Szerintem addig nem érdemes vele foglalkozni amíg nem fizettetik meg velünk a szolgáltatók a meddő teljesítményt.Habár,ha így folytatódik az országban a politika akkor hamarosan eljön az az idő is.

Azért szerintem csak csak érdemes Az előszabályozós labortápegységem legyen takarékes :yes:

naja kitudja mi jön még

Tali Bt-nél minden van konkrétan, és olcsóbbak mint a többi.
Én kb. 2 hónapja voltam náluk, vettem egy adag E32-es N87 körüli osztott csévés magot, toroidokat, zavarszűrőket, egy adag szigetelőt...
Azt kell tudni róluk, hogy van munka, és nagy a kupi
Amúgy ha személyesen keresed őket, akkor roppant készségesek, és kiszolgálnak bármit.
Esetleg, kicsit késöbb, ha lesz időm és ha összegyűltök-összeszervezitek páran, akkor elmegyek én vácra szívesen, megveszek egy adag magot, és kipostázom nektek jól becsomagolva.

saraha: amit bekarikáztál az a segédtáp és a lágyindítás, TX1 az a főtrafó, nem fojtó...

Kettő TX1 van a rajzon mind a kettő főtrafó?A bal oldalinak nincs is ábrázolva a magja.

Üdvözletem! Csak annyit szeretnék hozzáfűzni, hogy egy aktív PFC-vel növelhetem a tápegység bemeneti feszültségét (400V) ezáltal ugyan akkora teljesítmény mellett kisebb lesz a feteken az áram ezáltal nem terhelődnek annyira. És szerintem a primer oldalon nem is fog a feszültség annyira esni max terhelés hatására. Én is jelenleg egy 2-3kW-os PFC-n ˝dolgozom˝.

Üdv! itt nézz körül
http://www.hqelektronik.hu/pr?srch=pfc&sm=2&ls=20&ag=16000#list

Az igen :eek2: , akkora teljesítményen egyértelműen jótékony hatású minden szempontból.Biztos nem lesz egyszerű a dolgod.

Oké, előre is köszönöm a lehetőséget

Az áramváltó áttétele milyen legyen? Van egy olyan elképzelésem, hogy egy fazékmagra (Al=1400) tekerek mondjuk 50 menet szekundert, majd erre primerként 1 menet 1,5cm széles réz szalagot. Fektetve lenne beépítve a nyákba. Szerinted jó lenne így?

Sziasztok, kicsit szórakoztam ma egy AT táppal, az alapötletem az volt, hogy kezembe akadt egy elég termetes mag, bontott de jó tekercsekkel, még régebben bontottam egy nagy kapcsi tápból, namost az alapötlet az volt, hogy megkeresem a primer tekercset indukció méréssel, elvileg meg is találtam a legnagyobb induktivitás az 5mH körül alakult, na ezt kineveztem primernek, és párhuzamosan kötöttem az eredeti primerrel. El is indult szépen az eredeti trafó szekundere egyenirányítva 24v, (felhúzott AT táp) az én trafóm kimenetén meg 140v körül alakult a feszültség, na próba képpen ráakasztottam 50w, majd 100w végül 160w izzót, elég szépen vitte is őket egy darabig, közben szkóppal figyeltem a négyszöget a trafóm kimenetén, és a feszültség esést is, nem volt számottevő torzulás, és fesz esés sem. Az én trafóm jéghideg maradt. Persze pár perc után kilőttem a FET-et. Na a kérdésem az lenne, hogy:

1.-hogyan lehet az, hogy elvileg ez ugye 200w-os táp, akkor mitől repült el a kapcsoló FET , amikor én 160w-ot tetem csak rá, és azt is kevés ideig, a borda meg nem volt csak kézmeleg?

2.- Van e értelme combosabb kapcsoló FET-et tenni bele?

3.- Hogyan tudnám kiszámolni a trafóm áttételét, esetleg nincs e erre valami jó kis megoldás?

Üdv. Doncso

Pimi9 jól mondta, TX1 a trafón egyik leágazása, (kapcsolásban nem örvényszerű hogy minden tekercs a magon legyen lehet így is jelölni.

Az áramkorlátozó rész a műveleti erősítő alul.

PFC-vel kapcsolatban, mindenképpen kevesebb zavart enged vissza a táp a hálózatban, főleg 1W-os nagyságrendűek.

Összességében még hatásfok javulás is lehet a teljes tápot mérve, mivel megemelve a primerfeszültséget pl 500V-ra (alapértelmezett 600V-os fetek esetén) a feszültség majdnem duplája, így a primeráram majdnem csak a fele.
A kapcsoláson amit nézel mind ZVS mind ZCS így csak vezetési veszteség van a feteken.
Feleakkora áramnál negyedakkora veszteség lép csak fel.
PFC-vel a buszfeszültség terhelés hatására sokkal stabilabb, valamint a már említett kisebb áram miatt kevesebb lesz a feteken eső feszültség, így még inkább terhelhetőbb tápegységet kapunk.

PFC nem egyszerű, rezótápnál 1kW felett mindenképpen megéri.

50:1 az már elég jó áttétel.
Azon a rövid szakaszon felesleges rézszalagot használni.
Sodrat bőven megteszi.

Az LM 319-es kapcsolásnál hogyan oldjam meg az 5V-os Vref-et? Az ícé tápjáról is levehetem egy 78L05-tel?

Ott van az SGxxxx annak van 5V-ja

Egy bontásra ítélt tápegység panel 230-as betápjánál találtam egy Matsusuita nevű relét, aminek a tetején is van két kivezetés. Erős a gyanúm, hogy ez valami gyári lágyindító lehet... ismeri valaki? Ha az amire gondolok, akkor kisilabizálom a bekötését és felhasználom.
Íme:

Az SG 3525 melyik lábáról lehet levenni 5V-ot? Bocs a hülye kérdésekért, de még csak most ismerkedek ezzel a tipussal
A 16-os láb az "Vref" ez lehet az? Direktbe kössem rá a védelem Vref pontjára?

Az lehet, hogy kevesebb áram folyik a rezonáns konverter tranyóin, de azért ne felejtsük el, hogy a PFC-ben további legalább két kapcsolóeszköz kell, amiken szép nagy áram fog folyni. Ha az nem valami ZVS, vagy ZCS, akkor még jó nagy kapcsolási veszteségek is lesznek, úgyhogy nem nagyon hiszek összességében a jobb hatásfokban. És ugye, a villanyszámlát ki kell fizetni...

Viszont lehetne egy nagyon előnyös tulajdonsága: a táp kimenetéről vissza lehetne csatolni a PFC bemenetére és így bizonyos határok között stabilizált lehetne a táp kimeneti feszültsége... Kissé talán körülményesnek tűnne, de ily módon még az áramszabályozást is meg lehetne csinálni, mondjuk nagyobbacska akkumulátortöltőkhöz.

Szia.Esetleg,ha ez az ajánlatod összejönne akkor,ha lehet én is benne lennék.

Nem véletlen van ott az a "lehet" szócska

Az átfogó PFC visszacsatolással jó ötletet adtál!

Köszönöm megint tanultam valamit.
Igazán nem akarok a terhedre lenni de szeretném megérteni annak a védelemnek a működését amit ajánlottál.Esetleg pár szóban a lényegét leírnád?

A - láb alapban lejebb van mint a + tehát a műveleti kimenete magason van, tehát nem vezérli a BC856 tranyót.
Amikor a söntön nagy áram folyik, akkor az R18 végén levő negatív söntfeszültség elkezdi lefelé húzni a műveleti + lábát.
A billenési áram R18-al állítható. Minél kisebb annál kisebb áramnál jelez.

Amikor már a söntön elegendően nagy fesz van akkor a + láb lejjebb süllyed mint a - így a kimenet alacsonyba vált a tranyó bázisáramot kap és felrántja tápra a SD lábat.

Az 1n és 3,3k késlelteti az újbóli bekapcsolást azzal hogy az 1nF-ot a 3,3k lassan süti ki. Mondjuk ez az idő simán növelhető akár a 10x-ére 3,3k helyett 33k ellenállással.

Nekem a tápokban amikor rövidrezárt bemenettel indítom akkor a táp bekapcsolása szaggatottá válik, próbálkozik beindulni kHz-es frekvenciával.
Amint megszűnik a rövidzár rögtön beindul.

Örök hála. :worship:

Szia,
ez egy "mezei" 24Vos tekercsű 20 amperos kontaktú relé, amely kontaktkivezetései felül vanak kialakítva... Nincsen "benne" lágy indítás...
A SG 3525 16os lába a +5V,igen...

Hali!
Köszi, közben én is megtaláltam a relé doksiját, csak először rosszul írtam be a tipusát a google-ba.
Olyan furcsának tűnt első ránézésre, azért hittem hogy "különleges"

Mit találtam nektek

Mivel úgyis itt kis hazánkban az Epcos magjait lehet szép számmal kapni, találtam nektek egy kis segédletet.

Maga az epcos csinált egy komplett programot az ő általa árult magjairól, melyjel elég szépen lehet adatokat kiolvasni, kiszámoltatni...
Még én is tanulmányozom a program funkcióit, de elég sok mindenre használható. PL megnézhető mikor megy telítésbe a vas meg stb...
Kicsit aki komolyabban akar vele foglalkozni, annak mindenképpen ajánlott!

link

Plusz a user manualban elég szépen leírja konkrétan mindent amire szükség van...
szószerint!

Hali!
Az LM 319-es zárlatvédelem a működésbe lépésekor kb mennyi időre kapcsolja le az IR 2110-eket? Nem fog ez így nagyon gyorsan ki-be kapcsolgatni tartós zárlat esetén? Le tudnád írni röviden a működését? (csak azért, hogy mire számítsak)

Bővebben: Link

Hasonló a fentebb leírtakhoz.

A visszakapcsolásnak az ideje itt is a tranyó alatti R-C tag értékétől függ.

10-20us között az R-C tag ideje. De még attól is függ meddig van a műveleti bemenetén magasabb fesz.

Teszteléssel könnyen beállítható lesz a cucc.

Üdv. Ma az egyik ismerős áthozott egy kapcsoló üzemű tápot. Ez egy led szalag tápja volt, csak sajnos elszállt. Első ránézésre a diódahíd sérült. Azt ki tudom cserélni. De sérült még egy alkatrész ami gondolom egy induktivitás. Ennek a méretezésében szeretnék segítséget kérni.
A táp adatai:
Primer oldal: 230V 0,011A
Szekunder: DC 12V max 0,21A

A képek sajnos nem túl jók. De az a másik sérült alkatrész nem vezet sehova. Tudnál egy képetk küldeni teljesen felülnézetből, valamint elmondani, hogy hogyan volt ennek a bekötése? (230-as oldal)