Most úgy érzed hogy mindenki rád támadt, pedig nem. Nyugi.

Akkor legyen visszafelé.

"Ha ezt egy kicsit tovább gondolom magamban, akkor tulajdonképpen ez a nyugalmi áram csak a nagyon halk zenélésbe szól bele?"

Szerintem, igen. Csak az a baj, hogy a zenében, hiába szól nagyon hangosan a szobába, mégis vannak nagyon halk részek is. ( pl: Ravel: Bolero, ahogy kezdődik...) és akkor már ezt a torzítást keményen meg lehet hallani. Egyébként, lehet csinálni olyan végfokot is, aminek nem is kell nyugalmi áramot állítani, annyira kicsi úgy is a torzítása, hogy gyakorlatilag nem lehet hallani. Pl: a Castone végfokokban, egy 2 x 300 W-osban 20 mA van beállítva és mérve 0,02 % alatt van a torzítás még 5 kHz-en is. De szimulátorban ez még jobban látszik.

Hát, ha szebb a hagja 30 mA helyett 60-on, akkor használd ott. Azt gondolom, hogy ez abba a kategóriába tartozik, ami műszeresen nem mérhető, de hallható. Én meg műszerpárti vagyok... Erre azt mondják, hogy nem a műszereket akarjuk nézegetni, hanem zenét hallgatni... na de ez már tényleg off. A lényeg az, hogy ne akarjon hőmérsékletre megszaladni a vég. Egyébként, még szimulátorban is nagyon szépen lehet ezt látni. Olyan megoldást kell kitalálni, amivel a hőmérséklettől nagyjából független a nyugalmi áram. A végfokok többsége sajnos nemcsak 1 a 2-ben változtatja a nyugalmi áramát, hanem mondjuk egy a négyben is. Be lehet ezt állítan. Az a hagyományos egy tranyó feszültséggenerátornak kötve elvileg jó, de inkább úgy kell beállítgatni, hogy a nyugalmi áram a hümérséklet növelésével csökkenjen! ( ezt egy FEt-es vég esetén viszonylag egyszerű elérni ) Ha ez megvan, akkor az emmitterbe egy ellenállást kell betenni és annak a nagyságával nagyjából nullára lehet beállítani a hőfokfüggést. Ezt még szimulátorban is nehézkes megcsinálni, mert nagyon hosszadalmas, hát még a valóságban. És akkor még van probléma, a végek többségében a tápfesztől is függ a nyugalmi áram. Egyszer láttam valahol egy kapcsolást (valami régi Rt, vagy Évkönyvben ) ahol direkt olyan elrendezés volt, aminél egy szabályozókör volt a nyugalmi áram stabilizálására. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy az lehet, hogy mondjuk 80 fokos tokhőmérsékletnél állandó a nyugalmi áram, de mi van a tokon belül? Amikor a chip hőmérséklete mondjuk 20 fokot változik igen rövid idő alatt?

Köszönöm.

Szerintem, a VF2 egy elrendezés. Egy nagyon ötletes, ami abból áll, hogy van egy opamp, aminek a kimeneti áramából táplálkozik két földelt bázisú fokozat, amik úgy hajtanak meg egy komplementer FET párt, hogy azok feszültségerősítéssel rendelkeznek. Alapjában véve jó, bár sok helyen van ilyen. Viszont azt gondolom, hogy ennek az egésznek a megértéséhez elég sok mindenre szükség van, pl. arra is, hogy a tranyókat hogyan kell felszerelni, milyen problémák merülnek fel, ki, mit tapasztalt, mért, stb, stb... Lehet, hogy ez így már nagyon sok offot tartalmaz, de azt hiszem egy fórum, azon belül egy topic szellemiségébe beletartoznak ilyen intermezzók is. Természetesen, meg lehet azt is csinálni, hogy mindenki nézze meg mondjuk a " hogyan szereljünk fel egy tranyót a hűtöre " topicot is, de nem hinném, hogy ez egy kezdő emberkének segítséget jelentene. Esetleg nem is találná meg. ( már ha lenne ilyen, de mindjárt csinálok egyet... ) Én azt hiszem, hogy ennek a fórumnak a szellemisége a segítségnyújtásról szól. És azok, akik ezt a segítséget meg tudják adni, ne azzal kelljen foglalkozniuk, hogy leírják, hogy keresd meg a keresőt használva a kérdésedre a választ... Azt is tudom, hogy egy-egy dolog millió helyen le lett már írva, de ha van mégis aki mégegyszer ( sokszor ) leírja, akkor az miért olyan probléma? Még én is mindent elolvasok, pedig nem most kezdtem ezt a sportot... Lehet, hogy itt nem pontosan minden a VF2-ről szól, de nekem az a véleményem, hogy az offok is a téma megértését segítik elő.

Tisztelt esküdtszék!
Tévedések valóban vannak,de más szempontok is.
A védelem utolsó tanújaként kérem nézzék meg egy elismert szilárdsági analizáló program véleményét a mit nyomunk össze témában.
Alkotó satus kísérlete a megközelítés hibás mívoltára utal, ezzel azt bizonyította hogy a csilámot nem lehet összenyomni és ez igaz is emiatt használják többen az átlapolásos szirítást ahogy Király Tibor is az eredeti VF2 nél!
De mi a helyzet a végtranyó/fet zászlójával ha csavar nyomja!
A csavarok szilárdsági jelölései, pl. 6.8:
Az első szám a szakítószilárdság, tehát példánkban 600MPa (N/mm2), míg a pont utáni szám tizedével beszorozva az első számot, a folyáshatárra jellemző feszültség értékét kapjuk.
Tehát egy 6.8-as csavar szakítószilárdsága 600MPa, míg a folyáshatára 600x0.8 = 480MPa.
M3 csavar magmérete ->2.387mm ebból a keresztmetszete ->4.47mm2
a folyáshatár 80% ára méretezve-> ez 480N/mm2*0.8*4.47= 1716N tehát függőlegesen 171 kg ot megtart az M3 csavar ha 6.8 as!!
ne akaszd fel magad M3-a csavarra csak ha biztos an el szeretnél hunyni! A meghúzás azért nem tűnik ekkorának mert az emelkedésre jellemző lejtőn gördíted fel az anyát,
de a szorítóető márpedig ekkora lesz.
erre alapozva elvégeztem vörösrézre az annalízist, amit képként csatoltam. Gyűlölöm a parttalan vitát de addig -egyébként itt nyilvánosan kijelentve általam Tisztelt Alkotó- addig ne írd le hogy tévedések, ameddig ez teljességgel nem biztos! Részemről lezárom ezt a vitát aminek egyelen tanulsága ne vegyél vékony csillámot és hogy tiszteld más tapasztalatát ahogy én is tisztelem Alkotó rendkívül precíz munkáját . De a rendkívülprecíz séghez hozzátartozik az a fránya 1.7 század mm deformáció ami 0.05 mm mellett 0.033 távolságon már drámaian lecsökkenti az átültési feszültséget.
Köszönöm hogy meghalgattak

Nekem csak mikrométerem van, így ezredeket (tizednyi századokat) nem tudok mérni. Megmértem legalább 30 csillámot, különböző féléket alakra, korra, sőt még színre is, mert van egészen fehéres és szinte vajszínű is belőlük. A vastagságuk 13 és 21 század miliméter közötti. Egy-egy konkrét darab nagyon párhuzamos, ha egyáltalán van vastagsági eltérése, akkor az túlmutat a mikrométer határain. Csak egyetlen nagyon régi TO3-as csillámon mértem a 13 századot, a többi mind 0,15-0,20 mm közé esett. Csak kíváncsiságból széthasogattam egy mintát, hátha tudok belőle csinálni 0,05mm-es vastagságot. Nem sikerült, eltöredezett.
A hűtőzászlót hiába képes deformálni a csavar (Butaság azzal kábítani az elektronikásokat, ahogy kiszámoltad a csavar teherbírását, mert sose méretezünk folyáshatárra. Kicsit kifelejtetted a biztonsági tényezőt, ami minimum 2), mert ha az alatta lévő csillám vastagsága nem változik, akkor a felül levő rézlap hiába torzul, hiába válik akár képlékeny gyurmává, ez csak annyit eredményez, hogy az alátét kicsit belesűlyed a felületébe, de a szigetelési távolság nem változik meg.
Király Tibor rögzítési módja, amit Katt is támogat, és még sokan mások, számos előnnyel rendelkezik, melyek közül a két legfontosabb a megbízható elektromos átütés nagyobb feszültségekre is, illetve a teljes felületre ható egyenletes szorítóerő.
Az esküdtek visszavonultak tanácskozni, és az alábbiak szerint döntöttek:
1. A 0,05mm-es csillámot a valóságtól teljesen elrugaszkodottnak találták, ezért az azzal való példálódzás olyan szinten specifikus és egyedi, ami kizárja az általánosításra való alkalmasságát.
2. A bemutatott "elismert" analízis, és a szóban forgó téma kapcsolatát nem látjuk, annak eredményei nem befolyásolják a csillám által nyújtott átütési tulajdonságokat.

Sajnos üzletben vásárolták ezt a csillámot de már visszaküldtem a már működő készüléket a gazdájának,az ominózus silány alkatrészekkel együtt én már nem akarok tovább ezzel foglalkozni mert a blama nem a tapasztalat miatt van a cél az hogy tudjátok bizony van ilyen hely és üzlet ahol bizony rádsózzák az ilyen alkatrészt is. figyelni kell és és mindent leírtunka témáról kiki hozzátéve azt amit tapasztalt kérlek ne mondd hogy butaság és kábítás én más oldalról is körüljártam ennyi történt. És egy újabb hiba került a lehetséges hibák repertoárjába.Ha megkérem a tulajdonosát biztosan elküldi neked ezeket a 0.05mm vastag példányokat! de jó legyen én mrex egy idióta vagyok és sohs de soha ne hallgassatok rám semmiben csak feltűnni akarok és nem értek semmihez

ajaj... el ne kezdjétek!

Az RD tag kontra tranyó kérdésre regálna valki? Próbáltam szimulálni, az erdmény jobb lett de ki kéne élőben is próbálni. Esetleg jobb ötlet a nyugalmi áram kézbentartására katt?

Ha szimulátorban csinálod, akkor az a baj, hogy az igaz, hogy be lehet állítani a szimuláció alatt a hőmérsékletet, pl: legyen 80 fok. De az a baj, hogy minden alktrész 80 fokos lesz, ami ugye valóságban nincs így. A végtanyók mondjuk 80 fokosak, a többi meg 45. Legalábbis, a Multisimben vagy nem lehet külön állítani, vagy nem jöttem rá hogyan kell. Tehát, amit a szimulátorban eredményt kapsz, az legfeljebb a tendenciát mutatja. Igaz, már az is sokat jelent.

Az nem próbáltad ki, hogy áganként két diódát kötsz sorba és az ellenállást csökkented? Végül is a feladat az, hogy a FET-ek gate-source feszültségét kell hőmérsékletfüggővé tenni. Az RD tagból a dióda a hőmérsékletfüggő. A diódán és az ellenálláson eső feszültség egymáshoz való arányán kellene változtatni ahhoz, hogy stabilabb legyen hőmérsékletre. Az ellenálláson eső feszültséget statikus állapotban a földelt bázisú fokozatok árama határozza meg. Ha ez az áram nagy, akkor az ellenálláson nagy feszt fog ejteni, ami jobban megnyitja a tranyókat, tehát a nyugalmi ram nagyobb lesz. Tehát, óvatosan mindenféle változtatással.

A tranyók hőmérsékleti tényezője egyértelműen pozitiv a kis áramok tartományában, tehát növekvő hőmérséklettel csökkenteni kell a gate source feszültséget. Erre jók a diódák, mert ott ez -2mV/celsius. De elképzelhető olyan elrendezés is, ahol az előző fokozatok hömérsékletre való viselkedése kompenzálja a FET-ek ezen tulajdonságát.

A tinában be lehet állítani külön minden egyes alkatrész hőmérsékletét ami alapból 0 fokon van (sokan ezt nem tudják és figyelembe sem veszik). A 2 diódás verziót is kipróbáltam már de az a baj hogy az üveg tokokat nem igazán lehet jó hőkapcsolatba hozni a bordával, még ragasztással sem. Ha a földelt bázisú fokozatok hőmérsékletét együtt emelem a fetekével javul a helyzet, de ez sem tökéletes megoldás.

És ha mondjuk BD139-et teszel bele? Azt fel lehet csavarozni.
Tökéletes megoldás nem is lesz, mert a FET-ek hömérsékleti együtthatója a gate-source feszültségtől is függ. Vagyis, azt is mondhatjuk, hogy nagyobb áramoknál negatív lesz ez a paraméter. És még bonyolítja a helyzetet, hogy a 9240-es jóval kisebb áramtól lesz negatív, mint a 240-es, tehát még csak nem is egyformák. Mindjárt lesznek olyan torzítások, amikkel nem lehet mit csinálni.

Jelenleg BD-k vannak benne, de kevés a BE dióda hőfokfüggése, ezért gondoltam hogy egy bázisosztóval lehetne nyitni-zárni a tranyót, "szinteltolót" alkotva belőle. A két RD tag helyet 1-1 tranyó kéne és 4db ellenállás összesen.

És, működik?

Egyelőre igen, de még nem volt több időm foglalkozni vele.

A basszusgitár erősítős topicban találtam egy rajzot, hát a rendszere ugyanaz, mint a VF2. De a nyugalmi áram beállítása sokkal korrektebbnek tűnik. Egy tranyó, poti, szóval a szokásos. Nézd meg szimulátorban. Itt már be vannak vonva a hőmérsékletkompenzációba a földelt bázisú fokozatok is.
De KD Mester is csinált egy változatot a VF2-re. Az nem jó? Azt írta róla, hogy atomstabil a nyugalmi árama. Vagy ez mégse jó?

Én sem igazán értem miért szenvednek a VF-kel, amikor itt vannak a garantáltan működő továbbfejlesztett változatok, 60W -tól egészen 450W -ig... :no:

Azért ez nem ennyire egyszerű...

Elmagyaráznád kérlek mit is csinál az optocsatolós fokozata 2 rajz bal felső szegletében?
Azon kívül tényleg szinte ugyanaz.
Ha jól értelmezem ez nem egy limiter?

Továbbá a következő logikus lépés a külső stabil táp KD is erre törekedett gondolom innét a ferszültségreferencia TL413 alkalmazása gondolom Q3 szerelhető a hűtőbordára a fetek közelébe. Ránézésből ez a végfok sem rövidzárvédett ha jól látom. a mute Q9 el tetszik nekem ezt ellopom a keverőmbe
Q6 ot egyenlőre nem értem.
ha megkapja a -16V-ot akkor ugye rövidre zárja az optocsatoló ellenállását is és R 23 at is nem? R23 az optocsatoló C3 és R25 határozzák meg a fokozat erősítését

Azért mert csak. Nekem az a megoldás nem szimpatikus. Garantáltan működő? Hogy működik és ki garantálja?
Nem akarom KD-t megbántani, de nála a továbbfejlesztés=alkatrésztemető. Azt a 450W-os verziót építsd meg, tegyél rá generátort meg szkópot és csodálkozz.

Water nézegetem ezt a Katt által linkeltet és egyre szimpatikusabb ez nekem azt hiszem ebből kikombinálom a "saját verziómat".

Köszi a rajzot ez tényleg jónak tűnik, talán majd egyszer ki is próbálom. Ami most működik az már ígymarad. A végleges megoldás dupla 1N40xx dióda maradt a bordára ragsztva. Ezek jobban követik a hőt mint a 4148.
23 fokos bordán beállítottam 40mA-t, felfűtöttem a bordát 75 fokra és 64mA lett belőle. Ez már nekem így tökéletes.
Biztos jó KD megoldása de nekem nem tetszik, a TL-ekkel elég durván el van húzva az IC tápja. Itt a szinteltolás aránya is más mint egy tranyós végfoknál. Nem nehéz a potival eldurrantani, mint ahogy itt azt már meg is tették.

Nagyjából én is "kikombináltam" már a sajátomat, de mivel egyelőre nem kell több, lehet hogy megépülni már nem fog. Van még egy tesztpéldány, de úgy néz ki hogy azt is elviszik.

40 mA-ről 64 mA-re? Hát az egy nagyon jó érték. Ha így megy, akkor hagyd így, mert jó.

Melyik az a 450 W-os verzió?

Igen, valami limiterféle. Nézd meg ennek az optocsatolónak az adatlapját, nagyon sok dolgot írnak róla, jópofa áramkör. Ráadásul ez tápfeszfüggő, tehát, figyelembe veszi azt is, hogy nagyobb tápfesznél magasabb értéken limitál. ( csak, hát ez nagyon nem hi-fi, bár itt nem is ez a cél )

Húúú katt úgy néz ki hogy ez tökéletes, legalábbis a szimulátor szerint. Ki kéne próbálni. Nem csak a nyugiáram hőfokfüggése lett jó, hanem 3 fetpárral is tökéletes a szinusz még 20kHz-en is. Nem is 4 hanem 14mA folyik a tranyókon. Nem tudom az IC bírja-e ezt, lehet hogy itt már torzít, e téren a Tina buta vagy csak én nem tudom használni.

A freeweb.hu/haromb-on elvileg ott vannak KD modjai.

Azért ez egy hagszererősítő, nem lenne jó, ha egy buliban kiájulna... A TINA-ban mekkora feszültséget mérsz a két földeltbázisú tranyó bázisán? Tehát, mekkora a feszültségkülönbség a két bázis között?
Tudsz torzítást analizáltatni a TINA-val? ( tudom, hogy a TINA tudja, de te tudod e erre a célra használni? )
A VF2 abban különbözik ettől, hogy a kimenetről van egy visszacsatoló ellenállás az opamp kimenetére. Erre KD azt írja, hogy ez az ellenállás nélkül csapnivaló a hangja. Hát, szimulátorban szinte semmit nem változik a torzítása ettől. KD is írja, hogy semmit nem változik ettől a működése. Megpróbálom megnézni mégegyszer a Multisimben, hátha rájövök valamire. Bár, szerintem, ez a kapcsolás úgy jó, ahogy van. És 3 FET-tel már baromi teljesítményt lehet csinálni. Persze, a nyugalmi áramnak a 14 mA valószínű kevés lesz, már csak azért is, mert 6 db FET biztosan nem lesz egyforma. De ha stabil a nyugalmi áram, akkor már nagyon jó, biztonságos. Azért ez csak utánépítve derül ki.
Nem hiszem, hogy az ic ne bírná, nem folyik ott olyan nagy áram, ráadásul az ic-nek elég nagy is a sávszélessége. A másik, hogy az ic alig van kivezérelve, pont ez a lényege. Ha azt nézzük, hogy a Q4 és Q1 tranyóknak jó nagy a bétája, akkor a kollektor és emmitteráramuk nagyjából azonos. Tehát, ha az R34 és R31-en kb 5 V esik ( ez kell ahhoz, hogy kicsit egymásba nyisson a két FET, ebből lesz a nyugalmi áram ), akkor 4 V körüli fesz van az R41 és R35 ellenállásokon. Nagyjából ennyi az opamp feszültsége is, amit a bemeneti jelből állít elő. Tehát, mondjuk a harmadára van csak az ic a teljes kivezérelhetőségének igénybevéve. A slew-rate így erre az amplitudóra úgy látszik, mintha háromszor akkora lenne, mint a katalógusban a teljes kivezérlésre. Tehát, az ic biztosan nem fogja a sávszélességet korlátozni. Az már inkább gond, hogy 18 mA körüli áram folyik ki az ic-ből. Szerintem, ez még nem probléma. A Q4 és Q1 tranyókon fél watt disszipáció lehet, tehát ezt azért figyelembe kell venni.

Ami nem tetszik ezekben a kapcsolásokban az az, hogy a feszültségerősítés többségét a kimeneti FET-ek adják. Azok meg nem túl lineárisak. Nem is jó a torzítás, amit produkál egy ilyen végfok. ( 0,01 % körül ) Az igazán jók nem drainkimenetűek, hanem sourcekimenetűek. Persze, ott nem olyan egyszerű megcsinálni azt, hogy nagyjából a +/--os táp környékéig ki lehessen vezérelni. Viszont, mindenki arról áradozik, hogy ennek a VF2-nek milyen szép a hangja... lehet, én csak műszeresen tudom értékelni, a hagzásokban nincs gyakorlatom.

Ami nagyon érdekelne, hogy ha a tápfesz mondjuk 40-ről 60 V-ra nő, akkor mennyit változik a nyugalmi áram?

Eddig játszottam, kigúvad a szemem.
+/- 3,1-3,2V van az emittereken, 3,8-3,9 körül a bázisokon. Ez a megoldás így 5-6mA-el növeli az IC tápáramát, a 10mA körüli áram helyett így már 16-17mA-re kell méretezni. A tranyók kollektorán nem muszáj akkora áramot folyatni, 7-8mA-el már tudja a teljes sávot.
Ha lesz időm kipróbálom 5 fettel is, szerintem úgy is jó lesz. Utána a tinával teszt, teszt, teszt és ha minden ok ki lehet próbálni.
A tápfesz nálam alapból 75V a 3 fethez.