Megtervezgettem életem első NYÁK-ját, a DjHans-féle egyszerű kis ECC85-EL84SE tápja lenne. EZ81-ről menne a kakaó az első elkóra, majd fojtó, újabb elkó, aztán egy párhuzamos 100K-s ellenállás (ezt pontosan nem tudom miért, több helyen láttam). Ezután ágazna ketté a két oldalnak megfelelően. "A" a pentóda anódja, "B" a segédrácsa, "C" a trióda anódja. Jó lesz ez így szerintetek? Köszi előre is!

Hi Mesterek.
Szeretnék majd idővel(forint) csinálni egy csöves erősítőt és azt szeretném megtudni hogy
kicsatoló trafót hol lehet beszerezni ócon?
Mindenféle képen kell bele?

Szia !

"Occón" sehol
Mindenképp kell bele.
De majd megmondják itt a srácok hogy mik a lehetőségek.
Egy csöves erősitő épitésénél ne az "óccsóság" motiváljon, mert ez tévútra fog vinni.

Jó lesz. A 100 K-s ellenállás azért kell párhuzamosan a kondival, hogy kisüsse a kondenzátorokat kikapcsolás után (főleg akkor van jelentősége, ha valami miatt tápterhelés nélkül kapcsolsz ki (pl. először az anódot, és utána a fűtést kapcsolod le, vagy az erősítőben olyan hiba keletkezik, hogy nem folyik anódáram, illetve, ha bekapcsolás után kikapcsolsz mielőtt felfűtenének a csövek stb.). Ilyenkor kisütőellenállás nélkül a kondikon megmarad a 300 V körüli feszültség, ami szereléskor balesetveszélyes. Kikapcsolás után így is várni kell kis ideig, hogy biztonságosan matatni lehessen a készülékben. Ha a terheletlen tápegységben megméred multival a feszültség csökkenését (kikapcsolás után), meglátod mennyi idő alatt csökken biztonságos értékre a pufferek feszültsége a 100 K-s kisütőellenállással.

Szia!

Ha a börzén veszel vasmagokat, és megtekered magadnak, úgy lesz a legolcsóbb. Bár elég borsos áron mérik a rézhuzalt, még így is töredék részéből meglesznek a trafóid, mintha készen vennéd. Lehet minőségben gyengébb lesz, mint egy gyári, viszont ott lesz a "DIY érzés" ami kárpótol.

Érdekes dologra lettem figyelmes:
Te 200k Ohm földeltkatódos anódba és 100k katódkövető katódba ellenállást irtál, az eredeti rajz 100k/47k-t azaz ez tényleg így jó? vagyis erre van ökör-vagy ökölszabály? 2:1 hez az arány, ha egy fesz erősítő fokozat után egy imp illesztóő azaz 1 földelt katódú után katódkövető jön DC csatolva akkor így a legjobb?

Az erősítés gondolom a 200k-s megoldásnál 2x es...(vagy ezt sem jól gondolom, a tegnapi balfék számításom után magamnak sem hiszek...jól mondtad sturbi, a papír mindent elbír

A vaterán mayky-nak van még két pár M102B-kre készített PP kimenőtrafója, az egyik pár csak 13500 Ft, ha PP-t építesz (6L6, 6P3SZ stb.) jó kimenőt ettől olcsóbban csak akkor tudsz produkálni, ha ingyen sikerül vasat és drótot szerezned, és magad megtekered (remélem mayky nem orrol meg rám a reklámért).kimenőtrafó

Nemigen, mert ekkor a nagyobb katódellenállás kiseb áramú üzemet jelent a csőnek.
Az én rajzom egy nagyobb impedanciás fokozat, az eredetihez képest, valamivel nagyobb erősítéssel.

Köszönöm a reklámot, de még a végén azt hiszik, hogy beépített ügynök vagy, vaterán kívül a posta is benne van az árban, mert ugye nem kell sarcot fizetnem
Bár szerintem egy kezdőnek nem biztos, hogy egy PP erősítővel kellene kezdenie, valószínűleg Baxi egy kezdő ha ez is kérdés, hogy kell-e ez a trafó. Persze hogy teljes legyen számára a kép, (vagy hogy még jobban összezavarjuk) nem feltétlen kell a trafó mert ugye léteznek kimenő nélküli erősítők, de ezek már tényleg nem kezdőknek valók. Ezért én sem építettem ilyet csak majdnem, kicsit elriasztott a 4 db 6c33c fűtőteljesítménye.

Nem tudhatjuk mennyire kezdő. Az én durva (zsuppsz a mélyvízbe) véleményem szerint, aki már megvillogtatott egy ledet, és elég erős a motivációja, az már nyugodtan belevághat egy 2*20 W-os PP-be is (persze kellő higgadtsággal, nem kapkodva, és tisztelettel, alázattal az elektronika terén előbukkanó újabb ismeretek feldolgozása terén).

Végülis ha tud megfelelően értelmezni egy kapcsolási rajzot, akkor össze jöhet a dolog.
Persze vannak buktatók, amik nincsenek a rajzokon, pl. hogy kimenőt sosem hagyunk terheletlenül, a több 100 V-os tápfesz, stb.stb.

Terheletlenül lehet hagyni a kimenőt, olyankor úgy működik, mint egy fojtótekercs, maximum a tápfesz kétszerese jelenhet meg rajta, probléma akkor adódik, ha a terhelés üzem közben leszakad olyan időpillanatban amikor éppen jelentős áram folyik a szekunderen (mert ugye L*dI/dt).
-Persze pont ennek a problémának a megakadályozása végett nem árt, ha van a szekunderen egy ésszerű, ráforrasztott állandó terhelés is, főleg nagyobb teljesítményű erősítőknél, ha így nézem, én is azt mondom sose hagyjuk terheletlenül a kimenőt.

Igen ! Ugye a legnagyobb csöves guruval is előfordulhat, hogy elfelejti rányomni a hangszórókat a kimenetre, főleg ha olyan szórakozott mint én, aztán tolja neki a hangerőt és csodálkozik, hogy miért csak a kimenők szólnak.

Egyébként hogy állsz a PP-vel, vissza kell fizetnem a pénzt vagy nem ? Sajnos már elköltöttem Vettem néhány 6c5sz-t, meg vasakat.

Óh, leesett! A kondikkal párhuzamos kisütő ellenállásról már hallottam, ill. itt Tőletek olvastam, de valamiért úgy képzeltem, hogy minden elkóra kell egy. De most a saját rajzomat végignézve látom, hogy egy ellenállás gyakorlatilag az összes kondit ki tudja sütni... Közvetlenül vagy közvetve...

Aham, köszi. Gondoltam, hogy rosszul gondoltam.
A 2:1 arány arany közáépút?
Akkror inkább 100k (most elalvás előtt 170k ra cseréltem, de nem sokkal de nagyobb jelfeszültségig nem koppant be.) szóval inkább a 100k akkor van 1,15mA annyi kell hogy csurogjon.

Mert ugye a 200k nál nagyobb fesz esik kevesebb anódfesz marad a csőnek, és beáll egy másik rácselőfeszítésre és az ahoz a mun kaponthoz tartozó anódáramra. Ha kissebb az anódáram akkor nem 2x több fesz esik rajt azaz anódfesz sem csökken akkorát. És lehet görbébb szakaszra áll be.

Én már nem számolkok, inkább beépítek mérek, és megnézem e görbén hol van az a pont, görbe -e a görbe, és a disszipációs maximum által határolt görbe vége és a görbülős rész közt legyen sacc.

A NAGY BAJ amióta triódába van kötve a 6P3S direkt összeforrasztva a 3-4 es láb (nincs rácsellenállás sem) azóta jó a hangja, de a kivezérelhetőség érdekesen alakult.

Amikor a 6P3S épp maximum határra van vezérelve, akkor a katódkövető is, azaz nem a katódkövető koppan be és ezt a torzítást erősíti a 6P3S?

MÁS:

Az 1-es fontos kérdés:
A hangszóró kivezetések közül az egyiket (ami régen NVCS nél földön volt) most is leföldeltem a közös testre mert érdekes volt a szabad szekunder mindkét vég esetén, földhöz képest 40V PP volt a szkópon (1MOhm föld és egyik kivezetés közt mérve , közben szekunder két végén ott volt az 5Ohm műteher)

A 2-es fontos kérdés:
Láttam egy nagyferkis tüskét is azaz pontosabban:
Találtam a hangszóró kimeneten pár mV os 50Hz es jelet (brumm vagy nem ...hm...) és a nullátmenetnél mindig egy tüske (1 mikrosec el csengett le) egyik "brumm" nullátmenetnél egy nagy, majd a következő "brumm" nullátmenetnél egy fele akkora feszkójú tüske....gondoltam diódák nyitás-zárás tüskéi...már leforrasztottam a fűtést, gogy eltűnik-e a brumm ha a fűtést leszakítom üzem közben? de nem azaz ez nem AC fűtési brumm, (DC fűtést nem is próbálom meg)
Mikor tűnt el az egész azaz a brumm is és a tüske is?...amikor a védőföldet a konektorból be is kötöttem mert eddig csak 0 és fázis volt bekötve, nem volt védőföld, néha rázott is. Most beforrasztva a védőföldet, eltűnt a brumm nak nézett valami ill csillapodott, és a tüske is.
Először gerjedésnek véltem. Már majdnem betettem rácselé sorban ellenállásokat

AZAZ most 220V os hálozat védöföldje a közös testen, az erősítő tiszta fém is közös testen a hangszóró kimenet (kimenő szekunder) negatívja is közös testen.
Mert amióta triódában volt kiszedtem minden fölös dolgot mert nem kell NVCS.

A trióda mod marad, mert így tuti a hangminőség, tetródába szerintem ezek az orosz csövek szarul szólnak, azaz akármekkora Ug2 vel akármilyen segrácsfeszmegoldásal is próbálkoztam a szar tól a nagyon szar hangig lehetett változtatni, csak zenét nem lehet hallgatni vele.
A teljesítménye terródában 6,4W is volt már, jelenleg trióda módban 5Ohmos műteherrel 10,5V PP ig nem koppan be, de már egyik fele nyúlik a jelnek, 10,5V nál először felül bekoppan.

Azaz pontosan növelve e kivezérlést 1VPP teljesen hibátlan 2VPP 3VPP 5V pPP egészen 8VPP ig szimmetrikus is marad a sinus (5 Ohmos műteherrel) és kezdődik az alsó rész nyújtása, nem nagyon még 10V PP ig majdnem tök szimmetrikus a feszültség, bár a teteje már dundibb, majd az utolsó +0,5V PP ben már csak az alsó részhez jön hozzá, azaz felül marad az 5V os vonalon alul 5,5V ig még nyúlik és ezután felül leszögletesedik.

Tehát triódába kötve teljesen tökéletesen vezérelhető 1,6W ig 5 Ohmon, és semmi koppanás csak barna hang (csöves torzulás, de nem koppanással) 2,5W ig.

Már csak az akérdés miért koppan be a katódkövető és már az első fokozat is azaz a DC csatoló mazzagon is a jel akkor am,ikor a 6P3S en is ...azaz nem lehetne még jobban kivezérelni vajon a 6P3S-t koppanás nélkül, ha az első duplatrióda nem koppanna be?

Ez a kivezérlési határ dolog érdekes már akkor is ha nem kimenőtrafó hanem csak egy 5K-s ellenállás a munkaellenállás az anód és a táp közt.

Katód ellenálláson kialakul a rácselőfeszítés, de a katódkondi hangfrekis vezérlésre nézve a katódfeszt fix pontra hidegíti, haaz emelkedő rácsfeszültség (vezérlőjel) hatására az anódáram nő az anódfesz csökken, ahogy fogy az anódfesz az egyre görbébb görbéken vagyunk, vagy nem? Azaz szép lassan dundizik a sinus a kimeneten, majd ha az anódáram akkora, hogy az anódfeszt lenyomja katódig (előtte már jó dundi a jelalak) akkor bekoppan a jel mert nincs anódfesz...viszont ekkor az anód katódig le van tolva a rács meg alatta ilyenkor rácsirányban nem nyit ki a cső és nem indul meg rácsáram? ami esetleg beterheli a katódkövetőt azaz ezért látom , hogy az elötte lévő fokotzat is kopog?

Az ellenkező periódusban amikor a rácsfeszt csökkenti a bemenő vezérlőjel egyre nagyobb rácselőfeszítés van és egre nagyobb anódfesz azaz egyre meredekebb görbékre ugrunk azaz nyúlik a sinusz nyúlik, majd szép csúcsos amikor beleveri a tápba az anódot. Ez a csúcsosodik majd beveri a fejét.

Mivel trafó van ahol a primerben folyó áram indukál a szekunder ben feszt.
Azaz a primer fesz jelelak akkor dundisodik amikor max anódáram és a primer áram, ekkor max a szekunder fesz, azaz ez van felül a szekunderen. Tehát felül dundi, alul csúcsos a sinus a szekunderen.

Jól agyalok eddig?

És hogy is van az a dupla tápfeszreméretezett dolog a trafó primer primer induktívitása miatt?

És még annyi, akkor van az impedancia illesztés a csőnek megfelelően (ill a cső+munkapont, azaz az egész hóbelevancnak, szaggatónak, vagy erősítőnek) ha előszőr elbarnul a hang azaz felül dundi alul csúcsos és csak aztán és ha lehet egyszerre üti be a fejét alul felül ? ? ?

Papíron már kezd összeállni a 6N5Sz SE.
Az első trióda katódellenállása állítható lesz, ezáltal tudom majd beállítani a nyugalmi áramot. A tápegység "emeletes" felépítésű lesz, a 350V-os, kis terhelhetőségű rész "+"-a egyben a 200V-os rész "-"-a lesz.
A csöves egyenirányítás és a rengeteg szűrőelem miatt a tápegység bonyolultabb lesz, mint maga az erősítő.

Az alkatrészek elrendezésével még bajban vagyok. (Nem akarok egy fél szobát betöltő monstrumot építeni.) Úgy lenne a legjobb a helykihasználás, ha a hálózati toroidokat közvetlenül a kimenőtrafók alá rejteném. A trafók "tengelye" merőleges lenne egymásra, és egy 2mm vastag acéllemez is lenne a kettő között, de csak 1-2cm lenne köztük a távolság.
Szerintetek zavarnák egymást ilyen elrendezés mellett a trafók?

Ma ezt hallgatttam vagy négy órán keresztül (Santo Domingóval, de nagyjából mindegy neki, mi van rákötve). Ez az 1,2 cm2-es kimenős ECL 86 SE, amit pár hete csináltam. Aki ezt meghallgatja, annak átértékelődik az elektronika világa. Nem mondok a hangjáról már semmit, majd elviszem ezt is Szombathelyre. A dizájn nem az én érdemem, a gazdája jóízlését dicséri.

Ki gondolná, hogy ez egy "zöldségeslámpa" reinkarnációja. A barátom igazi gyári precizítással, a produkált hangképpel maximálisan harmonizáló megjelenésű külsőt fabrikált a "parajelenség" számára (sajnos telefonnal, rossz megviágításban csak ilyen képek sikeredtek). A Bocelli CD-nél odamentem a hangsugárzók elé, és "megsimogattam" az éneklő csaj arcát. Nem lehet elmondani, hogy ez a "kis kacat" milyet tud szólni, bármilyen műfajban (simfónikus nagyzenekart és zúzós rockot is ideértve). Kocsival voltam, így doppingmentes volt a meghallgatás.

Hali, jutottál valamire? Egyébként nem értem miért írtad, hogy az a baj, hogy a segédrács csak 275 voltot bír...?? mert a segédrács 260 V nál többet biztos, hogy nem kap, mert a kimenőről van lecsapolva, ha minden igaz.

Lehet, elkeveredtem egy kicsit, de a kapcsolási rajzon (ha jót nézek) oda van írva a kimenőtrafó illesztése (5,2 K, UL leágazás a táptól 60 %-ra), vagy nem is ez a kérdés (nem a PL 508-as SE-ről van szó?) ?

Üdv az Uraknak!
A 6L6GC-STR push-pull-hoz használhatom a meglévő EL34 pp kimenőimet? Szeretni fogják azt az illesztést? Köszi a segítséget előre is

Szeretni fogja. Ki kell próbálni. A 6L6G-nek valószínűleg nagyobb rácselőfesz kell majd, 40 mA körüli nyugalmi árammal nagyon jó AB osztály lesz szerintem.

Helló!
Csatlakozom Luki-észrevételéhez "ócon" a csöves erősítő nem ez a kategória , Djhans kínált eladásra jó minőségű kész erősítőt, annál nem lehet olcsóbban készíteni sem esetleg,ha mindened megvan hozzá,de úgy gondolom az ellenkezője igaz. Fleta-t is ajánlom.
Helyetted " A válaszokat köszönöm")

Csak a kimenő a lényeg, a többit teljesen lebontom úgyis… Az első csövesemet ReMake-elem Köszi a választ, szerintem is jó lesz, csak kíváncsi voltam, hogy más is így látja-e…

De de, arról van szó, és "hgy" írta, hogy számol nekem PL 508 hoz belső ellenállást, csak aztírta, hogy az a baj, hogy 275 voltot bír a sgrács... de ezt nemértettem, mert a kimenő leágazásból semmikép sem lesz több a kimenőre rákötött 260V... de mindegy, majd megírja mire gondolt.

Mindjárt megírom. Ne tessék pánikba esni.

Én is meglepődtem, akárhogy is számoltam:
Anódfeszültség: 260 V
Anódáram: kb. 50 mA
-Ug=20V
Ra=4K5
Pki=5 W!! Holnap még leellenőrzöm.