Infót gyűjtök ezzel kapcsolatban,ha valakinek volt már ilyen építéssel tapasztalata!Előre is köszönöm!

Ezeket a linekekt találtam:
1
2
3
4
5

Amúgy én is szívesen építenék ilyet.

Szia egyik ismerősöm csinál ijeneket.

A membránt ha jól emlékszem ugy csinálja,hogy:
Higanyt gözöl egy müanyag fóliára.
Na nem othon van erre valaki aki megcsinálja neki.

Higanyt ? Erősen mérgező.
A csomagoló fóliákra alumíniumot gőzőlnek.

A higany tényleg erősen mérgező.Nem hinném hogy azt gőzöltek rá.Szerintem aluminiumot. Amúgy nem egészen értem hogy is műxik ez a hangfal.

Hello!
Nem tudja valaki, hogy mennyibe kerül egy ilyen "hangszóró" és hol lehet venni? nagyon megtetszett! Mekkora lehet ezeknek a teljesítménye? Láttam, hogy másfajta meghajtást igényel, mint egy sima hangszóró - ez mit takarhat?
Köszi!

Én 1-2 hónapja láttam az egyik aukciós oldalon párban 100k ért.Meg egyszer láttam képkeretbe építettet is.

huh.... akkor spórolok rá egy picit...

EZSzerintetek is az amire én gondolok? Bár lehet hogy csak 2 pc speaker van benne .

Nagyon sok évvel ezelőtt volt egy cikksorozat róla vagy a Rádiótechnikában vagy a Hobbielektronikában. Az elve hogy készítesz egy jó nagy kapacitás ahol az egyik fegyverzet a membrán (a cikkben alumíniumozott csomagolófólia volt) és nagyfeszültséggel létrehozott sztatikus térrel mozgatod. (KV-ról van szó)
Tömören ennyi.

Köszönöm a linkek-et és örülök,hogy nemcsak az én érdeklődésemet keltette fel ez a téma

Kedves "tibibubu"!
Amennyiben továbbra is érdekli a téma, és magyarul is szeretne erről részletesen olvasni úgy kérem olvassa el a Hobby Elektronika folyóirat 2000-es év 7-es, 8-as, és 9-es számában közölt cikksorozatomat. Itt találkozhat egy kísérleti sugárzó építésével is.
Üdvözlettel: Baji Béla

Ez engem is érdekelne.Nem lehet valahonnan leszedni?

Kedves "spkkill"!
Leszedni nem tudom honnan lehet, de ha bemegy a könyvtárba biztosan megvan nekik az említett újság. Az eredeti kézirat, melyből a cikksorozat készült nekem megvan. Az azóta eltelt idő alatt több kiegészítés, észrevétel érkezett felém a témát illetően, amit egy következő cikksorozatban meg is írtam, de az még nem jelent meg sehol. Üdvözlettel: Baji Béla

Akkor végülis lehet elektrosztatikus hangszórót házi körülmények között készíteni megfelelő minőségben, vagy kellenek speciális anyagok, eszközök ? A hagyományos dinamikus hangszóróhoz viszonyítva milyen hatásfokra lehet számítani ? Félvezetős vagy inkább csöves erősítőhöz egyszerűbb illeszteni, vagy ez nem befolyásoló tényező ?
Sajnos nem olvastam még a cikksorozatot, de pótolni fogom.

Igen! A hobby elekktronikában lévő íromány nekem is megvan,bár ezt nem közöltem,De én ezen kívüli megoldásokat és házi kísérletezéseket keresek ezzel kapcsolatban!Azért köszönöm!

Kedves "sturbi"!
Igen lehetséges házi körülmények között is olyan elektrosztatikus hangsugárzó rendszert építeni, amely képességeivel felülmúlja a legtöbb elektrodinamikus rendszereket. Nem kellenek hozzá különleges, nehezen beszerezhető anyagok, eszközök, azonban jó, ha az ember betartja az építés során az érintésvédelmi szabályokat (nagyfeszültségekről van szó). Egy dinamikus hangszórókból összeálított hangsugárzó rendszer passzív hangváltóval a legjobb esetben is csak kb. 3-4 % hatásfokú, az elektrosztatikus sugárzók hatásfoka elérheti a 10%-ot is. A csöves erősítőnek vannak előnyei, pl. a könnyebb impedancia illesztés, de ettől eltekintve tisztán műszaki szempontból közömbös, hogy milyen végfokozatról hajtjuk meg a hangsugárzót. Javaslom, hogy olvassa el a cikksorozatot, ebből választ kaphat a legtöbb kérdésére.
Üdvözlettel: Baji Béla

Nagyon szépen köszönöm, okvetlen utánanézek az írásnak.

Üdvözlet
Szeretném kérdezni hogy melyik számban szerepel ez a cikk
?

Előző oldal, alulról 4. komment..

Hihetetlen..

Egészen pontosan egy oldallal előrébb megtalálod kérdésedre a választ...

Vajon meg epitenek ESL -hangszoroket.

Megjelent a Warwick Audio Technologies

‘Flat, Flexible Loudspeaker’

FFL "hangszoroja" illetve egy 0,25mm vastagsagu folia A5 es A4 meretekben 80-105dB SPL-el .

Bővebben: Link

Kedves "karpi"!
A hangsugárzók fejlesztése örökké tart, míg az emberiség foglalkozik hangtechnikával. Újabbnál újabb anyagokat, technológiákat fedeznek fel, melyek lehetővé tesznek olyan fizikai jellemzők elérését is, amit korábban elképzelhetetlennek tartottunk. Az elektrosztatikus hangsugárzók eddig a drágább típusok közé tartoztak, mivel az előállításuk költségei magasak voltak. A gyártók viszonylag keveset készítettek belőlük, így az egyes darabokra jutó fajlagos költség magas volt. Az Ön által közhírré tett oldal gyártói szemlélete abban zseniális, hogy kis fajlagos előállítási költségű sugárzókat gyárt, lehetővé téve az ilyen típusú sugárzók szélesebb körű elterjedését olyan területeken, ahol eddig kizárólag elektrodinamikus rendszereket használtak. A nagy, 100dB körüli hangnyomás könnyen elképzelhető, mivel óriási sugárzó felületről van szó, így kis membránmozgás is elegendő a nagy hangnyomás létrehozásához, és a sugárzó rendszer hatásfoka is magas. A papír vékonyságú hangsugárzó kifejezés azonban csak a méretekre utal. Egy marketing fogás a figyelem felkeltésére. Nem valódi papírról beszélünk, hiszen a papír nedvesség hatására jelentősen változtatja a dielektromos tulajdonságait, mechanikai méreteit, így impregnálás nélkül nem képzelhető el számomra, hogy ebből ilyen típusú hangsugárzó készülhessen. A másik csalafintaság a dologban az, hogy az ezzel a technológiával előállított hangsugárzó nem képes Hi-Fi hang előállítására, ebben biztos vagyok, bár még eddig soha sem hallgattam ilyen "papírsugárzót". Köszönöm Önnek az oldal bemutatását, elmentettem a kedvenceim közé:
Baji Béla

Sziasztok!

Elolvastam a Hobby Eektronika évkönyv ide vonatkozó cikkeit, most azok alapján akarom megépíteni saját elektrosztatikus hangsugárzómat. A cikk kapcsán felvetődött bennem néhány kérdés.
Meg lehetne-e hajtani egy ilyen hangszórót trafó nélkül közvetlenül csövekről?
Ha vastagabb dobozt építenék neki, az vajon javítana a mély hangok átvitelén? (Nem célom a helytakarékosság)
Melyik a jobb az ovális, vagy a szögletes forma?

Én is elolvastam a cikket és nagyon meg tetszett az ötlet . Kezdésből én mondjuk sokkal kisebbel próbálkoznék (9,5*12,5 cm ekkora nyákom van). Ehhez kéne valami infó (tápfeszültség, illesztő trafó méretezés), hogy eltudjak indulni.

Kedves "varttina "!
Mint azt cikksorozatomban is megemlítettem, jómagam is apró méretű hangsugárzókat építettem először 300V körüli polarizációs feszültséggel (egyenirányított, majd szűrt hálózati feszültség anódfeszültségként való alkalmazásával). Az így készített hangsugárzókat fülhallgatóként használtam, hogy meghallgathassam az ilyen típusú sugárzók hangját. Csöves erősítőt használtam a hangsugárzók maghajtására. A Pacsirta és Budapest rádiók erősítői is ilyen elektroncsöves erősítővel készültek, de Vajda Zoltán: Természethű hangátvitel című, 1961-ben írt hangtechnikai alapműve is foglalkozik a témával. Ebben a könyvben is találhatunk konkrét kapcsolási példát a cikkemben szereplő EAW hangsugárzó meghajtásához (90-93. oldal). Ezzel azt hiszem több kérdésére is válaszoltam egyszerre. Kis teljesítményű hangsugárzók könnyen meghajthatóak kimenőtranszformátor nélküli elektroncsöves erősítőkkel is. A mély hangok lesugárzásához nagy membránátmérőkre és vagy nagy amplitúdóval működni képes hangsugárzókra van szükség. Minél kisebb a membrán felülete, azonos hangnyomáshoz annál nagyobb membránkitérés szükséges. Ahhoz, hogy ez létrejöhessen messzire kell egymástól elhelyezni a membrán előtt és mögött a perforált fegyverzeteket (esetemben sűrűn kifúrkált NYÁK-lemezeket), hogy legyen elegendő hely a membrán mozgásához. Nagy távolság esetén nő a hangsugárzó belső ellenállása, nagyobb polarizációs feszültségre van szükség. Az 1960-as években készített, fentebb említett rádiókészülékek elektrosztatikus hangsugárzói emiatt csak magas hangok lesugárzására voltak használva. A közepes, és mély hangokat egy tekintélyes méretű, széles sávú elektrodinamikus ovál hangszóróval sugározták le. Az ovális membrán miatt válik a hangszóró széllessávúvá, de e mellett nagy előnye az ilyen hangszórónak, hogy nincs valódi rezonancia pontja, parciális rezgései sem egy adott frekvencián jelentkeznek. Remélem kielégítette a válaszom. Amennyiben nem lenne meg Önnek a levelemben említett egyik rádiókészülék kapcsolási rajza sem vagy a fenti hangtechnikával kapcsolatos könyv sem, akkor szívesen beszkennelem Önnek. Baji Béla

Kedves Ferenc! Kérem tanulmányozza "varttina " felhasználói nevű olvasónak írt válaszomat. Ebben a levélben megtalálhatja kérdéseire a választ, így úgy vélem ezeket a válaszokat felesleges ismét leírnom Önnek. Azoknak a rádiókészülékeknek a kapcsolási rajzait, ill. Vajda Zoltán hangtechnikával foglalkozó irodalmában szereplő információkat felhasználva elindulhat és elkészítheti a saját hangsugárzóit. Üdvözlettel: Baji Béla

Üdv Baji Béla áttanulmányoztam a varttinanak küldőt választ és sajnos nincsenek meg az említett irodalmat, ha megkérném küldje el őket, hogy tanulmányozzam át és építsem meg a saját hangszórómat

Hétvégén végeztem pár kísérletet a témában. 340V polarizációs feszültséget használtam, a hangfrekvenciás jelet kb. 100V-ra transzformáltam fel. Semmi extrát nem vettem, csak az otthon megtalálható dolgokat használtam.
Egy fém tálcára szigetelésnek celofánt terítettem, arra kb. 2mm-es távtartókat, majd jött egy réteg, kb 10x20 cm-es sima alufólia, mint mozgó fegyverzet. Amint bekapcsoltam a 340V-ot, egyből leszippantotta a fóliát, nagyon torzan szólt.
Úgy sikerült elérnem viszonylag jó hangminőséget, hogy a fóliát kicsit összegyűrtem, papírral helyettesítettem a celofánt, a távtartókat pedig elhagytam.

A Pacsirta hangsugárzójában valami szivacsféle anyagot használtak távtartónak. Az összegyűrés jó ötlet a merevítésre.