani, az első felharmónikus 24 kHz lesz, ebből semmit nem lehet hallani. Tehát, nem túl sok jelentősége van, legfeljebb műszeresen nem túl szép a szinusz ( háromszög ) Szimulátorban ezt nem vettemm észre, de ha a valóságban mégis így lenne, akkor növelni kell az MPSA-k áramát azzal, hogy csökkented az emmitterellenállásokat. Persze, ehhez be kell állítani a FET-ek gate köri ellenállását is, mert túl nagy nyugalmi áram lesz. Ha ezt akarod megépíteni, akkor ez utóbbi ellenállások legyenek 330 ohm körüliek, ezzel már menni fog a végfok, csak lesz keresztezési torzítás. Ha minden rendben, akkor szkópon nézve, kezd el óvatosan növelni ezeket az ellenállásokat, hogy beálljon egy kis nyugalmi áram, illetve, hogy eltűnjön a keresztezési torzítás.
Köszönöm az információkat, így már világos. Egyébként nekem nem 2X88V-ról, hanem csak 2X57V-ról lesznek hajtva. És nekem nem a nagyobb teljesítmény a célom (a 2X130W bőven megfelel) csak a fetek hőeloszlása végett teszek bele ennyi fetet, mert már a 3 garnitúra lesz túlmelegedés miatt benne. De először kipróbálom 2 párral és ha még mindíg fennáll a probléma +1 párral bővítem.
Nekem volt egy 300-350W körüli verzióm 3 pár fettel, az ellenállás páros 470 ohm-1k5, vagyis kb. 7mA folyt a tranyókon. A Tina szerint már 6-7kHz környékén esett az amplitúdó és háromszögesedett a szinusz. A valóságban picit jobb volt a helyzet, de a 8-10kHz már elég ronda volt.
2 pár fetnél még nincs ilyen probléma 20kHz-en sem.
Fel tudnád tenni ide a rajzát pdf-ben? Akkor megnézem a Multisimben.
"És még egy kérdés: Így már bírná +-57V-on a 4 Ω-ot esetleg?"
Szia. Én csak olvasgatom a témát. Arra lettem figyelmes, hogy úgy látom (gondolom) Te 4 ohm-mal püfölöd 57 v tápfesznél. Én úgy tudom hogy ezt csak 8 ohm-on szabad terhelni!?
Helló. Nem 4ohm-al terhelem hanem 8ohm-mal. Csak azért kérdeztem, mert ez egy "diszkós végfok"-nak készül és ha netán 4ohmmos hangfalat akasztanak rá, nem e mennek tönkre a fetek. Egyébként 8ohmmos hangfalaim vannak.
ok. értem.
Hali mindenkinek!
Korábban írtam a conductorról hogy nem tudok nyugalmi áramot állítani. Kiderült hogy a vég fetek hibásak  Kicseréltem őket, és be tudtam állítani. Beállítottam olyan 65mA-ra. Ám mikor mértem a kimeneti DC-t akkor azt mértem hogy 6-8V (egyik és másik oldali végfokon). Hogy lehetséges ez? A fégfetek jók, a nyugalmi áramot is be tudtam lőni, de mégis DC van a kimeneten?  Valaki tudna tanácsot adni? Előre is köszönöm!
A Multisimben nagyjából ugyanazok az eredmények jönnek ki. Semmi sem indokolja a kisebb sávszélességet. Persze, csak annyira pontosak a kapott eredmények, amennyire pontosak a modellek, amivel dolgozik. Sajnos ezen a téren elég komoly hiányosságok vannak.
Idézet: „Hogy lehetséges ez?” Elnéztél ellenállás színkódot, beültetési hiba, panelen szakadás, zárlat, hidegforrasztás, alkatrészhiba stb,stb. De ezt neked kell kideríteni mert te tudsz mérni, te látod.
Szia!
Hibás beültetés lehetetlen, forrasztás előtt 2X ellenőriztem. De hétvégén nekiülök.
Ezt már én is észrevettem, néha megbolondul szimuláció közben. Csinált már olyat is hogy AC->dióda->puffer és szerinte a pufferen nincs egyenfeszültség.
 Ettől függetlenül nekem ez meg volt építve és valóban ezt produkálta, rosszabb volt a sávszél. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
