Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Kémia óra vízbontás (durranógáz fejlesztése)
Lapozás: OK   23 / 87
(#) Collector válasza szsrobert hozzászólására (») Jún 18, 2010 /
 
Idézet:
„A megolvasztott sóoldatot elektrolizálod, és kikanalazod az olvadt nátriumot.”

Gyakorlatban azért egy kissé bonyolultabb.
(#) zolika60 válasza Collector hozzászólására (») Jún 18, 2010 /
 
No meg valószínűleg képződne egy kis Cl gáz is, amivel az első világháborúban még az ellenséget irtották. De a Na sem veszélytelen anyag.
(#) Collector válasza zolika60 hozzászólására (») Jún 18, 2010 /
 
Én már próbálkoztam sóból nátriumot csinálni, a klór a kisebbik probléma (a cél szempontjából). 900 fokos olvadékba dugdosni mindenféle elektródákat, majd még ebből a vörösen izzó nátriumot kiszedni, miközben az egészet argon, vagy nitrogén atmoszféra alatt kell tartani nem a legegyszerűbb. Ha vízpára éri, robban az egész.
(#) mate_x válasza Collector hozzászólására (») Jún 18, 2010 /
 
Sziasztok!

Ahhoz mit szólnátok, ha az NaCl oldatot szén elektródákkal teljesen leelektrolizálnák(addig amíg elfogy a víz), így hidrogén és klór keletkezik(most tegyük fel, hogy szuper berendezésekkel dolgozunk, szóval nem fulladunk bele a klórba), és a végén ott marad a nátrium-hidroxid. Ez a vegyület jóval alacsonyabb hőmérsékleten megolvad, mint az NaCl, így ezt kell elektrolizálni nitrogén közegben.
Ebből ki lehet kanalazni a nátriumot és mehet a petróleumba.

Üdv.:
mate_x
(#) zolika60 válasza mate_x hozzászólására (») Jún 18, 2010 /
 
Lehet,hogy működik. Nem vagyok vegyész, csak a kémia tanulmányok halvány emléke mondatja velem, ez sem veszélytelen.
(#) erbe válasza mate_x hozzászólására (») Jún 18, 2010 /
 
Ennél sokkal egyszerűbb és veszélytelenebb, ha megnézitek, hogyan műveli ezt ~100 év óta az ipar.
Alul higany elektród, felül a sóoldat. A klór kiválik a felső elektródán (most hirtelen nem tudom, mi az, akár grafit is lehet), gáz alakban elszívják. A nátrium beleoldódik a higanyba és elviszi a "folyó", majd ezt követően leválasztják az amalgámból.
(#) Cron hozzászólása Aug 3, 2010 /
 
Tiszteletem!

Engem eléggé foglalkoztat a dolog. Első körben egy jó elektrolizáló megvalósítását szeretném. Eddig jó eredményeket értem el, kíváncsi vagyok ti mire jutottatok.
(#) Collector válasza Cron hozzászólására (») Aug 3, 2010 /
 
De mit szeretnél elektrolizálni?
(#) Cron válasza Collector hozzászólására (») Aug 3, 2010 /
 
Vízből szeretnék kinyerni hidrogént.
(#) sergeikov hozzászólása Szept 3, 2010 /
 
Sziasztok!

Én már kb. 3 hónapja használom a kocsimban a vízbontót. 7,5-ről sikerült 5-re levinni a fogyasztást. Az autó egy 1990-es Skoda Favorit. 5%-os kálium-hidroxidot használok elektrolitként (desztillált vízzel higítva). Előtte próbáltam kálium karbonátot, de az nem adott annyi gázt. Az áram 25A alatt van, kb. 16-18 lehet teljes üzemnél. Lakatmérőm nincs, 25A bizti még nem olvadt szét, a 16-os viszont egy idő után igen. Több órás üzemet (Balcsiról haza csúcsforgalomban) is bírta melegedés nélkül. A vízbontóm szárazcellás kivitel, a lemezek kb. 60x100x0.5 méretűek, ebből van 11 (-nnnn+nnnn-), 1.5mm gumi tömítéssel. Visszaégés gátláshoz (a buborékoltatón kívül) rézcsövet használok réz mosogatószivaccsal megtömve. Még nem égett vissza, visszacsapó szeleppel viszont már igen, úgyhogy azt nem javaslom.
Valóban úgy érezni a hatást, hogy sokkal kevésbé kell nyomni a gázt ugyanahhoz a sebességhez. Ha meg nyomom, akkor nagyon jól gyorsul. Néha lámpánál húzom neki, néznek is az emberek .
Most fűtést tervezek (meleg levegő készítés, vagy víz melegítés, mint a cirkó).
Üdv, sok szerencsét/sikert!
Gergő
(#) B.I hozzászólása Okt 28, 2010 /
 
Sziasztok. Azt szeretném kérdezni, ha szódás vizet bontok akkor milyen más anyagok keletkeznek? (Azért szódás víz, mert a csapvizen nem sok áram folyik keresztül.)
(#) zolika60 válasza B.I hozzászólására (») Okt 28, 2010 /
 
Egy kis szándioxid. Tudod ami a patronból megy bele.
(#) B.I válasza zolika60 hozzászólására (») Okt 28, 2010 /
 
De nem arra a szódára gondoltam, hanem a dobozos szóda-bikarbónára.
(#) erbe válasza B.I hozzászólására (») Okt 28, 2010 /
 
Hidrogén és oxigén. Az a kevés kis fölös CO2 hamar elillan a szódabikarbónából és egyszerű mosószóda, nátriumkarbonát marad az oldatban. Innentől kezdve legfeljebb az elektródák anyaga kavar be.
Jobban jársz, ha egyből mosószódával kezded. Olcsóbb.
(#) B.I válasza erbe hozzászólására (») Okt 28, 2010 /
 
Köszönöm. Rozsdamentes acél elektróda megfelel?
(#) patkolttojas hozzászólása Dec 4, 2010 /
 
Sziasztok kedves "buborékgyártók"!

Mivel az utóbbi időben tényleg úgy látszik, hogy itthon megállni látszik (legalább is a fórumok aktivitása szerint) a durranógáz fejlesztésének témája, ezért a következő elvetemült ötletem támadt.

Ebben a fórumban kezdjük el összegyűjteni azon mérési eredményeket, és konkrét tapasztalatokat, amelyeket elértünk. A cél természetesen nem az, hogy nyerészkedjünk egymás tudásán, hanem az előremenetel.
Tudom mindenki úgy született, hogy már a bölcsőben is tudott "durranó gázt" előállítani, de ez a Brown-féle gáz! Ezt másképp csinálják. Ennek a korszerű előállítását nem mindenki tudja. Ezt kellene megtanulnunk! Ebben kell a segítség a kezdőknek és a haladóknak egyaránt!

Ezért ebben a témában nagyon jó lenne, ha a kizárólag kötözködő, hátráltató és primitív hozzászólások meg sem jelennének. Ha valaki nem érti, hogy egymás segítése, támogatása, a hasznos és építő tapasztalatok megosztása a cél, az valószínűleg nem e fórumba való. Mit is szeretnék vele elérni? Csupán annyit, hogy olyan információk is napvilágra kerülhessenek, hogy kik azok, akik csak meggazdagodni szeretnének másokon, átverve mindenkit, hiszen az átlag felhasználó esetleg épp úgy nem tudja pl. egy cella gáztermelését megmérni otthon, mint ahogy én sem pl. egy aranyozott csatlakozón az arany réteg vastagságát. El fogom hinni, hogy mondjuk 18 mikron. Legfeljebb lekopik majd a sok használattól és akkor fogok anyázni, hogy átvertek. Hát ez van itt is. Szűrjük ki a megbízhatatlan forgalmazókat, az arany árban kritikán aluli minőségű cellákat forgalmazókat. egymás tapasztalataiból tanulva tegyünk szert nagyobb tudásra a témával kapcsolatban.
Jó lenne ha pl. azon jó és hasznos információk is megjelennének itt, mik az anyagok beszerzésére is vonatkoznak. Nem arra gondoltam, hogy a tengerentúlon lehet kapni méretre is lemezt, s nem kell egy teherautónyit megvenni, ha kell belőle fél négyzetméter, hanem arra, hogy esetleg itthon is hozzá lehet jutni normális árfekvésben. ezek persze nem titkos információk, mert gondolom a neten megvannak a megfelelő elérhetőségek. Az pedig semmiféle törvényben nem ütközik, hogy egy forgalmazó linkjét itt is megjelenítem. Ez még nem reklám, viszont fontos és lényeges információ lehet a kísérletezőknek. Szomorú, ha valaki "vizet prédikál és bort iszik". Akire vonatkozik biztos tudja miről beszélek.
Nem vagyok Amerika imádó, de példát vehetne egy két forgalmazó róluk, mármint az alkatrészellátásról. Nem azt kellene mondani, hogy "köll, vagy nem köll, egész tábla, egész szál cső, kisebb nincs". Azt hiszem rájuk férne egy kis lecke és oktatás a kereskedelem témában!
Elfelejtik, hogy sok kicsi sokra megy.

De ha másképp nem megy, akkor összeállhatna ám 2-3-4 emberke és megbeszélhetnék egymás között, hogy milyen kiosztásban lehetne megrendelni akár egy egész tábla lemezt, avagy csöveket is. Ez csak összefogás kérdése.

Annak ellenére, hogy az általam nagyra becsült "Víz az üzemanyaghoz!" fórumon Tamás már hasonló képen, jogos iróniával már ecsetelte e problémát, mármint azt, hogy biztosan mindenki mindent tud már a témával kapcsolatban s azért e nagy pangás, megpróbálom én is felébreszteni e kis közösséget a "Csipkerózsika" álomból!

Ellentétben az Ő véleményével én a beszerzési problémákat tartom a legnagyobb kerékkötőnek, mindamellett, hogy a rengeteg félrevezető, nem hiteles információ is sokat árt.
Nem az a baj, hogy valaki kétségeket támasz valamely cella működésével kapcsolatban, hanem az ha csupán okoskodik, vagy kötözködik, mert egyszerűen ilyen! Őket kérem, hogy vagy tartsák meg a véleményüket, ha nem tudják ésszerű érvekkel alátámasztani, vagy adjanak ötletet a megoldással kapcsolatban.

Nos, munkára, fejlesztésre is információcserére fel!

Akinek nem inge, ne vegye magára a fenti kritikát, aki pedig érintve érzi magát, az nyugodtan elgondolkodhat rajta!
(#) patkolttojas hozzászólása Dec 7, 2010 /
 
Mivel itt a tél és hidegek jönnek, ezért, ha valaki ilyenkor is szeretné használni a celláját, akkor a képes ajánlásomat fontolja meg! Biztos nem 100%-os a megoldás, de megfontolandó!
(#) sergeikov válasza patkolttojas hozzászólására (») Dec 8, 2010 /
 
Szia!

Ez az elrendezés szerintem még a habosodást is megszünteti. Én most kivettem a bontót a kocsiból (vizsga miatt), és elkezdtem a gázt gyújtogatni.
Mit mondjak, nagyon jó játék. A PB gáznál 2-3-szor melegebb a lángja, és nem hagy nyomot, nem marad kormos az anyag. Üveget is lehet simán olvasztani vele, pl. beleolvasztottam egy szöget egy pezsgősüvegbe, csak a túlzott hő differencia miatt utána megrepedt az egész. Jó még karcolások eltüntetésére is (üveg és plexi felület), ezt is kipróbáltam.

Amit mondani akartam, hogy ha magasabbra raktam az elektrolit tartályt, akkor habzott, ha meg úgy, ahogy te írtad, akkor nem. Az autóba is így kell elhelyezni, ha van lehetőség (gáz mennyiség különbséget nem nagyon tapasztaltam a két módszer között: a láng ugyanakkora volt).

Az én bontóm kereskedelmi forgalomba nem igazán hozható, de már megvan majdnem háromnegyed éve, és folyamatosan használom. Az anyagár kb. 10000 Ft.

Egyébként teljesen egyetértek veled, Patkolttojás

Üdv: Gergő
(#) patkolttojas válasza sergeikov hozzászólására (») Dec 8, 2010 /
 
Szia Gergő!

Köszönöm az egyetértést!

Azt hiszem mindenkire ráférne a blogok végigolvasása, mert mér annyiszor leírtam hasonló dolgokat, többek között a habzással kapcsolatos véleményemet is. Azt is leírtam, hogy mily módon lehet a habzást megszüntetni, na meg azt, hogy a motorba kerüljön a hab! Életveszélyes, mármint a motornak! Jó lenne elhinni!
Aki azt állítja, hogy nem kell pl. buborékoltatót használni, az erősen félrevezeti a társaságot!
Azt sem kell elhinni, hogy a KOH oldat nem fagy meg. Tettem fel videót, csak meg kell keresni a linket, nem akarom még egyszer belinkelni. Azt is először 3 emberke nézte meg, mostanra egyre többen! Lehet, hogy befagyott a minap a cellájuk? Ezek szerint mégsem fagyálló az elektrolit. Tegnap olvastam egy komoly mérést egy "ámerikai" oldalon, ahol szóban, táblázatban és mindenféle módon lehetett olvasni arról, hogy -16 C fokon folyékony maradt az elektrolit, csak azt nem tudom, hogy milyen mennyiséget hűtött a tag, mert irkálta az időket és hőmérsékleteket is, hogy milyen hőfokon volt az elektrolit, mennyi idő után.Van ám -10 C fokos víz is!!! Próbáld ki, állandóan mozgatni kell, akkor nem tud kikristályosodni! Erről ennyit. Olvasgassatok sokat, de nem kell mindent elhinni. Ezt is ki kell próbálni, meg kell győződni róla, hogy működik, vagy nem! További jó buborékgyártást!!!
(#) sergeikov válasza patkolttojas hozzászólására (») Dec 8, 2010 /
 
Ismerős az érzés, már én is vagy ötvenszer leírtam ugyanazt.
Most nagyon rákattantam a fűtés javításra, építem a következő, nagyobb bontót, nagyobb lánggal. Minden jót.
(#) patkolttojas válasza patkolttojas hozzászólására (») Dec 8, 2010 /
 
A (#858620) helyesbítése, mert esetleg félreérthető volt a mondat, tehát helyesen:Azt is leírtam, hogy mily módon lehet a habzást megszüntetni, na meg azt, hogy a motorba miként ne kerüljön a hab![u]
(#) svgyula hozzászólása Dec 13, 2010 /
 
Tisztelt Uraim!
Hétvégén volt pár órám a kísérletezésre és tapasztaltam pár érdekes dolgot ezt szeretném megosztani veletek:
1. készítettem egy "vízforralalót" PNPNPNPN felépítéssel ezt most úgy alakítottam át hogy PSZNSZPSZN
ahol a P pozitív lemez az SZ műanyag szigetelő lemez
N negatív lemez pont mint az akumlátorban és láss csodát a gázfejlődés sima csapvíznél sem nagyon indult be viszont ahogy adtam hozzá az elektrolitet úgy nőt az áramfelvétel és a gáztermelés is.
A következő az lesz ha sikerül anyagot szereznem hogy beépítem egy akumlátor belsejébe ugyanúgy mint ahogy az van csak saválló lemezekkel és a folyadék töménységével szerintem a fejlődő gáz mennyiségét is be lehet állítani aztán csak desztillált vizet kell hozzáadni pont mint az aksinál. Szerintem ezt az irányt kellene megpróbálni fejleszteni. Még egy megoldás ami talán beleférne hogy a cellákat nem egyszerre üzemeltetni hanem felváltva ehhez csak egy kapcsolás kell amivel az átfedést meg lehet oldani és három cella "üzemel" három "pihen" és csere hogy az "ionos" kapcsolat ne gyengítse a gáztermelést. Szerintem egy próbát megérne. A legnagyobb gond a lemez 6 cella cellánként 10 lemez (közte szigetelő) az 60 lemez egy akumlátor kb 15X20 cm lemez azaz 3,6m2
ez legkevesebb 25.000.- Ft 0,5mm vastag KO36 anyagból NA EZ GOND!
(#) svgyula válasza vdevilmate hozzászólására (») Dec 13, 2010 /
 
Hali! Teljesen igazad van ami a tudományos részre vonatkozik!
A múltkor néztem egy dokumentum filmet és ott elhangzott egy rész ami nagyom megmaradt bennem!
A középkorban csak az volt tudományos és elfogadott tény amire a "tudósok" azt mondták hogy igaz, mert féltették a széküket!
Ma ez pontosan ugyanígy van! Amit nem tudnak tudományosan alátámasztani! az nem létezik!
Van egy jó példa rá az a film címe tiltott találmányok!
Aki tudja nézze meg!
A fizikai ismereteink csak itt a földön érvényesek a többit csak sejtik és nagyképűen számításokra hivatkoznak!
Féltik a pozíciójukat és megy a lobbi nem hiszitek el de a főiskolákon is tanítják hogyan kell a saját érdekedben valakit befolyásolni! De ezek csak akkor működnek ha van valamid ez általában pénz amivel "befolyásolhatod" a dolgokat a javadra! Hát itt tartunk az hogy ki mit csinál és hogy működik-e vagy nem senkit nem érdekel! Segítséget soha nem várj egyetlen állami rendszertől sem ebben a vállalkozásban! Ha nem akarod hogy köznevetség tárgya legyél ne is fordulj hozzájuk mert megteszik és lealáznak mindenben amiben csak tudnak nehogy valami "neked", "neki", vagy "nekem", sikerüljön!
(#) nikolatesla hozzászólása Dec 13, 2010 /
 
Hali!
Valakinek lenne HHO cellához egy rajza adatokkal,tehát mekkora feszültségű/áram/frekvencia kel neki.
(#) Stewe válasza svgyula hozzászólására (») Dec 13, 2010 /
 
Milyen időosztást tartanál megfelelőnek?
(#) nikolatesla válasza Stewe hozzászólására (») Dec 13, 2010 /
 
Olyan 0,5-1litres gáz termelés percenként.
Vagy nem erre gondoltál?
(#) Stewe válasza svgyula hozzászólására (») Dec 13, 2010 /
 
Én egy kicsit bonyolultnak tartom az akkumulátoros lemezes megoldást, és a darabolás-szerelés is túlságosan nehézkesnek tűnik. A KO-s lemezeket nehéz darabolni, és elég nehezek is. Az ötleted (miszerint szigetelő elemet is be kellene rakni) lehetővé teszi a méret és a súly csökkentését, ha nem lemezeket használunk, hanem rozsdamentes sűrű szövésű fémhálót. ekkor elég egymásra fektetni szép sorban a csíkokat: negatív elektróda, szigetelő (Pl szúnyogháló) pozitív elektróda, szigetelő; és a fóliakondenzátor mintájára az egészet felcsévélni. A "reaktor" így egy közönséges cső is lehetne, mivel az elektródák átjárhatók, a HHO gáz könnyebben talál utat fölfelé, illetve a folyadék is folyamatosan tud a lemezek között áramlani. Az egymással szemben elhelyezkedő felület hatalmas, az aktív lemez gyakorlatilag porózus, a távolságok pedig minimálisak. A szövet átlagos lemezollóval szabható.
(#) mex válasza Stewe hozzászólására (») Dec 13, 2010 /
 
Jó az ötlet. Egy gondot látok: ez a tisztítás.
(#) nikolatesla válasza Stewe hozzászólására (») Dec 13, 2010 /
 
Én egy ilyenre gondoltam. Valami hasonló kivitelezésben. Azt tudom,hogy elég nehéz darab lesz a sok lemez miatt. Egyik ismerősöm épített olyat ami 1liter gázt termel percenként és az is volt vagy 10-15Kg.
Egyébként a hidrogént minek használják autóban?
(#) Stewe válasza Stewe hozzászólására (») Dec 13, 2010 /
 
Most számoltam utána: a 0,2mm huzalból szőtt 0,36 osztású szövetből egy 100×100mm-es darab felülete 29200mm2, vagyis majdnem másfélszerese a lemezének, a súlya pedig nem egészen 12 gramm.
Következő: »»   23 / 87
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem