Fórum témák
» Több friss téma |
Mielőtt kérdezel, a következő két dolgot ellenőrizd!
I. A helyes tápfeszültségek megléte.
II. A kimeneten van-e egyenfeszültség.
Élesztés.
Cseréld le. Szerintem az odavan. Valószínű el van kopva a tengely, ezáltal kihajlanak az éritkezők, és nem éritkezik rendesen. Megpóbálhatod kicsit befelé kajlítani az érintkezőket, ha hozzáférsz, de szerintem felesleges. Adj egy képet róla, lehet van itthon olyanom.
Szia! Megprobálhatom lefényképezni de egy nagy panelon van rajt és elég jól el van dugva maga a poti!
Ennél jobbat nemtudok!
Poti? Szerintem Yaxlej kapcsoló inkább. Őszinte leszek, ez így nem jó. Két dolgot tehetsz, vagy így hagyod, ami nem járható út, vagy kiveszed, és kell keresni egy ugyanijet, vagy legalább oda illeszkedőt, és bele fabrikálni, ideiglenesen , hogy tudd használni az erősítőt, átköthetsz egy bemenetet belül, amig nem lesz kapcsoló. Vagy esetleg készítesz egy bemenet választót. Jobb ötletem nincs. Javítani nem hinném, hogy lehet/érdemes.
Kapcsolót is tisztítottad ? Ezt a kapcsolót nem acélszalaggal mozgatják , bowdenes megoldással ? Vagy közvetlenül a tengelye mozgatja a csúszkát ?
Hát ezek jó kérdések? Egy zárt fémdobozba van eldugva az egész! A képen látható dobozka lenne az! Még annyira nemnyultam bele!
Ez kivülről is látszik , ha bowdenes , akkor messzebb van a gombtól a kapcsoló ..
Miért nem próbálod alaposan kitisztítani ?
Nos, ahhoz, hogy a tranzisztort igazán használni tudjuk, a normál aktív tartományában kell üzemeltetnünk. Ehhez az szükséges, hogy a CB átmenetet záróirányban, míg a BE átmenetet nyitóirányban előfeszítsük. Ez azt jelenti, hogy a kollektornak legalább 0,6 V-al (átlagos érték, ez kimérhető egy egyszerű DMM-el is) magasabb feszültségen kell lennie a bázishoz képest, ami pedig 0,6 V-al nagyobb feszültségen van, mint az emitter. Ezt az előfeszítést egytelepes táplálásnál bázisosztóval szokás beállítani.
Ezzel már a normál aktív tartományban működik a tranzisztor, de még nem használható semmire. Még el kell helyezni az emitter és a föld közé egy ellenállást, amivel beállítjuk a tranzisztor nyugalmi áramat. Ennek kiválasztása az ellátandó feladattól függ. Ez után nincs más hátra, mint a kollektorkörbe berakni egy ellenállást; ennek neve munkaellenállás. Erre azért van szükség, mert a bázisra vezetett jelet (a most tárgyal esetben) a kollektorról szeretnénk levenni, és, ha itt nincs ellenállás, nem lesz feszültségesés sem. Nézzük a működést: ha pozitív jelet kapcsolunk a bemenetre, az a tranzisztort jobban kinyitja, rajta kisebb lesz a feszültségesés, (a munkaellenálláson nagyobb), és a kimeneten a jelünk fázisfordítottja jelenik meg. Ha negatív a jel, akkor a tranzisztor zárni kezd, a munkaellenálláson csökken a feszültség. A kicsatoló kondenzátorok az egyes fokozatok egyenáramú munkapontjait hivatottak elválasztani egymástól. A felvázolt kapcsolásból több elem hiányzik, ami miatt alkalmatlan a jelerősítésrem; tulajdonképpen nincs munkapontja. Remélem a válaszom kielégítő, érthető, de mindenképp fogok írni egy cikket az alapkapcsolásokról; ezt nagyon hiányolom az oldalról, pedig ezekből épül fel minden egyes áramkör. A cikkben részletesebben fogom taglalni a dolgokat, matematikával körítve, méretezésre, FET-re kitérve.
Ezt nagyon ügyesen megfogalmaztad,ha a cikk is ilyen lesz akkor már alig várom.
 Idézet: De, van. Csak az a tápfeszültség pontra állított függőleges egyenesen mozog. Más kérdés, hogy így tényleg semmire nem jó. „tulajdonképpen nincs munkapontja. ”
Hello!
"tulajdonképpen nincs munkapontja" "De, van. Csak az a tápfeszültség pontra állított függőleges egyenesen mozog." Ez képzavar! Felénk a pont egy pont, az egyenes meg egyenes.  "Más kérdés, hogy így tényleg semmire nem jó." Dehogynem! Fűt, csak most éppen meleg van. üdv! proli007 Idézet: „Ez képzavar! Felénk a pont egy pont, az egyenes meg egyenes.” Ha van kollektor ellenállás, akkor is egyenesen mozog a pont. Csak könnyebb kivezérelni, mert az egyenes nem függőleges (lejtőn könnyebben tud felsétálni, mint a függőlegesen). 
Ha mar az alapok szoba kerultek akkor azert pontositanek egy picit.
Idézet: „Ezt az előfeszítést egytelepes táplálásnál bázisosztóval szokás beállítani.” Be lehet allitani a bazisaramot (vagy BE feszultseget) bazisosztoval vagy bazisellenallassal. Utobbi esetben vagy a kollektorrol vagy a taprol vezetunk egy ellenallast a tranzisztor bazisara. Ha a kollektor es bazis koze kapcsoljuk az ellenallast akkor azzal egy parhuzamos feszultseg visszacsatolast is megvalositunk. Idézet: „Még el kell helyezni az emitter és a föld közé egy ellenállást, amivel beállítjuk a tranzisztor nyugalmi áramat.” Nem szukseges az emitterellenallas hisz foldelt emitteres alapkapcsolas eseten a kollektorkorben levo ellenallasal allitjuk be a nyugalmi aramot. Ha megis hasznalunk emiterellenallast azzal egy soros aramvisszacsatolast hozunk letre.
ChoozLee! Gyönyörűen felvázoltad a dolgot, ezt ebben a formában még nem olvashattam sehol. Én is jelölöm!
 A cikket komolyan gondoltad? Jó ötlet!
Huuuu! Meg valami nagyon fontos eszembe jutott... ha mar az alapoknal tartunk:
Idézet: „Ehhez az szükséges, hogy a CB átmenetet záróirányban, míg a BE átmenetet nyitóirányban előfeszítsük. Ez azt jelenti, hogy a kollektornak legalább 0,6 V-al (átlagos érték, ez kimérhető egy egyszerű DMM-el is) magasabb feszültségen kell lennie a bázishoz képest, ami pedig 0,6 V-al nagyobb feszültségen van, mint az emitter.” Ez csakis NPN tranzisztor eseteben igaz. PNP tranzisztornal az elojelek megfordulnak! Ezt lenyegesnek tartom megemliteni nehogy valaki PNP tranzisztorral probaljon eorsitot epiteni ugy, hogy a kapcsolas NPN tr.-hoz lett tervezve.
Tényleg lehet visszacsatolást is alkalmazni munkapontállításnál, de úgy gondoltam, erre már nem térek ki, majd inkább később.
 Köszönöm, hogy felhívtad a figyelmet a PNP-nél megforduló előjelekre! Az emitter ellenállásról szóló rész is kicsit félszeg. Imi65: a Te reklamációd is jogos, hozzáfűzni valóm csak annyi, hogy helyenként elkerülhetetlen volt sarkítani, különben teleírom az oldalt. (jól jött volna egy ábra)Köszönöm az észrevételeket! Idézet: „Az emitter ellenállásról szóló rész is kicsit félszeg.” Ezt hogy erted?
Hello!
Én pontosan tudom, mit szerettél volna írni. De ettől függetlenül, azért hívják a munkapontot pontnak, mert az valóban egy pont (kivét, ha csúszómunkapontú az erősítő), és nem vonatkozik a vezérlésre. Tehát nem szabad belekeverni a munkaellenállást és a munkaegyenest, ha a munkapontról első ízben beszéltek.. Szóval kizárólag azért szóltam, mert kezdőknek csak szabatosan lehet (kell) fogalmazni, mert különben állandó kezdők maradnak. És ezt tanácsolom, ChooLee részére is, ha nem veszitek sértésnek. üdv! proli007
Közönöm a magyarázatot és már nagyon várom a cikket.
Sziasztok!
Kaptam javítani egy 5.1-es erősítőt amiben a két hátsó és a két első hangszóró nem szól.Csak a Center és a Szub szól.Amik nem szólnak azokat az IC-ket kicseréltem.Két db TDA7269A IC volt benne.Az egyik szét is volt repedve.Most hogy kicseréltem így a 2 kimeneten 2V mérek a másik kettőnél pedig 0,8V-ot. Ez mitől lehet ? Nincs benne túl sok alkatrész.Van benne kettő ST25C-s tranyó.Ezeknek mi a helyettesítőjük? Csak,hogy tudjam PNP vagy NPN tranyók.Kiszáradt kondi okozhatja ezt a problémát?Vagy esetleg szakadt ellenállás? Bár ilyet nem mértem.
Üdv!
Kicseréltem a tranyókat de sajnos nem lett jó. Olyan mintha hiába adnék neki bemenőjelet meg se szólal a hangszóró.Mikor a hangszórót ráteszem akkor hallom azt a bizonyos hangot(recseg míg mozgatom a kábelt). Valakinek van valami ötlete,hogy mi lehet a hiba?
Hali!
Ha már tranzisztoros alapoknál járunk, szerintem egy kis félreértés van: Miért kellene a kollektor-bázis dióda lezárásához a kollektornak 0.6V-al magasabb feszültségnek lennie a bázishoz képest? A nyitóirányú feszültség csak nyitóirányban érvényes záróirányban nincs 0.6V. Egy dióda nem -0,6V fölött zár le, hanem 0,6V fölött nyit alatta pedig lezár.
Sziasztok! Segitene valaki? A robogómba akarok tenni egy 6 ohmos hangszórót! Akarok csinálni valami kis olcsó erősitőféleséget amivel meghajtsam! A jelet a telefonom adná zene vagy akár rádió! Valaki tudna valami kis egyszerű erősitőt ajánlani ami nem szivja le 5 perc alatt az asksit? Köszönöm
TDA2030. Többi az adatlapján vagy a topikjában. Hanem a direkt autókhoz gyártott TDA családok.
TDA1554Q -t ajánlom kicsi, egyszerűen építhető, 20W -közeli teljesítmény hídban ,egy tokban négy végfok vagy ha hidalod stereoként használható hő és rövidzár védett . A TDA1558Q -is hasonló. Esetleg TDA2005 vagy TDA2003 ,de ha TDA2030-at akarsz akkor nézd meg amit belinkeltem ,ha az aksid bírja akkor jó lehet.Bővebben: Link
Hát néztem akár s tda 2030at is neke mind1 lenne mert nem drágák amiket irtál csak akkkor melyik legyen melyik amelyik nem szivná le hipp hopp az akksit? 12V 4Ah
2005 vagy 2003? Vagy te melyiket ajánlod végül?
Én megpróbálkoznék a TDA 1554q -val. Azt nem sokáig birná az aksid de ha kevésbé hajtod kevésbé fogyaszt ,de legalább lenne benne tartalék arra az esetre ha néha "odacsavarnád" a hangerőt. Hídbakapcsolva stereoban. De ez csak az én véleményem. A TDA2005 és 2003 -at is csak hídban lenne érdemes használni mert nem csak a teljesítményük kissebb a nemhidalt változatoknak de még azt is csak 2Ohm -on lehetne legjobban kihasználni.
Értelek! Tipped nincs hogy kb 60 %-os hangerő melett mennyi ideig birná kb szerinted az akksi?
a 1558-nak nem kevesebb a felvétele? |
Bejelentkezés
Hirdetés |
