Itt van egy TIG 200 AC/DC elvi rajz ,a vezérlő elektronika csak blokkvázlattal.Így is elég kihámozni a lényeget.
Én már átrágtam magam rajta és egy karikaturával le rajzoltam a főáramkört.Talán látható lesz, nyilakkal ábrázoltam az áram útját AC illetve DC üzemben.

Tisztán látszik Ac üzemben a VGK 63 kapcsoló a féligvezérelt tirisztorhidat kettévágja,és egy fél periódus alatt egy dióda -egy tirisztor az áram útja.
Így biztosítja ,hogy a + félperiódus alatt az aluminiumról az oxidot feltörje.
Ha érdekel valakit ilyen minőségben még tudok felrakni más (régebbi) gépek rajzát,remélve,hogy szerzői jogot nem sértek vele.
Majd a moderátor kisegít ebben a jogi dilemmában.

Köszönöm a rajzokat,

Nagyon szívesen.

Szia!
Köszi a választ! Én is erre gondoltam. Tehát az trafó mégis egy modulátor. Bár a sil vasmag nem nagyon tud magas frekit. Lehet, hogy megkacsintom szkóppal mi jön ki a szürke dobozból, csak kell kerítenem egy nagyfesz mérőfejet. A felratok tényleg 0-40-72 és még van 220 is.

Hali! Engem érdekelne még régebbi rajz, ha kérhetném! Tiborcz

Ha a "szürke dobozt"szétszeded ,biztos lesz benne valami ferritmagos kütyü.

Itt van egy jó régi THE-130 G tipusú "gyufagyújtású"gép rajza.Gyalog rajzoltam le a belsejét a tirisztor gyújtással együtt.
Csak a hegesztőáramot lehet szabályozni.
Nincs fel-lefutás,végkráter szab.gázszelep,HF gyújtás.

De itt van egy fatengelyes nagyfesz gyújtóegység szikraközös megoldással.Szintén úgy lett lekoppintva egy működő gépről,minden elektromos és mechanikai adatával.Egy plazmavágón szikrázott de szerintem megfelelne AWI-hoz is.
Van itt egy LTE 140 tip.AWI rajz is.(Ehhez van a fiókom mélyén egy vezérlő is.)

Nem lehetne valahogy ezeket a rajzokat beszkennelni?
Így ugyanis egy festékpatront megeszik a nyomtató a sötét háttér miatt.

Én is röstellem a minőséget.Írtam is,hogy egyenlőre valami rossz minőségű,néha kézi karikaturákat tudok feltenni,amit néhány éve rajzolgattam,és most keresgélem elő (mobillal fényképezem ahogy sikelerül alapon)
De megpróbálom a szkennert életre kelteni .
Bocs.

Tisztelettel pótolom a rossz minőségű képeket.
Remélem így már használhatóbbak!

Szuper!
Nagyon köszönöm.A szikraközös gyújtó trafóiról nincsenek mérési adataid?
Konkrétan az áttételekre gondolok.

Szívesen nincs mit.

Közben a korábbi hozzászólásomat módosítottam egy kérdés feltevésével.

Nem mértem szekunder feszültséget.
A primer az 24 volt az a rajzon is rajt van ,a szekunder tekercs ,amit próbáltam is a rajzon jelölni 3 db külön csévéből állt.Csak emlékeimben van a mechanikai mérete.
Az E vas magkersztmetszete 6,5 négyzetcm volt, a szekunder csévetestek külső méretei kb70x70x 15 mm és ebből 3 db.
A ferritmagos trafó 15 mm átm.fazékmagon a szekunder menetszám 10 .
Ezt egy most előkutatott rajzomon láttam.
Nyílván a nagyfesz áthúzás elkerülésére osztották meg a szekunder feszt.Ami úgy 2500-3000 volt kell legyen.

Nagyon köszönöm a választ.

Sziasztok
Csak nem hagy nyugodni a gondolat,mivel a co2-trafója eső karakterisztikával bír ,hogy kialakítsam TIG használatára is.63Voltot tud ,ez megfelel e?Ebben kérnék némi segítséget.Az egyenirányítás maradhat?(4db 300A dióda),egyenlőre DC módra gondoltam.Mert az eddigi rajzokat amit nézegettem pl.mpisti amiket közzé tett két dióda,két tirisztorral van megoldva,ha jól értelmeztem ez az impulzus váltást szolgálja?Hogy működne ha csak egyenirányítva volna? A fojtó maradhat,co2-ként kitűnően funkcionál?Gondolom a puffer kondik (elektrolit)is kiesnének a játékból?Mivel lehetne megoldani a nagyfesz. gyújtást? Bármilyen építő jellegű hozzászólást szívesen vennék,kösz előre is!

Ha "csak" diódákat használsz ,legfeljebb kapsz egyenfeszültséget,de áramot nem tudsz egyszerű módon szabályozni.
Ahogy írod a szokásos megoldások 2 db dióda,2 db tirisztorral van megoldva az egyenirányítás ,sőt nemcsak az ,hanem a szabályzás is az AWI gépekben.
A 2 db tirisztorral úgynevezett féligvezérelt grétz hidat lehet alkotni.2 db dióda-tirisztor párost építenek be általában.
Ebből a megfontolásból van a piacon kész dióda-tirisztor,vagy dióda-dióda,vagy tirisztor-tirisztor blokk.

A fojtóra szükség van,ha nagyfeszgyújtást is akarsz akkor még a fojtó után egy ferritmagos fojtó is kell ,hogy megakadályozza a nagyfesz visszajutását a gép elektronikájába.
Nagyfesz gyújtó egységet lehet kapni készen műgyantába kiöntve.Tettem fel lekoppintott rajzot ilyenről.
Házilag elég problémás a biztonságos HF cucc előállítása.

Sziasztok!
Esetleg tudna valaki segíteni KND 350-es gép rajzával?
Van a gépből két db. Ha sikerül életet lehelni az egyikbe, megkapom a másikat. Csak még azt nem tudom áramot honnan veszek hozzá?

Szia Sanyi!
Természetesen tudok segíteni rajzzal is,de mi a probléma a géppel?

Szia István!
Valaki elkezdte bontani őket. Néhány vastag kábel, valamint csatlakozók hiányoznak belőlük. A szabályozások valószínűleg működnek. Időben felfedezték a bontást, ezért nem sok kárt tudtak tenni bennük.

Ha az üzemmódváltó kapcsoló és a 40000µF-os (vagy 80000µF-os) unipoláris kondenzátortelep megvan benne,akkor érdemes nekilátni. Illetve a tetején az E10 adapter teljes tartalma legyen meg,mert nagyfesz egységet már nem biztos hogy tudsz bele venni.
A doksit küldöm e-mail-ben mert nagy.

Ezek megvannak. Az alumíniumig nem jutottak el. Gondolom ha a réz elfogy, akkor következtek volna az alu alkatrészek. A rajzot előre is köszönöm.
Üdv. Sanyi!

Szia Sanyi!
A rajzot meg kellett kapnod tegnap este, a "toldacuccot pont hu" honlapon keresztül. Mindenképpen értesíts, sikerült-e letöltened?

Szia István!
A doksit megkaptam, nagyon hálás vagyok érte. A gmailes címen vártam, /a múltkor is ide küldted a rajzokat/ ezért nem figyeltem a másikat. Nem kevés munkád lehet benne. Azt hiszem menni fog a javítás, nagyon részletesek a rajzok. Bízom benne a szabályzók működnek, mert úgy látom van bennük egy-két csavar. Jövök neked néhánnyal.

Szia,
nagyából kisérem ezt a fórumtémát,nézegettem a rajzokat,sajnos nem jön be a

szerepe,vagyis az egyik rajzon az egyenirányító után párhuzamossan rá van kötve a + - pntokra... Miért nem lehet sima erősáramú elkó - és van e szerepe a váltóáramú (aluminium) heggesztésénél?

"Miért nem lehet sima erősáramú elkó - és van e szerepe a váltóáramú (aluminium) heggesztésénél? "
Csak az egyenáramú hegesztésnél van szerepe,ugyanis nem az egyenáramú részben van,hanem a váltóáramú hegesztés körében,sorosan a trafó szekunder és a kimeneti csati között.A funkciója pedig az egyenáramú komponens leválasztása a hegesztőáramról alu hegesztésnél.
Ezzel az első kérdésre is megvan a válasz,mármint hogy miért nem lehet sima elkó,-mert váltóáramú körben van,emiatt unipoláris a konditelep.

Kiváncsi lennék arra, hogy a félhíd vezérlésű AC gépekben miért nem használják a konditelepet? Az egyenáramú komponens ott is jelen van. Továbbá DC üzemmódnál nem sok régi rajzon látni nulldiódát, pedig segíti a kommutációt /vagy csak a Grempsperger féle könyvben van rá szükség?/.
Remélem jól írtam a szerző nevét.

Azért, mert egy ideje már nem alkalmaznak mágneses erősítőt teljesítményszabályozásra. Egyrészt a lassúsága miatt,másrészt a súlya miatt. Amikor a KND350-500 gépeket csinálták,már akkor is létezett tirisztoros szabályzás, de valamiért a mágneses erősítős megoldást választották az áram szabályozására. Az egészen biztos,hogy nagyon jó dinamikájú ennek a géptípusnak a hegesztőíve,de plusz 150kg vas és plusz 25-30kg rézhuzal árán. A nulldiódával kapcsolatban az a véleményem,hogy vannak alapos és vannak hanyag gyártók. A hanyag gyártó simán kihagy olyan alkatrészeket mint a nulldióda,az alapos gyártó beleteszi.
Egyébként a Lajtán túl gyártott tirisztoros gépeknél jellemzően megtalálható a nulldióda. Némely magyar gépben is előfordul.

Köszönöm a kimerítő választ...

Köszönöm a magyarázatot! Ha jól értelmezem a válaszodat, akkor a tirisztoros gépekben a kondenzátorokra nincs is szükség?