Autós erősítőbe miért kell 400V-os eszköz? Kisebb feszültség mellett nagyobb áramúakat fogsz találni.
IRF3205
IRF1405
Van az erősítőben valami fesznövelő áramkör? Mert akkor az általam ajánlottak nem lesznek megfelelőek. A másik szempont a Vgs megengedett értéke. Arra is oda kell figyelni.

Biztosan van neki benne inverter, mert 12 voltról max 40 wattot lehet kihozni híddal. Kérdés, hány voltra emel.

Azért szeretnék erősebbet belerakni ,hogy üzembiztosabb legyen az erősítő, tudom ,hogy nem fog nagyobbat szólni... 400V mosfet meg azért kell mert a tápfeszültség igen magas... 200V-os elkó van benne de nem tudom még mennyi a pontos tápfesz... bemenő feszültség függvénye..
Mivel rossz az erősítő ezért nem tudom a pontos értéket....

Hello!
Megépítette már ezt valaki? Mert ennél egyszerűbben D osztályt nehéz lesz csinálni.

Inkább tervezek egyet és összerakom diszkrét alkatrészekből, mint hogy egy ilyen thermal pad-es IC-t beforrasszak. Ez forrasztókemencés beültetéshez van kitalálva, nem arra, hogy abból házilagosan készítsen valaki erősítőt.

Az MP7720 egyszerűbb, és a szerelése is sokkal-sokkal egyszerűbb ennél. Mindössze 8 lába van.

A chipcad árlistájában van MP7720DS-LF, de ez most melyik tokozás lehet? (PDIP-el könnyebb bánni mint a SOIC-el)

Ez tényleg egyszerűbb, de én a másiktól sem ijedek meg. Ez egyébként fejhallgató erősítőnek jó lehet? Mert olyan D osztályú, ami a paramétereit csak kis impedanciás lezárással hozza. Nem bírom kihámozni az adatlapból, hogy mit csinál terhelés nélkül.

Teljesen értelmetlen dolog ilyet fejhallgató erősítőnek használni. Ott a TPA6120. 0.0001% alatti harmónikus és intermodulációs torzítás. 200Mhz-es sávszélesség.

Ha 10-10db-ot párhuzamosan kötsz és hidalod, akkor kapsz egy valóságosan létező ideális erősítőt. 50W-ot ki lehet belőle hozni. 0,0001% alatti torzítással menne és szerintem simán elmenne 100Mhz-ig a teljesítmény sávszélessége.

Eredetileg egy ADSL meghajtó erősítő, ami 200 modulált vivőt erősít egyszerre. Semmi torzítás nem lehet az intermodulációk miatt, mert akkor nem lehet levenni az infót a vivőkről. Szóval fényévekkel magasabbak a követelmények, mint egy hangfrekis erősítőnél. Később a Texas kitalálta, hogy ezt el lehet adni fejhallgató erősítőnek, ezért simán át cimkézték, kapott új nevet, így most fejhallgató erősítő lett belőle.

Szerintem inkább használd ezt fejhallgatóhoz, ne a D-osztályút. Én terveztem belőle egy 200W-os erősítőt is, de még nem értem rá elkészíteni.

Persze, hogy csak kis impedancián hozza, mert nem szűrő után van visszacsatolva. A terhelés csillapítja a kimeneti (rezgőkört) szűrőkört. Szóval valami csillapítótag kell neki. Mindenesetre fejhallgatóra is láttam már D-osztályú IC-t. Vannak ilyen néhány 100mW-os D-osztályú végfokok is.

Egyszerűen a hangja érdekel és nálam a több évtizednyi referencia fejhallgatós. Az OPA6120-ból valaki épített a párhuzamos kapcsolással komoly végfokot, egyszer hallottam, de nem jegyeztem meg ki volt a konstruktőr.

Nekem eddig a Tripath jött be a D osztályúak közül, remélem jól írtam.

Szóval nem úszom meg a műterhelést, nem szeretem, mert beleszól a hangba.

Műterhelés hogyan szól bele a hangba? Tudtommal a műterhelésnek nincs hangja Vagy párhuzamba akartok kötni a fülhalgatóval műterhelést, minek?

Ha nagyon széles skálán mozog a terhelőimpedanciád, akkor kifjezettem ajánlom UcD működésűt, mivel a szűrő után van visszacsatolva, így a nagyobb terhelőimpadanciákon jelenetkezi kiemelés a szűrő küszöbe körül nem jelenik meg.

Persze nagyobb terhelőimpedanciára csak símán át kell tervezned a szűrőt.

De amúgy minek akarsz 1mW-100mW-os fejhalgallgató erősítőt csinálni? Hacsak nem elemről megy, és annak az élettartalmát akarod meghoszabbítani, nem éri meg.

A műterhelés megnöveli a táp és földvezetékekben folyó áramot, ráadásul nem is az egyen komponenst. Szóval eléggé megváltoztatja a hangot azzal, hogy a generátor és a visszacsatolás földpontja közötti szükségszerűen hosszú vezetékben is járulékos áramot generál. Van persze módszer a leválasztásra, de azt csak profi technikákban alkalmazzák.

A műterhelést normális esetben a hangszóró vagy fülhalgató helyére kötik, hogy azon megmérjék az erősítő paramétereit. Tehát egyszerre hangszóró és műterhelést nem szoktak rákötni.

De akkor te a fejhalgatóval kötnél párhuzamba műterhelést, hogy csökkentsd az impedanciáját.
na szóval ezzel rögtön osztod a hatásfokot. Normál esetben d-osztályút éppeszű ember azért választ, hogy hatásfokot növeljen. Na már most akkor még egy műterhelés párhuzamba az előbbi érvekkel ellenkezik. Tehát bocs, de ez hülyeség, legalábbis én értelmét nem látom.

Tervezd át a kimeneti szűrőt, nagyobb tápfesz, kisebb folyó áramok, és annyi. Ne bonyolítsd feleslegen azt amit nem kell.

Ésszerűek az érveid, de engem csak a hang érdekel, okulás céljából és ha meghallgattam, szétszedem.

Namost, ha fejhallgatón akarom a hang jellegét megismerni és az adott eszközt, amúgy az ajánlott kapcsolásban használják, akkor semmire sem megyek, ha egy áttervezett eszközt hallgatok meg.

Szóval marad a műterhelés és a rövid vezeték.

Bocs a kötekedésért, de akkor még pár cucc?:
Fejhallgatóval ki akarsz próbálni valamit, amit nem fejhallgatóra terveztek.
Akkor a lényeg: UcD-s végfokot próbálj ki, annak lényegében független az átvitele a terheléstől.

Ha meg már ilyen nagyjából jelentéktelen hatásokat nézel, akkor a műterhelést (ami most egy 1-2W-os ellenállás elég, úgysem fogsz 1-2V-nál többet kiszedni) forraszd a nyákhoz a lényegében a szűrőkondenzátor tövéhez.

De ha már összehasoníltásnak használod, akkor egyszerűen méréstechnikailag kiindulva, az lenne az igazi, ha a mérő berendezés minden esetben ugyanaz lenne. Mivel a füled esetén (ami a legpontatlanabb, legmegbízhatatlanabb és legkönyebben lefizethető mérőeszköz) ez lehetetlen, akkor legalább a fülesbe lenne érdemes beépíteni egy 5W 8 Ohm ellenállást, és ezt így már bármire rádughatnád, és az általad nagyon kedvezőtlennek ítélt műterhelés hatása legalább mindenütt ott lenne, így a vizsgált eszközök is fair-nek érezzék.

Bővebben: Link Találtam egy gyári kapcsoló üzemű végfokot. Szerintetek milyen? Nem tűnik nagyon bonyolultnak. Esetleg ha valaki tervezne hozzá egy nyákot szívesen kipróbálnám.

Találsz itt ennél egyszerűbbet, jobbat. Egyébként az IRFP párosból a 800W 2ohmon szerintem csak füst kíséretében jönne ki, de még a 600W/4ohm-ot is erősnek tartom.

Ez egy baromira elavult kapcsolás, valamint az adatok biztosan tévesek. A kapcsoláson +-90V van. Az IRFP9240 12A-t bír folyamatosan, tehát már 4 Ohmon halálon mozog. Zenei jelnél működhetne 2 Ohmon, egy ideig, de az üzembiztonsága nulla.
Ez a p-csatornás fetes cucc egy régi megoldás, amikor még nem voltak megfelelő meghajtó IC-k. Mivel a p-csatornás fetekből az anyagtudomány jelenlei állása nem nagyon tud kihozni jobbat, ezért célszerűbb végig n-csatornás feteket használni.
Egy pár IRFP250N a cikkemben lévő kapcsolással sokkal többre képes...

Szia, nem tudom láttad-e azt az alapkapcsolást, amit az erősítős topicba feltettem, ránéznél, hogy hogyan lehetne biztonságossá tenni a működését?

Igazán jó lenne, mert lenne egy magyar fejlesztésű, olcsó D osztályú kapcsolás végre.

Az IXYS-nak vannak nagyobb P csatornás FET-jei. Sajnos, a substrat dióda legalább olyan rossz bennük, mint a többiben. De szerintem, ez nem anyagtudományi probléma, hanem egyszerűen nem akarnak olyat csinálni. Talán, majd egyszer...

Én nem nevezném elavultnak ezt a komplementer elrendezést, ugyanis ez termel a vezérlés felé a legkevesebb zavart. A tiszta N csatornásokból felépített végeknél az a baj, hogy a felső tranyó meghajtója a kimenettel együtt rángatózik, így a szép nagy du/dt-kből jó nagy zavarok lehetnek a komparátor környékén. A gyakorlatban sokkal jobbat tudtam csinálni torzításra komplementerekből, mint tisztán N csatornásokból, tekintve, hogy sokkal gyorsabb meghajtást, ráadásul olcsóbban lehet hozzájuk építeni.

Egy linket betehetnél, mert így nem találom...

Itt van.
PWM erősítő

Köszi.
Megnézem majd szimulátorban, de az az igazság, hogy egy kicsit másmilyen szemlélet kell a D osztályhoz. Persze, lehet egy B osztályból is némi kompromisszum árán D osztályt csinálni, de ettől nem lesz egyszerűbb. Ennél még egyszerűbb kapcsolásokat is ki lehet találni, de az a baj, hogy mire mindent megcsinálsz benne, ( áramkorlát, clip, tápfeszvédelmek, stb ) már elég sok minden kell hozzá. És ez így van a B osztálynál is.

Olyan irányba gondolkozz, hogy egy D osztályú erősítő a végletekig leegyszerűsítve nem más, mint egy megfelelő teljesítményű komparátor. ( Schmitt trigger ) Na, ezt kell megvalósítani, úgy, hogy mondjuk 2...300 kHz-en is jól tudjon működni.

A fetmeghajtás látszatra nagyon lassú, pláne a relatíve nagy gate töltéshez képest, itt bőven lehetnek kapcsolási veszteségek (nem beszélve a baromi nagy diódatöltésekről). Holtidőt vagy effektív holtidőt hogyan állítod? Mennyi a kapcsolófrekvencia vagy a kapcsolás késése (ahogy látom UcD elvű)? A kimeneti szűrő értéke is hibás a 4 ohm terhelésre, vagy direkt nem butterworth szűrőt akartál?
Szerintem maga a koncepció hibás. Vannak nagyon jó szinteltolásos fetmeghajtó IC-k, valamint már nagyon jó és akár olcsó N-csatornás fetek. Ha nem akarsz szintáltolásosat (akár diszkrétet, lásd philips UcD), akkor lehet használni mini transzformátort fet-meghajtásra, meg vannak egyéb megoldások.
Ha olcsón jót akarunk csinálni, akkor építkezzünk abból, ami olcsón és jól van.

A p-csatornás FET alapvetően anyagtudományi probléma, legalábbis ELTEn Kémia anyagtudomány kurzuson ezt tanították (ott azt mondták, hogy a probléma a megfelelő tisztaságú, de megfelelő szennyezettségű rétegek előállításával van.)

Nos asztalon, drótgubanc formájában üzemelt pár percig, szimulátorban pedig tökéletesen ment. A kimeneti szűrőnél semmiféle koncepcióm nem volt, azon kívül, hogy a feteken a lehető legtökéletesebb legyen a jelalak. Ezzel az értékkel volt a legjobb. Holtidőt egyáltalán nem állítok, mivel pont a meghajtás lassúsága miatt, a jel inkább trapéz volt mint négyszög és ezért csak igen szűk, 1-2 volt tartományban tudtak egymásra nyitni, azaz az egyik hibával akartam kompenzálni a másik hibát. Nálam 340 kHz-n rezgett.

Hát akkor OK. Ez egy elég kompromisszumos megoldás. (mindenhol optimálni kell adolgokat, de szerintem ennél létezik jobb, és nem sokkal drágább/bonyolultabb megoldás) Mennyi a kapcsolási veszteség (ami megnyilvánul a trapéz formájú jelben)?
Persze jön a következő kérdés: A trapéz formájú jel miatt a modulációs mélység még jobban korlázott, nem? Szóval, ha jól sejtem itt adott kimeneti teljesítményhez, adott torzításhoz nagyobb tápfesz fog kelleni, a korábban jelentkező modulációs hiba miatt.

Az számításom szerint úgy 80%-os kivezérlésig marad 0,3% alatt a torzítás. A gyakorlatban nem tudom mennyi volt a veszteség, mert csak egy tenyésztett audio célú 3 MHz-s szkópom van és azzal nem látom a gyors feszültség csúcsokat, csak tudom, hogy biztosan vannak.

Legegyszerűbb megoldás: rakj a fetekre egy ismert hővezetési ellenállású bordát (persze érdemes a számításba venni a kontakt ellenállását, valmaint a fetek saját hővezteését a levegőve), aztán még egy hőmérő. Én speckó egy olyan szobahőmérőt szoktam használni, ami két csatornás (egy beépített és egy kivezetett mérőcsúcs).
Érdemes lenne megtudni, mert ha mondjuk a kapcsolási veszteség jó nagy, akkor lehet nem sok előny van egy b-osztállyal szemben.

Ki fogom próbálni az ötletedet, én az igazi előnyt abban látom, hogy a D osztály teljesen érzéketlen a hangszóró áram visszarúgásaira, hiszen a fetek csatorna ellenállása megeszi ezt az áramot, mint a kút a vödör vizet.

Csatolom djloui-nak a nyáktervemet. Ahogy már írtam privátban is ezen kéne még picit variálni de működik. Ezen még a vcs.-ban lévő elkó sincs rajta.