Fórum témák
» Több friss téma |
- Ez a felület kizárólag, az elektronikában kezdők kérdéseinek van fenntartva és nem elfelejtve, hogy hobbielektronika a fórumunk!
- Ami tehát azt jelenti, hogy a nagymama bevásárlását nem itt beszéljük meg, ill. ez nem üzenőfal! - Kerülendő az olyan kérdés, amit egy másik meglévő (több mint 17000 van), témában kellene kitárgyalni! - És végül büntetés terhe mellett kerülendő az MSN és egyéb szleng, a magyar helyesírás mellőzése, beleértve a mondateleji nagybetűket is!
Szia! Ebbe a kapcsolásba jók a kis teljesítményű ellenállások, a kondikból pedig mivel 9V tápfeszültség van megadva, így bármilyen jó, ami e fölött van (ha jól tudom a következő lépcső a 16V, de ezek is pár forintos tételek. Amiből inkább érdemes minőségit venni, azok a potméterek.
Üdv
és ha nem tűnök túl szerencsétlennek. az ellenállások mellett az a % mit jelent? a szennyezettségét, vagy az csak diódáknál fordul elő?
Sziasztok!
Szeretnék csinálni egy elektromos dobhoz hasonló padot. Lényeg ,hogy egy 555-ös elő állít nekem egy négyszög jelet, majd ha piezot megnyomom, akkor azt a négyszög jelet átengedje a hangszóróba. Úgy terveztem, hogy az 555ból kiadott jelet egy NPN BC547-es tranzisztor kollektorába kötném. a piezo egyik végét a bázisba és az emittert a hangszóróba. No csak azt nem tudom melyik végét kössem a bázishoz, a + vagy a negatívot, és ha az egyiket akkor a másikat földeljem le? Most a + végét kötöttem a bázisba, a - részét leföldeltem, a jel folyamat átmegy, ha birizgálom a piezot akkor elhalkul. Tudna valaki segíteni? Köszönöm előre! Üdv. Horv!
Hali. Lenne 2 nyomógomb PIChez kötve lehuzóellenálással. Viszont ezt a két gombot mindkét PIC-hez be kellene kötni, de hogyan? A két gomb vezetékét rákötöm az egyik PIC lábára, egy lehuzóellenálással, de a második PIC-re hogyan kössem? Valami dióda, vagy ellenállás?
Van itt egy tápegység, amire az van írva, hogy 12V 1A
kimenetnek. Ez leadott nekem 3A-t kb 10percig, utána nem csinált semmit, szétszedtem, de semmi nem robbant szét, és a biztosíték is rendben van. Mit kéne benne kicserélni?
Ja és semmi extra nincs benne, tehát csak a trafó, egyenirányítók, biztosíték, kondi, és egy ellenállás
Akkor valószínű a trafóban belül lévő hőbizti ment ki. Mérj rá a primer (230V) tekercsre !! Ha szakadás, akkor az a bibi.
Tehát a trafó ép marad, de mégis használhatatlan, mivel ezek a trafók áltakában jó vastagon lakkal vannak átitatva, ergó szétszedhetetlenek, javíthatatlanok.
Pedig csak egy kis hőbiztit kéne kicserélni, ugye? Szabad-e méltatlankodnom, és megkérdeznem, ez egy aljas üzletpolitikai húzás, vagy netán van praktikus oldala-e a dolognak? (Azért bátorkodtam erre a hozzászólásra, mert én is jártam már így!)
Részben egyik,részben másik.De ma már van öngyógyuló biztosíték is...
Igen az szállt el, de kicseréltem egy másik trafóra, most már jó., köszi
Sziasztok!
Egy számomra érdekes jelenség miértjére nem találom a választ. Univerzális nyákra leforrasztottam pár alkatrészt, hogy stabil +5V kapjak. Sorrendben: 7,5V / 3,5VA sec transzformátor -> egyenirányító híd -> 2x 1000 µF puffer kondi -> 100 nF kerámia -> 7805 IC -> 10 nF kerámia. A kimeneti feszültség 4.9 volt körül ugrál terhelésen. Megnéztem szkóppal, hogy mi lehet a gond. Nos nekem ez magas: DSCF4233.jpg közvetlen a kimenet képe. DSCF4236.jpg a kimenetet bedugtam a próba panelba kb. 8 cm hosszú tömör réz vezetékkel. A képen a panelon mutatott jel látható. Ennyire rossz lenne a kábelezés? Bár szerintem a közvetlen kimenet képe sem az igazi.
Szia!
A kerámiakondikat közvetlenül a stabkocka lábaira tetted? Lehet, hogy gerjed szegény. De most ez tényleg 2mV/div osztóállásnál mérted?
Igen és Igen.
Közvetlenül ott van és 2mV/div -ben mértem és 5 mv/div.
Na, akkor az 20mV/osztás. Nem számotevő zavar, lehet, hogy valamilyen kapcsolóüzemű szerkezet szór rá és azt látod.
Nekem ez akkor sem normális. Kimeneten látható, hogy nem sikerült teljesen a szűrés, de cm vezeték után így megváltozik a jel?
És ez erősen kihat az áramkörre amit működtetek vele mert nem stabil.
Ha egy transzformátorral van DC 9V-om, akkor abból melyik eszköz segítségével tudok 12V-ot csinálni? (a két kép közül valamelyik transzformátorral lehet?).
Ha lehet ilyet. És, ha igen, akkorvaz egyenirányító elé vagy után kell bekötni? Köszi
Én mekkora feszültséget szeretnél a végén? Transzformátor után 9 VDC akkor ez már egyenirányított Mekkora a transzformátor secunder oldala?
Egyébként fából vas karika.
Ez nem üzletpolitika, életvédelmi előírás. Ha az a nyavaja nem lenne benne, komoly esélye lenne egy lakástűznek egy hasonló túlterhelés esetén. Az már persze más kérdés, hogy létezik ebből öngyógyuló-fajtájú is, csak az tízszer drágább, ezért nem fogsz vele találkozni sűrűn.
Sziasztok, előre elnézést a béna kérdésekért..
Azt szeretném megtudni, hogy mi a különbség a szinkron / aszinkron generátorok között. Keresgéltem már neten, de elég felületes leírásokat találtam. Eddigi információim szerint a szinkronnak állandó fordulat kell a freki tartásához. Az aszinkron pedig változó fordulatszámokon is fix frekvenciát ad. Tudnátok esetleg ezekről egy részletesebb leírást mutatni? Köszönöm!
Egy kérdés lemaradt:
Hogyan kell megválasztani a puffer kondi kapacitását az egyenirányító után? Minél nagyobb annál jobb vagy van valami irány elv a terheléstől függően?
Arra kell ügyelni, hogy az egyenirányító diódákat ki ne nyírd a nagy töltőárammal. Ez persze nem csak a kondi kapacitásától függ, hanem a trafó belső ellenállásától is.
Ilyen egyenirányítóim vannak itthon.
Az egyikre max 600 mA terhelés menne a másikra 1,1A. Erre van valami számítási mód?
A váltóáramú generátorokban a frekvencia fordulatszám összefüggés kötött. Itt nézd meg, egy általános leírás. Ha tovább keresel villamos gépekre, találsz sok, különböző nehézségi fokú leírást, tanulmányozd őket. A generátor üzemmel nem nagyon foglalkoznak, mert ez a hétköznapokban nem nagyon gyakori. Ha mélyebb tudásra vágysz, akkor szerezd meg Magyari István Villamos gépek I. II. könyvét.
Sajnálom, hogy nem értetted a kifogásomat!
Egy szóval sem mondtam azt, hogy nincs szükség a biztosítékra. A dühítő számomra az, hogy ezt a biztit nem a trafón kívül helyezik el, hanem mélyen a szigetelés alatt, és teletöltve lakkal az egész trafó. Ha kívül volna, könnyen és olcsón cserélhető volna, míg például az én trafóm is a bekeményedett lakktól nem szedhető szét barmolás nélkül, vagyis nem javítható, komplett trafócsere kell, egy szimpla kis bizti kiégése miatt. Tehát nem a biztonság ellen vagyok, sőt magam is sokszor inkább túlbiztosítok dolgokat. Sajnálom, hogy nem értetted meg, hogy mi a tényleges kifogásom! Üdv!
Ez hőbiztosító, aminek az a lényege az, hogy a trafó melegétől olvadjon ki.
Sziasztok,
Van egy kérdésem, ami nem hagy nyugodni. Van egy már nem használt, ámde tökéletes 12V 44aH autó akkumulátorom s adott egy 12V-os szivargyújtóról működtethető hordozható TV-m. Szeretném ezt a TV-t akkuról üzemeltetni, de az autó szivargyújtója kiesett, mert azon csak akkor van szufla, ha minium gyújtáson van a kocsi....akarja a fene 2órán kereszül gyújtáson hagyni az autót(nemhiszem hogy jót tenne neki ) Van nekem egy lengő szivargyújtó csatim...és pár méter vezetékem. TV megmurdel, ha közvetlen (minden sallang nélkül - természetsen polaritásra figyelve) rákötöm az akkumulátorra? 2 óra üzemidő gondolom kisajtolható az akksiból (felteszem tölteni, 1.5hónapja vettem ki az autóból) Tehát: Akku -> tyúkbél ->szivargyújtócsati -->TV semmi más....ez így működhet, vagy dobhatom a csába a huszon X ezer ft-os TV-t? Üdv.: Lacam
Az állandósult áramokra kell méretezni. (Vagyis a tranziensek elmúlta után.) Akkora áramot kell bírnia a diódának min., mint amennyit ki akarsz venni az áramkörből. A pufferelést pedig úgy kell megoldani, hogy megnézed a dióda impulzus idejű max. áramát, és az alá méretezed a tranziens (pl. bekapcsolás) áramot. Ez függ a trafód belső ellenállásától a fesz. szinttől és az ELKO belső ellenállásától. (Én a gyakorlatban kb. 1000µF/A -es nagyságrendet használok.) Ennyit elvisel 10V-ig szekunder feszültségig a dióda.) Nagyobb szekunder feszültségnél és nagyobb áramnál érdemes nagyobb áramú diódákat alkalmazni.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |