Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Labortápegység készítése
A tetkógép nem szaggatja az áramot véletlenül,mint egy csengő?
Lehet hogy ez a fajta terhelés megbolondítja az áramkört. István
Van az a fajta is amin egy motor van, lehet, hogy az induktiv terhelés sem tetszik neki, a SPafi tápom sem szereti.
PIC-es panelmérő II. V1.10:
Bővebben: Youtube
Jó lett ! Gratula !
Ha Atmel procival (mondjuk mega8-al) lenne már csinálnám is..
Én tervezgetek egy atmeles V+A mérőt, de egyenlőre hétszegmenses kivitelben (jól látni messziről is), és első körben automatikus méréshatárváltás nélkül. Ha nagyon megcsíp a cecelégy, némi kilátás van rá, hogy univerzálisra csináljam és közzé tegyem nyákkal együtt.
A dolog Proteusban már működik. Eddig nem mondanám, rá, hogy nagy szám. Egy-két óra alatt összeraktam, ebből másfél óra azzal ment el, hogy rájöjjek, miért is pontatlan a számolás. (Alapban valamilyen egyszerűsített matematikai könyvtárat használ a fordító, meg kellett neki adni, hogy egy másikat használjon: libm.a) Aki akarja kipróbálhatja, lásd mellékelt fájlok. De a kód még igen erőforráspazarló, mindenféle osztás-szorzás van benne, ami valószínűleg kiváltható egyéb trükkel. Az ADC is szabadonfutó üzemmódban van. A mellékelt hex-et élesben nem próbáltam. 5V-os alapműszernek felel meg, 3000-es "végkitéréssel". (Pl. egy 5k-1k ellenállásosztóval készíthetsz belőle 00.00-30.00V-ig mérő műszert)
Jó napot kívánok.
Tudna nekem valaki segíteni? Én az Attila86 féle labortápegységet szeretném megépíteni.Amibe belekezdek, annak szeretem ismerni a működését. Az Attila leírása is sokat segít, de kérdések merültek fel bennem. Nem vagyok nagy szakértő, sőt kezdő vagyok. Itt található a kapcsolási rajz. Az IC4C és D OPA komparátorként működik. Ismereteim szerint a komparátorok szaturációs üzemmódban működik.Ha - van a kimeneten, akkor a tranyó lezár, rajta esik a teljes kimenet.Ha + van, teljesen kinyit. Akkor, hogy szabályoznak?
Szia!
Tényleg nem komparátor üzemmódban dolgoznak a műveleti erősítők, ezt elírtam. Nagyon rég írtam már azt a cikket... Üdv.: Attila
Szia Attila.
Az nem olyan nagy baj. Elmondod, akkor, hogy hogy működnek?Szeretném megépíteni. A nyákot szerintem átfogom pofozni a saját elvárásaimnak, de lehet, hogy előbb megépítem próbának a te terveid alapján. Az lesz a tuti, főleg ha bevált.
Ne haragudj, de nekem erre most nincs energiám. Borzasztóan fáradt vagyok...
De a kapcsolóüzemű labortápom cikkében úgy emlékszem hogy részletesebben leírtam a működést, annak a fő szabályozó részének működése nagyban hasonlít ezéhez.
Ok. Nem baj, elolvasom azt is...
Hali!
Attila86-nak kérném a segítségét a Labortápegységgel kapcsolatban. Az a problémám, hogy szeretnék építeni magamnak egy jófajta de mégis egyszerű tápot. Ki is néztem azt a tápot. Csak vannak problémáim vele, méghozzá az a nagyon magas előlap, és az én dobozom amibe szánom, az jóval alacsonyabb mint az előlap panelja. Na mármost dobozt nem szeretnék csinálni/venni hozzá semmi féle képen, mert van jófajta dobozom, úgyhogy marad az hogy tervezek saját magamnak előlapot Attila mintájára, drótozás mentesen szeretném megoldani. Meg is terveztem de nem szeretném hogy ne működjön úgyhogy inkább megkérdezem hogy jól értelmeztem e a fóliaszigetek szerepét. A számozással jobbról-balra haladok. 1. A függőleges panelről jön vissza, a kimenet felé. 2. Ez lenne a pozitív kimenet. 3. Össze van kötve a + kimenettel. Ez a segédtáp GND je. 4. Kijelző táp negatív. 5. Kijelző táp GND. 6. Kijelző táp GND összekötés a pozitív főággal. 7. Kijelző táp pozitív. 8. Sönt-ről jön a kijelzőhöz, áram mérés. 9. Áram korlát kijelző LED hez. 10. Ez a negatív főág. 11. Ez a pozitív főág. Ez így van? Vagy javítanál ha tévedek?! Hogy aha én nem használok kijelzőt akkor a kijelző táp reszt elvileg teljesen elhagyhatnám? Akkor elvileg a 4,5,6,7 es fólia szigeteket ki lehet hagyni, igaz? Az eredeti áteresztő tranzisztor helyet lehet használni 2N3055-öt? És a segédtáp 12v helyett 14 volt lett, befolyásolja ez a tápot, gondolom nem a stabilizátorok miatt, de azért megkérdem. Egyenlőre ennyi, és előre köszönöm a válaszod. Üdv Gábor.
Szia!
Az áramköreim áttervezéséhez soha nem szoktam segíteni. Ennek több oka van, például mert a módosításokból eredő esetleges hibákért nem tudok ugyebár felelősséget vállalni, mert nem az lett megépítve amit én publikáltam. Volt már jó párszor hogy valaki jól lehordott az áramkörömmel együtt azért, mert hogy nem működik neki rendesen. Aztán kértem hogy küldjön róla fényképet, így kiderült hogy teljesen átrajzolta a nyákterveimet (persze rosszul), mert szerinte az úgy jó. Szóval (többek közt) ezért is nem segítek a hasonló esetekben. Üdv.: Attila
Sziasztok!
A Pioneer - Alkotó 271-es labortáppal kísérletezgetve érdekes dolgot találtam. Az első széria végtranyó (2N3055) a most leggyakoribb, ST jelzésű, rendkívül igénytelen küllemű (szitázás alig olvasható, elkenődő), valószínűleg gagyi utánzat. Beindítva a tápot minden hibátlan, feszültségek jól beállíthatóak. Elkezdem terhelve is tesztelni, és úgy kb. 1,5-2 A körül (12V-os kimenőfesznél, autós izzóval terhelve), kis pukkanás-villanás mellett az összes végtranyó elillant. Rendben, gondoltam szerzek valami jobbat, ami tuti nem utánzat, felkutattam néhány állítólag 1973-as gyártású 2N3055-öt. Boldogan ismét összerakom a tápot az új szerzeménnyel, de nagyon furán viselkedik. Terhelés nélkül a kimenő fesz-t 0-ra állítva (akár a potival, akár a DC OFF-al), a kimeneten feszültség van, ami még változik is (általában nő, de volt hogy épp csökken). Ha viszont elkezdem izzóval terhelni, kisebb feszültségről lassan nagyobb feszültség felé haladva, akkor normálisan viselkedik. És ha így, izzóval terhelve tekerem le a potit 0-ra, akkor 0 marad. Hosszú méricskélés után sem találtam hibát a tápban, így ismét szétkaptam, hátha az új tranyók a ludasak. Elkezdtem egyesével tesztelni a tranyókat, és itt kezd igazán érdekes lenni. Több féle viselkedésűt találtam. Ami a legrosszabb, hogy multiméterrel vizsgálva MINDEN tranzisztor jó: diódatesztben is hibátlan, amerre kell dióda, amerre kell szakadás; és béta is mérhető. (de ugyebár a multi kis feszültséggel, és kis árammal tesztel). Volt amelyiket jónak nevezhetek, mert mindent úgy csinál, ahogy kell. Volt viszont, amelyik majdnem jó, csak épp ott az a fránya kimenőfesz. 0 állásban. Ez lehet néhány tized volt, ekkor mindig elindul felfelé, és több tíz voltig felszökik néhány perc alatt (terhelés nélkül természetesen). Volt, ami egyből több (akár több tíz) volton kezd (még mindig 0 állásban, terhelés nélkül), ezek is mászkálnak, inkább felfelé, de volt, ami lefelé indult el, és volt ami csak úgy össze-vissza kóborolt. Végül volak olyanok, amelyek terhelés nélkül jónak tűntek, de egy kicsit terhelve, - ami nem egész 10 mA-t jelent kb 8 V-os kimenőfesznél, amíg annyira megmelegszik, hogy éppen csak forrósodni kezd, - lettek "betegek", és elkezdtek 0 állásban kimenőfeszültséget produkálni (ezeket a teszteket már borda nélkül végeztem, kihosszabbított vezetékeken, hogy könnyen cserélni tudjam a tranyókat). A 37 éves tranyók után előkotortam néhány saját igen régi szerzeményt, Tungsram gyártású, szintén több tíz évesek lehetnek, amelyek ugyan ezt a változatosságot mutatták, tehát volt köztük jó, majdnem jó és tök sz@r is. Ezután néhány Tesla tranyó következett, de ezek kisebbek, csak TO-5-ös tokozásúak (KU612 a neve), viszont kb a Tungsrammal egykorú lehet, legalábbis hasonló régen került hozzám. Ezekből viszont mind jó volt. Egészen a Tesláig azt gondoltam, hogy a tranyók magas kora lehet egy kézenfekvő ok, egyszerűen a hosszú tárolás is elég volt nekik a végelgyengüléshez, bár léteznek 20-30-40 éves működő készülékek is. A Tesla azonban végképp elbizonytalanít, mert azok sem mai gyerekek. Ezek után milyen tranyót tegyek bele, mert a régiek, bár bizonyosan nem utánzatok, de nem igazán működnek. Az újak közt akadnak használhatóak is, de a többség sajnos messze nem tudja, amit a katalógus ír. Tud valaki tuti, 100 % -osan megbízható, jól működő típust (és persze boltot is) ???
Az ötlet nagyon jó, de sajnos nem javít semmit.
Most már azt is. Tettem bele két másikat is, de amúgy írtam, hogy kb. 90 %-ban a rossz tranyóval is jó a táp. Tehát szabályoz, terhelhető. Csak épp nem lehet 0-ra letekerni terhelés nélkül.
Az IC-t mérve, az tökéletes: már átbillen, és negatívval zárja a BC tranyót. Csak a 2N3055 nem akar zárni. Szivárog. Ezért is tetszett a gerjedős ötlet, de nem az. Viszont jó tranyóval minden tökéletes. (persze így kiborítva (hűtés nélkül) amperekkel nem tudom tesztelni, de nem is akarom kinyírni)
Az áteresztőrész párhuzamos tranyóiból szinte sosem megy tönkre 1-nél több. Ugyanis az beég zárlatba, így "megvédi" a többieket.
Nem hinném, hogy a végtranyókat kéne csere-berélned. Szerintem éppen elég tartalékkal gondolta ki Pioneer. Mindösszesen annyit célszerű csinálni, hogy lehetőleg összeválogatni őket, hogy minél egyenlőbben osztozzanak a terhelésen. (12V/1,5A-t féllábon, bekötött szemmel, és hátrakötött kézzel is leteperi ez a tápegység.
Hello!
Lehet, hogy a működés beli különbségeket, a tranyók különböző kollektor-bázis viszárama okozza. Ha így van, akkor a 2N3055-ők bázisa és a táp plusz kimenete közé tett 47ohm-os ellenállás megoldja a gondot.. üdv! proli007
Valószínűleg ez a gond: a C-B visszáram nagyságrendje nem a szokásos. Az ellenállással valóban kicsit jobb a helyzet, de még így sem az igazi.
Szerinted ez a hatalmas visszáram a kezdetleges gyártástechnológia, vagy a félvezető öregedése miatt lehet? (Elvileg 1973-as gyártásúak a tranyók, illetve a Tungsramról nincs pontos adatom, de több mint húsz éve nálam vannak azok is, és már akkor is egy raktárban évek óta porosodtak) Másik kérdésem, hogy ez a visszáram hogyan alakul a C-E fesz. függvényében? Kerestem egy rakás adatlapot, de erről nagyon hallgatnak. Az igazi megoldás pedig ezeknek az öregfiúknak a mellőzése lesz, ebben az alkalmazásban mindenképpen. Te sem tudsz olyan forrást, ahol 100%-ban megbízható tranyót adnak?
Köszi. A nem sokkal drágább az nálad mit jelent? Mert az 1000 ft-os ár 3-4 ször több, mint a 2N3055 !
[OFF]Ez a kereső annyira jó, hogy semmire se jó! Hogy lehet egy hozzászólást megtalálni, mert nekem se #-el se nélküle nem ad semmit 
Bővebben: Link
A "*"-t ki kell venné és a helyére írni a kulcsszót.
Ó persze, ha már tudod melyik topikban kell keresned
Behalok, most meg már megtalálja
Az előbb 6-szor próbáltam és csak a fórum főoldalt hozta találat helyett. szerk: Mint itt is:
R*t-ben 2N5886 Bruttó 825Ft (én 0-30V 3A tápban egyet használok és nem melegszik). Megfelelő a BD249 is -ára 475Ft Bruttó - igaz nem TO-3 tokozású de több tápba beépítetésre kerültek- sosem volt gond velük....
Hello!
Az ICB0 viszáramot, általában a maximális tápfesz mellett adják meg. Kisebb tápfesz esetén ez elvileg csak kisebb lesz. Alapvetően a félvezető szennyezettsége, és a felületi kúszóáramok befolyásolják az értékét. (De a "nulla" kimeneti feszültséget, a szabályzó erősítő offset feszültsége is befolyásolja. Viszont egy labortápnak nem kötelező nulla millivoltakat kiadni..) Az általam ajánlott "bázis-emitter" ellenállásnak az a szerepe, hogy a bázis-kollektor viszáramot ne erősítse fel a tranyó. Ha az ellenálláson átfolyó viszáram, nem ejt az ellenálláson akkora feszültséget, hogy a tranyó kinyisson (kb. 600mV) akkor az ennek hatására nem nyit ki. De sajnos a viszáram ami van, átfolyik ezen az ellenálláson és kijut a kimenetre. Pontosabban feszültséget ejt a kimenetre csatlakozatatott ellenállásokon. (Ez legrosszabb esetben csak a feszültség visszacsatolás nagy értékű osztóellenállását jelenti.) Tranyókat nem tudom hol lehet beszerezni, mert én az ország közepén, és egyben a világ végén lakom.. üdv! proli007
Hali.
Építettem egy panelmérőt a labortápomhoz de van egy kis gondom. Eredetileg a panelmérőt a labortáp 35V-os egyenirányított feszültségéből akartam táplálni de nem nagyon akar működni. először egy feszültségosztót alkalmaztam de valamiért a diódahíd elkezdett forrósodni. Utána megpróbáltam egy áramkorlátozó ellenállást de az szinte izzott a 7812 stabkockára meg nem akarom rákötni a 35v-ot mert megsül. Valakinek volna valami ötlete hogyan oldhatnám meg? A panelmérő teljes áramfelvétele 400mA és 15V-os feszültség kellene a bemenetére. A segítséget és az ötleteket előre is köszönöm.
Hello!
Elég halott ötlet, mert ha arról táplálod, akkor nem igazán lehet ugyan azt a feszültséget egyben mérni is. Mert a tápvezetéken keresztül össze kötődik a két készülék. Ebből általában földhurok képződik, vagy zárlat, ha a DVM bemenet GND pontját, más potenciálra kötöd. Analóg módon meg elfűteni ekkora teljesítményt bármivel nem politikus.. Ha ragaszkodsz a táplálás ponthoz, akkor egy kapcsolóüzemű StepDown kapcsolást kell keresned, ami transzformátoros elválasztású. üdv! proli007
Ideáig jutottam a tápom építésével eddig.
 Képtár a tápomról A leendő előlappal még dilemmázok, hogy milyen legyen.
Mi ez a töméntelen ventilátor? Repülni is fog?
 A hűtőborda függőleges bordázattal jobb lett volna.
Aránylag zárt házban lesz. A hútőbordán ha teljes terhelésen lesz a cucc, akkor 550W-nak kell eldisszipálódnia. Ez rengeteg! A hűtőborda meg azért vízszintes bordázatú, mert olyanom volt
  Tudom, hogy azt mondják sokan, hogy úgy sem lesz max terhelés soha, így hát nem kell túlzásokba esni. Az a baj, hogy a barkácsgép gyártók is ezt az elvet vallják, és ha veszel egy közép kategóriájú gépet, és meg terheled, azaz "Meg kapja az élettől azt, ami elő is fordulhat vele" Attól egyből meghal. Na ezt hívom én egy rakás sz..nak. Ezért méretezek tisztességesen mindent. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
