Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » JLT-02 analóg forrasztóállomás
A neten keresgélve ezt a doksit találtam a HAKKO-911-ről.
Sajnos nem értem...
Sziasztok!
Az lenne a kérdésem, hogy ehhez Bővebben: Link a forrasztóállomáshoz jó-e ez a páka? Bővebben: Link Köszi előre is üdv: Levi
Valaki használ itt FAHRENHEIT 28112 forrasztópákát (http://www.hestore.hu/termek_10029549.html)?
Van kettő is, de a következő bajom van vele: rákötöttem 24V egyenáramra, de a tápegység nem bírta (24V, 65W kapcsolóüzemű). Egy Solomon 50W-os pákát simán visz. Azt hittem rossz, de mind a kettő ugyanezt csinálta. Megmértem az ellenállását a fűtésnek, és kb. 2ohm-ot mutat (inkább felette) mind a kettő. Ezután rákötöttem egy 20v, 100W-os tápegységre (szintén kapcsolóüzemű). Ez már elvitte és melegszik is mind a két páka, de a tápegység feszültségét lehúzta kb. 15V-ra. Rákötöttem egy 5V,3A-es tápegységre is. Erről durván 2A vesz fel és rendesen melegszik (bár nem gyorsan, mert kb. 5 perc volt a 300 fok elérése, bár ez normálisnak tűnik a csökkentett fesz miatt). Arra gondoltam, hogy ez a leírásával szemben nem 24V-os, hanem 12V-os páka. Akkor stimmel az ellenállása is, meg a fenti jelenségek is. Sajna most nincs kéznél 12V-os tápom, de ki fogom vele próbálni. Szóval használ itt vki ilyet? És ha igen, milyen körülmények között?
Én vettem egy ilyen pákát pár hete, de még nem kapcsoltam rá fűtőfeszültséget. Ezek után majd óvatosabb leszek...
Én igen, a hozzátartozó forrasztóállomással.
Szabályozás nélküli táppal nem igazán használható, induláskor nagy árammal fűt, hogy gyorsan melegedjen az üzemi hőfokra, majd ott kell visszavenni a teljesítményt. Mivel nincs benne hőelem - ha jól tudom - ezért a fűtőbetét ellenállását kell figyelni a szabályzó áramkörnek. A JLT-hez fejlesztett vezérlő nem alkalmas hozzá! A 24V valószínüleg igaz, de nem folyamatos, hanem impulzus üzemben (PWM)
De, van benne hőelem! Az előző oldalon még be is írtam pár mérési eredményt: Bővebben: Hozzászólás
Két láb a fűtés, kettő a hőelem és kettő a "mozgásérzékelő".
Igazad van, kevertem egy másik típussal.
De a JLT-02 szabályozó átalakítás nélkűl így sem fog menni, a csökkentett tápfesszel meg elvesznek az előnyei, lasabb lesz a felfűtés, a hegy könyebben visszahűl nagyobb tömegű forrasztandó felületeknél.
Hőelem van benne, K típusú. A JLT-hez való vezérlés meg a kisebb tápfeszen kívül valószínűleg változtatás nélkül jó hozzá, bár nem próbáltam, csak az azonos hőelem miatt sejtem.
A fűtőszál ellenállása hidegen ~2ohm, melegen (3-400 fok) kb. ~3ohm. Akár hogyan is számolom ez hidegen ~280W, míg melegen is ~200W körül van 24V-nál. Ha meg PWM-ben 24V, akkor annak meg pont semmi értelme sincs. Ettől nem fűt jobban, mintha kisebb feszt, de állandóra rákötök. Amúgy saját vezérlést csinálok hozzá PIC alapon PWM-es vezérléssel. Már nagyjából kész is van, még a programon kell reszelni, finomítani. A fűtést egy 24V-os, 65W-os kapcsolóüzemű tápról akartam járatni, de sajnálattal vettem tudomásul, hogy nem bírja el a tápegység, mikor rákapcsoltam. Ezért kezdtem vele kísérlezetni. Először azt hittem a tápegység rossz, de egy Solomon 50W-os pákát simán visz, fesz. esés nélkül. Viszont egy 20V-os, 100W-os tápegység sem bírt vele, ezért nem hiszem, hogy 24V-os. Viszon 1-2 infót tudnál hozzá mondani? Pl. ha 300fokra beállítod a hőmérsékletet, akkor mennyi idő alatt éri el azt a páka? Mióta, és általában mire használod? Ez azért érdekel, mert hátha van infód arra hogy mennyit bírnak ki a hozzáadott hegyek? A hegy ára tizede a Wellerének, ezért érdekelne, hogy mennyit bír.
Este megmérem az értékeket (áramfelvételt, és a felfűtési időket), a tartósságát nem tudom megitélni, mert ugyan egy éve megvan, de nem használom intenzíven, hegyet nem cseréltem benne.
A vezérlése a "trafó hangjából" itélve másodperc körüli impulzusokkal történik, és így már van értelme a 24V-nak (terhelve lehet kevesebb), mert igen gyorsan visszakorigálják a hőingadozásokat a 200 W-os pár tized mp-es impulzusok, a vékony heggyel gond nélkűl forrasztottam vékony horganyzott lemezből készült dobozt is, hegycsere nélkül.
Szuper. Köszönöm!
Ez jó hír. Én sem használom intenzíven a pákákat, de akkor ezek szerint annyira nem fogyóeszköz. Van Weller pákám is, csak az 1800-2500Ft-os hegyek árát sokkalom. Igaz, azok jó sokáig kitartanak.
Megmértem az áramfelvételt, igaz csak a hálózat felőli oldalon, hogy ne kelljen megbontani a készüléket.
Környezeti hőmérséklet 10 fok Beállított hőfok 330 fok (legtöbbször ezt használom) - Bekapcsolás után a nyugalmi áramot levonva kb. 0,8 A az áramfelvétel, felmelegedés közben kb. 0,7 A-re csökken és folyamatosan fűt. - 40 másodperc után kikapcsol és 345 fokig túllendül a hőmérséklet ami pontosan a második perc végére stabilizálódik 330 fokon. - Ezután jelzi, hogy üzemkész, de szükséghelyzetben már 30-40 másodperc után lehet forrasztani. - Ezt követően kb. fél-egy másodpercenkénti (kb. 0,8 másodpercre saccolom) impulzusokkal tartja a hőfokot. - Az impulzusok áramából úgy tűnik, hogy a pákát egy nullátmenetnél kapcsoló eszköz kapcsolja, nincs fázishasítás, a PWM 1,5 Hz körüli. - Egy banándugóba is beforrasztottam közben a vezetéket, ekkor szinte 100%-os lett a fűtés kitöltési tényezője, hogy kompenzálja a hőelvonást. - Tehát bekapcsoláskor kb. 180 Watt-tal kezd el fűteni és felmelegedve pedig 160 Watt-tal. majd üzem közben 160 Wattos változó szélességű impulzusokkal. Ez előzőkből az számolható, hogy ha hidegen 2 Ohm a páka (nekem is annyi) akkor 19 V a feszültség. Felmelegedve pedig, ha 3 ohm (ezt nem mértem) akkor 22 V-nak kell lennie a trafó feszültségének az előbbi teljesítményekhez. Ekkor a trafó névleges feszültsége lehet 24 V körül. Az állomásra 24 V 60 Watt van írva, de gondolom ez átlagteljesítmény akar jelenteni az előzőek fényében. Ez elég komoly teljesítménynek tűnik, majd ellenőrzöm a hétvégén a pákára kerülő feszt is, csak ez komplikáltabb. Az állomás (illetve a benne levő trafó) súlya alapján elég lehet ehhez a nem folyamatos csúcsteljesítményhez.
Húúú. Nagyon köszönöm a kimerítő és minden részletre kiterjedő tesztelésedet!
Javítsanak ki a nálam okosabbak ha tévedek, de szerintem ha egy 12-15V körüli trafóval hajtod meg, és a pákád olyan hőelemes mint a solomon akkor működhet.
A beírt adatokból eléggé gyanús, hogy tényleg nem 24V-os lesz az a fűtőszál. 5V/2A az 2.5 ohm, ha az már fűtés közben mérhető, akkor nem a hidegellenállása a szálnak (hidegen én is mértem pár ohm-ot a tényleg 24V/48W-os pákánál is, de 24V- ról járatva nagyon hamar beállt a 2A körüli áramfelvétel). 2.5 ohm ellenállás 12V-os fűtés esetén 57.6W, ami eléggé összhangban lévőnek tűnik az adatlapon szereplő 60W-tal.
Számomra az impulzusüzem sem meggyőző magyarázat, az impulzusüzemet teljesítményszabályozásra használják. Ha a páka tényleg 60W, akkor impulzusüzemben is csak maximum ennyinek szabadna ráesnie, de akkor az azt jelentené, hogy 24V-on maximum 25% kitöltési tényezőt kaphatna (ha 12Vo-n megvan a névleges teljesítmény, akkor 24V-on ez a négyszerese). Nem tartom életszerűnek, inkább a 0-100% között szabályozott kitöltési tényezőt és a 12V fűtést tartanám annak.
A pákaoldali mérésekre én is nagyon kíváncsi lennék. Kicsit hihetetlennek tűnik egy 60W-osnak mondott pákánál a 160W fűtőteljesítmény. Ezek szerint "bádogforrasztásnál" folyamatosan 160W-ot nyom bele?
Az ott leírt értékekből az lehet akár 68uV/fok-os hőelem is. Jobb lenne amúgy valami magasabb hőmérsékleten mérni, hogy a teljes tartományt lefedő közelítő egyenes meredekségére pontosabb eredményt kapjunk.
Én a sárga nyakú Solomon pákáknál mértem 68uV/fok-ot, a kék nyelűeknél pedig 41uV/fok-ot. A megépített forrasztóállomás hőmérős ellenőrzése szerint a 68uV/fok nagyon jó érték lett azokra a pákákra, amikben ilyen, nagyobb feszültséget szolgáltató hőelem van: mindenféle kalibráció nélkül a PIC-es szoftver által 300 fokosnak mért pákát hőmérős DVM-mel mérve pár fokon belül volt a valós hőmérséklet.
A beírt adatok (ha a hozzászásomra gondolsz) 160-180 W-ról szólnak... és ebből nem következik a 12 V.
Adatlapnak éppen nem nevezném az elérhető adatokat a pákáról, de a két adatból miért a 60W-ot veszed komolyan, a 24 V-t meg nem? Az átlagteljesítményt lehet akár perces intervallumok átlagára is definiálni, bár az "adatlap" sehogy sem teszi, ezért abból messzemenő következtetést nem vonnék le. A mérések többet mondhatnak, és mivel egy mérés nem mérés, ezért majd megmérem a pákára jutó feszültséget is és jelformát egy szkóppal.
A helektro által a pákaoldalon mért DC adatokra gondoltam. Ha ez a páka is akkora, mint egy átlag mikroelektronikai páka (ez a fényképből nem nagyon derül ki), akkor végképp hihetetlen számomra, hogy jóval 100W feletti teljesítmény menjen bele. De ezt valóban a mérés fogja megmondani.
Szia!
Ez az én bajom az állomás doksija szerint van benne hőelem, de én csak két érintkezőt látok a pákahegyen... Nincs Hakko állomásom, de van egy rakat pákahegyem, mindenféle (kicsi nagy stb. stb..) és sajnálom őket szétégetni. Ezért nem tudom , hogyan lehet összeházasítani a hakko pákahegyet a vzoole féle egyszerűbb kapcsolással. (Köszönet neki, hogy közzé tette)
Nos, szétkaptam az állomást!
- A trafó a mellékelt kép szerint 26V-os, mérve üresjáratban 25,9V. A mellékelt képen a sárga-fekete kivezetések, amelyek tovább mennek a teljesítményvezérléshez. - A teljesítményvezérlő egység optocsatolós illesztésű. A váltófeszültség egy graetz híddal és egy 1000 µF kondival van egyenirányítva. Ezt az egyenfeszültséget vélhetően egy FET kapcsolja a pákára, a típusát nem tudtam megállapítani. - És akkor a lényeg: bekapcsoláskor és nagyobb hőelvonás után a vezérlés gyakorlatilag folyamatos. Multiméterrel mérve 17-18 V DC van a pákán, a szkópon nézve ezen a kis értékű elkó miatt egy 7-8 V-os búgófeszültség látható. A DC illetve középfeszültség feszültség a szkópon is 18 körüli. Ha helektro kolléga mérését elfogadjuk, hogy a fűtőbetét 3 ohm melegen, akkor felfűtve: 18 V * 6A = 108 W , Hidegen: 17 V * 8,5 A = 144 W. A valóságban ennél is nagyobb a teljesítményfelvétel mert a multiméterem csak átlagot mér és a szkópon is csak azt lehet leolvasni. Viszont a kis elkó miatt a feszültség kb. 10 - 30 V között hullámzik és ennek az erősen hullámzó egyenfeszültségnek az effektív értéke, nagyobb mint az átlagértéke. Ha az effektív értéket kb. 21 V-ra vesszük (ennyi biztos van), akkor 3 ohm esetén 7 A lesz áramfelvétel, ami 147 W akkor elég közel vagyunk a primer oldalról mért 160 W teljesítményfelvételhez. Kellet volna egy true rms értéket mérő multiméter de nincs, a digitális szkópot meg nem vittem le a garázsba. De ezekkel a közelítő mérésekkel is nyilvánvaló, hogy a páka időnként jóval nagyobb teljesítményt kap mit a 60 W.
Szervusz!
A feltett dokiban csak hőérzékelőről van szó, ami nem feltétlen hőelem. Tegyél fel képet a fűtőbetétről!
Köszi a kimerítő választ! Meglepő eredmények...
Én is úgy nézem hogy a doksiban valami hőérzékelő van, ami az ellenállását változtatja. Ki kellene vesézni a pákád, megnézni milyen csatija van, ill kivezetései.
Köszönjük a nagyon részletes tesztelést és infót.
Az eredmények elég meglepőek és érdekesek.
Az előző oldal utolsó hozzászólásában van kép róla a csatlakozón 3 érintkező van, a pákahegyen kettő.
Az az érzésem, hogy azon a két kivezetésen méri a hőfokot is. Van még a pákahegynek a tetején két kivezetés, de az nem hozzáférhető, csak ha levágom a műanyagot, vagy tűt szúrok bele. Megpróbálom lefényképezni.
Valószínűleg a fűtőbetét ellenállását mérik, négyvezetékes ellenállásmérés elvén, hogy a vezetékek és csatlakozók bizonytalan átmeneti ellenállását kiküszöböljek pl. úgy hogy:
- két vezetéken vezetik a fűtőbetétre fix, vagy mért áramot. - a másik két vezetéken -amelyik ugyanoda csatlakozik a fűtőbetétre mint a fűtőáram tápja- mérik a feszültséget a fűtőbetéten. - Az előző adatból ha ismert a hőmérséklet és ellenállás összefüggés, akkor számolható a hőmérséklet. Ezzel a módszerrel a fűtőbetéten két kivezetés van, de négy vezeték megy el a vezérlés és a táp felé. Nézd meg hogy a fűtőbetétet behelyezve, a kivezetések között milyen ellenállásokat mérsz? Te három kivezetésről írsz, de a manual négyet említ a 14. oldalon és az ott írtak is az előbbi verziót erősítik.
Lehet hogy a fütőbetétnek és hőérzékelőnek közös a testvezetéke. Meg kéne tudni melyik az.
Lefotóztam, hátha így könnyebb megtalálni a lehetőségeimet.
Mértem rajta ellenállást: Két szélső érintkezőn 5 Ohm A középső és bármelyik szélső között 1 MOhm-tól kezd el számolni a műszer 10 MOhm-nál meguntam, de ment volna még feljebb. A középső érintkező a pákahegy burkolatára van rákötve. Nem tudom mitévő legyek... |
Bejelentkezés
Hirdetés |