Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Inverteres hegesztőtrafó
Idézet: „A 6N137-tel vigyázni kell.... nem beszéltem arról, hogy az csak 5 V-os kimenetű , tehát, valami szintillesztő kell, ami tovább lassítja, meg bonyolítja a dolgot.” Bár az adatlapban csak azt írják, hogy 5,5v-de ez a logikai része. A tranyó részét leteszteltem és Uce 15V-ig semmi problémát nem tapasztaltam. Tovább nem méregettem. Tehát nem kell szintillesztés az otpóhoz.
Gyújtófeszültség növelésre anno tettem fel orosz megoldásokat,szerintetek ezek felejtősek (?),melléklet és a gép amiben elkövették.
Még egy kérdésem lenne katt ,mpisti vagy aki ért hozzá,IGBT meghajtónak lehetne használni (érdemes lenne e?) inverteres hegesztőben (Maci vagy teljes híd, stb.) az UCC27423,UCC37322 típusú IC-ket?
mpisti UC3825 PWM vezérlőt én szintén orosz rezonáns hegesztőkben láttam használni.
Idézet: Üdv a Uraknak! (és Hölgyeknek, ha van ilyen „Inkább a HCPL2611-et kell használni, persze az már nem olyan olcsó... és akkor még nem beszéltem arról, hogy az csak 5 V-os kimenetű, tehát, valami szintillesztő kell, ami tovább lassítja, meg bonyolítja a dolgot.” ![]() Csak egy ötlet: olcsó 6N137(FAI) + TC4422 az elég gyors lenne és nincs gond a PWM-el, igaz kell neki tápfesz, de valamit valamiért.
Szerintem eredetileg ez egy GYS gép volt
![]()
Ehhez hasonló megoldást alkalmaz a Fronius is, a cell üzemmódhoz. A Miller alkalmazott külön segédtrafót, de a régi hagyományos gépeknél(pl. Kevisz TW200)is az AWI adapterben kapott helyet egy külön trafó az AWI ív begyújtásához szükséges gyújtófeszültség(nem a nagyfesz!) előállítására,mivel az alapgép enélkül csak 40V körüli feszt adott.
A TW400-a típusban már nem volt ilyen segédtrafó,emiatt aztán lényegesen rosszabb tulajdonságokkal rendelkezett a kisebb áramtartományban mint a kistesó.
Elárulok neked egy nagy titkot: még 30 V-on sincs semmi baja... de, ipari berendezésben ezt azért nem használom ki...más kérdés egy pwm erősítő, ott nagyon is...
Persze, jók ezek, de nagyon megbonyolítják a dolgot, szerintem nem érdemes. Illetve nagyon át kell gondolni. Kell a gatemeghajtókhoz segédtáp és ez már eleve költségnövelő, munkaigényes, helyigényes, stb.
Van három pdf doksim fázistolós ZVS-ről, kimondottan hegesztőhöz.
Ilyen 5kW, 200A, 75kHz, 2,5kW/IRFP260 a szekunderen, stb. durvaságok vannak benne, ha érdekel valakit, akkor felküzdhetem...
Én szívesen látnám és köszönöm!
Várjuk a doksikat...
![]()
Köszönöm a többiek nevében is.
![]() U.i.: Sose gondoltam volna hogy török szerzőktől ilyen komoly információkhoz lehet jutni. Ezt a területet -tapasztalatom alapján- inkább az Amerikában élő kínai és arab kutatók "játszóterének" gondoltam a publikált tanulmányok alapján. (a játszótér jó értelemben értendő) Idézet: „Az ígért Miller Goldstar 140 végfok és meghajtás kézi rajz.” Minden rajzot szívesen látok(tunk) még ha kézi rajz is. Idézet: „...anno tettem fel orosz megoldásokat...” Hát az oly rég lehetett, hogy én még nem is voltam! Esetleg el lehetne kérni a rajz(ok) másik felét is? Csavarja az agyam a kíváncsiság.
Sajnos a rajzok eleje nincs meg,már áttúrtam a fórumokat,nem találok semmit,de van még 3 képem az alkatrészek kiviteléről.
Hello! Szeretném megépíteni a Maci nevű invertert. Sikerült szereznem 2 pár E80-as ferrit magot. A kérdésem az lenne, hogy elég lenne-e hozzá csak 1 pár, vagy mindkettőre szükség lesz? Sajnos az anyagát nem ismerem a ferriteknek. Köszönöm!
Csábítóan hangzik ez a külön ívgyújtó á.k.
Első hallásra az a gondolatom támadt, hogy ha a főtrafónak nem kell olyan magas feszültséget leadnia, akkor kevesebb menetszámmal, nagyobb áramot tudok kicsikarni ugyanabból a magból. Ha tehát az elérendő célhoz kevés a ferrit (ETD59), ami itthon van, akkor segíthet a dolgon, ha a meglévő nagy ferrit (de éppen kevés), mellé egy kisebb intézi a gyújtást, így nem kell egy nagyobbat beszerezni. -szerintem- A nálam gyakorlottabbak remélem véleményt alkotnak, és talán azt is elárulják, hogy lehet-e annyival több áramot várni, mint amennyivel csökken a menetszám. ![]()
Erre nehéz válaszolni,fontos lenne az anyagminőség,valahogy ki kellene deríteni,ha a mag keresztmetszetét nézem (katalógus adat kb. 20x20mm) akkor kevés és kellene a 2 pár,vagy marad a kísérlet.
Azért azt nem szabad elfelejteni,hogy más az üresjárási,és más az ívfeszültség ezeknél az invertereknél. A szükséges teljesítményt mindig az ívfeszültség és az íváram szorzata adja- durva közelítéssel. Azzal,hogy a szekunder menetszámot csökkentjük,mindenképpen nőni fog az a terhelőáram,amivel a trafót terhelhetjük,de nem olyan arányban,mint amilyen arányban a menetszám csökken.
Egy előny mindenképpen származik belőle,mégpedig az,hogy nagyobb hely marad a primer tekercs számára,azaz nagyobb huzalkeresztmetszetet lehet alkalmazni. A kivehető teljesítményt csak a frekvencia növelésével lehet fokozni ugyanakkora vasat figyelembe véve.
Köszönöm a választ. Ha egymás mellé tenném a 2 magot, és úgy tekercselném meg, annak elégnek kell lennie, amúgy is csak hobbi szinten hegesztek, így 120-130A bőven elég. Ha ezt a megoldást választom, maradhat a 20/6-os menetarány? A másik dolog: a gerjesztőtrafónak találtam egy E25-ös magot, de légréses (0,7mm). Ezt lehetne-e használni, vagy szerezzek légrés nélkülit? Nem lesz veszélyes, hogy ezen csak kb. 4 mm lesz a kúszóút? Bocsi a sok kérdésért, de nem szeretnék ismeretek hiányában belefogni az építésbe.
Egy pár E80-ból is kijön ez a teljesítmény, lévén, hogy az E80-as jóval nagyobb teljesítményű. Az igaz, hogy a vaskeresztmetszet csak 4 cm2, de az ablak kb az 1,9 -szerese az E65-nek. Tehát, az összes menetszámot növeld meg 5,4/4 arányában. Tehát a primer legyen 27 menet, a szekunder meg 8. A drótkeresztmetszeteket úgy határozd meg, hogy az ablak tele legyen tekerve. Ha a szekundert leszigeteled valami szalaggal ( mint erdgab egyik fotóján látszik ) akkor nem kell a 8 mm-es kúszóút sem. Csak arra ügyelj, hogy a primer tekercselés legalább 4 mm-re legyen a ferrittől, ha a ferrit fémesen érintkezik a dobozzal.
Ha esetleg egy kicsit kisérletezel is vele, akkor a korábbiakban leírtam, hogy hogyan lehetne a minimális menetszámot megállapítani, lehet, hogy van annyira jó minőségű a vasmagod, hogy nagyobb indukciót is elvisel. Ha szerencséd van, akkor talán nem kell 27 menet sem, lehet, hogy elég 23 / 7 menet is. Már sok lesz a 0,7 mm-es légrés az E25-ben, valószínű túl nagy lesz ennek a kis trafónak a mágnesezőárama, meg melegedni is fog az őt meghajtó FET. Ettől még működni fog, de inkább szerezz valami sokkal kisebb légrésűt, vagy légrés nélkülit.
Nekem az ETD59 körül forog a tervezés. Hülyén hangzik de ez van a fiókban. (Hehh, akitől a fiókos asztalt vettem, csak ezt hagyta benne!
![]() Komolyan: Én 150A-ig terveznék, mert majd szeretném kiegészíteni úgy -ha időm engedi- hogy mindenfajta bevont elektródával elbírjon, és az alu se jelentsen neki gondot. A rajzaim között túrva találtam néhányat, ami ETD59-el van szerelve. Mindegyik 100A-es, egy orosz meg 125A, a menetszám szinte mindig 35/10 vagy /11. Ahogy nő a frekvencia, csökken az indukció és a menetszám állandó ![]() Ja majdnem kimaradt: Az ETD59, N67-es anyagból van, de errő sehol nem találtam még infót.
"...akkor kevesebb menetszámmal, nagyobb áramot tudok kicsikarni ugyanabból a magból."
Igen, de ehhez nagyobb keresztmetszetűnek kell lennie a szekunder tekercselésnek. Tehát, lehet az is, hogy a primer marad annyi, amennyi volt, a szekunder menetszámot meg csökkented és arányosan megnöveled a keresztmetszetét. Ha a trafó eddig tele volt tekerve, akkor a trafó által leadható teljesítmény marad, de az ívteljesítmény megnő, hiszen nagyobb áramú lesz az ív. Az ívfeszültség meg nem változik annyira. Most a Maci 300V-os betápnál 45 V átlagértékű feszültséget generál a kimeneten. Ezt talán leviheted 30 V-ra, mondjuk ha megtartod a 20 menetes primert, akkor 4 menet lehet a szekunder. És olyan vastag drótból ( annyi szálból ) csináld meg, hogy leszigetelve is beleférjen az ablakba. De azért azt tudni kell, hogy nem biztos, hogy fogsz tudni ívet fogni, mert kicsi lesz a feszültség. ( bár ez sem biztos, mert üresjárásban lesz 60 V körüli csúcsérték, ki kell próbálni ) Tehát, valószínű kell bele a külön ívgyújtás.
Hát kisöpörtem a fiókot. 2db ETD59, néhány ETD39, és ETD34. A gondolatmenetem az, hogy egy 59-es és egy kisebb a gyújtáshoz, vagy két 59-es párhuzamos primerekkel és soros (fele-fele) szekunderrel, külső ívgyújtás nélkül. Bár nem tudom mennyire fér össze az utóbbi elképzelés azzal, hogy mindenféle bevonatos pálcával elbírjon (ki tudja hová sodor a szakmai szél).
![]()
Ha már két ETD59-est teszel bele, akkor inkább a primereket sorba, a szekundereket meg párhuzamosan kösd, természetesen a kimeneti diódákon keresztül. Szerintem egyszerűbb megcsinálni, másrészt egyenletesebb lesz az áramosztás a kimeneti, soros diódákon. ( úgysem egy darab lesz benne )
Ha régi tanulmányaim nem csalnak, akkor elvileg mindegy, hogy melyik tekercset sorba és a másikat párhuzamosan, vagy fordítva, vagyis azt a variációt alkalmazom, amelyik költséghatékonyabb, vagy hogy milyen alkatrész van itthon. -szerintem-
A szekunder oldali diódák, amiből lehet választani: STTH20002TV1, BYV52PI200. De ha valami trükk folytán elég lenne az 1db ETD59-es, akkor nem raknám bele. Bár szakmailag (szükséges vezeték keresztmetszetek, melegedés, üzem/szünet arány) meg indokoltnak látom 150A-re. Ha már szóba került, a kéttrafós kivitelből jött egy gondolat: mi lenne, ha szárt dobozos felül nagyobb hűtőborda, passzív hűtésű gépet építenék. Belül tisztább, védettebb...
A ventillátor nélküli kivitelhez nagyon vissza kell szorítani a veszteségeket. A hűtőbordákat nem a tetejére, hanem az oldalára tenném és diplomata táska formájú lenne a doboz.
Nem nagyon szeretnék kísérletezni, ugyanis az alkatrészek elég drágák (főleg nálunk, ezért hozatok M.O-ról), ha egyszerűbb megoldani a dolgot 2 pár ferrittel, akkor azt választanám. Inkább építek egy teljesítményéhez képest túlméretezett gépet, minthogy IGBT-ket gyilkoljak
![]() u.i.: egy érdekes weboldal Csehországból Itt találtam egy invertert (teljes hidas), melynek doksiját csatolom. Ha kell, le tudom fordítani magyarra. |
Bejelentkezés
Hirdetés |