Köszönöm. Akkor kis tekercsekhez nem is nagyon kell tetőkapacitás?

Ez attól van, hogy nem számoltad ki előre a frekvenciákat.

Esetleg nem tudsz egy magyar tesla tekercs számoló programot, mert az angol nem megy.

Skorinak van egy, de azzal nem lehet tervezni, csak a kész teslán leellenőrizni a geometriát.
De miért kell program? Egy egyszerű számolást kéne elvégezned.
Egyébként tetőkapacitás mindenképp kell. Úgy kell méretezni az egész rendszert, hogy ne a tekercs sajtá kapacitása adja a szekunderkörbe lévő kapacitás teljes hányadát, hanem rá kell illeszteni valamilyen kis szabályos testet (gömb, toroid), ami meggátolja, hogy a csupasz vezeték vagy egyéb kitörési ponton ne legyen koronaveszteség. Bár furcsa koronaveszteségről beszélni teslánál, de csak akkor érhető el nagy feszültség a kimeneten, ha korona csak a legutolsó pár kV-nál tör ki a tetőkapacitásból.

Kérlek mond már meg, hogy meiket?

Ez a meiket, meg mienn a halálom..
Wintesla, dos alapú tesla tervező.. számoláshoz thompson képlet.

Bocsánat a helyesirásért. Ezek után egy kicsit utána kell nézzek.

Meg a "naon" is pusztító...

Ha nagyon nagy frekvenciát szeretnél használni (több MHz), akkor nem kell tetőkapacitás, mert az nagyon levinné a rezonanciafrekit.
De ilyen esetben plazma "lángot" kapsz, nem hagyományos szikrát. Kitörési pontnak valami hőálló csúcsot kell használni. A rézdrót lazán elolvad-elég.

Üdv!

A nagy frekvencia még nem garantálja a lángszerű plazmát. Ahhoz folyamatosüzem kell.

Próbálom leírni a működését viszonylag egyszerűen, abból sokat fogsz kamatozni teslaépítés terén. A tesla tekercs két rezgőkörből áll. Egy rezgőkör (másnéven LC kör) az egy tekercsből és egy kondenzátorból áll. Ha egy tekercset rákapcsolsz egy feltöltött kondenzátorra akkor a kondi kisül a tekercsre, a tekercsben összeomlik a mágneses tér és újra visszatölti a kondit ami aztán megint kisül rá. Ez egy másodperc alatt ez csomószor lezajlódik a kondi és a tekercs értékétől függően. Van egy frekvencia, ezek hogy sülögetnek ki egymásra ehez kéne neked a képlet meg a progi hogy ezt meghatározd. Nomármost nehéz ábra nélkül magyarázni, erről vannak szép rajzok hogy zajlódik le a klasszikus tesla tekercsben, de persze pont most nem találok egyet sem a neten. Ha valaki talál, az majd belinkelhetné neked.
Kép hijján leírom szóban. A tesla mint mondtam két ilyen rezgőkörből áll, Az első rezgőkör a nagy kondenzátor és a primer tekercsed(a spirál a szekunder lábánál). A másik rezőgör meg a nagy szekundertekercsed és a saját kapacitása+a tetőkapacitás kapacitása. Hogy a tekercsed a legfrankóbb eredményt hozza, ahoz ezt a két rezgőkört "bekell lőni" egymáshoz. Ehez kellenek a képletek.
Most linkelek neked egy sajnos angol oldalt, de viszonylag egyszerű rajta eligazodni a programok közt. Szépen képekkel meg ábrákkal el van látva.
Bővebben: Link
Leírom még gyorsan milyen sorrendben számolj.

--LEgelösször a nagyfeszültségű tápegységedhez keresd meg a legoptimálisabb kapacitású kondenzátort a "capacitor to transformer mach" ban

Aztán mérd meg a szekunder tekercsed adatait a "helical coil" résznél.

Namármost a szekunderedre ki is fog adni egy kapacitás és egy induktivitás értéket is. A kapacitás értékhez add hozzá a tetőkapacitásod kapacitását(topload) és az így kapott szekunder- induktivitás és kapacitással számold ki a második rezgőköröd frekijét. Most a flat spiral coil résznél tervezz valami primer tekercset a nagy kondenzátorodhoz és próbáld úgy méretezni, hogy megközelítse az első rezgőköröd a nagy szekundertekercsed frekvenciáját.

Ha ízlelgeted a hangolás és számítgatás folyamatát rájössz majd, hogy nem olyan bonyolult, viszont figyelj oda, mert a különböző számítós lapok csomószor eltérő nagyságú értékekkel számolnak, szal az egyik nFben adja meg a kapacitást a másik meg µF értéket vár. ezeket mindíg váltogasd át.

Sok sikert, majd írd hogy haladsz meg persze bombázz minket képekkel, az a legfontosabb!

Részemről azt tenném hozzá, hogy figyelni kell a mértékrendszerre is. Ugyanis nem mindegy, hogy az átmérőt vagy a hosszt inch-ben avagy cm-ben számolja (nem beszélve arról, hogy a huzalhossz esetleg lábban van megadva (feet), a sebesség meg akár öl per miatyánkban )

Üdv!

Elég macerás lehet egy ilyen szekunder elkészítése,de talán megéri.Így véknyabb huzalt is lehet használni,és egyben kissebb lesz a tekercs kapacitása is(valamivel),de azt nem tudom,hogy a csatolási tényezőt ez mennyire rontja le.

És mit használtál tetőkapacitásként? Mert az se mindegy.

Esztergán lehet, egyenletesen növekvő sebesség mellett, egyenletes huzaladagolás. Vagy fordítva.
Csatolást rontja értelemszerűen, mivel a ritkított része van alul, de ilyenkor közel lehet tenni a primert hozzá, így ugyan olyan jó csatolás érhető el.

Te készítettél már ilyet?

Nem üt át a primerre?

A szekunder alja gyakorlatilag föld. Ha a primer oldal földfüggetlen, akkor csak sztatikus szikrák, meg kapacitív áram folyik a kettő közt rossz esetben (amit könnyedén le lehet szigetelni) Ha össze vannak földelve, abból már komolyabb probléma is lehet, de a primeroldali csúcsfesz átütési távolságának a kétszerese elég biztonságot ad.

Nem. De egyébként egy ügyes módszerrel meg lehet csinálni automatikusra. Kell egy hall szenzor, vagy egy optopaku, ami figyeli a szekunder forgását, és minden fordulat után egy kontroller kicsivel növeli a forgási sebességet (érdemes DC motort bekötni). A huzaladagolás problémásabb lenne, de ki lehet találni hozzá megoldást.
Bár közvetlen ilyen levegő által elválasztott meneteket nem, de pvc szigeteléssel ellátott árnyékolt kábellel csináltam már szekundert, ott ugye a vastag pvc szigetelés az, ami menettávolságot biztosít.

Sajnos képekkel nem fogok tudni bombázni mert nincs fényképezőm. Egy darabig elleszek a számolgatással és utánna tekerek egy másik szekundert és elmondom, hogy milyen lett.

Plusz a hall szenzor irányítana még egy számlálót is,ami a menetszámot mutatná.Hosszú távon nem is lenne hülyeség még sima tekercseknél sem.Egy nagyobb szekunder megtekerése is még 10 percig sem tartana,annál hosszabb időt venne igénybe a szigetelés,meg a szárítás.Így akár megrendelésre is lehetne válalni tekercseket.

Ki fejtenéd egy kicsit bőveben a torroid lényegét? Sorkimenővel működtettem a tekercsemet és kb 4-5 centis ív-eket produkált. Többféle torroidal kísérleteztem, de csak gyengébb lett mindig tőle.

Régebben próbálkoztam hasonlóval. Beállítottam az esztergapadon előtolást (mintha menetet akarnék esztergálni) és a késtartóra szereltem egy huzalvezetőt (befűrészelt fadarabot). Egy kicsi üvegcső darabra tekercseltem így, és jól sikerült. Bár mivel elég kicsi teljesítménnyel próbáltam nem igazán láttam a dolog előnyét. Nagy feszültségek ill. teljesítmény esetén lehet, hogy érdemes lenne kipróbálni.

Van itt Tesla és rengeteg minden más is.

Üdv!

Azért nem rossz,ha van egy esztergapad a háznál,én is áhítozom egyre már régóta
Mondjuk esztergályos ismerőseim vannak,de az messze nem ugyanaz.

Hát ja azt írtam neki

Amugy tényleg sok kis apróság van, amik mind-mind javítanak vagy a hiányuk persze mind ront egy tekercsen.

Sziasztok.
Amit Mallar linkelt Bővebben: Link számolgatós oldalon a kondenzátor számitásánál van egy képlet amivel megpróbáltam kiszámolni, hogy milyen kell a sorkimenőhöz de nekem 22nF jött ki és ez szerintem sok. Kérlek mondjátok már meg, hogy milyen mérékegységekkel kell ott számolni.

Leírnád nekünk a sorkimenőd pontos adatait? A sorkimenő elég nagy feszültségű és viszonylag gyenge áram szempontjából, a képlet szerint akkor épphogy kisebb kondi kéne, mint nagyobb áramú, kisebb feszültségű trafónál.
Ne vedd tolakodásnak, de jól nézted a mértékegységet?

A sorkimenőm kb. 5kV-ot és 10-15mA-t tud kb. 12kHz-en. A frekvenciát Hz-ben a Z-t pedig V/mA-ben számoltam.

A magas freki miatt ugrik így fel a szükséges kapacitás. Ha tényleg ennyire felkéne tolni a kondi méretét, jobban megérné inkább egyenirányítani De szerintem számolj simán 50Hz-el, majd max kihangolod Egy picivel csináld nagyobbra a kondit, mint amennyit kér. Nekem 2kWos meghajtáshoz 100n-s kondit ajánlottak. 200W-hoz kb 10nanós kondi kellett, szerintem ezekhez gond nélkül belőheted és elég neked egy pici 5nF-os kondibank, vagy fóliatekercs. Azért várd meg, hogy a többiek is rábólintsanak

Mellesleg, milyen sorkimenőd van? Mert a legtöbb típusban már beépített dióda van, szóval úgyis egyenáramot kapsz ki belőle. Csak a régi fekete fehér tv-kben lelsz váltóáramút, meg néhány régebbi színesben.