Én is régi színes Tv.sorkimenő vasmagokat használok ionizátor,ózonizátor nf.trafókhoz.
Általánosságban elmondható, ezek a vasmagok 14-18KHz en dolgoznak leghatékonyabban, igaz a tv.k is 15,625Hz-en gyártják a sorfrekvenciás impulzusokat.
Erre tervezték őket, sűrű vastartalmú fekete ferrit magok.
Ez nekem elég is,mert a gyári ionizerek 20KHz alatt működnek mind.
Igy viszont több mentet kell rá, primerbe duplán sodrott 2x0,45mm. Cuz, 20menet, szekundernek 2800menet 0,18Cu-z, 5,5KV~állít elő, +13V tápról,ez megy felülre.
A légrés is fontos 0,8-1mm.kell,minimum.
Az ionizátor áramfelvétele 0,65A/12,5V, az ózonizátoré 1,4A/13,2V-ról.

Köszönöm mindenkinek ezt a sok infót, de lenne még egy kérdésem: egy régi tv-ben lévő sorkimenőn max. hány W-ot lehet átvinni?

A teljesítmény függ a sorkimenő típusától, hogy régi videoton malomkerék, vagy régi színes TV-s (uni sokszorozós).
Ezekben 0.18 vagy vastagabb szekunder van.

Függ a meghajtástól: ami lehet egy vagy két tranzisztoros, 555-ös, csöves, vagy a brutális ZVS.

Függ a tranzisztor vagy FET maximális teljesítményétől.

Függ a táp teljesítményétől.

Meg mégy sok mindentől.

A magon átvihető maximális teljesítmény nem függvénye a meghajtásnak, ez két külön dolog.
Az újabb fajta split sorkimenők kb. 300-400W-ot tudnak.

Ezt a 3..400W-ot nem gondoltam volna...

Köszönöm a választ de nekem régi malomkerekes sorkimenőm van és ha tudná valaki a maximális teljesitményét annak örülnék.

A sorkimenő trafók teljesítménytűrő képességük meghatározása eléggé gázos szokott lenni a szekunder miatt.Ezért sosem lehet tudni pontosan,hogy mennyi az annyi.Én inkább úgy mondanám,hogy ahány féle annyi fajta.De önmagában a vasmag nagyobb frekin annak akár a dupláját is kibirhatja.Én például egy 2cm² keresztmetszetű ferrit magból 50kHz-en 900W-ot is simán kitudtam csalni anélkül,hogy telitésbe ment volna.Igaz itt már jól meg kell válogatni a vasmagokat,az örvényáramok miatt is,meg hogy azért ne lépd át a ferriteknél megengedett 0,2T határt sem...
B.I:
A régi típusu sorkimenők jóval kevesebbet bírnak mint az újak.Hosszútávon már 50-60W-tól is kigyulladnak.

Köszönöm.

Ez aztán nagyfeszültség sorkimenő-trafóval. Pontosabban malomkerékkel.
Bővebben: Link

Ó,.. igen ZVS az eddigi legbrutálisabb meghajtás amit ismerek.
De aki a videókat készítette, nagyon bátor, ha kartonpapír felet játszik a Jacob létrával.

A régi sorkimenők ilyen teljesítmény mellett nagyon hamar megpusztulnak.

Ezt tudom igazolni, mert kipróbáltam kettőt sorbakapcsolni és az egyik elkezdett füstölni és melegedni.

Nálam meg mindegyik átütött zvs üzem közben. Az egyik kibírta ellenütemben egy split sorkimenővel bekötve, de aztán az is tönkrement.

Ha jól látom, most itt néhányan azzal kérkednek, hogy hány és milyen sorkimenőt küldtek az "örök vadászmezőkre".
Na jó. Az a lényeg, hogy a sorkimenőket nem több kW-ra tervezték.

Nem jól látod, senki sem kérkedik vele. Kilowattokat meg eleve nem lehet a magon átküldeni.

Akkor ezt csinálta, vagy nem tudom.
Igaz, ezek a esetek is bizonyos mennyiségű információt tartalmazhatnak.



Jó-jó, tudom hogy nem szoktak távvezetékeket sorkimenővel üzemeltetni.

Van egy malom kerekem, ami szétmállik, mint egy korhadt fadarab.
De inkább a kép beszéljen.

Miért piszkáltad? Ez egy múzeális értékű viaszkiöntésű tekercs.

Gondoltam, de túl nagy a belső keresztmetszete 2.5cm, és gondoltam áttekerem egy 1.5 cm-s gyűrűre.
A másik az , igaz az nem látszik a képen, pár helyen repedések voltak.
Az új tekercsen nem akár milyen szigetelés lesz.
Én szigetelő szalagot használok, mert bizonyított a nagyfeszültségű kondenzátoraimban.

Tapasztalatom méréseim szerint 24-25KHz felett már nem mágnesezhetőek rendesesen ezek a magok, hiába csőkkenetem a primer menetszámot, vagy változtatom a huzalátmérőt.
A teljesítmény átvitele vasmag méretétől függ főképp, az üzemi frekvencián túl.
Egy régi VT.Orion tv. vasmagja 40-50W-nak megfelelő P-t tud átvinni.
A mai színes tv.k vasmagja ettől vékonyabb kissebb.
Ami a nf.tekercset illeti 2600-3400menet fér rá, 0,16-0,18mm.Cu-z huzalból, rétegenkénti szigeteléssel készítve.
Ez max. 5-6KV szekunder feszültséget állít elő.

Nekem is ilyenek a tapasztalataim, mármint a határfrekit illetően. :yes:

Ami a freki határt illeti, én is 8- 25kHz közötti értékeket tapasztaltam.
Igaz ez csak a tranzisztoros és FET-s meghajtásnál fordul elő.
Az is igaz, hogy az IC meghajtás már más, mivel ott több 10, ha nem több 100kHz-t is el lehet érni.
Persze ez nem azt jelenti hogy pl. 142kHz-n kell járatni a sorkimenőt.
Azért egy 555-s kapcsolást majd én is építek.
Ha lenne oszcilloszkópom meg is mérném, hogy mekkora frekin lehet üzemeltetni a leghatékonyabb.

Igen lehet benne valami,ferrit is van többféle.Nagyobb frekvenciáknál a sorkimenő vasmagok eddig még nekem sem voltak valami szófogadóak.Ellenben azt vettem észre,hogy a TV kapcsolóüzemű táptrafó magjai már valamelyest jobban bírják a frekit,legalábbis a legutóbbi kísérletemnél 50kHz-et még gond nélkül bírt...
Üdv!

Hmm.. az lehetséges hogy a sorkimenő, és a táptrafók ferrit magja eltérő keverékből készülhet?

Hát igen,így is mondhatjuk.Lényegében ferrit és ferrit közt is van döntő külömbség.Kémiai összetételük változtatásával korrigálható a frekvencia tűrő képességük és az AL-számuk is egyben.

A legjobb az lenne, ha házilag lehetne ferrit magokat készíteni. Az anyag valószínű fillérekből meglenne, csak az a párszáz tonnás nyomás kéne, ami összepréseli. De szerintem egy hidraulikus préssel ez megoldható lenne akár házilag is, aztán lehetne gyártani a kilós ferritmagokat.

Házi készítésű ferritmag? Hmm.., nem is hangzik rossz ötletnek. Jó, de pontosan miből áll? Ha mágnesezhető, biztos hogy vagy benne fém. De mitől van olyan szép fekete színe?
A fémtartalom arányával lehetni befolyásolni a freki max értékét?

A vas csak egy alkotórésze az elektrotechnikai ferriteknek: Bővebben: Link

Mágnesesség szempontjából 3 csoportja van a fémeknek, nem csak 1.

Azért ferritgyártáshoz már speciális körülményekre van szügség.Nemhinném,hogy olyan könnyen megy az...