Oké elismerem igazad volt. Az egyik végtranyó tényleg rossz volt kicseréltem és szuperál a dolog. Tesztelés megy már egy órája próbatápról 30v/1,1A.
Szerintem az nyírhatta ki, hogy amikor összeszereltem a 3-as csavarokkal a tranyót akkor mértem nem volt zárlat és nem tudom miért de még húztam rajtuk.
Kösz Guruk

Örülök, hogy sikerült. grati.

Lenne még 1 kérdésem Az miért van, hogy alaból van benne egy kis maci de hallható viszont amikor hozzáérek a földhöz akkor elmúlik. Ha jelet kötök rá akkor sincs maci csak ha tejesen üresen van a bemenete.. Mi a teendő?
Köszi

Láttál már olyan gyári erősítőt aminek alapból szabadon van hagyva direkt a bemenete?
Azt le kell zárni X ohmmal. Tegyél oda egy potit és nem fog búgni.

Jó persze De a bemenetet már ígyis van egy 47Kohm-os ellenállás (ezt elfelejtettem említeni elnézést ) De igazad van még nem láttam eggyetse Mindjárt ki is próbálom.
Szerk.: Mekkora értékű poti kéne? 10K gondolom kevés

Ha már van ott poti, akkor gubanc van, nekem teljesen nyitott bemenettel se nem morog, se nem brummog, semmi nem jön ki belőle úgysem.
Ha ott a 47k poti akkor az tökéletes.
És mi az amit még nem említettél?
Közvetlen a bemeneten van az a poti, vagy közte és a végfok között van még valami más is?

Félre értettél a bemenet és a föld között van a 47K ELLENÁLLÁS és így ha nincs rajta a jel brummog de ha megfogom a földet vagy jelet kapcsolok rá eltűnik a brumm. Potméter nincs sehol.

A bordát leföldelted?

Miért kéne leföldelni? Nem ér hozzá semmihez

Ezen jót mosolyogtam
De a hűtőbordát azért kell a GND -re kötni mert ugye az egy hatalmas fém felület !
Akár még antenna - ként is tud viselkedni meg az érintés védelemről ne is beszéljek .

Rákötöttem de változatlan a helyzet viszont most mintha valami történt volna mert a brumm alig hallható

Képet esetleg mutatnál?

Egyébként nem fordítva probléma? GND-re kötöd a bordát és éppen a nagy kiterjedés miatt összeszedi neked a zavarokat a földre. Míg ha teljesen el van szigetelve, nem kerülhet zavar a GND-re. Vagy rosszul látom?

Vicces, de én sem szoktam mindig leföldelni (pl GainClone-nál). A JLH esetében viszont nálam javított az zajosságon (nálam a félkész doboz úgy van kialakítva, hogy az egész váza alumínium).

Holnap teszek fel képet.

Hát nem ! Látom vita témad de azt is vélem felfedezni, hogy sok a szerelési tapasztalatlanság ez ügyben , az elméletet lehet itt ragozni,de a valóság az egészen mást takar .
Ha építenél valamit akkor a saját bőrödön tapasztalnád ezt is azt is, és akkor az elméleti eszme futtatásod latba futna!

Üdvözlet! Lehet, kissé problémás eset vagyok, sokat vacillálok, milyen erősítőt is építsek. Van egy NAD 3020-asom (gyári), amelyet nagyon jónak tartanak még mind a mai napig is, de nekem valahogy annyira mégsem jön be. Van és volt még néhány erősítő a közelemben, pl. egy 2 dobozos Telefunken STP1 + STM1 kombináció, valamint egy Pioneer A-445 és egy Arcam Delta, amelyek (szerintem) a NAD-ot teljesen megverik. Vagy az én fülem van már annyira elrontva, hozzászoktatva ezekhez a gyári, tranyós csodákhoz??? Nemrég építettem ezt: http://www.tubeaudio.8m.com/807/807.html - de 6P3SZ csövekkel. Szép a hangja, de nagyon kicsi a teljesítménye, ha már gyengébb a bemenet, fel se lehet rendesen hangosítani, amiért nem tudnék vel együtt élni. Amikor élesztettem és bemértem, hallgatgattam, nem tudtam megállni, hogy a visszacsatolásba ne avatkozzak bele, legalább egy 22 pF kondi erejéig, mert annyira idegzsábás volt a négyszögem. A kompenzálás eredményeképpen a 70 kHz-ből 40 lett, de nem is baj. A kimenője nagyon jó, még 4 Ωos műterheléssel is ment 4 Hz-től 70 kHz-ig. A lényeg, hogy ez egy tipikusan olyan kapcsolás, olyan erősítő, amelynek a mérési eredményei nem jók, de a hangja mégiscsak nagyon jó, még Ágoston Lajosnak is megmutattam, neki is tetszett.... (Tettem még bele anódfesz-késleltetőt, varázsszemeket stb., stb...) Csak mindezt leginkább azért írtam le, mert láttam a JLH-nak 1-2 verzióját, és ha jól gondolom, ez is inkább abba a kategóriába tartozik, amelyik jól szól, de méréstechnikailag nem valami csúcs, ellentétben a Quad 405-tel, amelyik kitűnő mérési eredményeket produkál. Ha nem jól gondolom, javítsatok ki nyugodtan. A JLH-ek közül nekem ez a legszimpatikusabb: http://www.tcaas.btinternet.co.uk/jlhupdate.htm - illetve a Fig 2. (Final circuit), de más oldalon láttam szimpla-tápos megoldást is, viszont kicsatoló elkókat is, amelyek nem szimpatikusak, ha jól gondolom, kondenzátorból legyen a lehető legkevesebb! A Quadnál az nem tetszik hogy az elejére mindenképp műv. erősítőt ajánlanak (olvastam, hogy van pl. OPA 604-es, ha jól emlékszem...), de néhány vélemény szerint elég zajos, tehát kis hangerőn sutyorog, nekem pedig nagyon nagy érzékenységű hangfalaim vannak. Talán egy kicsit bővebben, ha írnátok nekem a JLH-ról, hogy mi a hangi tapasztalat, minden szubjektív és objektív véleményt köszönök. Ja és még valami..... A JLH-oldalon nagyon erőltetik a stab. tápot, 4 különböző verzióban is: http://www.tcaas.btinternet.co.uk/index-1.htm - igazából nem is értem, miért, hiszen A-osztályban ez mégannyira sem divat, mint AB-ben. Én nem tennék stab-tápot. Valaki egy magyar oldalon írta is, hogy kivette és még sokkal jobb lett. Jól gondolom, a stab. tápegység talán azért kell, mert jobb a szűrése és a fesz. pontosan tartása miatt a kimeneteti egyenfeszt könnyebb 0 V közelében tartani? Egyáltalán megcsinálhatnám stab. Táp nélkül? Ha nem, mégis melyik a legjobb? http://www.tcaas.btinternet.co.uk/jlhupdate.htm - a Fig. 3-nál szintén visszajött a C4 kondi, de jól sejtem, hogy itt is kihagyhatom, ha az elejére a VR3-at beteszem az R11 helyett? A válaszokért előre is sok köszönet!

Szerintem ha földpotenciálon van, akkor nem alakulhat ki benne jelentős feszültségkülönbség, illetve az elvezetődik a föld irányában. Az árnyékolólemezeket is földelni szokták és itt tulajdonképpen az is a funkciója.

Szerintem a gondolkodás helyett építs, hallgasd meg és ha tetszik akkor bedobozolod, ha nem akkor tapasztaltál, hiszen nekem nem biztos, hogy az tetszik ami neked, és ugye fordítva is.
A stab tápot én írtam, hogy kiszedtem belőle, nekem úgy jobban tetszett a hangja, előtte évekig stab táppal használtam. De azóta készült jobb tőle (ami nekem jobb) és ezt már több éve be sem kapcsoltam (csak van).
Tudtommal egy itteni kolega megépítette az általad jónak vélt pontosabban neked szimpatikus szimmetrikus tápos kapcsolást, és....neki nem lett a zsánere, olyannyira, hogy nem is fejezte be végül. Én nem hallottam még szimmetrikus táposat belőle, így erről érdemben nem tudok nyilatkozni.
Pioneer A-XXX sorozatot én is hallgattam, és nekem borzalmas hangjuk van (finoman fogalmazva).
Ha pesti vagy akkor kölcsönbe adom a saját JLH-mat vidd haza és meghallgatod, és így nem fogsz vacilálni, hogy kell-e ilyen neked vagy sem.
(kissé leamortizálta már a gyerek, de 1-2óra alatt működőképesé tudom tenni).
És szerintem nem problémás vagy csak sokat agyalsz fölöslegesen! A tökéleteset keresed, amit úgysem fogsz megtalálni. Maximum neked tetszeni fog.
Meg egyébként miért foglalkozol a mérési eredményekkel? Kiplakátolod majd a végfokod fölé és mutogatni fogod?
Engem ez egyáltalán nem érdekel, csak az ha jó hangja van. Akkor azt a végfokot jónak tartom, és ha nem tetszik a hangja akkor meg rossznak tartom és nincs rá szükségem. Persze még ott van az összes többi láncszem amitől jó hangja lesz a végfoknak-rendszernek. Így egyáltalán nem biztos, hogy ami nekem jó az másnak is az lesz és persze fordítva is.

Vissza kanyarodva a JLH-hoz legelőször vagy 10-15éve amikor az első JLH-mat megépítettem, akkor 1db epson nyomtatóból kibontott trafóval ment a két oldal, 1db 56.000µF kondi volt az összes táp, és a végtranyók meg mindenféle szedett-vedett típusok, amiket épp találtam. Ez a kombináció sokáig volt a "legjobb végfokom". Sok utánna következőtől is sokkal jobb hangú volt ilyen tákoltan is.
Szerintem építsd meg vagy gyere el és hallgasd meg és hozd el a nadodat is vagy vidd el ezt, csak utánna hozd is vissza!

Udv!

Jo sok kerdesed van. Ha nem haragszol mindegyikre most nem valaszolnek, csak szemezgetek kicsit


Valoban vannak a JLH erositonel merestechnikailag sokkal jobb erositok is, de azert a JLH-nak jobb parameterei vannak mint egy atlagos csoves SE erositonek.


En megepitettem szimmetrikus tappal, kicsatolo kondi nelkul is ezt az erositot kiserletkepp, azonban nem talaltam hangminosegben lenyeges kulonbseget a szimpla tapos, kicsatolo kondis valtozathoz kepest. Igaz nem voltak a "teszteles" korulmenyei optimalisak es csak rovid ideig probalgattam a szimmterikus tapos verziot. De ha neked ez a valtozat tetszik akkor nyugodtan epitsd meg szimmetrikus tappal. Viszont azt a bizonyos C4-es kondit a visszacsatolo korben en benne hagynam ugyanis azzal lehet elerni, hogy a DC vcs. erteke 1 legyen ami a DC munkapont stabilitasahoz nagyban hozzajarul.


Lehet tudni milyen hangsugarzoid vannak?

A tapegyseggel kapcsolatban en inkabb az egyszerubb, stabilizalas nelkuli tapegyseget javaslom.

Sok sikert az epiteshez!

Köszi a részletes választ és a tapasztalatokat!

Köszi a segítséget Neked is! Azt hiszem, ahogy olvasgatlak Benneteket, ezek után csakis a szimpla tápos verzió érdekelne. (Pedig már hogy beleéltem magam, ki is derítettem, hogy a Kerekes u-ban az égvilágon minden, az eredeti leírásban lévő tranyó van hozzá..... Ha a dupla tápos nem is annyival jobb vagy inkább egyáltalán nem jobb és még gond lehet a kimenet egyenfesz-mentesítésével, akkor pedig pláne, marad a szimpla-tápos. A lánc többi eleméről... Sherwood sasszi (majd egyszer lesz jobb is) + Goldring IQ2 hangszedő, HFM1 RIAA korrektor (ez nagyon bevált), illetve egy agyontuningolt Pioneer PD-7300 CD-játszó, hangfalak pedig: Epos M15 és módosított Orion HS 40 (ezekért kaptam egy-két más oldalon hideget-meleget, de nem érdekel valamint JM-Lab Electra 920 (ez utóbbi nem az enyém). Szinte kizárólag csak klasszikus zenét hallgatok.

Szerintem sikeres lehet a dupla tapos verzio is a kimeneti DC szempontjabol. Igaz, a szimpla tapos esetben a kicsatolo kondi ad egy "ingyen hangszorovedelmet" is.
Egyebkent en is kolcson tudom adni a JLH erositomet egy idore kiprobalasra, igy legalabb meg tudod hallgatni milyen az altalam megepitett erosito es ha tetszik akkor tudok nehany tanacsot adni mire erdemes figyelni utanepitesnel. Ha erdekel a lehetoseg privat uzenetet irj legyszives.

Viszont lenne meg 1 kerdesem: a felsorolt hangsugarzok kozul melyik az amelyik nagyon nagy erzekenysegu? A HS40-ekrol nem tudok semmit, nekem annak idejen HS400-as dobozaim voltak, de sejtesem szerinten azok nem a nagyon nagy erzekenysegukrol hiresek.
Az Epos M15 sztem atlagos erzkenysegu lehet. Mivel pontos adatokat nem talaltam a neten rola ezert hasonlo masik Epos hangsugarzot neztem meg es az alapjan saccolom, hogy az erzekenysege atlagos lehet.
A JMLabokrol szinten nem talaltam konkret adatokat igy hasonlokat neztem meg. Azok (elvileg) 90dB folotti erzekenyseggel rendelkeznek amik mar valoban atlag felettinek szamitanak a hifi hangsugarzok kozott.

Meg valami eszembe jutott. A topik nevado JLH ersoitoje a mukodesebol kifolyolag jobban szereti az egyenletes(ebb) impedanciamenetu hangsugarzokat, ezert nem csak az erzekenyseget es frekimenetet erdemes vizsgalni egy hangsugarzonal, hanem az impedanciamenetet is, illetve ahhoz a hangsugarzohoz tervezni az erositot amit az ember fia az erositore fog kotni

Hűha! Ez egyre izgalmasabb! Köszi szépen a tanácsokat az utánépítéshez! A 3 féle hangfal közül a HS 40 a legérzékenyebb, ha jól emlékszem, 91 vagy talán 93 dB az érzékenysége. Az impedancia-menete viszont koránt sem hálás, alapvetően 4 ohmos, de mind az eredeti, mind pedig az általam módosított verzióé elég kacifántos, egyszer bemértem, de már nem emlékszem kristálytisztán, a pár kHz-es tartományban, hosszabb szakaszon is felmegy 10 ohmra is, de általában marad ohmos, viszont 7 kHz-től kezdve az impedancia esik és 15 kHz-en éri el a minimumát: 2,5 ohm és erősen induktív (a fázisszögre már nem emlékszem), utána ismét növekszik. Teszek ide egy képet az eredeti és a kétféle módosított hangváltóról. A hangszóró-készlete nem buherált, a doboz is eredeti, semmi tuning, semmi változtatás. A 3 féle hangfal-pár közül, bármily furcsa is, de a HS 40 tetszik a legjobban, 2 párom is van belőle, az egyik így, a másik úgy módosítva (A és B variáns).

A JLH-ra vonatkozóan, ha jól gondolom, minden fokozata teljesítmény-illesztett, a vége is, tehát elképzelhető, hogy nem igazán optimálisan illeszkedik a HS 40-esekhez? Ahogy látom a táblázatot alul, a hangfal-impedancia függvénye, hogy milyen értékűek a kérdéses alkatrészek. Namármost, ha én alapvetően a 3 ohm-ra optimalizálom, akkor abból nagy baj nem lehet, ugye? Vagy ha igen, milyen gondok léphetnek fel pl. a rapszodikus impedanciájú HS 40-eseimmel? Vagy, ha 8 ohmos hangfalakat kötök a 3 ohmosra optimalizált változatra, lehet azonkívül gond, hogy romlik a hatásfoka és magasabbra kell tekernem a hangerőt? Ha nem jól vélekedek ezekről, javítsatok ki nyugodtan.

Nem belevau, csak megosztanék egy tapasztalatot. Nem olyan rég, egy mérés technikailag szinte tökéletesnek itélt (saját mérések is és a gyári adatlap is amit hozott is az erősítő) Fisher Studio Standard erősítő bőgött le nálam, namost régebben is éreztem már, de számomra most vált teljesen bizonyossá, hogy itt és most befejeztem a műszerekkel való itélkezést. Gerjedés, brumm , illetve egyéb hibakeresésen kívül, nem érdemes vesződni ezzel, egyszerűen nincs értelme, a hangzást a füleddel és semmi mással ne mérd. Pesze ez az én véleményem. De sokak elmondták már előttem, én csak legyintettem, pedig ez így van.
Itt leírtam bővebben ha érdekes számodra: Bővebben: Link

Ez nem igy van. Ha teljesitmeny illesztett lenne az azt jelentene, hogy az erosito kimeno impedanciaja megegyezik a terhelo impedanciaval. Ebben az esetben a hasznos teljesitmenynek csak a fele jutna a terhelesre ami nagyon nem lenne szerencses.

A nem optimalis terheles miatt kisebb lesz a kivezerelhetosege az erositonek, azaz hamarabb kezd torzitani az erosito. Ebbol kifolyolag a nagyon hepe-hupas impedanciamenetu hangsugarzoknal elofordulhat, hogy nagyobb kivezerlesen bizonyos frekvenciak kornyeken (ahol a nevleges impedenciatol a legnagyobb elteres van) jelentosen lecsokkenhet kivezerelhetoseg, azaz hamarabb elkezd torzitani az erosito mint azt vartuk volna. Ezert jobb valasztas a JLH erositohoz olyan hangsugarzo aminek az imp.meneteben nincsenek nagy valtozasok a nevleges impedanciahoz kepest.

Konkretumokrol egyelore nem erdemes beszelni. Inkabb azt javaslom tenyleg probalj meg meghallgatni egy ilyen erositot es ha tetszik amit hallasz akkor lehetne tervezgetni.

Ime a képek. lm317t helyett lm217t került bele és a maci elmenekült

Hát ez az! Már tényleg.... Rá kell jöjjek, a fül a lényeg és az egyéb ilyen-olyan hangzásvilágot érintő preferenciák.......

Szia!

Már itt van nálam egy, a gazdájánál már hallgatgattuk és bizony, számomra kiviláglott, hogy igencsak jó, kellemes hangja van! Holnap folytatom az én holmijaimmal, lemezeimmel, csak most már késő van (szomszédok) a hallgatáshoz, holnap, amint lesz eredmény, írok.

Na, most lett némi időm hallgatózni (ma szabin vagyok). A lényeg: kell nekem ilyen erősítő, mert bizony, nagyon jó hangja van! Még a kacifántos impedanciájú Orion HS 40-esekkel is kitűnő a hangja, nagy hangerőn semmi torzítás, semmi rendellenesség. Az A osztályú, 6P3SZ végű csöveseket egyből lealázta. Még sok az eldöntetlen dolog, viszont az biztos, hogy stab. tápot nem csinálok neki és a vége BDY73 lesz majd, amelyeket a kölcsönvett példány gazdájától szereztem. Az is világossá vált, hogy különlegesen nagy hűtőborda kell majd, mivel nagyon melegedni fognak. Ez TO3-as tokozású tranzisztor (érdekes, a katalógusa elég szűkszavú, az fT-jét nem is írja), de állítólag ezzel különlegesen szépen szól. Kérdés, hol lehet ehhez elég nagy, hozzávaló hűtőbordát kapni? Köszönet.