Szia!

A te erősítődnél nem kell csodálkozni az alacsony feszültség esésen!
A tápegységben a feszültség esésért elsősorban a transzformátor a felelős, a feszültség hullámosságáért pedig a puffer. Nálad a jócskán felülméretezett trafó vastag huzallal megtekerve biztosítja az alacsony belső ellenállást, ami garantálja az alacsony feszültségesést. Ráadásul toroid is aminél nagyon jó a csatolás a primer-szekunder közt.

Szia!
Köszönöm ezeket az információkat
Áttanulmányozom

Szerintem így egyben lemérve is jó. Elvileg egyformának kellene lennie. De csak a visszaesés volt az érdekes.
1 kHz-en is jó lenne lemérni, de a multiméteremnél csökken a mért fesz, már próbáltam.
Még azon gondolkodtam, hogy PC hangkártyával - egy kis "tanulmányozás" után - könnyen le tudtam mérni egy hangszóró T/S paramétereit, és ebből kiindulva meg lehetne azt oldani, hogy a számítógép egy gombnyomásra bemérje az erősítőt, addig fokozná a hangerőt amíg kell, esetleg megadná, mekkora teljesítmény mérhető 0,05 .. 5 .. 10 % THD mellett, akár a teljes freki sávban is stb...Mintha már láttam is volna ilyen szoftvert

A multiméter gond fura, de már mástól is hallottam ugyanezt.
Az én két műszerem (itt valamelyik fotón látszanak) nagyon különbözőek, régiek, és két külön kategória árban. De mindkettő nagyon jól mér kb. 10kHz-ig. Azért azt megjegyzem, hogy a mért feszültség alig mozog a freki változtatásával, de a két műszer egymáshoz képest mást mér. Az egyiken beállított 1000mV 10Hz-10kHz tartományban +-10mV on belül változik csak, de ha ugyanerre kötöm a másikat, akkor az már 1040+-10mV. Tehát a kettő közti különbség nagyobb, mint amit a frekiváltozás okoz.

A korábbi erősítöknél alkalmazott trafók után valóban meglepett! Nehezen hittem el, hogy ilyen stabil a táp, mint ahogy a kolléga is a fórumon, köszönöm a szakszerü magyarázatot.

Sziasztok, szeretnék építeni egy olyan erősítőt ami lead
4x 100W-ot és 2x150W ot kb.
Nemtudom hogy csináljam, ara gondoltam, hogy tda7294 esekből csinálom meg. ehhez pontosan 8 darab IC kell.
Meg elég nagy tápegység is.
Szerintetek legyen 2 erősítő? egy 4x100W-os meg egy 2x150?

Ti hogyan csinálnátok? köszi a tippeket =)

Lehet egy dobozban is, úgy praktikusabb. De ide már mindenképpen kapcsoló üzemű tápegység fog kelleni. Mondjuk a doboz két oldala hűtőborda, és az hűtené a 2x150wattot. A teteje is borda lenne az meg hűti a 4x100 wattot. Még esetleg bele is egy venti hogy szellőzzön a doboz.

4 db szimpla modul , meg két hidalt, ami 200W és nem 150W. A kapcsitápot nem igazán értem. Ugyanolyan jó tud lenni egy toroid is. 2x29V és 1100W kell minimum, ehez már lágyindítás is dukál. Egy ekkora kapcsitáp megépítése nem kis feladat ,még a gyakorlottaknak sem.

A súly és a méret miatt gondoltam a kapcsoló üzemű tápegységet. Mert ugye egy 1,1Kw-os toroid nem 2Kg és helyigénye is van bőven

Sziasztok.kellene nekem egy táp rajz a tda hoz.Ha valakinek van tegye már fel legyen szives.köszönöm

Helló!

Ellenőriztem az erősítő kimenetén lévő jelet, a CLIP LED világításakor. Négy mérési eredmény van hozzá a képen.

8 Ohm-os terhelés mellett vizsgáltam. Szerintem adott torzításhoz adott fényerősség tartozik, terheléstől függetlenül, ezért nem mértem meg külön 4 Ohm-on stb..
A múltkori mérések maximumát nagyjából a "halványan vibrál" és a "folyamatos fény" közé tenném, tehát elvileg olyan jelalak mellett kaptam meg az eredményeket.

A fehér vonal felett jól látszik, hogyan nő a torzítás. Szerintem ezek az eredmények még nem tűnnek olyan durva torzításnak, az utolsó viszont már elég erős. Kíváncsi lennék, hogy hány %-ot jelentenek.

Hallgatás közben a "halványan vibrál" esetén még nem venni észre a torzítást, de tovább fokozva a hangerőt hallani lehet. Szerintem egy nagyon hasznos dolog ez a CLIP visszajelzés. Jól jönne minden erősítőhöz. :yes:

Ami egy kicsit fura: a torzításnál hegyesedik a jel, nem négyszögesedik. Ez mitől lehet ?
Egyébként 100Hz-ről van szó.

Ezek a jelek (az utolsó is), szerintem még nem érik el a hallható torzítás szintjét, ha te egy ilyen alaktorzulást meghallasz -ezt írod-, akkor nagyon különleges, és nagyon érzékeny füled van.
Nem tudom valójában hogyan van kialakítva, de a CLIP led úgy is működhet, hogy egy adott áramot figyel, amit elérve jelez. Tehát nem a torzítást figyeli, ezért akár még feljebb is lehet menni, amíg nem kezd el vágni a jelalak teteje. Esetleg próbáld ki.
Ez a torzulás inkább a tápegységre utalna, de akkor a jelalak másik felének kéne "lemetsződnie".

Rosszul fogalmaztam meg, annyi lenne a lényeg, hogyha zene közben éppen bevillan a CLIP LED, az még nem gond, de onnét tovább fokozva a hangerőt, előjön a hallható torzítás. Azt tudni kell, hogy 5% torzításnál éppen úgy világít, mint 20% esetén. Vagyis a képen látható torz jelet biztosan nem hallanám, viszont a LED itt is úgy világít, mint a hallható torzítás esetén. Minden esetre arra nagyon jó, hogy ahol elkezd bevillanni, az jelzi számomra, hogy elérte a maximumot.


Szerintem ezzel az elmélettel az a gond, hogy 8 Ohm-on soha nem ér el olyan áramot, mint 4 Ohm-on, mégis jelez. Ráadásul terhelés nélkül is jelez. Szerintem inkább a bemenetet veti össze a kimenettel.

De a hangerőt tekerve feljebb menni azért sincs értelme, mert az ember számára teljesen mindegy, hogy 90 vagy 95W egy erősítő. Nem hiszem, hogy lenne olyan ember, aki ezt a különbséget meghallaná. (0,23dB)

Az áramfigyelés csak egy ötlet volt.
Nem tudom a torzításmérő milyen elven működik, de ha nekem kéne ilyen feladatot megoldani, akkor pl. úgy fognék neki, hogy a bemenetnek is megmérném a csúcsrtékét, meg a kimenetnek is. Aztán a kettő arányával elosztanám a kimeneti jelet, így az már azonos lesz csúcsban a bemenettel. Ezután a bemeneti és a kimeneti jel "görbe alatti" részét is pontosan meghatároznám, és a kettő hányadosa-1 lenne a torzítási érték. Újra mondom, ez csak ötlet, és csupán azért hozakodtam elő vele, hogy szemléltessem mennyire összetett lehet a mérés, azaz nem valószínű, hogy tényleges torzítást mérne a CLIP jelzés elektronikája.. Aki tudja valójában milyen elven működnek a torzításmérők, azt kérem írja le, kíváncsi vagyok rá -nem az IC-re gondolok, magára a műszerre.

Szerintem sokkal egyszerűbbek ezek a clip áramkörök.

A clip (vágás) jelensége akkor következik be, ha az erősítő kivezérlése eléri azt a pontot, hogy a tápfeszültség véges volta miatt a kimenet már nem tud olyan szintre emelkedni, amit a kialakított hurokerősítés megkövetelne. A tápfeszültség "megközelíthetősége" függ a kimeneti teljesítményelemektől, azok elrendezésétől, de az azokat meghajtó áramköröktől is, és általában pár V szokott lenni, ami az "erősítőben marad".

Én azt gondolom, hogy a mindenkori kimenet vagy a kimeneti teljesítményelem vezérlőfeszültsége és a tápfeszültség közötti feszültségszintet figyelik a clip detektor áramkörök. Ha ez egy szint alá csökken ez a feszültség, akkor jeleznek. Nyilván ezt a figyelési szintet az adott kapcsolástechnikához kell méretezni, de egy végfok IC-be épített clip detektornál ez garantált.

Félreérted a kérdést. NEM a Clip-LED már a feladvány. Arra kértem útbaigazítást, milyen elven működik egy "igazi" torzításmérő.

Szia!

Anno még fiatalabb koromban, a szkópos szakik azt mondták, hogy szinuszjel esetén a szemmel kiértékelhető torzítás kb. 5%.

Igazi torzításmérő úgy működik, hogy megtáplálod egy lehetőleg torzításmentes, pl. 1kHz-es szinusszal a mérendő cuccot, majd a kimenetén megméred a kimeneti effektív értéket. Ezután egy sávzáró szűrővel "kiütöd" az 1kHz-et a kimenetből, és megint effektív értéket mérsz. A második mérésben már csak a torzítást okozó felharmonikusok szerepelnek, így ha az első méréshez arányítod ezt az értéket, akkor megkapod a torzítás arányát.

Hangolható sávzáró szűrőt LC taggal szokás csinálni ilyen mérésekhez, és tulajdonképpen úgy lehet pontosan ráhangolni a bemenő jel alapharmonikusára, hogy a szűrő kimenetén minimumot állítasz. Valamelyik régi, erősítős, vagy mérőkészűlékes könyvben láttam is konkrét rajzokat egy ilyen cucchoz.

Manapság egyébként könnyen lehet, hogy inkább valami precíziós cuccal bedigitalizálják a kimenetet és számítógéppel számolják ki a jelalakból a torzítást, de az elv ott is ugyanez: a jel spektrumát számolják ki (Fourier analízis), ebből a spektrumból kiveszik a bemenő jel spektrumát (ami ideális esetben egyetlen vonal pl. 1 kHz-en), és a maradék energiáját arányítják a teljes spektrum energiájához.

Helló!
Végül is szkópom nincs, ezt hangkártyával mértem, de egy jó hangszerkesztő progival, amiben én is egymás mellé szerkesztettem a 4 mintát, még talán komolyabban is látni lehet a jelalakot, mint szkóppal. (szkóp alatt én azokat az öreg jószágokat értem, amivel a suliban találkoztam annak idején: ott kb kétszer ilyen vastag vonal jelent meg Lehet, hogy most már olyan jó szkópok léteznek, hogy )

Talán csak a tudatlanságom miatt, de nekem ez a torzításmérési metódus biceg (igyekeztem finom kifejezést találni).

Akkor már inkább, a szintek összeillesztése után, kivonnám a kimeneti jelalakból a bemenetit, és ha van különbség, akkor az a torzítás.

A torzítást miért okoznák a felharmónikusok? Erről az én agyamban szó sincs. A torzítás magának az alapjelnek a "hibás" (mert torzult) átvitelét jelenti. A felharmónikus csak úgy keveredik ebbe bele, hogy egy "hibás"-an átvitt alapjelnek a felharmónikusai is hibásak lesznek.

Pedig ez egy korrekt módszer, erre alapulva lehet műszert is építeni (itt van pl. egy: Audio Distortion Meter).

Minden periodikus jel felbontható felharmonikusok összegére. Ha egy tökéletes, 1kHz-es szinuszt küldesz be az ideális erősítőbe, akkor a bemeneten és a kimeneten is csak egyetlen vonal jelenik meg a spektrumban az 1kHz-nél. Ha az erősítő torzít, akkor a kimeneten megjelennek a spektrumban az 1kHz felharmonikusai, a torzítás jellegétől és nagyságától függő eloszlásban és amplitúdóval (ezért van pl. különbség a csöves és a tranzisztoros hangzás között, mivel a cső és a tranzisztor nem ugyanazokat a felharmonikusokat adja hozzá az eredeti jelhez). Ha ebből a jelből valamilyen módszerrel kiiktatod az alapharmonikust, akkor csak a torzítást okozó komponensek, felharmonikusok maradnak. Az alapharmonikus nélküli, csak a torzítást okozó komponensek, valamint a torzított, teljes jel nagyságának aránya adja meg a torzítást.

Wikipedia
AllAboutCircuits

Természetesen hiszek neked, csak furcsálltam a dolgot.

Helló!



Szerintem is a tápegység okozza ezt a torzítást. Nem az IC-nek "fogy el a tudománya". A 7293 IC +/-50V-al hajtható maximum, tehát még +/-10V-al többet is kibírna.
Itt a párhuzamos kapcsolásnál a feszültség nem elég, azért kezd torzítani.

Azért ez érdekes, hídkapcsolásnál elegendő feszültség van, de a tarfó árama kevés, viszont az is igaz, hogy emiatt visszaesik a feszültség, bár ez valamennyire igaz a sima párhuzamos kapcsolásra is, csak ott kisebb mértékben. Szóval be vagyok kerítve :bummafejbe:

De összességében megérte hidalhatóvá tenni a nyákokat, közel 300W a meglévő táppal is, és a 4 Ohm-os hangszóróval is elboldogul. A sima híd ezt nem tudná.

Hello
Én is csináltam 2 hidalt 7294 es végfokot.nagyon jól működöt.Az egyiket véletlenül letesteltem és eldurrant az egyik ic.Kicseréltem és azóta fél hangerőig szépen szól utánna nagyon torzan.A másik probléma a bekapcsolással van.A stand by és a pozitiv érintésével be kellene kapcsolnia elvileg, de csak akkor szól ha folyamatosan csatlakozva van a pozitivval.Lehetséges hogy a másik ic-t is megsütöttem és azt is ki kell cserélni.Ha valakinek van más ötlete irjon.Kösz a segitséget.

Igen cseréld a másik ic -ét is .

A stand-by/mute lábaknak folyamatosan pozitív tápon kell lenniük tudtommal!

Sziasztok!

7294-nek elég lehet ez borda? (Talán egy procié lehetett.)
A méretei: 6,9X8,3X3,5 /Sz x Mag. x mély/

Köszi

Ha ventilátort ráteszel akkor mindenképpen, ha nem akkor ne diszkózz vele.

szerk: eddig csak a képet néztem, most meg a hozzászólást is, az odaírt méretek alapján elég sovány, magyarul ez baromi kicsi hozzá. Valószínű a 100Ft-os érmét túl nagynak gondolom...

Ehhez kotord elő a ventillátort is mert ez egy P4 (s478) hűtője. Egy ilyenel megy az én sztereóm is persze ventillátorral és úgy jó de nélküle pillanatok alatt tüzes amint odacsűrsz neki.

Sziasztok.

Sikerült szereznem egy 400W-os toroid trafót, amit a tda7294 végfokhoz akarnék használni. A gondom vele hogy bufferolás után +/-46V-ot kaptam. Ez nem sok az ic-nek ? Csatolom a kapcsolási rajzot ha esetleg valamit módosítani kellene ekkora tápnál . Igaz a leírásban max 50V van irva.
köszönöm!