Az elveket illetően nincs bocsánat, akár energia, akár kommunikáció... Ami kint van, azt túlfeszvédelemmel védeni a bemenetelkor, és majd a készüléknél is. Nem a jel vagy az energia iránya számít, hanem az, hogy kívülről befelé mit hoz be.
Én a 3 mm-es keresztmetszetű vasról lebeszélnélek, föld alatt egyedül a rozsdásodás számít, minél vastagabb, annál tovább tart.

Aztán a következő feladat még fejben a vezetékek elrendezésének megtervezése.

Sziasztok!
Felújításra került a lakás vezetékhálózata, kapott egy fí relét is. A hűtő kivételével minden működik.
Ha a hűtőt csatlakoztatom, és kinyitom az ajtaját, a relé lekapcsol. Kivettem a hűtő belső világítás izzóit. Ajtó kinyit, relé nem kapcsol le. Vár. Relé egyszer csak lekapcsol (gondolom akkor indulna a kompresszor). A hűtő modern (A++), egyébként tökéletesen működik.
Volt ilyennel tapasztalatotok?
(Mielőtt megbontom a hűtőt, jól jönne pár jótanács!)

Szia!

Lehet, hogy a hűtő konnektoránál fel van cserélve a védőföld és a nulla. Egy próbalámpával tudod ellenőrizni.
Ha fázis-föld közt lecsap és fázis-nulla közt nem, akkor jól működik, más a hiba. Ha fordítva, a nulla fele csap le és a föld fele nem, akkor meg vannak cserélve a vezetékek.
A lámpa árama legyen nagyobb, mint a FI relé érzékenysége (pl. 30mA-esnél mondjuk egy 100-as izzó megteszi)

Ui: nem is kell lámpával bonyolítani a dolgot, próbálj ki egy másik, min. 100 W-os fogyasztót azon a konnektoron.

Köszi, közben én is ugyanezekre jutottam. Kiderült, hogy a nulla a fí relé kihagyásával lett bekötve a hűtőnél. Nem ment át rajta. (Fogyasztó a hűtő konnektoráról lekapcsolja, hűtő más konnektorba vezetve nem. Aztán keresés...)

THX!

Valaki meg tudná mondani, hogy jelenleg melyik szabvány írja elő a kötelező jelöléseket a kisfeszültségű hálózatban? Konkrétan az érdekelne, hogy a 230V és a 400V szabvány dugaljakon ipari környezetben kötelező-e feltüntetni a feszültségszintet? Magyarán, hogy minden dugaljat fel kell-e matricázni, hogy mekkora fesz van benne. Szerintem ennek semmi értelme, de ettől még lehet rá előírás.

Mit tudtok erről és hol lehetne utánanézni?

Azt nem tudom pontosan melyik szabvány rendelkezik róla de azt tudom hogy jelezni kell a feszültségszinteket az biztos.

Ilyen kérdésre nehéz válaszolni, mert ahhoz a válaszhoz, hogy nincs ilyen előírás, szó szerint mindent tudni kéne. Ki tartja magát mindentudónak?
Az én véleményem az, hogy marhára nem kell feliratozni, ha nincs félreértésre lehetőség. Nem magamtól gondolom, az MSZ 1600 ebben az értelemben nyilatkozott. Az meg egy jó szabvány volt.

Na igen, ezért érdekelne, hogy most mi az irányadó? (MSZ 1600 visszavonva ugye )
Amúgy pont azért akarok utánanézni, mert értelmét nem látom a címkézésnek.

Nem szabvány de fellapoztam egy régi könyvet:

"Ugyanabban a helyiségben különböző feszültségű berendezések számára olyan aljzatokat kell szerelni, hogy tévedésből se lehessen az üzemüknek meg nem felelő feszültségre kapcsolni".

Ebből kifolyólag szerintem felesleges a címkézés.

de az msz 453 és a benne lévő utalások tartalmazhatják.

Most egy nem elektromos kérdés.
A házam átalakitásában vagyok és vettem egy zsák gipszet.
A baj az, hogy olyan gyorsan köt, hogy gyakrolatilag egy keveréssel optimális esetben egyetlen dobozt tudok begipszelni. (néha még arra is 2x kell keverni)
Néhai barátomnak volt egy trükkje, hogyan lehet lassitani a folyamatot, de ö már sajnos az égi dobozokat gipszeli.
Van valakinek valamilyen ötlete?

Az ilyen kérdésekkel az a baj hogy a munkavédelmi felügyelőség sem tudja a jelenlegi szabványokat.
Nem idevaló téma,de példának jó.
Élelmiszerbolt-Tojás a polcon. ÁNTSZ: Tojás nem lehet a polcon,Hűtő!OK. Következő alkalom:Tojás a hűtőben.ÁNTSZ: Hűtőben nem lehet a tojás,polc.
Ki a hülye?
Valós történet!
Holnap utánaérdeklődök a szerelvény feliratozásnak.
Sok ipari csarnokot szereltem,eddig nem kérték,de láttam olyan üzletet ahol a szerelvényekre rá volt írva az áramköri szám.Az jó dolog,de nem előírás. :nemtudom:

Szénsavas ásványvíz,vagy szóda lassítja a kötést.

Próbálj nem kicsiben gondolkodni.
Mondjuk van egy komojabb üzem, mint a györi Audi, vagy hasonló. Ezeken a helyeken tökk tucat elosztó van egy csarnokban esetenként 100-200 áramkörrel, ha nem azonosítasz mindent a karbantartó hogy fogja a hibát megtalálni.
Ugyan ez van kicsiben is.
Az idő a legdrágább kincs.

És az idő pénz!

Kösz! Kiprobálom.

Sima homokkal kb fele-fele, nem próbáltad? Tisztán használva valóban igyekezni kell

Én felesben keverem száraz malterrel! Nekem nagyon bevált!

Malterral nem jó,a gipsz és a cement nem szereti egymást. Fángliba homok,víz hogy éppen ellepje,azt jöhet a gipsz. Az a legtutibb anyag.

Csak a mostani építkezéseken lassan fehér holló lett a homok. Néha én is veszek "kölcsön " a kőművesektől vakolóanyagot. Bár a héten, meg szilveszter előtt muris volt gipszelni, na akkor nem kellett sietni.

A modellgipsz hosszabb nyitott idővel rendelkezik. Viszont ha a felületed amibe rakod tök száraz akkor hamar kikapja a vizet. Tessék a falat előnedvesíteni.

Igen. És tessék a dobozokat telibe gipszelni,mert nem a vakolat feladata hogy bent maradjon a doboz!

Tapétaragasztó is lassítja a kötést. Az a régi vízben áztatós fajta. Nem tudom a nevét. De ha glettelő gipszet veszel, azzal fél órát is vacakolhatsz.

Rémlik, hogy anno mikor felújíttattam a kéglit, a szaki nem vízzel, hanem tapétaragasztóval keverte a gipszet...DE ez már vagy 10 éve volt ...

A tapétaragasztó anyaga valamilyen cellulóz. neve CMC tapétaragasztó.

Tessék a falat előnedvesíteni.

Természetesen ez volt az elsö dolog amit csináltam! Kösz!

Hello!Én egy idősebb kollégától tanultam meg "pihentetett gipszet" keverni.A lényeg hogy a vízbe annyi gipszet teszel amennyit kíván,de nem kevered össze csak pár perc múlva.Így lényegesebben lassan köt meg.

Szia!
Keverd Rigips-el a moddell-t. Nekem anno bevált.

A gipsz mellé kis homok és oltottmész egy kevés, vagy mészhidrát. A mészhidrát szintén por állagú, nem sok kell, a lugos kémhatása lassítja a gipsz kötését. Ha a kelleténél többet teszel bele akkor még a dobozt tartanod is kell hogy megáljon míg megköt.

No és mi lesz a baj? Mert nekem és társaimnak tutira bejött! Tényleg érdekel!

Szia! A gipsz és a cement,mindkettő kötőanyag.
Kötési idejük különböző,ráadásul a gipsz kötéskor tágul,míg a cement zsugorodik.A homok semleges anyag.Gipsz-cement=bereped.
Gipsz-malter= határeset (gyenge tartás)
Gipsz-sárgahomok= Jó kötés