Fórum témák
» Több friss téma |
Ha teszek vcs.-t fojtó is kell, amit jelen állapotában viszont nem visel el. Már néhány uH-n is 5-6V esett.
Nem emlékszem, de ezért is nem szabályoztam, 1,2kW-nál néhány voltot esik egy-egy oldal.
Szerintem amikor az a táp(és erősítő) működik, akkor 100m-es körzetben úgysem tud senki rádiózni, sem tévézni a hangerőtől, úgyhogy nem szempont a zavarszint. Ennyi erővel azt is megkritizálhatnád, hogy nincs benne PFC, pedig kellene.
Ha erre gondolsz 1kW terhelés mellett a szomszéd szobában ugyanúgy szól az FM rádió mintha misem történt volna.
Szkóppal nézve ilyenkor mellette a hálózatot, a szinuszon lévő (illetve belőle egyébként is hiányzó) "trapéztető" elejét egy picit megcsípi, de ez épp hogy csak látszik az ernyőn. A trafót nem mértem, a primeren van 3 vagy 4 réteg szigetelés, azon közvetlenül az az 1-2 menet, majd 1 réteg szigetelés után a nagyáramú szekunderek egymáson. Idézet: „Ha teszek vcs.-t fojtó is kell, amit jelen állapotában viszont nem visel el. Már néhány uH-n is 5-6V esett.” Érdekes, fojtón DC feszültség nem eshet. Maximum az ohmos ellenállásán.
Szerintem pimi inkább azért kérdezte, mert kimeneti fojtó nélkül jó nagy áramok mehetnek a FET-eken... Ugye, ezért nem mindegy, hogy mekkora a csatolás. Ha így van megtekerve a trafója, ahogy Ge Lee leírta, hát az a legrosszabb... nem beszélve arról, hogy jó nagyot eshet a feszültség a kimeneten a terhelés hatására. Különösen, hogy 64 kHz a frekvencia...
Biztosan nagyon vékony drótból tekerte a fojtót, azért eset a feszültség... De inkább valamit elmért benne.
A pc táp folytolya tekercsenként 70-80uH Akkor méretezek oda egy 150uH-s induktivitást.
Hogy kell különben kiszámolni egy jó értéket? Kérdeztem az előző hozzászólásaimban rengeteget, de általában a lekezelés jön vissza, a segítség helyett. Az izzóknál én is tudom, hogy durva rövidzárral indul, de nincs itthon komoly műterhelésem. Most pl. 47ohm 8W-os ellenállásokat kötögettem össze. Abból fabrikáltam egy normális terhelést. Ezt a tápot nem egy konkrét dologra szeretném használni. Nem azért építem. Az egész lényege, hogy elkezdek valamit, aztán fejlesztem, és megint ... A végén ki alakul egy jó táp. Az eredeti ötletem egy 12-14V közötti fesz 30A Ezt kellene meg csinálni. Van néhány ismeretlen terület, amit még nem ismerek. Ehhez, hogy gyakorlatban tudjam megtapasztalni a dolgot, kell egy egyszerű táp alapnak.
Kössz. Meg nézem.
Van egy kis gomb itt felül, az a témában keresés.
Javaslom mindenkinek, hogy használja, ha valamit netán nem tud, akkor a megfelelő kihangsúlyozom: MEGFELELŐ kulcsszavakkal esetleg találhatunk valamiféle magyarázatot.  A csillag elé beírjuk a kulcsszavakat (fojtó méretezés) és keresés. Nos én így találtam meg ezt a hsz-t kb 5mp alatt: Bővebben: Link Persze nekem könnyű, mert emlékeztem hogy már írtam ilyet.  Javaslom ezt a keresést mindenki próbálja ki még ha nem is érdekelt most benne.
Első közelítésben tedd be a pc fojtót. Ahhoz, hogy viszonylag pontsan lehessen méretezni, kell tudni pár dolgot. Aztán csinálj fotókat, legyen az alsó FET gate-source feszültség, meg a drain-source feszültség, aztán a szekunder oldalon az egyenirányítás után. ( a diódák, meg a fojtó közti feszre gondolok )
Ha tudod, hogy valamilyen alkatrész nem megfelelő az adott helyre, akkor miért próbálod ki? Hátha mégis jó lesz? Ezt így nem szabad... Egy táp, - mint bármi más, - csak utólag egyszerű, ha már megértetted a működését. De az kétségtelen igaz, hogy amíg el nem kezded, addig nem fogod megérteni. Egyébként, majdnem mindegy, hogy milyen tápot csinálsz, ha mindent meg akarsz benne korrektül csinálni, addigra már jó bonyolult lesz. De legalább részletekben jutsz el a végére, tehát közben lassacskán megtanulod.
Nézem egy ideje az ottani példádat, de nem értem.
Idézet: „A 2,5us abból ered, hogy a kapcsoló freki 50k ebből egyenirányítás után lesz 100kHz a fojtón.” Ez e 2,5us ez hogy jött ki, és miből? Betettél egy képletet. Idézet: „dI=(U*dtbe)/L” Gondolom a "d" a deltát jelentii Az U meghatározása sem érthető számomra, mert hogyhogy az induktivitás bemenetén 220V van, az 50%-os kitöltés miatt a másik felén meg 110V. Hogy hogy? ezt honnan lehet tudni? A dI az mindig a max üzemi áram 10%-a? Bocs, de ez nekem eléggé kínai volt. El tudod magyarázni részletesebben? Kössz :worship:
Nem vagyok tök süket a kapcsitápokhoz. Építettem is ezt-azt, és javítani is szoktam. Ez esetben kicsit többről van sző, mint a nem működőbe életet lehelni. Itt méretezni kell. Annak idején mi még nem tanultuk ezt az iskolában, tehát ez nekem nagyon hiányos. Jól mondod, hogy egy alap kapcsoláson lehet megtanulni mindent, mert ott előjön sok hiba, és zavar. Ha megépítenék egy tutit, akkor működne, de nem tudnám, hogy milyen hibákat lehet elkövetni, és főleg mi rá a megoldás. Van egy 494-re épülő pc tápom is, amit átalakítottam fesz, és áram szabályzósra, de egyelőre az sem úgy működik, hogy nekem megfelelő legyen. Néha rájön a tüskézés, és össze f..sa a jelet. Ehhez tapasztalnom kell, mert nem tudok rajta túllépni.
Holnap meg csinálom a mérést, és majd jövök a jelalakokkal.
Jó, de legelőször tegyél fel egy pontos kapcsolási rajzot, alkatrészértékekkel együtt. Az eredeti rajzban van egy FR107 schottky. Ez a dióda szerencsére nem schottky, de erre a helyre lassú, valami legalább 400 V-os, sokkal gyorsabb dióda kellene.
A rajzról hiányzik egy 0,47...1 µF körüli 400V-os MKT, MKP, vagy valami komolyabb kondi, ami a tápfeszt hidegíti, ráadásul közvetlenül a FET-ek lábainál. A főkört úgy kell megépíteni, hogy a FET-ek, meg ez a kondi a lehető legkisebb helyen legyenek. Ez csak úgy teljesül, ha a lehető legrövidebb huzalokkal van összekötve minden. Tehát, a két FET, meg az előbbi kondi legyen teljesen egymás mellett. Ha snubbert is használsz ( R,C a FET-ek drain-source-on ) akkor az is a legközelebb, a legrövidebb drótokkal legyen bekötve. Különben a szerelési induktivitások nagyok lesznek és miután ebben a körben nagyon gyorsan változik az áram, ez túlfeszültségeket fog okozni. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy használod az IR meghajtó ic-ket. Ennek is nagyon közel kell lennie a FET-ekhez. Transztyuszeres becsatolt egy nyákot, hogy hogyan kell kinéznie a bekötésnek. Nem az a baj, hogy deszkamodellt csinálsz és hogy össze vissza mennek a drótok, hanem, hogy ezek túl hosszúak. Én ugyanezt a fajta szerelést használom egész addíg, míg ki nincs teljesen fejlesztve az adott áramkör, csak nagyon tudatosan kell az erősáramú részt megcsinálni, pláne, ha még hűteni is kell a félvezetőket. Tehát, ahogy most van, biztosan nem jó. Legalább tegyél egy 1 µF körüli kondit közvetlenül a felső FET drain-je és az alsó FET source közé. Az FR107-et cseréld ki valami gyorsabb diódára. Lehet, hogy ez most csak egy kis teljesítményű táp lesz és nem kell hűteni a tranyókat. De az a baj, hogyha valami nem tetszik a tranyóknak, akkor melegedni fognak. Nem biztos, hogy olyan gyorsan melegszenek, hogy rögtön tönkre is megy, lehet, hogy csak lassabban. Most viszont nincs hova leadni a meleget, tehát, valami kis hűtő nem ártana rá. Ha már tökéletesen megy, akkor le lehet azt venni... Másik probléma az indulás. Ugye, a kimeneten van egy jó nagy elkó. Ez a bekapcsolás pillanatában töltetlen, tehát rövidzárként viselkedik. A bekapcsolás után fellépő áramot emiatt csak az ohmos ellenállások, fogják korlátozni. Vagyis nyög egyet a táp, aztán vagy elindul, vagy meghalnak a FET-ek... Megoldás többféle is van rá, most a legegyszerűbb a kimeneti soros fojtó, mert ez korlátozni fogja a kialakuló áram meredekségét, vagyis lassan fűrészel csak fel az áram, és néhány periódus alatt feltölti a kimeneti kondit. Nyilván, nagyobb kondikkal már azért gondok lehetnek.. Lehet azt is csinálni, hogy mivel nem illik egy ilyen tápot csak úgy beindítani a bekapcsolási áramlökés miatt, kell bele lágyindító. Ez azt jelenti, hogy egy ellenálláson keresztül töltjük fel a bemeneti pufferkondit. Azt is lehet csinálni, hogy az a relé, ami rövidrezárja ezt az ellenállást, csak akkor húz meg, ha már a kimeneten megvan a feszültség 70...80 %-a. Ilyenkor nem nagyon célszerű még a terhelést rákapcsolni, mert esetleg sosem töltődnek fel a kondik és a feltöltőellenállás leég... Nos, ezekre írtam korábban, hogy mire korrektül meg lesz minden valósítva egy tápban, addigra már kellően bonyolult lesz... És még szó sincs áramkorlátról, RF zavarvédelemről, stb.
Éppen hogy nem. Pont azért játszottam ennek a deszkamodelljével napokig, mert már untam hogy a félhíd nagyobb terhelésnél lehervad (ezt lorylaci is írta a cimó féle tápról, a +/-78V-ból +/-65 lesz), és áramkorlátot is macerásabb csinálni rá.
Ez nekem elég durva, olyan tápot akartam ami a nagyobb terhelést is bírja (szabályozás nélkül is). Az egyik tesztet a klippelésig hajtott VF2-vel csináltam. Félhíd: a +/- 92V-ból +/- 79V lett (katasztrófa). Híd: a +/- 91V-ból +/- 85,5V lett ez már jobban tetszik. Amikor fojtóval láttam el nagyjából a félhíd eredményeit produkálta, és hogy tévedés ne essen kipróbáltam 3 féle maggal (még nyitva is), sima légmagosat is tekertem és elég vastag sodratból. Arra jutottam hogy a maradék feszt mégsem a cica viszi el hanem a fojtó. Amit ez tud (ha az nem is sok) azt félhíddal az én tudásommal nem csinálom meg 2x ennyi alkatrészből sem. A feteket még Pafitól vettem elég olcsón, nem estem volna kétségbe ha 1-2 elszáll de nem így lett.
Ha egy rezonáns tápot agyonhajszolsz, akkor még működik, de jobban ejti a feszültségét. Erre az a megoldás, ha ugyanakkora teljesítményt akarsz, akkor megnöveled a rezonáns áramot. Persze, ez plusz költség, veszteség, stb. Na, én ezért nem csinálok rezonáns tápot.
Nem attól ejti jobban a feszültségét, mert félhíd, hanem a rendszere miatt, vagyis a rezonáns működés következtében. Teljes hidas megoldást is lehet csinálni rezonánsan, az is ugyanúgy fogja ejteni a feszültségét. Neked azért tűnik jobbnak a teljes hidas megoldásod, mert az nem rezonáns! Vagyis egész máshogy működik. De meg is lehet fordítani a dolgot, ha a mostani tápodat megépíted félhídasra, ugyanolyan jó lesz. " Arra jutottam hogy a maradék feszt mégsem a cica viszi el hanem a fojtó." Akkor nálad biztosan máshogy működnek a kimeneti simítófojtók... valamiért nem tudják a fizikát. De az is lehet, hogy valamit még nem vettél figyelembe a mérésnél.
Üdvözletem! Azt szeretném kérdezni hogy körülbelül mekkora Al értéke lehet egy EI40-es magnak?
Nem PC tápból van hanem valami játék automata tápja lehet (WY-03C).
Nekem sosem volt rezonáns tápom, szerintem nem is lesz. Három fajta félhidam volt, önrezgő, UCC-s és IR-es.
Biztosan igazad van. Egy dolgot vettem figyelembe a mérésnél. Fojtóval durván esik a fesz, nélküle pedig nem. Idézet: „Ez e 2,5us ez hogy jött ki, és miből? Betettél egy képletet.” A te tápod mondjuk megy 100kHz-en. Ennek a periódus ideje 10us. Ha a kimeneten dupla egyenirányítás van (2 utas ami lenni szokott) akkor a fojtóra jutó feszültség nem 10us-onként fog lüktetni, ahnem 5us-oknék. Azért mert a szekunderen a negatív négyszöget is ugyanúgy "felfordítja". A kitöltés tényező a bekapcsolási idő és a periódus idő hányadosa. Mint írtam 0,5 kitöltésnél a legnagyobb az áram hullámossága a fojtón, tehát 5us*0,5=2,5us. Ha a szekunderen 100V van és a bekapcsolás 0.5 a kimeneten pedig állandósult állapot van (terhelt) akkor Uki=b*Ube=0.5*100=50V A fojtóra jutó fesz tehát 2.5us-ig 100V-50V=50V. Ez most szól Ge Lee-nek is: Ha ezt ábrázoljátok akkor látjátok, hogy amikor a 2.5us bekapcs után 0.5 kikapcs van akkor a szekunderen a fesz nulla és 2.5us-ig 0V-50V=-50V jut a fojtóra. Tehát a fojtóra jutó fesznek nincsen DC komponense. Ezért nem eshet rajta DC feszültség. Persze akkor eshet ha dinamikus terhelés van, tehát gyors impulzusok, ami bekorlátozza az áram meredekségét a fojtón. Idézet: „A dI az mindig a max üzemi áram 10%-a?” Gondolj bele! Ha nincs fojtó akkor az áram tiszta fűrész. Ha 10A DC folyik ki a tápból akkor ahhoz fűrészjelnél 0-20A-s áram kellene, tehát ott 200% a dI. Nem kell 10%, lehet 50-is, már az is kellemesebb a puffereknek mint a 200%. Sőt lehet 0.01%-is, csak: -Akkora fojtó kell mint a ház. -Bekapcsolás után elmehetnénk a latrinára mire a kimenőfesz eléri a maximumot.
Ez így van, de azért tegyük hozzá, hogy ez a szabályozott tápok esetében igaz, mert csak ott lehet 0,5-ös kitöltés. A szabályozatlanokban is lehet, de akkor már nagyon nagy a szórási induktivitások összege, tehát emiatt lehet csak 0,5-ös a kitöltés. Tehát, emmzolee ne 0,5-ös kitöltéssel számoljon, mert indokolatlanul nagy fojtót kap eredményül. Ezért írtam, hogy nézze meg szkópon a kimeneti egyenirányítás után a feszültséget, mennyi hiányzik belőle, vagyis mennyi a szórások miatt kieső feszültség-idő terület.
Sajnos, az így kiszámolt fojtó még mindíg túl nagy bekapcsolási áramlökést fog eredményezni, mert a kimeneti kondikat fel kell valahogyan tölteni. És erre épeszű fojtót nem is lehet csináni, tehát a korrekt megoldáshoz valamilyen áramkorlát kellene... Idézet: „A szabályozatlanokban is lehet, de akkor már nagyon nagy a szórási induktivitások összege, tehát emiatt lehet csak 0,5-ös a kitöltés.” Ezt nem értem. Hogy jön ide a szórási ind.?
Szia. A kapcsolások között találtam rá . A rezonáns üzemű kapcsolásodra. Eddig még nem építettem ilyen tápot. Igyekeztem utána olvasni a működésüknek. Már egy árnyalattal világosabban látok de még vannak homályos dolgok . Szeretném megkérdezni ebből a tápból mekkora áramerősséget lehetne kihozni? Ha már megépítem szeretném valahova felhasználni. Igazából peltierek meghajtása lenne a cél jelenleg 14volt min16A. Ehhez nem akarok hagyományos trafót használni , mert már pénzben sem nagyon érné meg egy ilyet vásárolni.
Válaszodat előre is köszönöm!
Áramerősségnek nincs határa, ez csak a trafó áttételén múlik.
Simán megoldható.
Elolvasom a regényt, amit ma írtatok, és meg rajzolom a pontos kapcsi rajzot, és jövök a mai mérés képeivel.
Kössz előre is a sok okosságot.
Köszönöm válaszodat akkor máris feladom a rendelést ha még annyit segítesz hogy a rajzban szereplő ES 1J dióda helyett ez megfelel ?http://www.hestore.hu/prod_10029737.html
Nem tudom mit akartál ezzel sugallni. A diódák utáni fesz/idő terület úgy néz ki hogy kb. 7us jel, 0,8us szünet és így tovább. Ez mindaddig így van amíg nincs zárlat. A 0,8us alatti területet pótolja a puffer (ha tudja). Erre nálam okosabb is azt mondta hogy nem kell fojtó, de ez be is igazolódott. Ettől függetlenül nem állítom hogy ne lenne igazad de inkább a tényekre hagyatkozom.
A szabályozatlan tápok a kimenet szempontjából 100% kitöltéssel járnak. Egyszer az egyik tranyó kapcsol be, aztán a másik. Nincs közöttük szünet, ha eltekintünk a holtidőtől. Ebből az következne, hogy a szekunder oldalon ideális esetben egyenfeszt kapnánk. Sajnos, miután van a körben szórási induktivitás a kimeneten a diódák nem fognak pillanatszerüen kommutálni, hanem az áram csak lassan terelődik át az egyik diódáról a másikra. Ekkor viszont mind a két dióda vezet egyszerre, ami azt jelenti, hogy a kimeneten egy darabig nem lesz feszültség ( a diódák kimenetén, ha a kondiig van fojtó ). Ez azt jelenti, hogy kiesik egy kis feszültség-idő terület. Ge Lee épp az előbb írta, hogy ez nála 0,8 us. Én arra céloztam, hogyha a szórási induktivitás jó nagy a trafóban, akkor ez a kimenet szempontjából úgy néz ki ( a kieső feszültség-idő terület miatt ) mintha a tranyók csak 50 %-os kitöltéssel működnének. ( Az 50 %-ot úgy kell érteni, hogy csak a periódus negyedében vezet egy tranyó, a másik negyedében a másik tranyó, a többi időben a kimeneti diódák vezetnek, egyszerre ) A hatása ugyanaz, mintha leveszed egy szabályozott tápnál a kitöltést. Ezért lényeges, hogy minnél kisebb legyen a trafó szórt induktivitása egy hagyományos hard switch kapcsolásban.
Ez mekkora kimeneti teljesítménynél van?
Nem tudom majd egyszer megnézem, de amennyire emlékszem amíg az IC vissza nem vesz a kitöltésből.
A különbség csak annyi hogy minél nagyobb a terhelés annál jobban fog torzulni a jel. Amit írsz az rendben van csak ha ez ekkora mértékű lenne akkor annak látszani kéne a szkópon is és a kimenet feszültsége is jelentősebben csökkenne, de nem szokott csökkenni a kitöltés terheléskor sem, de majd ezt is megvizsgálom alaposabban alkalom adtán. Idézet: „A rajzról hiányzik egy 0,47...1 ľF körüli 400V-os MKT, MKP, vagy valami komolyabb kondi, ami a tápfeszt hidegíti, ráadásul közvetlenül a FET-ek lábainál.” Ez a kondi nincs benne, hacsak nem hatásos a zavarszűrő dobozban lévő. Bedobom a rajzomat. Ez épült meg eddig. Idézet: „Legalább tegyél egy 1 ľF körüli kondit közvetlenül a felső FET drain-je és az alsó FET source közé.” Ez most ideiglenesen kell, vagy maradjon majd véglegesen is? Nem FR107-et használtam, hanem HER108 -at  Az jó?
A feltöltő ellenállás + relé az szükséges? Én betettem egy 2.2R 5W -os ellenállást a bemenetre sorba, és nem melegszik. Mondjuk a táp hatásfokát rontja. Kisebb tápokban szokott ilyen lenni. Nem jó ez így?
A snubbert hogy méretezik?
Ezt a folytón eső feszültséget ma én is tapasztaltam.
Betettem egy 2.5-ös huzalból készült ferrit rúdra tekert folytót, és a 26.5V-os tápomból lett 19.8V Persze ez 72W terhelésnél. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
