Fórum témák
» Több friss téma |
Hát ne haragudj. Én ezt így nem értem.
Na akkor itt vannak a képek. Szerintem Cimo, és Katt ezeken a képeken jól látszik, hogy mi zajlik a folytó körül.
Itt betettem egy 25uH-s folytót a graetz után. Az előzőleg beszúrt rajzomon látszik, hol mértem ezeket. A tápom folyamatosan terhelve volt 72W-al. A 08 -as képem a graetz után mért feszültség. A 09-es képemen a folytón folyó áram. A másik két kép egyértelmű.
Arra lettem még figyelmes, hogy a tápomra rájön az 5 perc. Van amikor elkezd brutálisan sisteregni, vagy nem is tudom hogy írjam le a hangját. Csináltam is az U D-S feszültségről az alsó feten egy képet, amikor éppen ezt csinálta.
Mondom nem csinálja mindig. Van, hogy bekapcsolom, és semmi amíg ki nem kapcsolom, van amikor bekapcsolom, és végig csinálja. Ha kiveszem az induktivitást, akkor nem csinálja. Kipróbáltam 2uH, 10uH, 25uH, 650uH folytókkal, és mindegyikkel tudott így sisteregni. Skóp nélkül is csinálja. (mindig rapszódikusan)
Elszúrtam a rajzot. Itt van helyesen.
De, csökken, pont azért, mert nem az igazi a trafód, jó nagy szórása van. Azért nem vetted észre, mert nem erre figyeltél. Legközelebb nézd meg azt a korábban említett 0,8 us-ot, hogy hogyan változik a terhelés függvényében.
Ez a kondi mindíg kell!!! Úgy, ahogy leírtam, a lehető legrövidebb fóliákkal, drótokkal összekötni a FET-eket, meg ezt a kondit!!!
Jó a HER 108.
Nem igazán jó az ellenállás, mert ettől még jó nagy áramok folyhatnak induláskor. Mondjuk csúcsban 320/2,2 nagyságú... Ennél jobb megoldás egy NTC. Az igazi egy tirisztoros feltöltőkör. De az elég bonyolult, de ha a tudás megszerzése a célod, akkor azt is meg kell egyszer csinálni...
Snubberre keress rá valahol... szerintem itt is kell lennie. Mindjárt nem lennének olyan lengések a drain-source feszültségen...
Okesz. Holnap behegesztem.
Címzett és Ge Lee!
Azért azt illene tudni, hogy fojtó nélkül a kondenzátor kb. az egyenirányított feszültség csúcsértékére töltődik fel. Ugyanúgy, mint egy trafós tápban... Ha fojtó is be van építve, akkor az egyenirányított feszültség középértékét kapjuk a kimeneten. Ugye, pont az a feszültség-idő terület fog kiesni, ami a szórási induktivitás miatt látszik, pl: Ge Lee által említett 0,8 us-os szelet! És még azt is illene tudni, hogy a kimeneten a fojtó, meg a kondi egy aluláteresztő szűrőt képez, de csak onnan, amikor már folyamatos a fojtó áramvezetése, vagyis van akkora terhelőáram, hogy nem csökken le sosem zérusra. Ugye, az azért nyilvánvaló, hogy a csúcsérték és a középérték között van némi különbség... A minimális terhelőáramot viszonylag egyszerű biztosítani, kell egy kis előterhelés. Ez erősítőknél nem olyan nagy gond, úgy kell megcsinálni, hogy amíg a táp nem éled fel teljesen, addig a hangszórók ne legyenek rákapcsolva a végfokra, tehát, a végfokok csak nyugalmi áramot vegyenek fel. Ez, ha elegendő nagy a tápban ez a fojtó, akkor pont elég ahhoz, hogy a fojtón már folyamatos legyen az áramvezetés. Ez az áram után már csak nagyon keveset esik a feszültség a terhelés növelésére.
Nem tudom. Valószínű, hogy hülyeséget csinál a vezérlés, pl. azért, mert túl gyorsan kapcsolnak a FET-ek, illetve ott van rajta az a nagyfrekis lengés. Ez visszahat a vezérlésre. Ha ráteszel snubbert, legyen mondjuk 470 pF, 220ohm, talán ezen is segít. Tehát a tranyók drain-source közé és a trafó szekunderére is, elég ronda ott a jel. Ez utóbbi legyen nagyobb, mondjuk 2,2 nF 68 ohm. Az ellenállások legyenek 2 w-osak, mert melegedni fognak.
Te milyet ajánlanál? 400W a cél a kimeneten.
Miért van, hogy van ahol NTC-t látok beírva, és van ahol PTC-t? Van ahol túlterhelés védelem miatt teszik be a PTC-t? Az NTC-t meg soft startnak szokták?
Jók a jelek, már csak finomítgatni kell. De a működése alapvetően helyes. Kár, hogy nincs egy rendes szkópod...
Nem tudom. Én nem használok ilyen inkorrekt dolgokat. Egy idő múlva mindegyik megadja magát. Vagy relé, vagy tirisztor. Keress valami 20 ohm hidegellenállású NTC-t, talán a LOMEX-ben. 400 W-ra legyen olyan 20 mm átmérő körüli. Az tovább tart... De ha most nem teszel bele semmit, az is jó, hiszen ez még nem egy termék...
Idézet: „Kár, hogy nincs egy rendes szkópod...” Ne idegesíts. Nemrég vettem. Mi a bajod vele? Nem olyanok a képek, mint a hagyományosoknál. Viszont eltárolható, és jól szét tudom húzni. Ez tetszett meg benne, hogy egy instabil cuccot ha tesztelek, akkor nem kell valós időben megnézni a jelet, mert addig tönkre mehet. Ezzel elindítom a jelet, és 1 másodpercen belül le is kapcsolhatom. Aztán órák hosszat nézegethetem.
Majd ha már más bajom nem lesz vele, akkor egy tirisztoros előszabályzón gondolkozni fogok.
Még hátra van a jelalak rendbetétel, a folytó kérdés, a túlterhelés védelem, és lehet azzal együtt a soft start. Tényleg. Találtam itthon egy néhány áramváltót. Valami tápban lehetett régebben nagyon ügyes darab. 1X1X1 centis kb. Majd ki próbálom, be lehet-e illeszteni.
Válassz magasabb feszültségűt. Legalább 400V kell.
Jobban jártál volna egy használt analóg szkóppal. Nem bántás képpen mondom, de azok a jelek máshogy nézhetnek ki mint amit a szkópod mutat. Ha tennél rá egy normális analóg szkópot szerintem meglepődnél.
A PC tápokban sem véletlenül van NTC, oda annál jobb nem kell. A 600W-os félhídaknál 2 egyformát párhuzamosan szoktam kötni, soha nem volt velük gond.
Ez sincs teljesen így, de részemről ez nem lesz vita tárgya. Nagyon kíváncsi voltam és tegnap még lefekvés előtt tettem kb. 400W-ot a diódák után. Semmit sem változott, maradt a 7us-0,8us-os arány. Lehet hogy 4x ekkora teljesítmény esetén más lesz, majd egyszer megnézem.
Egyébként ha úgy lenne ahogy mondod akkor 1kW felett már komoly feszültségesés lenne, de nem van. Ezért is szerettem bele.
Neked mekkora panelre fért el a tápod?
Szevasztok Mesterek!
Mellékelek néhány képet; ezekből trafókból, ferritekből (TV-kből bontott), melyikeket tudnám felhasználni kapcs. üzemű táphoz, ill. inv. heg. trafőhoz. Remélem felismerhetőek, a 3. képen van két más eszköz is, ami nem ide tartozik: elnézést. Tudom az inv. heg.tr. más topic, de az is "nagy freki". Legyetek elnézőek, most vadulok vissza az elektronikához (30 év kihagyás után), és ezek a dolgok ragadták meg a figyelmemet. Köszönöm a megértéseteket: Kálmán :lookaround: :worship:
Szét lehet húzni a jelet, és akkor meg tudod nézni rendesen. Akkor nem szögletes.
Rengeteg dolgot tud, amit az analógok nem. És vadi új. Régi "ki tudja milyen" esetleg mókolt szkópot nem akartam venni. Mindegy. Ez nem ide tartozik.
18,25x14,25cm. Hosszirányban kellett volna még 1-1,5cm hogy egy nagyobb bordát is rá lehessen tenni.
Jómagam meggyőzésére és/vagy megnyugtatására előkotortam ma a deszkamodellt. Ez gyengébb mert a primeren mindössze egy 470µF van és a trafón is vékonyabb a huzal. A szekunder 180V, rajta a graetz. Rátettem a 19 ohmos terhelést, ekkor 166V-ra esett vissza ami 1450W. A kitöltés egyáltalán nem csökkent (tudom, biztos megint elmértem valamit).
Részemről ez a vita meddővé vált. Hogy egy szabályozott, vagy félutasan egyenirányított, esetleg egy flyback tápra kell fojtó azt senki nem vitatja (ezeket igyekszem is mellőzni ha lehet). De nézd meg azokat a tápokat amik közel teljes kitöltéssel mennek (pl. autós erősítők). Láttál bármelyikben fojtót mert én még nem?
Szakértő urak.
TOP22x-el szeretnék tápot készíteni (~100W). Milyen toroidot javasoltok hozzá? Milyen vasat ajánlotok? Az alábbiak közül vmelyik jó lehet? http://www.hqelektronik.hu/info/hu/f-r250x150x120k.html http://www.hqelektronik.hu/info/hu/f-r250x150x120n.html Vagy van a lomex-ben T106-18 ferrit. Ez? köszi.
Pedig a komolyabb autóhifikben amik esetleg hard-switch alapúak még szoktak lenni fojtók a szekunder oldalon.
(Ahol esetenként n*100A-es áramok folynak a primérkörben, ott nem engedhetnek meg több felesleges veszteséget pár fojtó kispórolása végett) katt: Szerintem a 0.8uS az a Dt, amit az FCA-knak álított be Ge Lee A szórás sem olyan nagy, egymást lefedik a tekercsek, és elég nagy a mag is. A fojtóval kapcsolatban viszont egyetértek, idejevolt letisztázni valakinek mi is az a csúcsegyenirányító, meg az aluláteresztő szűrő. cimopata: Csak a flyback tápnak lineárisan csökkenő a szekunder árama, bármilyen más push-pull elrendezésű tápból ha elhagyod a fojtót akkor nagyon nagy impulzusokkal fogja tölteni a puffereket amikor valamelyik fet bekapcsolásakor. Ge Lee: 180V-od van üresben, és 166V-od 1.5kW-al terhelve fojtó nélkül. Ha még nem fáradtál bele, nézd meg fojtóval terhelve a feszültséget. (tipp: 145V körül?) De igazából ezek a kisebb problémák, a nagyobbak a pufferek élettartalma, a zaja, meg a használhatósága lesz. (Az UcD miatt meg rámszólhattál már volna, teljesen kiment a fejemből...)
A T106-18 nem ferrit hanem porvas, neked nem jó.
TOP sorozattal flyback tápokat lehet csinálni, oda meg toroidot nem lehet használni (hacsaknem akarod szétvágni kalapáccsal hogy legyen benne légrés) Vegyél lomexben ETD29-et, az N67-es anyagúban van légrés.
Lehet, hogy nem túl nagy a szórás a trafóban, csak én abból gondoltam, hogy nincs a primer ( vagy a szekunder ) megosztva, tehát, túl jó nem lehet.
Igazából azt kellene megmérnie, hogy kimeneti fojtóval mennyit változik a terhelés függvényében a kimeneti feszültség középértéke. Persze, ez nem csak azt jelenti, hogy üresjárásban ennyi, jé, ha meg leterhelem 400W-tal, akkor meg mennyit esik. Ez legfeljebb arra jó, hogy tök feleslegesen írogattam, mert nem érti a kimeneti szűrő lényegi működését. Egy dolog a lényeg, alig esik a kimeneti feszültség... meredjünk ennyiben...
Nyugodtan vágjatok a ferritbe légrést sikítóval, gyémánt koronggal, de a kővágó, vagy az acélra való korong is jó. Én már nagyon sokat csináltam. Hátránya, hogy egyedi bemérést igényel a megtekercselt induktivitás. ( de ha széttörjük, akkor is... )
Ma nem sok időm volt a táppal foglalkozni.
Betettem az 1ľF-os kondit az ic-hez, a fet közelébe. A szekunderen a folytó nem volt bekötve, és megint sistergett. Betettem a folytót is, akkor is sistergett, aztán kivettem az 1ľF-os kondit, sistergett, amikor kivettem mind a kettőt, akkor jól működött. Mindegy. szerintem csinálok egy panel kezdeményt, hogy legalább jól lehessen a feteket vezérelni, aztán folyt köv. Bekötöttem a kis áramváltót, amit találtam. t tápom szekunderébe egyelőre, hogy lássam, milyen. Az áramváltó szekunderéről csináltam egy jelalak képet. Nincs rajta söntnek egy 30 Ωos ellenállás, mint a Cimó tápjában. Csak simán mértem. Ez szerintetek jó lehet majd teljesítmény határolónak ha vissza csatolom? Esetleg újra kell tekerni a szekunderét a sok menet miatt? A snubbert betettem egyelőre a szekunderre, de semmi változás. A primerre nem tudtam, mert nincs 470pF-os kondim ilyen nagy feszre.
Szia, sajnos ezek nem jók inverteres hegesztőhöz, a legutolsó képeken lévő alkatrészek a trafók, ezekből kis Fly-back táp készíthető, a többi inkább zavarszűrőnek, induktivitásnak néz ki. Nem igazán jók ezek neked szerintem. PC-tápből bontott alkatrészekből lehet összetákolni 2*24v-os 200w-os tápot.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |