Kedves folyasztószer-vadászok! A hegedűgyantával az a baj, hogy ég a páka hőmérsékletén megfolyás után. Baran égett foltot hagy a panelon, és nehéz leoldani akármivel is, mert már reagált a levegő oxigénjével, oxidálódott. Én kolofónuimot használok. Az egy szintetikus műgyanta, tudtommal az van a forrasztóónban is. Ez a gyanta emberi hőmérsékleten (350 fok) nem barnul, csak füstöl és olvad-terül. Nem ég. A maradék leoldható.

Az oldás valóban nem egyszerű. Sem a szerves, sem a szervetlen anyagok oldása kemény dió. Én kétféle töménységet használok. az egyik híg oldat, a másik híg szirup sűrűségű. Ennek az oldása kicsit nehézkes, kell hozzá vegyszerismeret, mivel majdnem telített az oldat. Előbbit forrasztáshoz panel előzetes védelemre, amit utána leoldok acetonban, majd kap a sűrűbből végleges oxidvédelemre. 10 éves panelom nem oxidálódott. Igény szerint be tudom mutatni a Puskás börzéken. Esetleg ha sok a disszipáló alkatrész, akkor leolvadhat, de akkor túl közel lettek ültetve az alaplemezhez.

A teljes száradási idő oldószer függvénye. Kopogós szárazra bizony kell 3-4 óra vagy fél nap. Egyébként ragad, és kellemetlen. A legmegfelelőbb oldószer az aceton (nehezen beszerezhető és enyhén rákkeltő. Én is Baján vettem egy festékboltban.) Aki hozzá tud jutni a metil-etil ketonhoz, az is jó és nem rákkeltő. Körömlakklemosó nem jó, az olajos. Ami megfelel még: nitrohigító, de csak ha papírra cseppentve nem hagy olajos foltot maga után.

Végső esetben denaturált szesz, de ezzel lassan szárad. Jobb az abszolút alkohol (nincs benne piridin, amitől büdös, és nem 96, hanem 100% tisztaságú), vagy a propanol.

A kolofónium előnye: egy rézdrótot megblankoltam. Belemártottam kézkrémbe, letöröltem róla a nagyját. Kiégettem a pákával az ónból a gyantát, maradt rajta csak az ón. Hozzá nyomtam a szennyezett rezet, persze szétugrott az ón. Bekentem gyantaoldattal. úgy futotta, mint az álom, kézkrém ide vagy oda.

Az ecsetet beszáradás ellen gyógyszerflakonba kell tenni. Ki kell fúrni a tetejét, beleragasztani, majd légmentesen tömíteni. A flakonba alkoholt vagy oldott gyantát lehet tölteni ízlés szerint. A suliban így használtuk, de kipróbálom ezt a pumpás módszert is.

Ami pedig egészen külön hozzászólásba illik: oldott kolofónium literje 6750 Ft. Kisebb kiszerelésben jóval drágább. A Kontakt Chemie árulja "lötlack SK10" néven. Kapható még szintetikus akrillak forrasztáshoz "plastik 70" néven. A wolf is árul zöld színű lakkot, ami nyákvédő és folyasztószer is egyben. Az utóbbi szerintem ronda a panelon.

Köszi Srácok,

holnap akkor felhajtom a gyógyszertárat. Remélem sikerül beszerezni jó áron alkoholt.

Én a panelt a lehető "leghalványabban" át szoktam futtatni ónnal. Eddig úgy gyantáztam, hogy egy tégelybe hőlégfúvóval beolvasztottam egy adag gyantát. Nem kimondottan vonó gyanta volt, mert nem szilárdult vissza csont keménységűre (bár lehet ez nem a típusával van összefüggésben). Lényeg, hogy olyan állagú, mint a kisütött, megdermedt disznózsír.
Az ilyen állagú gyantából kicsit az ujjamra kenek, majd áthúzom vele nagyon vékonyan a nyákot és utána futtatom. A fekete maradványokat meg egyszerűen egy puha bronzkefével mechanikus úton eltávolítom.
Picit mattul a cinezett rész, de nem sérti egyáltalán a vezetősávokat, panelt - szóval elég kíméletes. Teljes beültetés után (lehet ez szentségtörés többek szemében), de újra átfutom a kefével a nyákot.

Az ujjal felkenős módszert próbálnám meg kiváltani, de amennyiben nem sikerül, vagy túl drága az alkohol, akkor nem használom.

Szia! Jó lesz a denszesz én is abból készítem! Nem nagyon büdösek már! A régieknek volt irtózatos szaga szerintem azért,hogy nehogy megigya valami "muszlinka" emberke Ha nem száradna meg rendesen rövid idő alatt akkor hőlégfúvóval meg kell melegíteni az kész!96%-os alkoholnál nem létezik tisztább mi kapható de talán nem is lehet előállítani régi kémiai ismereteimet felidézve..

Elő lehet állítani, de akkora az affinitása a levegő páratartalmához, hogy úgyis felveszi, tehát nem érdemes.

Az azeotróp elegy (legtöményebb desztillálással előállítható koncentráció) etanolnál 96%. Azaz: annál töményebbet nem lehet szimpla lepárlással. Az azeotróp a legalacsonyabb forráspontú elegyet jelenti. Ennél magasabb hőmérsékleten forr a tisztaszesz, tehát nem lehet 100 %-ot desztillálni. Benzolos rásegítéssel (terner azeotrop) készítik a 100 %-os abszolút alkoholt, valóban nedvszívó. Többek között ezért is gyártják. Mikroszkópi preparátumokat abban víztelenítenek. Az úgynevezett felszálló sornak az a vége (30 50 70 85 96 100%). Nem mellesleg az abszolút alkohol teljesen szagtalan, nincs meg a 96%-os etanolra jellemző édeskés szaga.

Vásároltam 100,- gr alkoholt, 96%-os tisztaságú.
Nem tudom mi lehet a gond, de ebben sem oldódik a gyanta. Már szinte sajtreszelőn reszeltem bele, porrá törtem, stb - semmi. Egyszerűen megmaradnak a szemcsék és ráadásul kemények is. Jelét sem mutatják oldódási hajlamuknak.

Van még ötletetek esetleg?

Az ismeretlen nagy tömbös gyantáról valóban nincs fogalmam. A másik viszont hengeres kivitelű és úgy hozták nekem, hogy hegedű vonók gyantázásához használják.

Valahol mintha lenne Veszprémben a pályaudvar körül hangszer üzlet, ahol foglalkoznak hegedűkkel. Megnézem, hogy mit adnak ott vonó gyanta név alatt.

Van igen békebeli nyákom még, ami az öreg szaki ezzel a nagy tömbös gyantával forrasztott. Nem veszek észre különbséget, csak az még kézzel volt rajzolva én meg vasalok már. Lehet persze, hogy a rögtöni ónozás ami megmenti inkább a vezetősávokat.
Köszi!

Vásároltam "USA" gyantát.
D'Addario - natural rosin light VR200

http://thefiddleshop.net/81120_daddario_light_rosin_violin_viola_cello.asp

900,- Ft volt.

Megyek, megcsinálom belőle a tutit. Jó kell legyen végre, mert ez egész más gyanta már, mint ami nekem van. Gyönyörű színe van, szinte sajnálom felhasználni, de nemes célt szolgál majd. (:
Azt mondta a srác, már rutinos (- forrasztáshoz kell?), hogy az enyémben valószínűleg van nem egy mellék adalék. Az lehet az oka, hogy nem úgy reagál, ahogy kellene.

Ez már úgy viselkedik ahogy kell!
Még a denaturált szeszben is jól feloldódik. Legalább nem kell venni drága alkoholt.

Köszönöm a segítséget mindenkitől!

Drága gyantához dívik drága alkohol is. Ha tudnád, mi van a denszeszben...

A denaturált szesz a gyantát oldja ugyan, de a hozzá kevert szennyeződés a forrasztásnál is ott lesz a nyomorult... és gyanítom, hogy nem válik hasznára az oxidréteg eltávolításának.

Az a baj, hogy kettősség az egész. Ha nyákot tervezünk és készítünk, tökéletesen zsírtalanítunk, minden 100%-ig tiszta, porvédett helyen szárítunk, P20-szal fújunk, lehetőleg egy porszem se jusson a panelre. Aztán leoldjuk meg gyantaoldattal lekenjük. A gyanta az drága, a szesz meg bizony koszos. Akkor miért is voltunk eddig tiszták?

Én acetonban oldom. Baján vettem. Oldottam igény szerint denaturált szeszben is, de akkor és csakis akkor, ha nem úszkál semmi ismeretlen maradvány az üveg alján, és fény felé tartva átlátszó víztiszta. Nem sárgás, nem barnás. Akkor nem a kádmosó maradékból való.

Említettétek, hogy esetleg vizezett a denaturált szesz, azért nem oldhatja a gyantát. Nem írtam, de megnéztem a flakonon lévő matricát. 93%-os töménység, ha jól írom és víztiszta. Ráadásul ennek nincs az az émelyítő, iszonyat büdös szaga sem. Holnap kipróbálom hogyan néz ki forrasztás közben. Ha nem muszáj, nem veszem meg a drága alkoholt.

Folyasztószerrel kapcsoltban kérdeznék.
Azt olvastam róla, hogy szobahőmérsékleten kb. 2 évig tárolható. Én most olyant tudnék használni, amely 2 éves, de sajna hűtőszekrényben volt ezidő alatt. Meg nem fagyott. Szerintetek jó lehet még?
ez a típus lenne

Nyugalom, nem sajnos! Az mentette meg, hogy hűtőszekrényben volt. A Positiv 20 szavatossága is kitolható fél-egy évvel így. Egyébként az árát tekintve akármilyen régi, bizony mindenképp érdemes megpróbálni, mert ha jó, használod, ha nem, akkor kidobod. Nincs veszteni valód.

Sziasztok...

Alkohol & fenyőgyanta, mennyi gyanta kell, mennyi alkeszhoz?

Érdeklődni szeretnék még, hogy az erdei fenyőgyanta használható lágy állapotban? Oldódna?

Előre is köszi...

Az már kiderült , hogy oldódik, marad a kérdés, hogy mi az arány?

A szakirodalom híg oldatot javasol. Hígfolyósat. A pontos arányt taglaló kézikönyv jelenleg nincs nálam, de estére megkeresem. Emlékezetem szerint 15-20 gramm egy deci alkoholban, de én szemre csinálom.

Én kétfélét használok. Az egyik a hígfolyós. Az az, amelyikben az ecset ázik. Azzal forrasztás előtt kenem le, majd lemosom a forrasztás után. Ez nem véd, és oxidálódik alatta hosszú távon. Utána a sűrűbb jön, mint "védőlakk", de annak kell száradnia fél napot. 10 éves panelom nem revésedett meg. Nem túl drága, kapható vegyszerboltban. 10 deka a legkevesebb, amit kimérve adnak. Bővebben a lap tetején már egyszer leírtam, lásd ott

Egy jó tanács mindenkinek : Sellak
Ez egy festékboltban kapható cucc, az eredeti funkciója ismeretlen számomra, lényegében fenyőgyanta lapocskák , ha jól emlékszem 250g 400ft.
Én ezt egy befőttes üvegbe szoktam tenni majd denszeszt öntök bele. Tudni kell róla h lassan oldódik , körülbelül 3-4 nap kell hozzá, esetleg több is de ennél olcsóbban nehezen lehetne kivitelezni.

SELLAKK : Természetes (állati) eredetű, vegyi úton fehérített viasztalanított gyanta.A Laccifer lacca nevű, fákon tenyésző növényélősködő rovar, a lakktetű váladékából készítik.Elsősorban antik bútorok, értékes hangszerek lakkozására használják, de ?bio? jellege miatt egyre inkább előtérbe kerül, divatba jön hétköznapi tárgyakon, egyszerűbb bútorokon való alkalmazása is.

Festékboltban lehet kapni egy Alkonek nevű folyadékot, ami gyönyörűen oldja a gyantát, és kb. 700 forint 1 liter. Ma vásároltam, és már pépes állagú a gyanta amit beleszórtam.
Már csak el kéne találni a higítás megfelelő mértékét

Sziasztok!

Acetonban oldott hegedűgyantát szoktam hasznáni folysztószerként, a mai napon is azt használtam a Samsung LCD TV kondezátorainak cseréjénél, az összerakást követően a tesztelésnél arra lettem figyelmes, hogy csikozva remeg a kép, majd miután bemelegedik kicsit a panel megszűnik a csikozás. Gondoltam a gyanta tehető felelőssé, így újra kiszedtem a tápot és késsel lepattogtatam róla a gyantát, megvártam míg teljesen kihül, visszatettem és így már nem csikoz.

A kérdésem az lenne, hogy a gyanta okoz bármilyen zavart a nagyfrekis áramkörökben?

Két napja cseréltem az erősítőmben STK IC -t, abban is benne hagytam a gyantát és van egy olyan érzésem hogy halkabb üzemmódban nem nyomja ki olyan erőssen a basszust mint az előző IC. Lehetséges hogy a gyantától van?