A mostani, kb 5 éve épített LM317-es táptól nagyobbat. Ez is valamelyik RT újságcikk volt az Urbán Elektronikától. Pioneer tápja megfelelne az igényeimnek feszültségre és áramra, de megkeresem azt a RT-s tápot és átgondolom.

Ez lenne az? Bővebben: Link

Próbálj ki egy LM2596 -t, egyszerű megépíteni akár áramkorláttal sem több 7 - 8 alkatrésznél, stabil fesz...stb.

Hát inkább az áteresztő tranzisztoros tápok mellett voksolnék, sokszor használom a mostanit is erősítők javításához, meghajtásához. Ha nem kellene róla hangcuccokat is táplálni, akkor egynek ez is jó lenne. Elsőnek skory tápját akartam megépíteni, de mivel az is kapcsolóüzemű, inkább nem. Így nézegetve az átalakított RT-s tápot, szerintem ez lesz az, ami nekem kell.

Még steril körülmények között, de már elindítottam a labortápot. Egy kis alkatrész problémától eltekintve, azonnal indult. Minden funkció működik, feszültség áram jól szabályozható.
Egyenlőre csak a labortápot tesztelgettem, ez után jön a hőfigyelő, és az előszabályzó kipróbálása.

Üdv
Megépítettem ezt a tápot de valamit nagyon elrontottam.
Már minden alkatrészt kimértem és jó.
Bővebben: Link
Az IC1 6-os lábán 10,5V-ot mérek a 11,2V helyett.Gondolom ez nem baj.
Kimeneten -0,5V-van.

Már megint elkápráztatsz minket. Nagyon jó, és tőled megszokott profi minőség. Várom a végső eredményt. Ha logikai fet is jó bele meg is építem így ahogy van, ha meg nem akkor teszek bele óriás isotop tokozásút. Azt hiszem a te általad tervezett táp újabb remek példánya lesz, és ha időm engedi ezt is megépítem mint a másik kettőt.

Szia Alkotó!

Én is csak gratulálni szeretnék ehez a remek kis táphoz,valóban elkápráztatsz minket.Nagyon várom a végeredményt.Akkor ez a kapcsolás már után épithető minden gond nélkül?


Persze ezt csak csendesen kérdezem!!! Mert szeretném mindenképpen megépíteni mint az előzőt!!!

Üdv:pilotitalia

Túl vagyok némi próbálgatáson. Labortápról adtam a nagy-áramú táplálást, ami DC90V-ot jelent, 1A-re korlátozva. Illetve a segédtápot is egy másik labortápról DC 15V formájában, amiből a 7912 "kifaragja" a szükséges 12V-ot.
- Még az elején elpusztult egy IRF540, mert próbáltam meddig megy fel az áram rövidzárban. 4,86A-nél eldurrant. Ez még talán bele is férne, de ne feledjük, hiába a relés előszabályzó, egy rövid ideig a max. feszültségen is ki kell bírnia a rövidzárt, mert a reléknek van kapcsolási idejük. (Eután vettem vissza az áramkorlátot 1A-re.)
- Ezután, sokszor kipróbálva a rövidre-zárást (680mA-es áramkorlátnál-amit találomra állítottam be), kicsi és nagy feszültségen egyaránt (már csak 4 párhuzamos FET-el), megint csak elszállt egy újabb FET. Ezt is kivettem, így most már 3-mal megy a szerkezet. Ismét kínoztam rövidzárral egy csomószor, rövid és hosszú ideig is, de most a 3-al egyenlőre hibátlan (még mindig 680mA-es áramkorlátnál). A párhuzamos áteresztőknek előnye, hogy általában csak egy megy tönkre, és saját zárlatával megóvja a többit. Viszont óriási hátrány is ez egyben, mert ilyenkor a teljes nyers tápfesz kikerül a kimenetre, ami simán tönkre zúzhatja a csatlakoztatott fogyasztónkat.
- Ezek a tapasztalatok megerősítik a TO220-as tokozástól való idegenkedésemet olyan helyeken, ahol valóban kritikus teljesítményt kell disszipálniuk. Hiába van bármekkora hűtés, gyorsabban melegszik a bennük lévő lapka, mint a hűtés hőelvonó képessége. Ilyen jelenséget egyáltalán nem tapasztaltam -még kivételesen sem- pl. az RT-s labortápnál, amiben 4db TO3-tokos tranyó van.
- Vettem egy zümmert, amit próbára bekötöttem a piros LED-hez, akkor zümmög, ha a LED világít. A működés hibátlan, de az élettani hatás katasztrofális, elviselhetetlen, borzasztó. Egyáltalán nem értem azokat, akiknek ez tetszik. Persze megpróbálhatnám egy soros ellenállással tompítani a hangját, de egyenlőre azt gondolom, a csendnek nincs párja.

"Vettem egy zümmert, ..."
Lehet, hogy egy rövid pittyenés elég lenne (és más hibáknál is jelezhetne pl hővédelem) ami a figyelem felkeltésére már elég.

Hallanád a kávéfőzőm hangját... Na az valami borzasztó, sajna még jótállásos.

Megépítettem a Alkotó 2.7.1-es tápot. Az első bekapcsoláskor az R23 pár másodperc alatt széttéget. Kiforrasztottam és nem tettem be helyete semmit sem, és így is kiadja a 72V-ot. A trafó amúgy 2x24V/2x4A tud. Nem 2n3055-öt hanem a magasabb fesz miatt 100V-os kondikat és 2n3442-öt használtam. Bekapcsoltam pár percre és nem melegedett semmi sem. A feszültséget nem tudom állitani. Minden más alkatrészt kicseréltem az 50V-os verzióhoz.
Lehet hogy az a baj hogy a 72V már sok neki? De sajnos csak ilyen trafót tudtam szerezni. A két kimenetét pedig sorba kötöttem. Így megvan Kb 49-50V rajta.

Mivel kezdjem a mérést? Vagy mit cseréljek ki benne?

Sziasztok!
Most lehet hogy nagy marhaságot kérdezek, de azt szeretném tudni, hogy proli007 mester tápját amihez tervezitek a relés előválasztót, hogy 80V-os legyen, vagy az 50V/5A-es szenzorvezetékes követő tápot lehet úgy használni, hogy ha kettőt építek meg belőle, akkor lehet kettős tápként használni? Pl. ha mondjuk egy végerősítőt tesztelek, és szükségem van +/-40V-ra és GND-re? Tehát összeköthető a két táp úgy, hogy az egyiknek a + pontja, és a másiknak a - pontja adja a közös GND-t, és a két szabadon maradt pont pedig adná a +40V-os és a -40V-ot? Azért kérdem mert amit régen használtunk a cégemnél tápegységet, az is 4 vezetékes volt, és azt nem lehetett így összekötni.

Szia!

A FET-eknél sajna(ha nincs terhelés elosztó ellenállás) nincs mese...szigorúan D-S-re válogatni kell őket, (tapasztalat modellezésből, és erősítő építésből) különben egy idő után szépen egyesével mennek tönkre. (én is azért tettem a tápom áramkorlát FET-ek Source-ra 0R1 ellenállásokat mert nekem is egyik jobban melegedett rövid zárnál mint a másik) Ha sikerül azonos paraméterekkel rendelkező példányokat használni, akkor már nem okoz gondot még a TO-220-as tok sem.

A zümmer használata nekem sem jött be ( általában ezek 2-4kHz körül adnak hangot 70-80dB hangerővel ) irtó idegesítő, főleg hosszabb távon. A megfelelő hang véleményem szerint 1kHz környéke, de inkább alatta és max. 50dB. Erre viszont van egy nagyon egyszerű megoldás, amely remekül működik, széles tápfesz tartományban használható kicsi az áramfelvétele és nem idegesítő a hangja.(először el se hittem, hogy működik...)

Remélem tudtam kicsit segíteni.
szia

Nem rossz.
Szeretem ai ilyen egyszerű dolgokat.

Nálam is van S-ellenállás.

Nem akartam tegnap feltölteni, nehogy esetleg áprilisi tréfának gondolja valaki, készülőben a:
PIC-es panelmérő III.
PIC-es panelmérő IV.
PIC-es panelmérő V.

Szia!

Én is...

(annó, odajött hozzám forrasztás közben egy 60 éves volt M.E.V.-es - csak a fiatalabbak kedvéért, a volt Mikro Elektronikai Vállalat - ismerősöm, egy darabig nézte mit művelek, majd kis idő múlva megszólalt és megkérdezte: " Mi lesz ez fiam? ALKATRÉSZTEMETŐ.....?!)
:eek2:

Ajánlom figyelmedbe a 18F25K80-ast. Belső referenciája van és differenciális mérést is tud. És olcsóbb.

Távolról sem végleges formájában, de már "üzemi" körülmények között (saját trafójáról) is kipróbáltam a labortápot, párosítva a relés előszabályzóval.
Nem tudtam olyan körülményeket teremteni, olyan állapotot létrehozni, amikor "hibázott" volna. Jelenlegi beállítással 0-83V tartományban, minden vizsgált szakaszban (ebből 4 félét tud az előszabályzó kapcsolni), érzékelhető hiba nélkül működik.
Külön vizsgáltam az egyes szakaszok váltási határát. Pontosan a határra állítottam be a kimeneti feszültséget, de ezzel sem lehet "zavarba hozni" a szabályzást. Ez azért lehet, mert a növekvő feszültség váltási pontjai nem ott vannak, ahol a csökkenő feszültségé. Nem nagy a hiszterézis, de éppen elég a stabil működéshez.
A relék burkolata nem átlátszó, így a kapcsoláskor esetleg képződő íveket nem látom. Az én reléimben 2 db morze van, amik egyenként tudnak DC5A-t kapcsolni, és persze a kettő párhuzamosan kötöttem. Nagyon sok kapcsolást generáltam (legalább 1000-et) de semmilyen jelét nem tapasztaltam kapcsolási anomáliáknak.
Ha Uki=80V mellett rövidrezárom a kimenetet, akkor azonnal nullára csökken a feszültség, és egyből a legkisebb fokozathoz tartozó AC17V-ot kapcsolja az előszabályzó. Viszont ha megszüntetem a rövidzárat, akkor nem egyből ugrik a legnagyobb fokozatnak megfelelő reléálláshoz, hanem "végigszalad" az összes fokozaton (kb. 1s- alatt), amit én normálisnak tartok, mert a kondi feltöltéséhez kell egy kis idő.
Olyat is csináltam, mikor két fokozat váltási pontjára beállított feszültség mellett, olyan áramkorlátértéket állítottam be, aminél még éppen stabil a feszültség izzós terhelés mellett. Ekkor ha a kimenetre fel-le pakolászom az az izzós terhelést, akkor ugye hidegen egy pillanatra bevillan az áramkorlát (ilyenkor értelem szerűen csökken a feszültség és lejjebb vált az előszabályzó), majd miután felizzanak az izzószálak visszaáll az alaphelyzet (lecsökken az áram, visszaáll a stabil feszültség és újra felkapcsol az előszabályzó). Ez így teljesen normális, éppen így kell működnie.
A mostani tapasztalataim alapján, egyáltalán nem aggódom a relék kritikus kapcsolásai miatt. Ez a fajta előszabályzó, minden szempontból megfelel az én elvárásaimnak. Nyoma sincs bizonytalan kapcsolási helyzeteknek, nincsenek olyan kényes feszültségek amiknél billegne két fokozat között, mindig van egy egyértelmű fokozat, ami stabilan tartja a beállított értéket. Nagyon elégedett vagyok vele.
Már csak a hőfigyelőt és a mérést kell tesztelni.

Erre tud e valaki választ?
Mit cseréljek ki, hogy müködjön a tápom.
Az IC lábánál megvan a 24V meg a 4.7V-t. A 2N3442-ket kiszedtem és jók. A két nagy dióda is jó.
Nem tudok rájönni. hogy miért van tápvesz a kimenten. A minden kondi (elko és kerámia) 100V-os. 430-as ellenállást nem kaptam ezért betettem helyette 470-est.
Csillámmal nem szigeteltem a tranyókat de szerintem ettől működnie kellene. Nem fém házba lesz hanem műanyagba.

Köszönöm, ez nagyon jól hangzik!

A D1 dióda nem volt jó. Mostmár nincsen kint a tápfesz a kimeneten, hanem 0V van. Az áramkorlát led pedig folyamatosan víllágít.

Egy nagyon egyszerű, olcsó rajzod nincs véletlenül? Két digit kéne közös anódos leddel, 0-99V, 1V-os lépésben elég, PIC-el. Programozni nem tudok ezért kérdem.

Most már tudom, melyik tápot fogom megépíteni! :yes:
Gratulálok, nagyon tetszik!

Ez nagyságrendekkel jobb mint az eddig használt PIC18F2423!
- Nagyobb programmemória.
- Nagyobb RAM.
- Gyorsabb (64MHz).
- 4db CCP modul.
- Belső, bekapcsolható stabkocka! (Az eszem megáll mit ki nem találnak a Microchipnél...)
- Az analóg bemenetek lábanként választhatóak!
- Differenciális analóg bemenetek, melyek szintén tetszőlegesen választhatóak.
- Belső referencia, ami ráadásul választható értékű!
- Külön AGND (AVSS) láb!
- Beépített hőmérő dióda.
És még egy csomó jó új dolgot tud amit nem is említek... Ráadásul jóval olcsóbb is.

Ezt a mikrovezérlőt nekem találták ki. Ordít az adatlapjából hogy ő műszer szeretne lenni.
Köszönöm hogy felhívtad rá a figyelmem!

Nézz fel az oldalamra! Amit ott találsz, olyan műszereim vannak.

Tudom, azért kérdeztem. Nekem nem kell 4 digit, a lényeg hogy minél egyszerűbb és olcsóbb legyen, mert több kell belőle. Ezért (is) nem álltam neki pl. 7107-el. Tudom hogy 1200-ért van kínai kéziműszer de azon rengeteget kell faragni és nem látszik távolról. LED kijelzőm viszont van néhány darab csak egy olcsó PIC kéne hozzá és bele a progi.
A boltokban kapható kész panelműszerek is drágák a feladathoz.

Üdv.

Két labortápegységből akarok nagyobb áramot kicsikarni, ha jól tudom azonos feszültség mellet össze lehet kettőt kötni párhuzamosan? táp

Szia
Ha azonos a feszültség De ezt a legnehezebb elérni. A század Volt, is eltérés. És akkor még ott van, a áteresztő tranzisztornak is egyformának kell lennie. És két egyforma félvezető, nincs. Nem hiába találták ki, az emiter ellenállást, két tranzisztor párhuzamos kapcsolásánál.
Ha nagyobb áramot akarsz, akkor a D1…D4ig cseréld a diódákat. A Q4 tranzisztort nagyobb vagy több darab. A több darabnál, emiter ellenállás kell. És a R7 csere.
Ha továbbra is két tápot akarsz összekötni, a negatív részt összekötni, a pozitív részt ellenállásokkal kell összekötni. De ezt kerülném.
üdv.

Akkor előröl kezdődik minden? Már ami a vezérlőmodul fejlesztését illeti? Meg a panelmérőét? Meg úgy általában?