Siker .Doboz kell még neki meg egy kis javítgatás és kész. Szerintem az alapzaj a földhurok miatt van, mert az analóg panel +5V-tól megy az A/D-nak az analóg +5V.

Alakul. Dobozolva sokat fog javulni a zaj helyzet. Érdemes szkóp mérőkábelt használni. Arra gyanakszom hogy egyszerű mérő zsinórt használsz.
Igazán most látszik hogy mennyire nem szinusz a szinusz.
A offsetet viheted kicsit feljebb. Nálam a képernyő közepétől kissé lejjebb esik a null helyzet. A/D-je válogatja. Van eltérés közöttük.

A zaj legerősebben a 100Hz-nél mutatkozik. Aztán a 95KHz környékén.

A mérőkábel majd a dobozolás után, egyépként csak egy darab dróttal volt összekötve a jelforrással.A színusz tudom, hogy nem tiszta, még soha nem sikerült pontos és jó színuszt csinálnom, pedig jó lenne mert tisztaszínuszos invertert szeretnék csinálni. Köszönöm szépen a sok türelmet és segítséget .

Igazán nincs mit. Szívesen. Gyakran megtalálható vagyok az oldalon. Könnyen elérsz.
Az XR2206-os függvénygenerátor IC-vel könnyen és egyszerűen lehet dolgozni. Ajánlom figyelmedbe.

Kösz, még annyi, hogy tesztelgettem a ramokat is és az amit itthon találtam 32kx8-bit es ramot azokkal ment. pl(71256-25;tk62256-15;w24257ak-15) még van itthon pár darab majd azokat is kipróbálom. Ja és soros usb -s átalakítóval megy, de találtam ft232rl-t, az lesz a végleges.

Ezek szerint akkor 62256-sal is megy csak ne 55ns hanem gyorsabb elérésű legyen.

Lassan összeáll a scop. Az LF356-al nem gerjed annyira mint a 357-el. A mintavételezést nem lehet folyamatosra tenni, vagy azt megcsinálni, hogy folyamatába mutassa a mért adatot?

Igazán szépen elkészítetted.

Ahhoz hogy folyamatos képernyő frissítés legyen lényegesen gyorsabb adatátvitelre lenne szükség.
A hardveres uartot fel kellett használnom ha jól emlékszem címzésre a PIC18f452-nél.
A 9600bit/sec átvitel 1000pont/s átvitelére lenne csak elegendő. (ez a jelenlegi átviteli sebesség)
Ha most állnék neki alapvetően rögtön elvetném a PIC18 használatát , dsPIC-el illetve PIC32-vel csinálnám.
(És valószínű hogy bele is fogok kezdeni majd egy újba, csak az idejét nem látom még előre.)

Még az előzőhöz annyit, hogy trigger is szükséges a folyamatos képernyő frissítéshez.

Hazaértem és megnéztem a csatolt mérési adataid. Gondolom az LF356-al készült amelynek a sávszélessége kisebb az LF357-nél és így kiszűrte azt a zajt ami 95KHz környékén látszódott az előző méréseidnél. (Arra gyanakszom valami kapcsolóüzemű tápegységtől származott) Nem biztos hogy jól jársz az LF356-al.

Üdv minden fórumozónak!
Régóta figyelem ezt a topikot egy valóban alacsony költségu, egyszerű felépítésü amator szkóp megépítésére céljából. Mostanában találtam a net-en egy leírást, amelyet a figyelmetekbe ajánlok.
A kapcsolás egyszerüen mégépíthető, minden alakatrésze könnyen beszerezhető, az alkatrészek néhány ezer forintba kerülnek csak.
A PC-s szoftver profi munka, letölthető. Egyetlen gond van vele, hogy a DSPIC firmware nem elérhető. Az általam kissé átalakított hardver furatszerelt alkatrészekkel megépíthető, kivéve két alkatrészt, de kis változtatással ezek is kiválthatók. A nyák akár vasalásos technikával is létrehozható.
A PC-s szoftver hívásai megfeleloen dokumentáltak, ezért úgy gondoltam, hogy megpróbálkozom a szkóp
utánaépítésével, a firmware megírásával. Megjegyzem, hogy ez volt az elso DSPIC amellyel elkezdtem foglalkozni. A próbálkozás sikerült, egyszerű, de használható klónt sikerült készíteni. Amator célra, oktatásra, bizonyos szintig nagyon használható kis berendezés lett. Csatolok egy videót a muködés bemutatására.
Bővebben: Link

Sziasztok!

Még logikai felépítésen elmélkedek és egy problémába ütköztem. (lesz még több is )

Az ADS830E kimenettét összekötni a memóriával. Olyan memóriám van aminek a kimenete és a bemenete egy lábon van, vagyis a memória írása és olvasása ugyanazon a lábon van. Nem szeretnék az ADS és a memória lábai közzé egy 8bit-es kapcsoló ic-t tenni vagy reléket... (eléggé költséges)

Ara gondoltam hogy az ADSne van VDRV lába ami a kimenő buffer fokozatának adja a hozzá kapcsolt további áramkörök típusát. Vagyis ha 3.3Vos memóriát teszünk rá akkor 3.3V kell oda és az lesz a H szint, vagy 5V és akkor az. Eddig mindenkinek tiszta.

Mi történik akkor ha én ezt a VDRV lábat az ADS konverteren a chip engedélyezőjeként használnám. Vagyis ez egy 8bit-es busz lesz ahova 3 IC kapcsolódik. 1 az maga az ADS ic, 2 a memória, 3 az AVR ami kiolvassa a memóriát és felküldi az adatokat soros porton.

Az a probléma hogy tételezzük fel hogy az ADS VDRV lábára GNDt kapcsolunk (logikai 0) és akkor teljesen mind1 hogy kapja az órajelet vagy közbe konvertál mert a kimenetére nem tud H szintet adni. Ezzel egy időben a memóriát read(olvasásra) kapcsolnám a megfelelő lábain és elkezdeném kiolvasni a memória tartalmát az AVRel + a memória címző ic-knek is átkapcsolom az órajel bemenetét az AVR-re ami órajelet adva olvassa ki a tartalmat. Az ADS ic lábai mind L szinten ugye. A PROBÉMA ott kezdődik hogy ha a memória valamelyik lába H szintre vállt akkor a tápfeszültség tulajdonképpen zárlatba kerül a 2 ic-n keresztül. Az adatátvitelt mennyire zavarná be ha mind a 8 bit-re tennék ellenállásokat amiknek a szerepe az áramkorlátozás és az AVR-t a memória lábaira kötném. Ekkor az ADS ic nem tud beleszólni a memória kimeneteibe. Még egy verrzió: diódákat tenék a 8bit vezetékre ami a pozitív tápfeszültséget engedné át a memória felé és ezáltal a dióda záró irányba lenne a + tápfeszültséggel az ADS ic felé.

Melyik megoldás megvalósítható?

Bocs hogy ilyen hosszasra sikeredett

Igazán komoly munka. Kihozott mindent a PIC-ből amit lehetett. Sok időbe tartott megírni a PIC firmwaret?

Na ujjabb tesztek már dobozolva. A zaj valamiért visszatért,de 50hz-re csökkent modjuk a táp is a dobozba került és nem nagyon akarom kivenni. Amúgy nem dolgozom kapcsolóüzemű táppal két db puskás féle trafórol hajtom. Az LF357-el az a baj,hogy kifutó széria és nem nagyon lehet kapni, mondjuk nekem még van itthon egy pár db.

Az ellenállásos megoldás és a diódás is jó lehet. Egy kapcsolási rajz azért hasznos lenne. Fejben nem látom át.

Ha elkészül a fvgenerátorod, érdemes lenne kimérni az analóg paneled sávszélességét.
Az 50Hz zaj valószínűleg a beépített táptól származik, amint írod. A korábban említett 95KHz meg szerintem a számítógéped tápjától jött.

Itt vannak az elvi rajzok

Mivel a diódás megoldásnál az ADS ic nem tudja a memória bemeneteit íráskor GNDre (logikai 0) húzni (mert a diódák záróirányban vannak) akkor ezt elvégzik a lehúzó ellenállások.

Gondolom gyors diódák kellenek majd (gyorsabb mint 15ns)

Szerintem diódának először az 1n4148-at próbáld ki. Minkettő jó megoldás lehet.

Én is az 1N4148-ra gondoltam legelőszö. Jónak kellene lennie márcsak a 4ns-es sebessége miatt is.

Szia! Lehet hogy hülyeséget mondok, de szerintem nem érdemes két kimenetet szembe kapcsolni, még ellenállással sem. A diódás verzió működhet. Megpróbálhatod 4066 vagy 74HC4051-el is, ezek biztosan szétválasztják a két kimenetet egymástól, és mivel digitális jelfolyamról beszélünk, nincs nagy jelentősége a jelalak tökéletes átvitelének. Elég olcsó ic-k, és kevesebb alkatrész kell. Ráadásul ultragyorsan sem kell kapcsolgatnia, mert egy ideig vagy az a/d, vagy a memória olvasása megy.

Az ellenállásos módszert közben itt elvetettem magamban. Ne legyen 1mA zárlati áram se. A sebességgel kapcsolatban tévedsz mert én ezt a kapcsoló ic-t az ADS és a memória közzé gondoltam ami szétkapcsolja a 2-ict, viszont mikor a memóríába írok akkor azért max mintavételi sebességnél már nem elég a HCT vagy HC verzió. Ugye figyelembe kell venni a bemeneti jel hatására eltelt időt míg a kimeneten megjelenik a jel. Mindenképpen ha kapcsoló ic-t is használok akkor az ACT lesz. Az icvel szemben a dióda sebessége még mindíg nagyobb. Szóval most e kettő között vacilálok.

Érdemes lenne minkét verziónál próbaképpen előzetesen egy méréses vizsgálatot végezni vagy legalább egy megbizható szimulációs programmal leszimulálni. Az ellenállásos verziót sem vetném el. Valószínűleg néhány pF-os kondenzátorral kompenzálni kell majd hogy meredek legyen a jel felfutás.
Egyébként a saját szkóp verziómnál pontosan ugyanebbe a problémába ütköztem, csak még odáig nem jutottam hogy méricskéljek, mert még az LCD modulom sincs kész.
A diódás verziómál gond lehet hogy 0,7V esik rajta. Esetleg Schottky dióda is szóba jöhet (0,2V esés).

Az a 0,7V feszültség esés szerintem nem lehet gond mert mind a 2 logika fajta (cmos-ttl) a 4,3V-ot még magas(H) szintnek veszi.
A szimulációt elvégzem én is kiváncsi vagyok...

Valószínüleg a diódás megoldás lesz a nyerő mert azt nem kell vezérelni, gyorsabb. Megmarad +1 I/O láb...

Átolvastam a fórum nagy részét, ráment vagy 4 napom. Egy kérdésem lenne. Bbatka analóg része nagyon megtetszett, és szerintem ezt építem meg, de nem tudom, hogy mindenképp ragaszkodnom kell-e az abban lévő műveleti erősítőkhöz? Nekem van itthon opa2652 esetleg nem lenne-e ez jó hozzá, vagy akkor már módosítani kell valamit rajta?
És hogy mennyire lenne nehéz 1,5-3,5V-os kimeneti feszültségeket beállítani, ads830 vagy ads831-es ad lenne a kimenetén, és ezt 1 vagy 2V -os tartományban lehet használni, tehát 1,5-3,5V vagy 2-3V. Ezért kérdezem ezt.

Az OPA2652 használhatósága már ott megbukott hogy +-6,5V a tápfeszültsége. Nem garantálom hogy az offsetet be tudod majd állítani.

Értem, csak az a bajom, hogy a lomexben nem lehet beszerezni az LM7171-est.

Te hol vetted az lm7171-est?

RET-nél
A többi alkatrész is onnan van zömében.