Válaszod jó, csak még nem láttam, amikor az enyémet leírtam.

viszont volna kérdésem ha már itt vagy
a legutóbb linkelt pdf-emben a kormánylapát vagy javíts ki ha nem jó a treminológia szöge felülnézetben 10°a forgás síkjához képest a térszögön álló forgástengely miatt a tömeg és a szél sebessége optimalizálja a rotor állászögét a szélirányhoz épp most kezdeném szerkeszteni a rotor profilját milyen beállítási szöghöz csináljam?
végülis arra jutottam hogy nekem is egyszerűbb ha megépítek egy vizzintes tengelyűt is eés egy függőlegeset is aztán szemmel látom majd a különbséget. A cnc-be 750mm fér be úgyhogy kb 1500-1700mm átmérőjű külső kötű rotorral tudunk kísérletezni

A vízpumpádhoz lassújárású, generátorhoz gyorsjárású kerék jobb.
A lassújárásúnak van nagy indítónyomatéka, a gyorsjárású fordulatszám- nyomatékgörbéje maximumos, visszahajló.(kicsit mint egy belsőégésű motor),de jobb hatásfokú,szép karcsú.
Ez utóbbit szokás (érdemes) szárnyprofillal készíteni, a lassúhoz jól bevált az ívelt lemezlapát, mert sokkal drágább, de csak kevéssel jobb a profil.
A lassújárású kerék hatásfoka amúgy is rosszabb, ezen a mm pontosságú profil is csak keveset javít.

Először a gyorsjárási tényezőt kell eldöntened, mert ez a szárnyad húrhosszára,és annak sugár szerinti változására, a profilelcsavarásra és a beállítási szögre is hatással van.
A megfúvási szög az egyetlen amit a szárnyprofil határoz meg. (legjobb siklószám) Szélgépeknél a szél "lökdösése" miatt nem az a jó szárnyprofil, aminek maximális siklószáma a legnagyobb, hanem amely széles megfúvási szögtartományban ad elég magas siklószám-értéket. A pontosan ideális szöget úgysem tudod tartani, ahhoz profi rotorfordulatszám-szabályzás kell, mert ideális esetben a rotorfordulatszám a szélsebességgel pontosan arányos. (ha nincs lapátszög állítás, de az bonyolult, ezért ne legyen) A lapátszög állítással ugyanakkor a járókereked gyorsjárási tényezőjét módosíthatod kissé.

huh de nem egyszerű ez a szerkesztés mára kissé befordultam tőle de linkelek egy xls-t hogy másoknak is legyen ez a clarkY szárnyprofik adott húrhosszhoz tartozó koordinátaszámítója. Igazán nem az egy szelvény kiszerkesztése a gond hanem a tőprofil téglalap keresztmetszetéből az átmenet a z első szelvénybe(huh) az alap már megvan a két xls ér egy egészet amit Hind linkelt a #734047 hszben
még nem igazán értem a fogalmakat de utána fogok nézni persze nem a nyomatékokról. Most egy azaz 3 lapátot készítek és kipróbálom.A linkek és a téma is megmutatta, hogy nem biztos hogy csak a vízpumpa a lényeg kezd nagyon érdekelni a dolog. Ezért is hagyom meg a helyet az esetleges alternátornak. Viszont szeretnék jó lapátot készíteni ha már adott a technika.Szerkesztési alapnak felhasználom szintén Hind által linkelt dokumentációt .aztán ráeresztjük a flow works-öt bár ehhez lehet nem elég a 2 magos gép sebaj a cégben 8 magos van meglátjuk mit mutat a szimuláció de sokat nem fogok rajta hezitálni .Van egy jó masszív fahasogatóm kb3m meg egy jó szeles környék ahol lakom kísérletileg ez lesz az oszlop aztán pudingpróba
Én először szentül meg voltam győződve hogy lapátszög állítás is kell. fejben kész is van nem kivitelezhetetlen de ha ez kihagyható akkor minek .
Holnap estére kész lapátot teszek fel modellszinten(remélem)

igen már látom is ha hind linkelt xls-ében a lassujáráshoz megfelelő tényezőt használom az induló beállítási szög 71° ehhez képest a lapátvégen ez már csak 28,7°ez nagy csavarás egy fa lapátnak valóban és 90mm vastagság adná ki. Emiatt az íves lemezlapát! Már értem, tényleg olcsóbb. Viszont akkor inkább egy lassító áttétel mert érdekes módon jelenleg egyszerűbb egy mart, fa rotort csinálnunk mint lemezlapátot.most még az ecxenteres oszlop miatti centrikus forgás gondját is meg kell oldanom de az egy másik probléma.
na akkor mára ennyit kösz mindent

A szél változó sebességgel fúj.
Az ideális közeli profil-megfúvási szöget a szárny minden pontjában, és minden pillanatban szélsebességtől függetlenül jó lenne biztosítani.
Ez lehetetlen, ezért kell az olyan profil, ami erre kevésbé érzékeny, lapos a siklószám-maximuma.
Annyira érzéketlen profil nincs, ami magában jól viselkedne, kell más is.
Két (három- négy) lehetőség adódik:

0./a: Lassújárású kerék, majd működik, ahogy gondolja...és tényleg használható, bár nem jó hatásfokú. Néhány kW-ig és régen, szélmalomnak, stb...
0./b:Gyorsjárású kerék, de miért nem indul el kis terhelés alatt sem ??... lásd alább, négyzetes, köbös, és előbb, (visszahajló nyomatékkarakterisztika)
Akad ilyen próba gyanánt, átmenetileg, vagy mert van aki megveszi, és fizet érte. Jól illesztve a lapátot, a generátort és a kimenőfeszültséget a közel állandó szélhez egész jól működhet. Ahol nincs álladó jellemző szélsebesség, ott el kell felejteni. Néhány kW-ig.

1.: A fordulatszámot a szélsebességgel arányosan próbálod tartani, ekkor az ideális terhelés (nyomaték) a szélsebesség négyzetével(!), a leadható teljesítmény pedig köbével(!!!) arányos.
Kiváló hatásfokú megoldás, de bonyolult elektronika kell. Néha az is jó lenne, -(de persze nem éri meg, és nem követelmény)- ha hirtelen gyorsuló szélre a generátor motorként működne, nehogy a túl lassú járókerékről az áramlás leváljon, a forgatónyomaték a szél erősödése ellenére is (!)lecsökkenjen. A kerék nagy tehetetlenségi nyomatéka miatt lassú szélsebesség-követés. A viharvédelemhez alig tud hozzájárulni. Néhány kW-tól fölfele.

2.: A lapátok beállítási szögét üzem közben úgy módosítod, hogy az ideális megfúvási szög minél jobban teljesüljön.
Közepes-jó hatásfokú megoldás, bonyolult (elektro-)mechanikával (akár hidraulikával) A közel állandó fordulatszám megvalósítható, ezért a teljesítmény-elektronika sokkal egyszerűbb. Gyorsabb, de tökéletlenebb alkalmazkodás a szélsebességhez. -(profilelcsavarást, húrhosszt is kéne változtatni a tökéletes megoldáshoz)- Nagyobb indítónyomaték. Viharvédelemben együtt tud működni. Inkább nagyobb (100kW fölött) generátoroknál éri meg.

3.: A kettő együtt. A legkorszerűbb több MW-os gépek között akad...

Amennyiben a lapát elcsavarásod megfelelően van elkészítve, és a rotor nincs túlterhelve, úgy a rotor a tervezett TSR-el fog működni. Mivel a TSR meghatározza a lapátvég sebességét a szélhez viszonyítva, (pl. ha mondjuk a TSR=5 akkor 10 m/s szélnél a lapátvég sebesség 50 m/s lesz, ha a szél sebesség csak 5 m/s akkor a lapátvég sebesség 25 m/s lesz) ebből következik, hogy a lapátvégen a szélsebesség és a kerületi sebesség eredő vektorának iránya közel állandó kell, hogy legyen. Ennek igaznak kell lenni az egész lapátra. Természetesen ha a lapát túl van terhelve, akkor nem fogja tartani a tervezett TSR-értékét.
.
Abban igazad van , hogy olyan profilt célszerű alkalmazni ami jól tolerálja a változó megfúvási szöget. Az egyik ilyen szélgenerátoroknál elterjedt profil a Göttingen 222, ebből a profilból gyártanak elcsavarás nélküli PVC lapátokat, amik annak ellenére is jól működnek, hogy nincsenek elcsavarva. ( hát még akkor milyen jók lennének ha el is csavarják)

az első lapátszerkesztés kész már tudom a trükkjét de csak 3d pdfben tudtam feltenni illetve easm.ben ehhez kell az e-drawings program

Egyetértünk, én ezt is igyekeztem leírni.
"Amennyiben a lapát elcsavarásod megfelelően van elkészítve, és a rotor nincs túlterhelve, úgy a rotor a tervezett TSR-el fog működni"
Ez is így van, DE ha a közel állandó feszültségű (és frekvenciájú) terhelésre(akku, (hálózat)) a generátorod mereven csatlakozik, akkor ez nem oldható meg, mert az előbbi esetben a rotorfordulatszám adott. Ekkor mindig kell lapátszög állítás.
Az ezt nélkülöző megoldás "bonyolult teljesítmény-elektronikája" pont azt oldja meg, hogy a kerék mindig akkora nyomatékkal legyen terhelve, hogy az ideális fordulatszámú munkapontba álljon be, a szélsebességtől függetlenül.
Ez megoldható az akkufeszültségre és a szélsebességre egyszerre szabályozott töltőelektronikával (ha az akku lemerült, de a szél enyhe, akkor nem próbál nagy töltőáramot adni, mert "lefullasztaná" a turbinát).
Ha az akku töltött, akkor erős szélben sem tölti tovább, a fölösleges teljesítményt a maximális fordulatszám elérésekor elfűti, megakadályozva a forgórészek túlpörgését.
A feladat megoldható könnyen beszerezhető asszinkrongéppel, és frekvenciaváltóval is. (Én épp most fejeztem be néhány 2,2kW-os frekvenciaváltó javítását, most válnak eladóvá)
Bár kétségtelen tény, hogy állandómágneses szinkrongenerátorral valamivel jobb a hatásfok.

A profilok szerkesztésénél alapelv, hogy a húrhossz % ában van megadva a grafikon y tengelye? Ha igen akkor megpróbálom kiszerkeszteni ezt is.

A profilok fő jellemzőit szinte mindig a húrhossz százalékaiban adják meg.
Pl: a NACA4412 profil főbb tulajdonságait már a neve is tartalmazza ( ez egyébként szinte teljesen megegyezik a Clark Y -al amit te használsz)
Az első 4 a számsorban az íveltség ami a profil húrja, és a bele ítható körök középpontjának legnagyobb távolsága a húrhossz százalékában megadva ebben az esetben 4%.
.
A második négyes a legnagyobb íveltség helye a húrhossz százalékában*10, ebben az esetben 40% nál az orr ponttól mérve.
.
Az utolsó két számjegy pedig a relatív vastagság, szintén a húrhossz százalékában megadva.(12%)

Kösz a válasz az túlzás hogy használom ez lesz az első, csak ehhez volt koordinátaszámító xls most csinálok egyet ehhez is.
Viszont szimpatikusabb a GOE222 profil amit belinkeltél.
De csupán megmunkálási szempontból tűnik kissé vaskosabbnak a kilépő élnél annak ellenére hogy az alsó része is ívelt .Épp most szedem le a koordinátáit és megpróbálom átszerkeszteni a profilt erre a profilra. akkor már két kiszerkesztett lapátom lesz amire holnap próbálunk szerszámpályát generálni. A kollegám Féldomborműveket csinál a cnc-jén ez nem hiszem hogy túl nagy gondot okozna hacsak nem a kilépő él kitörederése maráskor a szerszám oldalnyomása miatt. Öszességében egyoldalról megmunkáljuk a domború oldalt azután a homorú oldalra kell visszapozícionálni de kitrükközzük. Arra is gondoltam, hogy maráskor ne rezegjen a fa az első alkatrészt egyszerűen befolpackozom vékonyan egy rétegben aztán felfogjuk a gépre és egyszerűen egy léckeretben kiöntjük a felfogott darabot modellgipssszel. a maróasztal és a munkadarab között. A darabok nem mm hanem századra egyformák lesznek tehát jó lesz ez a beágyazós megforgatás. és nem fog rezegni. Amennyiben Jó lesz a lapát akár barterezhetünk is az itt jelenlevő érdeklődőkkel mi csinálunk lapátot más csinál generátort például persze szigorúan az arányoság betartása mellett de ez még korai. A 3D marás egyébként az x tengely mentén ellépésből az y-z tengelyen munkaelőtolással vaaló interpolációval működik szenzációs látvány egyébként. A fémiparban megszoktam de látni amikor kialakul egy féldombormű tök jó.
Gondolom a beállítási szög számítója ide is megfelelő ha a beállítási szögeket és az ajánlott húrhosszokat tartom elvileg bármelyik profillal elkészíthető?

Találsz hozzá koordinátákat itt: http://www.worldofkrauss.com/foils/435
Természetesen ehhez is használható a számoló tábla, csak a vastagság oszlopot hagyd figyelmen kívül.

Persze természeresen azt most sem használtam. a méretezés adta ki a profilokat gondolom a vastagság egy ellnőrző érték , főleg ha a koordinátákra fektetett spline nem metszené a megadott vastagság vonalát.
Ráadásul a belépő élree szerkesztettem a csavarást metszetenként.
Amint itt értelmeztem az Y 0 vonal ra kell szerkeszenem ami a kép szerint a belépő él és a kilépő él vonala.

Sziasztok.
Hogy vizuálisan alátámasszam hind által leírtakat itt egy NACA4412.
Nekem már közel egy éve működik.

Hind! Le a kalappal! Köszönöm nem is tudod mekkorát segítettél ezzel a linkkel. A SolidWorks-ben ugyanis van olyan görbeszerkesztő ami txt fájlból beolvassa a a görbe koordinátáit és egy mozdulatra löki a kész kontúrt spline- al . Innét egyszerű méretaránnyal tudok nagyítani.A szögre forgatás bagatel. Mégegyszer köszönöm!

Sziasztok ! ***** Üdv. János

Az apróhirdetésnek, meg van a helye..köb..

Goe 222 profil tőprofil nélkül szép tetszik.

Szép! Látszik rajta, hogy repülni akar.

Volt itt egy reklám szélgépekről. A 300 wattosra írták:
Induló szélsebesség 2,5 m/sec, a névleges teljesítmény szélsebessége: 7 m/sec, a rotor átmérő 2 méter.
Ez elfogadható adat? Vehetem ezt alapnak, ha számolgatok?

Ha jól számoltam, akkor a Betz maximum ekkor 1,2kg/mˇ3 mellett 383W. A 78%-os hatásfok ekkora méretben kicsit túlzásnak tűnik,(nagyobb10- 100kW körüliekre szokásos) mert pl.88,5% os generátor és 88,5%-os áramlástani hatásfokot jelent.
Nem irreális adat, de én inkább 250W-ot tartok reálisnak.

Vedd alapnak inkább a Betz- maximumot, kis gépeknél 80%(asszinkron,szinkron)-90%(állandómágneses szinkron) generátor, és 75-80% áramlástani hatásfokkal.~=65%*Betz
Nagy gépekre ez inkább 85-95% generátor*80-85% áramlástani hatásfok.~=0,75*Betz
Ehhez járul még a töltésvezérlő(szinkron) vagy a frekvenciaváltó (aszinkron) vesztesége is, bár ezt nem szokták a ide sorolni.

Inkább a szélkerékkel rendelkezőktől vártam most választ.
Látom, hogy nem érdemes külön a kerékkel, vagy az áramfejlesztő résszel foglalkozni, hanem egy komplett géppel. Most épp azt nézegetem, hogy a barkácsolás mennyire éri meg egy gyárihoz képest (ár, magyar viszonyokhoz való alkalmazkodás, stb.).
Egy teljesen saját elképzelés szerint haladok. A max. 7 m/sec szélsebességhez én 2,2 méteres kereket választottam, a teljesítményre 290 watt adódott, beszámolva nem csak a réz, hanem a diódák veszteségét is a méretező program segítségével, az áramlástani hatásfokot meg 0,8-ra vettem. Jól egyezik ez a véleményeddel, már ez is elég ahhoz, hogy jónak vegyem a számolgatásomat.

Ismét kérdés, de most az áram felhasználásról, ami nekem egy sötét pont.
-A szélgépek egy része a fordulattól függően ad le különböző feszültséget. Ezzel egyből akku van töltve, vagy van közötte egy töltésszabályzó?
-Mit jelent a szélgépekhez árult invertereknél az, hogy: feszültség 24 volt. Ennyit ad ki különböző bemeneti feszültségekre? Ezek a feszültségek egyen vagy váltó feszültségek?
-Ezek kb. árai 300 watthoz jelenleg?

szia!

nem jött válasz az emailre amit küldtem véleményed szerint 9 tekercsest készitsek?a mágnestárcsát meg max 40cm-esre tudom megcsinálni szerintem pont jo lessz.a mágnesek külsö átméröjét te 50re vetted deamugy 57-es.igy simán jo lessz a 40-es tárcsa.arra gondoltam a 6 tekercset ami 1,5-ös drotbol van áttekerem 4.9mm-er vastagra durván meglessz a 140menet,és0,8-asbol duplán meg 3 tekercset 140 menettel .

Egy távolságra lenne szükségem. Kérnék szépen egy képletet, vagy egy tippet egy tapasztaltabb szélerőművestől.

Nos kicsit elkapott a tervezői hangulat . Előre is elnézést kell kérnem még a pdf-ek megnyitása előtt, hogy ezt otthon nem lehet így megcsinálni. Viszont Budapesten a lemezmegmunkáló kft-nél ez nem probléma és nem is hűha drága. Csak dxf-et és műhelyrajzot kell adni a lézervágáshoz. Illetve ha valaki kéri, akkor elküldöm a solidworks modelljét ők is ezt használnak.
Tervezési szempont volt hogy a lapát beállítási szög miatt a kiinduló faanyag vastagságát minimalizáljam ezért nem tudtam a fórumban több helyen általános közzétett felfogó megoldást alakalmazni mert az 90mm vastag anyagot eredményezett volna és sok faragást. Az első és hátsó felfogólemez azonos.A köztük lévő távtartó műanyag.
A rotor az oválokon kis mértékben állíitható ez jól jöhet az egyensúlyozáskor. Egyenlőre ennyi.
A két 3mm-vastsg lemezből hajlított darab egymásba van csavarva.
Ha a kísérleeteimmel végeztem igérem egy egyszerűbb megoldással állok elő. Bár ha meggondoljuk hogy az agy 2 db egyforma lemezből van és nagyon merev a hajlítások miatt könnyű és szellős is .Csak sajnos flex-el nem lehet kivágni
A 3d pdf nézéshez forgatáshoz javaslom az adobe reader-ben a jpg szerinti beállítást

Szép munka, de szerintem nem az igazi. A lapátok belső sarkainál a kis lekerekítési sugár erős feszültséggyüjtő hely, pont a legkisebb keresztmetszet mellett. Itt komoly periodikus (fárasztó) igénybevétel van, leginkább azért, mert a talajközelben a légáramlás erősen turbulens. Ezen felül a szélsebesség fölfele nő, ezért minden egyes fordulatnál változik a lapátra ható erő.
Ezért is írtam, hogy a megfúvási szögekre érzéketlenebb profil jobb, hiszen az alsó részen kisebb szélben van a kerék, mint fölül. Ez komoly fárasztó igénybevételt jelent, percenként több száz ciklussal.(fordulatszám)
Mindenképp kerüld a kis lekerekítési sugarakat, és fáradási határra méretezz, nagy biztonsági tényezővel.

Néztem fa repülőgép légcsavarokat, és mindegyik több rétegből ragasztással készült. Ezek szerint érdemesebb a kész alakot legjobban megközelítő ragasztott szerkezet forgácsolásával gyártani, és akkor a ráhagyások is kisebbek. (rövidebb gépidő, kevesebb forgács, kisebb szerszámkopás) A rétegelt szerkezet erősebb is, és a felerősítéshez is lesz elég keresztmetszet.

Ha egyből akku van töltve, akkor állandómágneses géppel csak változtatható beállítási szög mellett nem esélytelen a jó megfúvási szög biztosítása, esetleg külsőgerjesztésű szinkron-generátor oldhatja meg a feladatot. Olvass kicsit vissza ott erről beszéltünk hind-el, több mindent leírtunk. Neki (azt hiszem), működő gépe is van.

Sajnos most generáltuk a szerszámpályákat és ki is jöttek a gépi idők egy lapát egy oldalának marása 5 óra Természetesen rétegelt ragasztott lenne de valahol el kell indulnom. Gondolom mégis a soklapátos lassújárású lesz a megfelelő azt lemezből törögetéses hajlítással elő tudom állítani.Hejj pedig de szép volt ez a lapát bár nem adom fel megpróbálom másképp generálni a szerszámpályákat.Nem baj fejlesztőként már megtanultam, hogy sok nekifutás kell és sokszor nem ennyi munka megy a kukába sokkal több.

Ha a gépnek van rá képessége (szabadsági fok), lehet, hogy palástmaróval kéne csinálni, elvégre közel egyenes alkotókkal jól közelíthető a lapát felülete. Tőben, ahol ez nehezebb, ott akadhat gond, ott szerszámcsere és új befogás kellhet. Inkább mint a 2*3*5 óra gépidő, ami irreálisan sok. Ehhez persze hosszabb marószár kell. A húrral közel párhuzamos marószárat (főorsó-tengelyt) képzelnék el, lapáthossz-irányú előtolással. Egy nagyobb tárcsamaró is beválhat.