Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Inverter készítése
 
Témaindító: Tomy666, idő: Máj 24, 2006
Témakörök:
Lapozás: OK   24 / 60
(#) Ideiglenes hozzászólása Máj 16, 2011 /
 
A napokban vettem egy teljesítménymérőt, ami a hűtőszekrény indulásánál több, mint 740watt teljesítmény-felvételt mutatott. A korábbi mérő eléggé lomha volt, az nem mutatott ilyen csúcsot. A meglepő az, hogy a teljesítménytényezőre 1,00 értéket ad ( ilyet is mér ). Érdekességképpen kipróbáltam egy 500VA-es toroid trafóval és elindult. Igaz, ez egy 230/250V-os trafó fordítva bekötve. És ami még érdekesebb, hogy a trafó üresjárásban alig vesz fel 1,5 - 2W közötti teljesítményt a hálózatból. Ha ugyanezt sikerülne elérni akkumulátoros hajtásnál is, az elég remek volna. Csak kellene egy megfelelő trafó a kísérletekhez.
(#) ludus válasza Ideiglenes hozzászólására (») Máj 17, 2011 /
 
Csak hát ugye mennyibe kerül egy 500W-os trafó...
(#) 424.247 hozzászólása Máj 17, 2011 /
 
Sziasztok,

Szükségem lenne egy folyamatosan 800-1000W-tal terhelhető inverterre 12V-ról. Van használható kapcsolás erre?

Előre is köszönöm
(#) Ideiglenes válasza 424.247 hozzászólására (») Máj 18, 2011 /
 
Felkerült ide egy jónak ígérkező kapcsolás.
Valahonnan a komplett anyagot is le lehet tölteni róla.
(#) nem válasza Peter65 hozzászólására (») Máj 18, 2011 /
 
Na végül a fojtóval az lett, hogy vettem porvasmagot meg zománcozott rézdrótot és megtekertem kb. 1mH-re (gerjesztés közben az induktivitás leesik valamennyit, tehát alapból nagyobbat akartam, mint a megkívánt). Nem mondom, hogy nem melegszik a cucc, de egy lájtos ventilátort mellé teszek (tehát aminél bikábbat is mellé lehet majd tenni) és az 50-60 °C alatt tartja. ez így korrekt megoldás szerinted?

Egyébként a vasmag 14 Teslát bír. Mivel a Tesla az (V*s)/(m^2), és mi 162V-al gerjesztjük mondjuk fél periódusig (tehát 1/40000/2 [s]) és a vasmag keresztmetszete 12x7 mm (azaz 8.4e-4 [m^2]), ez 2.4 Tesla-t jelent... már csak az a kérdés, hogy menetenként? Mert ha nem, akkor a 14 Teslás vasmag tuti, de ha menetenként, akkor ezt a 2.4-et még be kell szorozni... nem is tudom hány menetet tettem rá, de kb 100at.. és az már sok... de nekem az is bőven elég, ha azt mondod, hogy egy kis ventilátorral ha marad normál hőmérsékleten, akkor jó lesz az úgy.

Nagyobb gond, hogy a szinuszunkon rajta marad egy 40kHz-enként ismétlődő kis amplitúdójú, de nagy frekvenciás belengés, ami a radar kimenő videojelében elég nagy tüskéket okoz.. egyszerűen nem tudom leszűrni.. már betettem egy kétfokozatú szűrőt is, a második fokozat után még egy 0.47 µF-os kondit meg egy 10nF-osat de a tüskék még mindig ott vannak... van erre ötleted?

És még az ir2184-hez lenne kérdésem. Sajnos, ha a maximális megengedett 1,8A-es áramát korlátozni akarom akkor legalább 6ohm-os ellenállás kéne a "leeresztő ágba", akkor viszont nem tudja rendesen lent tartani az alsó FET gate-jét és amikor a felső FET kinyit, az alsó is kicsit kinyit és keresztbenyitás van.
Tegyek be izmosabb FET hajtót? hmm...

köszönöm ismét!
ádám
(#) Peter65 válasza nem hozzászólására (») Máj 19, 2011 / 1
 
A fojtóról:
Kíváncsi volnék a porvasmag anyagára. A viszonylag magas indukciójú vasak is csak 1,2..1,6T bírnak, az átlagos porvasmagok meg kb. 0,2...0,5T-t. Szóval nekem a 14T gyanús érték.
Az egy menetre adódó feszültséget az U= dB*A/dt összefüggéssel számolhatjuk. Mivel a vasat a 40kHz-hez képes egyenárammal gerjesztjük, nem célszerű nagy indukció tartományt választani. Ha ez mondjuk N87 vasból lenne, ilyen frekvencián kb. 0,2T-ig illik kigerjeszteni, de mivel egyenárammal elő fogjuk feszíteni, ezért én csak egy 0,05T tartományban járatnám. Így a menetfeszültség: U= 0,05*(0,012*0,007)/0,0000125=0,336V. Ha a feszültségünk 162V, akkor a menetszám n=162/0,336=482menet. Ha ez már eleve soknak látszik, akkor nagyobb keresztmetszetű vasat kell választani.
Biztosan kelleni fog légrés is, mert akárcsak 100 menet is olyan nagy gerjesztést hoz létre, ami tutira telítésbe viszi a vasat.
Mielőtt ezt is fiktív adatokkal végig vergődném, próbáljuk meg specifikálni a fojtót, és akkor azokkal végigszámolhatjuk. Tehát ha jól értem: 1mH induktivitású fojtó tekercs kellene, 2025Vusec-es feszültségidő területre, 3A effektívértékű (400Hz) áramra, maximális áramcsúcs 400Hz-en ?6A? (ezt telítődés nélkül ki kell még bírnia). Van valami megkötés a kiválasztható vasban?

A belengés feltehetően a szűrő saját frekvenciás rezgése. Ohmos taggal, tagokkal kellene a szűrő jóságát lerontani. Mondjuk az induktivitással sorba egy ellenállást. Ezt is lehet számolni, szimulálni. Próbának betehetsz egy 0,5 ohmos 10W-os ellenállást. Tudsz esetleg a jelalakról képet feltenni?

Betehetsz izmosabb meghajtót, vagy a meghajtó kimenetét megtámogathatod egy emitter követővel. Egy MJE171 6A-es áramimpulzusokkal is igénybe vehető. Ami IGBT meghajtót csináltam régebben, abban fetekkel oldottam meg a meghajtást. Egy N és egy P csatornás fetet a meghajtó IC kimenetére raksz, a két draint pedig a betöltő és kisütő ellenállásokon keresztűl kötöd össze.
A szünetidőt miért nem akarod egy kicsit növelni?
(#) Peter65 válasza Peter65 hozzászólására (») Máj 19, 2011 /
 
Az utolsó kérdésem butaság volt, mert az IR2184-ben gyárilag van beépítve a szünetidő. Ahhoz, hogy ezt az időt tudjad növelni, egy kissé át kell alakítani kapcsolást, olyan meghajtót kiválasztva, ahol ez nincs beépítve.
(#) nem válasza Peter65 hozzászólására (») Máj 19, 2011 /
 
Igen, azt hiszem igazad van, és egy nagyságrenddel rosszul emlékeztem, tehát abszolút maximum 1,4T-s a ferrit mag. Még azt felejtettem el említeni (és rosszul is számoltam), hogy két ferritet tettem egymás mellé és úgy tekercseltem meg a dolgot.
Tehát kiindulva abból (visszafelé gondolkodva), hogy kb. 100 menetünk van (annyi fért rá), és 162V a feszültség, ez 1,62V-ot jelent menetenként. Mivel két ferritgyűrű van bent (egyébként Al= 82 nH), ezért a keresztmetszet felülete 1.68e-4 [m^2]. Így 1,62/(1.68e-4)*0.0000125 = 0.12T. Ez szerinted elfogadható? Van valami olyan is, hogy ugye 3A effektív áramnál a 100 menet az 300Ampermenetet jelent... és ezzel elvileg lehet számolni valami okosságot, de ezt sajnos nem vágom.

A fojtó adataira: igen, kb 1mH kellene nyugalmi állapotban, 2025Vusec feszültség-idő értékkel, 3A effektív értékű 400Hz-es szinuszra. Nem vágom a maximális áramcsúcsot, de Te azt írtad, hogy az effektív terhelés kétszerese is lehet, tehát legyen 6A. Ezzel kapcsolatban mondjuk lenne kérdésem: zavar-e minket a csúcsáram? mármint a fojtót időben kiintegrálva úgyis a 3A melegíti, nem? Meg egyébként 3A-re akarom méretezni a tápot, de a radar annyit sosem vesz fel... rámértem a fogyasztásra AC-árammérővel és 2A fölé nem ment... ja és van a radar bemenetén egy 3,16A-es biztosíték... (sajnos nem tudom, hogy lassú vagy gyors mert nincs jelölve rajta), de az ugye alapesetben nem megy ki...
Indokolt a légréses gyűrű szerinted?

Másik:
Csatolok képeket a belengésről.
01: a kimenő szinusz szkópképe, (50V/div és 10us/div), a szinusz középértéke a szkóp-ernyő középső x-tengelye.
02: ránagyítva ezekre a kicsi "belengésekre" (50V/div és 2us/div)
03: a radar kimenő video-jele (0.2V/div és 10us/div) ezen az alsó 0,2 Voltnyi fű-zaj oké és normál, de a tüskék nem. Látszik, hogy jó eséllyel ezek egy időbe esnek a szinuszon lévő belengésekkel.
04: ugyanez (0.5V/div és 20us/div)

sajnos nincs itthon 0.5ohm-os ellenállás, de mondjuk 10ohmosokat tudok kötni párhuzamosan (van 10db 10W-os), az talán elég lesz. Próbáljam ki sorbatéve az induktivitással szerinted?
Most egyébként egy kétfokozatú szűrő van összerakva, de nem sokat változtat a dolgon, egy fokozatúval kb. ugyanígy néz ki a sztori.

Másik:
Értem az IR tranzisztoros megtámogatását szerintem, de az lenne a kérdésem, hogy ha az IR eljár gond nélkül egy 20órás próbaüzem erejéig, akkor jó eséllyel később sem fog behalni, nem? Csak azért, mert ha ez kijelenthető, akkor valószínűleg bírja a dolgot, és szívem szerint nem variálnék a dologgal, örülök neki, hogy most sikerült belőni olyanra, hogy nem robbanunk.
(#) nem válasza nem hozzászólására (») Máj 19, 2011 /
 
tettem be ellenállást és nem segít a kérdésen sajnos... nem tudom, mit lehetne tenni, de nagyon unom
(#) nem válasza Ideiglenes hozzászólására (») Máj 19, 2011 /
 
köszönöm a linkeket!

sorban:
amit találtál szűrőméretezéses sztorit: kijön 280uH és 5,6uF... ilyesmi értékekkel már próbálkoztunk, sajnos a nagy frekis belengéseken nem segít (lásd: Peter65-el folytatott beszélgetés)

három fázisú inverteres sztori: bonyolult kicsit és igazából egy nagyjából működni képes szűrőnk már van szerencsére, tehát talán ez már nem szükséges.

IR mintapélda: itt elég irreálisnak tűnő értékek jöttek ki (1nF-t számolt haver vagy valami ilyesmi). de ez lesz a következő, amit kipróbálunk.

következő: kétfokozatú szűrővel már mi is próbálkoztunk, ráadásul hasonló értékekkel, de a nagyfrekit az sem szedte le. ha jól látom, a srácnak is van nagyfrekis összetevője a szkópkép alapján sőt a végkimenetre tettem egy csokor mindenféle kondit... 10n, 100n, 470n pluszban.. de semmi

az utolsó két link pedig egy Koos nevű holland srác invertere. eleve az ő cuccából indultunk ki, és azt alakítgattuk tovább. Ő amúgy küldött nekem emailben (még régebben kontaktoltunk) szkópképet a kimenetéről, és hát az sem volt valami meggyőző

sajnos ez a radar-adóvevő elég érzékeny egy ribanc, úgy tűnik.

mindenesetre köszönöm szépen az utánajárást és minden további ötletet/megérzést szívesen fogadok.
üdv
(#) nem válasza nem hozzászólására (») Máj 19, 2011 /
 
az IR mintapélda alpján 10uH, 1nF és 150ohm jön ki.. ezt annyit csinál, hogy átengedi a PWMet egy kis belengéssel...
(#) Peter65 válasza nem hozzászólására (») Máj 19, 2011 / 1
 
A fojtó:
Nagyon fontos kiindulási adat a csúcsáram. A 3A effektív a drót ellenállását melegíti, de a maximális mágneses munkapontot a csúcsáram szabja meg. Ha megtudod szkóppal nézni a tápegység áramának alakját, az segíthetne abban, hogy ezt mekkorára válaszd.
Az 1mH azt jelent, hogy az áram hullámossága a következő: dI=U*dt/L=0,002025Vs/0,001H=2,025A
Tehát a kimenő 400Hz-es áramalakra egy kb. +-1A-es háromszög alakú áramhullámosság van ráülve. 6A-es csúcsáramnál ez kb. 5-7A tartományban való mozgást jelent.
Válasszuk ki az ETD49-et N87-es anyaggal. 0,3T-ig ( használhatjuk ki a vasat 100°C-ig, tehát a csúcsáramnál 0,214...0,3T tartományban mozgunk a mágnesezési görbén. Így a menetfeszültség: U= dB*A/dt=0,0857T*0,000209m2/0,0000125sec=1,43V.
A menetszám: 162V/1,43V=113 menet. A vas ablaka, ahová a drótnak be kell férnie a csévetest méreteiből: 32,7mm*8,2mm=268mm2. 0,5-ös kitöltési tényezővel a betekerhető drót keresztmetszete: (268/113)*0,5=1,18mm2. A drót átmérője ebből: D=2*gyök(A/pi)=1,22mm. Legyen 1,2mm átmérőjű, ennek a keresztmetszete 1,13mm2. A drót ellenállása 20°C-on: R=ró*(menetszám*átlagos menethossz)/A=0,01754*113*0,09/1,13=0,158ohm . Ha fölmelegedne 100°C-ra, akkor ez az érték felmegy 0,207ohmra. A melegedése: P=I2*R=3*3*0,207=1,87W
A légrés mérete a gerjesztési törvényből: n*I=Hvas*lvas+Hlevegő*llevegő. Az eredő maximális gerjesztés n*I=113*7A=791A. A vas H értéke 0,3T-nál a mágnesezési görbéből: 90A/m, a közepes erővonal hossz 0,114m, tehát a vason eső gerjesztés:
90*0,114=10,26A, azaz elhanyagolható összességében. A légrés tehát l=791/(B/uo)=791/(0,3/0,000001257)=0,0033m=3,3mm. A vas keresztmetszetéhez képest elég nagy, ezért célszerű két részből kialakítani, magyarán a nulla légréses vasat széthúzni 1,65mm vastag közdarabokkal. Remélem érthető volt a méretezés. Még ki lehetne számolni a vas melegedését is, ha fontos majd megcsinálom.

A lengés.
A képek alapján nem látok semmi gyanúsat. Az ilyen tranziensek kimérése egyébként nagyon kétes (Zárd össze a szkóp földelő zsinórját a meleg pontjával, és érinsd hozzá a mérendő ponthoz. Elvileg nullát kellene látnod, mégis rajta lesz ez a lengés.). Szerintem ez a rádiófrekvenciás zavarások kategóriája, amit a ennek megfelelően kell kezelni. Szóval mindent fém dobozba betenni, átvezető kondenzátorokkal és Ni ferites fojtókkal szűrni, minden fokozat külön fémdobozba. Ezeket nem 40kHz-re kell méretezni, hanem azt kell elérni, hogy még lehetőleg 100MHz-en is szűrőként viselkedjenek. Megpróbálhatnád valamilyen kész RF szűrőn átvezetni a jelet, hátha az már használna.

A meghajtásról.
Ha neked jó, akkor nekem is. Csak azért szóltam, mert szerintem nem korrekt. Esetleg kompromisszumként megvizsgálhatod, hogy van-e olyan ellenállás érték, amivel még biztosan kikapcsol keresztbe vezetés nélkül, és azt beteszed. Bármilyen érték csökkenti a belső kapcsoló elem disszipációját.
(#) Peter65 válasza Peter65 hozzászólására (») Máj 20, 2011 / 1
 
Mellékelek egy a lomexnél kapható (51-05-79) zavarszűrő adatlapját.
(#) kisedison hozzászólása Máj 21, 2011 /
 
Hello

Van valakinek kapcsolása 20kW-os inverterhez? Négyszögjeles is tökéletes.
(#) ludus válasza kisedison hozzászólására (») Máj 21, 2011 /
 
20kW?
(#) kisedison válasza ludus hozzászólására (») Máj 21, 2011 /
 
Aha 24VDC>230VAC
(#) Ideiglenes válasza kisedison hozzászólására (») Máj 21, 2011 /
 
Barátom! Számolj egy kicsit utána!
(#) hapro válasza kisedison hozzászólására (») Máj 22, 2011 /
 
Gondolom itt az áramfelvételekre szerettek volna rávilágítani...barátok közt is 833A-ról beszélünk, amit még nem szoroztunk be a hatásfokkal.
(#) ludus válasza hapro hozzászólására (») Máj 22, 2011 /
 
Gondolom közvetlen betáp Paksról vasúti sínt használva vezetőnek...
(#) Peter65 válasza kisedison hozzászólására (») Máj 22, 2011 /
 
Szia!
Lehet tudni, hogy mihez kell ez a nagy teljesítményű inverter? Ilyen teljesítmény szinten nem szokásos a 24VDC, mi az ami miatt ez kell? A problémát, mint ahogy a többiek is utaltak rá, az 1000A körüli áram okozza. Ezt viszonylag kis maradék feszültséggel kell megoldanod, különben kW nagyságrendű disszipációval kell számolnod. Ilyen nagyáramú fet modul nem könnyen elérhető, valószínűleg olcsóbb, ha egy-két tucat fetet párhuzamosan kötsz. A konstrukció is nagyon fontos a jó működéshez. A nagy áramok változás már kis induktivitásokon is jelentős túlfeszültségeket hoznak létre. Lehet ilyet csinálni, de ha lehet inkább el kellene kerülni.
(#) örökagyaló válasza örökagyaló hozzászólására (») Máj 23, 2011 /
 
Szia Péter65!
Te foglakoztál velem utoljára egy 12/220 -as inverterrel kapcsolatban.Végre lerajzoltam a panelt !Remélem sok hibát nem csináltam,és ki is tudod nyítni!
A neten talált "DIP TRACE "nevű szerkesztő programmal csináltam,de ez biztos felesleges info neked.
Tehát van 3 trimmer poti:R35 jelű a 12 V oldalon,és VR,VR2 jelű a 230 oldalon.
Ha jól gondolkodom a VR1 a kimenti freki beállítására való?
A VR2 jelünek a 30 voltos zenerhez lenne köze?
Az eredeti kérdésem az volt ,lehet-e valamivel az áramkorlátot állítani?
Ha lesz időd megnézegeted a rajzomat?
Kösz.

-- A rajzokat kérésre töröltem. Mod.
(#) Peter65 válasza örökagyaló hozzászólására (») Máj 23, 2011 /
 
Szia!
Gratulálok a visszarajzoláshoz. Gondolom nagyon fárasztó és idegtépő lehetett.
Köszönöm, hogy megadtad a rajzoló program nevét, eddig még nem használtam ezt.
Szerintem is a VR1 a 230V-os oldalon a kimeneti híd kapcsolási frekvenciáját állítja, az értékek alapján kb. 100Hz-cel jár, így kimenetek összességében 50Hz-cel kapcsolgatnak.
Néhány visszarajzolási hiba valószínűleg becsúszott; Az alsó "220 AC ki" kivezetés valószínűleg a közelében lévő két fet D illetve S lábára csatlakozik, és nem az IC 1-es lábára. A 12V-os oldalon lévő SDC7500 csak úgy tud működni, ha az 5. és 6. láb nincs a GND-re kötve. A D128-as tranyók valószínűleg PNP típusúak, mert másképpen nem képesek a 12V-os oldalon lévő fetek kikapcsolását segíteni.
Ha nem haragszol, megkérem a többi fórumtársat is, hogy segítsenek megtalálni a többi esetleges elrajzolást, mert hasznos lehet egy jónak mondható inverter rajz.
Az eredeti problémádra visszatérve. A kapcsolás szerintem kettő helyen is figyeli az áramot. A 12V-os oldalon az R71-R72-vel, a 230V-os oldalon az R15-tel. A 230V-os oldal talán könnyebben kizárható; ha leméred az IC-nek a 2. lábán (R3 ellenálláson) a feszültséget, és kisebb és nagyobb terhelés mellett megméred a 1. lábon mérhető feszt, elvileg a 1. lábon mindig lényegesen kisebbet kell mérned.
A 12V-os oldal kialakítása lényegesen bonyolultabb. Egyrészt szűrés után be van kötve itt is az 1. és 2. lábra és és a 15. és 16. lábra csatlakozó komparátorokba, másrészt s műveleti erősítőkből is fel van építve korlátozó áramkör. Ha itt nincs visszarajzolási hiba, az R35 trimer lehet akár az áramkorlátot beállító potméter is.
Szerintem elsőre mérd meg a 230V-os oldalon az IC-nek az 1. és 2. lábán a feszültségeket különböző terhelésekkel, és az eredmény függvényében lépünk tovább. Vigyázz, mert valószínűleg csak 1V körüli értékeket fogsz mérni, de 230V-os potenciálon.
(#) nem válasza Peter65 hozzászólására (») Máj 24, 2011 /
 
Hát először is ismét nagyon köszönöm a részletes segítséget!

Fojtó: Ez a számítás így világos. Fizikailag gondolom egy úgy néz ki, hogy kell venni vasmagból kell venni két ilyen vasmagot, azokat egymással szembe fordítani, közé tenni valami szigetelő anyagot (középen is meg a két szélső ágban)... mondjuk összeragasztani és úgy megtekercselni. Egy próbát valószínűleg mindenképp megér a dolog, de a kérdés az, hogy ha a mostani ferritgyűrűs fojtóm, amit legutóbb csináltam egy kis ventilátorral 50°C körül marad, akkor ne mondjam azt, "jó lesz az így"? Vagy azt javaslod, hogy mindenképp menjek rá erre az újonnan számolt légréses fojtóra is? Lomexben ETD34 a legnagyobb amit lehet kapni, Farnellnél meg van EDT49, de nem túl olcsó, és nem nagyon látom, hogy az anyaga N87 lenne... mondjuk ír 360mT-kat az egyik táblázatban, tehát gondolom a Te 0,3T-s számolási kiindulásod ugyanúgy jó hozzá. Lomexben vettem egyébként most ilyen ETD34-eset, viszont erre csak akkor fér rá a 113 menet, ha 1mm-es átmérőjű vezetéket tekerek rá (keresztemtszet: 0.855 mm2).. ez vajon elég? (nem nagyon vagyok tisztában az áram-keresztmetszet összefüggésekkel). Az egyéb paraméterek szerintem ettől nem sokat változnak, szóval ha a vezeték elbírja az ampert, akkor egy próbát megérhet. (ennél a vasmagnál is ilyen 330 mT-kat írnak, bár görbéket nem nagyon találni az adatlapban)

Vettem olyan RF-szűrőt, amit ajánlottál és nagyságrendekkel javult a dolog, tehát nagyon hasznos volt a tipp. Most csinálok NYÁKot a cuccnak, mindent a lehető legközelebb egymáshoz, vastag, rövid vezetékekkel stb.. illetve a szűrőfokozatot acéllemezzel elválasztva a FETektől... szinte biztos, hogy valami szórási jelenség lép fel, mert ha fogdosom a hűtőbordát vagy a fojtót (mármint még a prototípusnál), látszik, hogy változik a szkópkép (gondolom antenna képpen szolgálok).. tehát igyekszem a dolog árnyékolással megelőzni. Ezzel kapcsolatban lenne egy kérdésem. Jó-e az, hogy a két FET ugyanazon a hűtőbordán van és a hűtőbordát a védőföldhöz lekötöm? Csak mert engem riogattak azzal, hogy a FETek gate-je és a hűtőborda kapacitásfegyverzetként üzemelnek, amiből lehet gond... de ha ez a kapacitás a védőföldhöz képest van, (amivel a tápban ugye sehol nem operálunk), akkor az nem zavar minket nem?

FET drive: megpróbáltam utánanézni a dolognak, hogy mennyire bírják a strapát ezek ez IR-es driveok, aztán mivel nem találtam konkrét értékeket, beszéltem az IR technical support-jával, és azt mondta az ember, hogy nem feszül rá az IR arra, ha ellenállás nélkül húzod le a gate-et, de azért megfogadom a tanácsod, és beteszek majd valami kis értékű ellenállást, aminél még nem tapasztalok problémát a gate-nyitásoknál.

Köszönöm,
Üdv
Ádám
(#) örökagyaló válasza Peter65 hozzászólására (») Máj 24, 2011 /
 
Szia!
Sok türelem kellett a rajzoláshoz,újra és újra ellenőrzéshez.Sok A4 lap megtelt mire az első átláthatatlan vezetékhalmazból "kivasaltam"az áramköröket némi logikát és esztétikát hozzáadva.Már fáradtam a sok új verzió rajzolástól és kerestem valami rajzoló programot.
Így fordulhatott elő az eredeti "zeruzás" tévedésekhez hozzájöttek a rajzprogram gépies használatából eredők.
Valóban lemaradt az IC 5-6 osc. bemenet lábáról az R-C tag.
Az "AC ki" természetesen a V2-V5 sourcéra megy látszik is a csomópont.Az R 15 jel csak véletlenül került oda.Ezen kívül még az IC 1 lábára is visszamegy talán visszacsatolás célból?
Az N4-N5 tranzisztorokra KSP 44 van írva az összes többire D128 de ezeket nem tudtam azonosítani,úgy rajzoltam és ellenőríztem le ,ahogy a panelon láttam.

Az IC1 jelű tokot sem tudtam azonosítani,kívülről úgy néz ki mintha optocsatoló lenne ,de áramkörileg is elképzelhető ,hogy az?

A gugli szerint a KSP44 az NPN-es .Amit én sem értek hogy működik itt,mert az SDC7500 9-10 lába a NYÁK-on jól láthatóan GND -re van kötve,így az N5 tranyót a 8 láb ,(ami a tok belső emittere) hajtja meg.

Nekem az sem tiszta,hogy a 12 V oldali SDC7500 9-10 lábról, (emitterek) hajta meg a P2,P3 tranzisztorokat,miért nem a 8-11 lábról amik a collektorok?

A VR2 trimmer szerepe mi lehet?
Próbáltam néhány korrekciót végrehajtani a rajzokon .
A diódák és a hidba kötött FET-ek tipusa nem korrekt,csak rajztechnikai okból került oda.
A javított rajzokat küldöm.
Köszönöm a segítséget.
(#) Peter65 válasza nem hozzászólására (») Máj 25, 2011 / 1
 
Tegnap este írtam, de az elszállt...
A légrést én is úgy szoktam csinálni.
A gyűrűdről akkor tudok mondani valamit, ha megadod az adatait.
Az ETD34 kicsi lesz, fele akkora sincs a keresztmetszete mint az ETD49-nek, csak vékony drótból férne bele, ami melegedne, illetve túl nagy légrés kellene.
A Lomex kínálatából inkább az 50-01-44 cikkszámút javaslom; FERRIT E 42x21x20 E42 AL=259 B66329-G1500-X127 (EPC). Erre elég volna 100 menet, kicsit vékonyabb drótból, hogy ráférjen (valószínűleg kettő vékonyabb drótból bifilárisan könnyebben rátekerhető a szögletes csévére). A légrés lecsökkenthető 3mm-re. Mivel eleve benne van 1,5mm, ezért elég 0,75mm-re széthúzni.
A feteket nyugodtan teheted egy bordára, persze szigetelve. A kapacitások inkább a D osztályú erősítőknél számítanak, de azok egy nagyságrenddel magasabb frekin járnak. Tudtommal ott sem a gate-hűtő kapacitás okoz gondot, hanem a kollektor-hűtő kapacitás terheli be jelentősen az invertert. Ott a megoldás a viszonylag vastag, kis kapacitást biztosító kerámia lap, de szerintem ide még fölösleges.
(#) nem válasza Peter65 hozzászólására (») Máj 25, 2011 /
 
A ferritgyűrűről, amit most használok, a következőket tudom:

Al= 82 nH
Tali Bt.-től vettem, és az ő állításuk szerint max. 1,4T-val lehet gerjeszteni...

Fizikai paraméterek:
- gyűrű alakú (tehát kb. ilyen: http://www.hobbielektronika.hu/forum/files/2e/2e50ed8ca02b993f6335a...0b.png)
- a gyűrű belső átmérője 19 mm
- a külső átmérője 33 mm
- a szélessége 11 mm
- (tehát a keresztmetszet 7mmx11 mm)
- beépített légrés nincs benne

Ebből kettőt tettem egymás mellé és úgy tekertem rá a drótot.
Az anyagát sajnos nem tudom, de ha fontos más paramétere is a méretein és az Al értéken kívül, akkor holnap megkérdezem.

Kb 85-90 menetet tettem rá, az induktivitás így nyugalmi állapotban (tehát multiméterrel rámérve) 0,962 uH.

1,4 mm-es átmérőjű drótot tekertem rá.



Hűtőbordás dolgot értem. És akkor le is kötöm védőföldhöz, hogy ne legyen antenna.
(#) nem válasza nem hozzászólására (») Máj 25, 2011 /
 
ja és sárga színűre van festve.. ha ez mond Neked valamit..
és porvasmagos
(#) Peter65 válasza nem hozzászólására (») Máj 27, 2011 /
 
A ferritgyűrűről.
Az eddigiek alapján, ha 1,2T-ig elmegyünk, a menetfeszültség: U= dB*A/dt=0,34T*0,000154m2/0,0000125sec=4,19V, a menetszám 162/4,19=38,7.
Tehát a menetszám feszültség-idő területre bőven elég. Sajnos nem tudjuk, hogy mekkora gerjesztést adhatsz a vasnak Ha meg tudnád érdeklődni, az lenne a legjobb, vagy esetleg kimérheted. Tekerj rá még egy tekercset ideiglenesen a vasra, azt kezd el gerjeszteni valamilyen áramgenerátoros tápegységgel, és egy-egy áram értéknél mérd meg az induktivitását. Amikor erősen esni kezd az induktivitása, elérted a telítést.
(#) nem válasza Peter65 hozzászólására (») Jún 3, 2011 /
 
Na működik a táp. Csináltam NYÁKok, házba raktam, tettem be árnyékoló falakat, az egész kompakt, van új toroid megnövelt szekunder oldallal a fesz.esés miatt, stb stb. A radarunk videójele most már zajtalan, a táp bírja (eddig) gond nélkül a terhelést.
A fojtó egyenlőre marad a ferritgyűrűs, mert időben már nagyon szarul állunk a radar-projekttel, de majd még erre visszatérünk később, ha lesz időnk rá, és akkor még lesz kérdésem.
Egyenlőre ennyi. Sokat segítettél (segítettetek). Köszönöm szépen!
Üdv,
Ádám
(#) Peter65 válasza nem hozzászólására (») Jún 3, 2011 /
 
Gratulálok! Nagyon kitartóan küzdöttél a feladattal. Ha lehet, tegyél fel néhány képet, a kész inverterről, illetve a végleges kapcsolásról.
Örülök ha segíthettem,
Péter
Következő: »»   24 / 60
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem