Fórum témák
» Több friss téma |
Sziasztok
Az lenne a kérdésem hogy Grundfos 100W-os keringető szivattyúnál van 8 pont ezek közül a az 1. és a 2. össze van hidalva A kondenzátor kiesett a súlyánál fogva Én megkérdeztem az egyik haveromat hogy hova kell vissza dugni azt mondta 6 és 8 megy a szivattyú kerestem a neten leírást és ott a 4 és 8 pont közt van felhívtam a havert azt mondta az nem baj mert ezzel csak a sebességet állítjuk be kárt nem csinál Valaki aki ismeri ezeket kérem írjon és nyugtasson meg! Gabi
Hello mindenkinek!
Szükségem lenne egy helyettesítő kondira a képen látható helyett.Ilyet nem találok sem képen,sem web-en. FZ72 1000 6.3v Ez van rá írva. Köszi!
Szerintem ezer, mert három nulla van az egyes után.
Üdv !
Ráírva 1000 van,de nincs mértékegység ezért keresem a net-en,de sehol semmi.Egy videókártya 3db kondija. ha 1000 és csak 100-at rakok helyette az talán nem gáz,de fordítva,100 helyett 1000-et? Segítség......Köszi!
1000µF-os lesz. Ha 1000 van odaírva, akkor az nem lehet 100.
Helló !
Ha készítek kondenzátort, akkor a fegyverzet lemezeihez mennyi kivezetést érdemes rakni ? A kapacitásához van annak köze ? Minél nagyobb, annál többet ? Vagy a feszültséghez, hogy hány volton akarom használni ? Kösz !
A kapacitáshos nem sok köze van, de az esetleges parazita induktivitáshoz igen. A kivezetés megoldása nagyban függ attól, hogy a kondenzátort mire akarod majd használni. Ha nagy áramok, vagy nagy frekvenciák vannak, akkor pl. úgy kell feltekerni, hogy az egyik oldalon az egyik, a másik oldalon a másik fegyverzet lógjon ki a dielektrikum alól, és ezeket kell összekötni a kivezetésekkel. Ha ezek nem lényeges kérdések, akkor szinte mindegy, csak elég vastagok legyenek.
A feszültségnek annyi köze van a kivezetésekhez, hogyha nagyobb feszültségen akarod használni, akkor a kivezetések között nagyobb távolságot kell tartani, mint a dielektrikum átütési feszültségéből következik.
Sziasztok!
Találkozott már valamelyikőtök olyan kondenzátorral, hogy MKC ? Sikerült bontanom 4db 4,7µF 400V-os piros MKC ERO gyártmányút. Valami tápszűrő panelen lehetett. Ez jó audió célra? Csövesbe jó lenne, bár csatolónak enyhén szólva is nagy (esetleg katódba???).
Idézet: „Az MKC kondenzátorokat kifejezetten audio jel csatolására fejlesztették ki (csöves végfokokban használták) , sajnos már nagyon nehezen beszerezhető.” Ezt találtam. Szerintem érdemes vele foglalkozni.
Köszönöm! Az említett bejegyzést nekem is kiadta a google, de semmi mást. Nem egy elterjedt típus lehet. Amikor megláttam, azt hittem, rosszul olvasom. Azt kiderítettem, hogy 2000 óta nem gyártják, mert a cég, ami a karbonátot nyomta bele bezárt.
Helló !
Az "ERO" feliratos kondik azok jó minőségűek ? Audió célokra, úgy értem.
Sziasztok!
Elko problémám van. Egy régi vakuban (kb 20 éves német gyártmány elgawa B131) van egy elektrolit kondi, szép almínium tokozású, 350V 580uF. Ezt tölti a vaku és kisüti, ha villan. Pár éve én átalakítottam ezt avaku, mert elöregedett a beépített 3.6Voltos NiMH aksija, és hálózatról egy 1A 4.5Voltos tápról töltöm, azt kötöttem be a beépített aksi helyébe. Mindez tökéletesen működöt, bár 1 volttal többet kapott, de nemvolt 1-2amperes tápom ami 3.6 Voltot adott volna a regulátorok pedig áramkorlátosak vagy drágák lettek volna. Pár napja a vaku elvilanás közben hatalmasakat kezdett pukkanni. Csinálta ezt vagy 20szor aztán már nem töltött. Szétszedtem és azt tapasztaltam az elko egyik lábánál szikrázott, ugyanis kilazult az egyik pólus kivezetése és körülötte kormos a tok. Ezt úgy kell elképzelni (sokan láttak ilyet mostani kondiknál is így van), hogy a kondi láb kivezetése a forrasztható kis lemezdarab valami alumínium szög szerű valamivel van átütve, ami beleszúródik magába az elkóba. Most az egyik pólusnál ezen a kis szögön kilazult a lemez, körbe forgatható volt és lötyögött, teljesen elkormosodott, azért nem töltött. Ezt utána meghefteltem, lekapartam a kormot, betekertem blankolt vezetékkel, forraszottam rá félcenti cint és utána összeraktam. kb. 120 villanásig tökéletesen működött, majd újra pukkani kezdett majd újra nem töltött fel. Megint szétszedtem, és furcsa mód azt tapasztaltam, hoyg a másik pólus, ami - ellenőriztem korábban - atomstabilan érintkezett, nem lötyögött szemernyit sem 1 napja az most ugyanúgy kilazul tmint az előző és kormos volt, nem érintkezett. Nagyon úgy tűnik, valami nincs rendben és hiába heftelen ez mindig elakar égni valahol a kondi lábánál és megszakítani a kört. A kérdésem az lenne, hogy a kondi ahibás és nyugodtan pótolhatom másik új elkóval, nem fog az új elkó is így tönkremenni, vagy netán a vaku áramköre rontja el, vagy, mondjuk, hogy kicsit több feszültséget töltök bele a kelleténél? Úgy számoltam, hogy ha a 350Voltos kondit a 3.6Voltos telep töltöte, akkor a benen lévő trafó úgy fel 100szorozza feszültséget, tehát egy 450Voltos új elkó védve lenne a túlnagy feszültségen való töltéstől mert kb 450Voltra töltené az áramkör. Vettem is 450Voltos elkót fe az fele akkora kapacítású, így a vaku sokkal kisebbet villan (ha biztos vagyok benne, hogy a régi elkó volt a hibás és az okota ezt a jelenséget, majd 2db új elkót kötök párhuzamosan helyettesítés véget, majd az egyik kint fog lógicsálni...)
Szia,
beleteheted,de nem biztos hogy el indul...  Az eredeti tipusú kondi nem drága,vásárolj egyet... 
Sziasztok!
Mindig is a műszerek érdekeltek a legjobban. Szóval: Mi a különbség a fólia és a kerámia kondi között  Sok műszernél látom, hogy kifejezetten fólia kondit írnak pedig tudomásom szerint ezeknek nagyobb a szivárgó áramuk. Akkor miért jobb egy volt és/vagy amper mérőben mégis a fólia kondit használni? Nem nagy áramról beszélek. Pl. 7106/7107 esetén is fólia kondit használnak általában.
Szia!
Fólia kondi--->kis hőfokfüggés, induktivitás Kerámia kondi--->hőfokfüggés és kis induktivitás. Én nem hallottam arról, hogy a fóliakondenzátoroknak mérhető szivárgóáramuk lenne.
Azt nem mondtam, hogy mérhető, de valahol azt olvastam, hogy nagyobb a szivárgóáram.
Ok. Amit írtál tudom csak annyi eszem nincs, hogy megértsem mikor és miért jobb a fólia kondi!? [off] az induktivitásról még szinte semmit sem tudok.
Az alumínium-elektrolitkondenzátoroknak van szivárgóáramuk. Van egy speciális elkófajta, a tantálkondenzátor, amelynek nagyon kis szivárgóárama és induktivitása van, ezért csatolásra is és hidegítésre is jól használható, de tápszűrésre (főleg kapcsolóüzemnél) nem jó, mert az impulzustöltést is kisütést robbanással honorálják. A kis induktivitás hidegítésnél és gerjedésgátlásnál előnyös, mert nem képez rezgőkört a kondenzátor önmagával és gátolja az oszcillációt, valamint széles sávban nyeli el a zajt.
Az általad belinkelt wiki oldal olyan ismerős. Mintha már láttam volna, de nem biztos.
 Oké. Ezeket mind tudom. Csak nem volt világos, hogy műszereknél miért "jobb" a fólia. Ezek szerint főleg a hőmérséklet miatt. Szűrőképességük annyival nem jobb. Sőt, ha jól értelmezem kadarist szavait akkor a kerámia még jobban is szűr.
Szia!
A fóliakondenzátoroknak megvan az az előnye is, hogy kapacitás értéküket hosszú időn keresztül tartják, csak igen keveset változnak. Emiatt, ahol fontosak a stabil kapacitás értékek (Pl. szűrők) ott fóliakondenzátort használnak.
Ha van egy kondim és nem tudom ,hány µF-es akkor hogyan tudom megmérni???
Multiméterrel, kapacitásmérő funkcióban.
Az enyém csak egyent , váltót , Ampert , ellenállást , és tranzisztort mér nameg a szakadást akk or valami más ötlet??
Ha egy 555-ös IC, 2db ismert értékű ellenállás, és a mérendő kondenzátor felhasználásával astabil kapcsolást építesz, akkor már csak a citkusidőt kell mérned, amiből ki tudod számolni a kondenzátorod kapacitását.
Sziasztok!
Van egy kis polipropilén? kondim amin .22 63 jelölések vannak. A 63 az a fesz tűrése de a .22? A túl oldalán meg van egy J betű. Köszi Üdv Imi
220nF, avagy 0,22uF. De ha bizonytalan vagy, akkor mérd meg a multimétereddel a kapacitását.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
