Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Súlymérés
Lapozás: OK   2 / 4
(#) proli007 válasza brazdas hozzászólására (») Márc 31, 2010 /
 
Hello!
Még nem láttam ilyent, de..
Szerintem ez egy kétvezetékes 4..20mA-es cella, ahol az elektronika, már benne van. (De egy normális cellát nem is lehet szétszedni..)
üdv! proli007
(#) asszer hozzászólása Nov 7, 2010 /
 
Üdv. mindenkinek!
Kérdésem van a témával kapcsolatban: Egy fürdőszoba mérleget szeretnék súlymérésre használni. Az a gondom, hogy automatikusan kikapcsol, tehát első kérdésem hogyan tudom átalakítani, hogy én kapcsoljam ki és be?
A mérés eredményeként, a már felerősített feszültség jelet egy szkópon szeretném megjeleníteni. A második kérdésem: melyik pontról nyerhetem ki.
Mellékelem a mérleg belsejének képét.
Előre is köszönöm.
(#) proli007 válasza asszer hozzászólására (») Nov 7, 2010 /
 
Hello!
Nem ismerem ezt a mérleget, de a kép szerint szerintem, a felerősített analóg jelet, a TLC27M2 1-es lábáról tudod levenni, a 4-es lábhoz képest. De a többi mérési-vezérlési funkciót, a processzor végzi, ahogy a bekapcsolást is. Gondolom energia takarékosságból kattogtatja a TLC tápfeszültségét is.
üdv! proli007
(#) asszer válasza proli007 hozzászólására (») Nov 7, 2010 /
 
Köszönöm a gyors választ.
Akkor semmi esélyem megkerülni a procit, inkább építsek egy új erősítőt a mérőhídhoz, vagy próbáljam ezt egy külső táppal meghajtani.
(#) proli007 válasza asszer hozzászólására (») Nov 8, 2010 /
 
Hello!
Egy procit mindig nehéz megkerülni. De így van ahogy írod. Számodra legértékesebb része, a cella, és a precíziós műveleti erősítő..
üdv! proli007
(#) mgy válasza proli007 hozzászólására (») Nov 9, 2010 /
 
Egy mérőrendszer selejtezése során a "MÉH telep" elől sikerült megmentenem néhány mérőcellát és hozzá erősítőt.
A cellák szokásosak ( 350 ohm-ok) hídba kötve.(36 kg-os)
Érdekesség az erősítő. A precíziós erősítő, referencia, 0 drift IC-ken kívül tartalmaz egy VFC110AP feszültség- frekvencia konvertert.
Igy a kimenete egy az erő függvényében előállított frekvencia.
Nehezen jöttem rá, mert eszembe se jutott, csak mikor az IC- funkcióit kezdtem kibogozni.
Terheletlenül kiadott kb. 25 kHz-et, mely a terhelés függvényében linerárisan kb 300 kHz-ig változott.
Ezek után csak egy PIC-kes frekvenciamérő programot volt szükséges felkutatni, melyet módosítva a mérés megvalósítható lett.
Előnye, hogy nem az AD felbontás határozza meg a mérési pontosságot, hanem a mintavételezés ideje.
Remélem, hogy a PIC 4 MHz-s külső rezonátora elég stabil, mert az befolyásolná a mérési pontosságot.
Csak érdekességként írtam le !
(#) proli007 válasza mgy hozzászólására (») Nov 9, 2010 /
 
Hello!
Alapvetően nem a PIC fogja korlátozni a pontosságot, hanem a feszültség-frekvencia átalakító pontossága. (meg a cella fizikai beépítésének kialakítása)
De "jobb helyeken" ezt úgy művelik, hogy van egy analóg kapcsoló az áramkörben, amit a proci vezérel. Így megmérik a nullponton adott frekvenciáját, majd a referencia feszültséget (hídtáp), majd a mért értéket (híd táp). Ezekből számolják ki az erő értéket. Így a V/F-nek, csak a mérés idejére kell stabilnak lenni (meg lineárisnak). A processzor órajelének ideje meg kiesik.
üdv! proli007
(#) mgy válasza proli007 hozzászólására (») Nov 9, 2010 /
 
Hello ! Köszi a hozzászólásod !
Mellékelem az erősítő fotóját. Ebből látszik, hogy a 4 tűs a híd, a 3 tűs csatlakozó a + - és a kimenet.
Ezt én csak úgy tudom változtatás nélkül használni, hogy a frekvenciát mérem.
Ezt így hasznáhaták ládasúly ellenőrzés céljára.
A ládákban kis különböző kis egységek voltak, és szállítólevél alapján egységsúlyokból kalkulálva ellenőrizték a kimenő árú mennyiségét.
Tehát pontos lehetett. A HW többi részét nem ismerem, de csak a frekvenciából dolgozhatott. Ezért gondolkoztam azon, hogy a pontosság a frekvencia mérés pontossága.
Üdv Mgy

DSCN8442.JPG
    
(#) proli007 válasza mgy hozzászólására (») Nov 9, 2010 /
 
Hello!
Elég jópofa alkatrészekből áll. Érdemes volna kirajzolni okulás céljából. Nem lehet túl komplikált. (Bár a 14-lábú tok számozása nem látszik.)
üdv! proli007
(#) mgy válasza proli007 hozzászólására (») Nov 10, 2010 /
 
Szia !
Amennyiben privát email-ben egyeztetjük, szívesen küldök egyet tesztelés, kirajzolás céljából.
Természetesen, ha van időd vele foglalkozni.
A 14 lábú IC a VNF110AP U/f konverter.
Esetleges módosítás, PIC ráépítés stb. után, lennének ötleteim felhasználásukra.

Üdv Mgy
(#) asszer válasza mgy hozzászólására (») Nov 10, 2010 /
 
Szia Mgy!

Ha eladnál egy ilyen erősítőt engem érdekelne, és elvállalnám a rajzolást is. A #834543 kérdésemnél láthatod a mérőcellámat, ha ahhoz jó lenne az erősítő, ha nem akkor cellával együtt érdekelne. Üdv: asszer
(#) mgy válasza asszer hozzászólására (») Nov 10, 2010 /
 
Szia !

Ezt a közösségi fórumot én sem üzleti tevékenységnek tekintem.
Tapasztalatcsere, információ szerzés, egymás szakmai segítése az itt hozzászólók célja.
Proli007 -nek szívesen felajánlottam egyet (ha igényt tart rá), mert aktivításával és tapasztalataival sokunknak már segített.

Amennyiben tájékoztatsz, hogy milyen célra, milyen felkészültséggel szeretnéd használni, megbeszélhetjük a dolgokat.
Szerintem mikrovezérlős tapasztalatok nékül nem sokra mennél ezzel az egységgel.
A fűrdőszoba mérleg cellája gyakorlatilag felhasználható, de a saját elektronikáját én elfelejteném.

Üdv MGy (akár /x)
(#) asszer válasza mgy hozzászólására (») Nov 10, 2010 /
 
Üdv!
Magam részére építek egy teljesítmény mérő gépet kis motorok tesztelésére. A fordulatszám és nyomaték ismeretében a méréseket össze tudnám hasonlítani és értékelni. Az eredményeket egy két csatornás szkóppal tudnám rögzíteni és számolni. Fölösleges a mikrovezérlésbe belefojnom, mert a két jel frekvenciájából tudnék számolni. Egy hagyományos erősítővel viszont nem a frekvenciát, hanem a feszültség nagyságát mérném, ami elméletileg arányos a cella elhajlással.
Üdv: asszer
(#) asszer válasza proli007 hozzászólására (») Nov 17, 2010 /
 
Helló!
Elkészült a mérőcella erősítő nyákrajza. Ha szkópra teszem készítek egy pár képet a kimenetről, addig is jó böngészést.
Üdv: asszer
(#) asszer válasza proli007 hozzászólására (») Nov 17, 2010 /
 
Sikerült a szobamérleget folyamatos működésre bírnom, a mellékelt képen látható kapcsolót tettem a tranzisztor helyére. A műveleti erősítő 1-4 lábai közt a cella kb 10kg-os terhelésére 200mV-os változást mértem.
(#) mgy válasza asszer hozzászólására (») Nov 18, 2010 /
 
Szia !

Jó ötlet a fényképre történő nyákrajzolási technikád.

Mivel mindkettőtöknek küldtem erősítőt, így továbbra is várom a tapasztalatokat és felhasználási ötleteket.
Utángyártáshoz jó lenne tudni az alkatrészek árait, mert néhányat megnézve a RET-nél 10-esből nem biztos, hogy ki jön.

Tetszett a szobamérleg TLC27M-es erősítője. Érdekelne a kapcsolási rajza.

További jó próbálkozást !

" Próbálkozás az élet megrontója !"

Üdv Mgy
(#) proli007 válasza asszer hozzászólására (») Nov 18, 2010 /
 
Hello!
Akkor legyen kapcsolási rajza is. (Egyenlőre az alkatrészek pozíciószáma nem megfelelő, mert csak leraktam őket. Ellenállásoknál meg alatta van..)
Ha van kedvetek, ellenőrizzétek le!
üdv! proli007
(#) mgy válasza proli007 hozzászólására (») Nov 18, 2010 /
 
Szia !
Szép munka. Én megbízok benned.
Magáról akapcsolásról, mi a véleményed ?
Kipróbáltad már ?
Nekem a műveleti erősítők, ilyen szinten magasak.
Általában kész, vagy félkész dolgokból "építkezem".
Amit az okosok már kitaláltak, azt próbálom az igényeim és lehetőségeim szerint felhasználni.
Házépítéskor sem én gyártottam a téglát.
Üdv Mgy
(#) proli007 válasza mgy hozzászólására (») Nov 18, 2010 /
 
Hello!
Ez nem bizalom, hanem szem kérdése..
Alapvetően a kapcsolás, egyszerű, sallangmentes. Minőségét, a jó minőségű IC-k választása adja. Szükség esetén az analóg jel is könnyen kinyerhető belőle.
Még nem méretem rajta semmit.
üdv! proli007
(#) Gafly hozzászólása Nov 18, 2010 /
 
Ha már súlymérés
- Mesélje már el nekem valaki, hogy mechanikusan hogyan működik a mérleg. Azaz mi a trükk benne hogy gyakorlatilag mindegy hogy hová tesszük mérendő testet a tálcán?
- Optokapu és elektromágnes kombináció miért nem használatos mérlegekben? Elvileg egszerűen vissza lehetne vezetni a frekvenciamérésre, egyetlen hátrány talán ez lehet hogy mérés közben zizeg
(#) proli007 válasza Gafly hozzászólására (») Nov 18, 2010 /
 
Hello!
- Ezt a problémát pld. úgy oldják meg, hogy több erőmérő cella (alátámasztási pont) van párhuzamosan kötve. Így a terhelés átlagolódik rajtuk.
- Optokapus kompenzációs mérésre gondolsz? Az optokapu kényes alkatrész, szennyeződés, hőmérséklet gondot okoz.
- Egy erőmérő cella legkényesebb alkatrésze a mérőhasáb. Lényeges paramétere az elmozdulásának linearitása, rugalmassági modulusa. Viszont ha ez rendben van, a nyúlásmérő bélyegeket a cellában hőfok-kompenzálják. Szinte örök életű, mert a rugalmas elmozduláson kívül mozgó alkatrész szinte nincs. Mechanikus szennyeződésnek, korróziónak ellenáll. Gyakorlatilag 150%-ig pontosság vesztés nélkül túlterhelhető. Dinamikus behatásoknak is jól ellenáll. Számtalan mechanikai formátumban gyártják, így jól illeszthető bármely feladathoz. (tárcsa cella, lapcella, csapcella..) Elképesztő 0,01% pontosságot is simán elérhetünk vele.
üdv! proli007
(#) proli007 válasza proli007 hozzászólására (») Nov 18, 2010 /
 
Hello!
Már is itt van az első javítás.. Az IC-k pozíciója valószínűleg az áramkör alatt van, ezért azt hanyagoltam. Most már elvileg működőképesnek látom a rajzot.
üdv! proli007
(#) mgy válasza proli007 hozzászólására (») Nov 19, 2010 /
 
Szia !

Gafly kérdése szerintem a mellékelt vázlat szerinti esetekre vonatkozott.
Hogy helyezik el mérőbélyeket ( a cellán) ?
Gondolom, csak nyíróerőket mérhetnek, de "topológiailag" hogyan ?
Üdv Mgy
(#) Gafly válasza mgy hozzászólására (») Nov 19, 2010 /
 
Igen, engem most nem az elektromos része érdekel, hanem a mechanikus. Azon belől is az a része, hogy milyen mechanikai kialakítással szokás biztosítani azt, hogy a mérlegtányéron gyakorlatilag bárhová lehet tenni a mérendő súlyt.
Hülye példa, de mondjuk a fürdőszoba mérlegen is egy "kijelző" van és mégis nagyjából ugyanazt az értéket mutatja ha nem pont a közepére állsz.
Értem amit Proli írt, csak ennek az analógiája az lenne, hogy a fördőszoba mérlegen négy korogról kell leolvasni az ertékeket, majd számológéppel összegezni
A másik amit írtam az az lenne, hogy egyszerűen ha a tányér lesűllyed akkor bekapcsol egy elektromágnes ami visszahúzza. Így gyakorlatilag egy súly -> frekvencia átalakítót kapunk (ami szerintem eléggé lineáris is). Vajon ez miért nem használatos?
(#) proli007 válasza mgy hozzászólására (») Nov 19, 2010 /
 
Hello!
Hogy hol helyezkedik el a nyúlásmérő bélyeg, azt megnézheted a celládon. Ha nyomod, egyik nyúlik, a másik összenyomódik. De ha megnézed a nyúlásmérőn, hogy hogy helyezkednek el az ellenálláspályák, akkor elég érdekes képet kapsz.
Láthatod, hogy a mérőszakaszon, a mérőhasáb ki van könnyítve, hogy nagyobb elmozdulás legyen. még a kalibráció (reszelgetés) is látszik a cellán.

A cella hasábon olykor négy oldalon is van bélyeg ragasztva, így a hidat azonos elemekből lehet összeállítani, és hőfok szempontjából is azonos hőmérsékleten vannak. Ennek ellenére, bonyolult hőfokkompenzálás van bennük..
Egyébként én nem igazán ismerem a cellák felépítését, mert általában nem szétszedhetők. De szerintem a cella gyártás, külön szakma. De kérdezzétek meg a Kaliber Kft-t, speciális kialakítású cellákat is gyártanak. Ott van aki ért az egész fizikájához. De úgy gondolom, maga a nyúlásmérő bélyeg gyártás, az is egy másik technológia. (Van valahol egy még fel nem ragasztott ellenálláspályám, de az csak egy egyszerű meander vonal. Ezt is azért követték el hogy a kis nyúlás,hosszabb úton érvényesüljön.)
üdv! proli007
(#) proli007 válasza Gafly hozzászólására (») Nov 19, 2010 /
 
Hello!
Véleményem szerint, két lehetőség van (de nem vagyok gépész, vagy hídépítő statikus). Vagy olyan masszív a felület, hogy egy "szilárd tömbnek számít", tehát nem nyiklik-nyaklik (talán nem véletlen, hogy a konyhai mérlegen üveglap van), vagy minden alátámasztási pont alatt van egy cella. (mint ahogy a belinkelt közúti mérleg alatt is láthatod, persze csak két cellát.)

Ha üveglapos fürdőszoba mérleget szemügyre veszed, akkor láthatod, hogy bizony nem egy cella van. Van amiben ezt a gondot mechanikusan oldották meg, de az változik is, ha "féllábra" állsz. Egyébként nem kell a cellák mért értékeit összeadogatni, összeadja a híd, ha párhuzamosan van kötve. (Valaha részt vettem ilyen közúti híd mérleg építésben. A 100t-ás híd bármely sarkára felálltam az (akkori) 80 kilómmal, fél kiló pontosan mutatta. Pedig még minden irányból csuklók is voltak, amik a hidat középen tartották, mikor a 60t-ás szeneskocsi lefékezett rajta.)

Ezt az elektromágneses dolgot, valamikor alkalmazták nyomásmérő távadóknál. Kezdetben a nyomás elmozdulást okozott, és ezt mérték egy mérőtranszformátorral. Csak hogy az erő, mindig egy rugó ellen hatott, aminek elmozdulása soha nem lineáris. Majd ezt továbbfejlesztve, egy elektromágnes lett a "rugó". Tehát ha a nyomás elmozdította az érzékelőt, akkor ezt a mérőtrafó észrevette, és növelte az áramot a tekercsben. Az meg visszahúzta alaphelyzetbe az érzékelőt. Így gyakorlatilag az nem mozdult el, tehát minden zavaró tényező kiesett. A tekercsben folyó áram, arányos volt a cella által kifejtet nyomóerővel. Ezt csatolták vissza. (kompenzációs mérés)

De hogy Te hogyan gondolod ezt a frekvencia átalakítást azt nem tudom. Ott már dinamika van, tömeg, meg lengő rendszer, rezonancia.. És hogy lesz ebből arányos freki?
üdv! proli007
(#) Tpisti válasza asszer hozzászólására (») Márc 23, 2011 /
 
Szevasz!

Sikerült szóra bírni a mérőcella erősítőt? A frekvencia konverteres meg a hagyományos erősítős is érdekelne, hogy milyen tapasztalatokat sikerült összegyűjteni.

A frekis mettől meddig megy, alsó és felső határ, milyen a pontossága / linearitása?

Kösz a választ.
(#) mgy válasza proli007 hozzászólására (») Máj 26, 2011 /
 
Sziasztok !
Újabb súlyméréssel kapcsoltos problémám van, és tudom, hogy ebben nagyobb szakértők is vannak. (pl. Proli ügynök a 007-es)
Kezembe került egy terehelésvizsgáló mérő.
Van egy ismeretlen, állítólag 6.3 tonnás mérőcella (húzó).
Hozzá tartozik egy a Kalibergyár által gyártott ICL7605 erősítővel és 7107 mérő-kijelzővel ellátott doboz.
Kezelőszerv nincs.
Bekapcsoláskor terhletlenül 1.5 tonnát ír ki. A mérőhid kimnetén 2.2 mVoltot mérek.
A panelon található 4 db. helipotméterrel tudok állítgatni.(találomra, de majd kibogozhatom, hogy a potik mire kellenek)

Kérdéseim:

A terheletlen 2.2 mVolt az jelentheti, hogy a cella alaphelyzetben nem kiegyenlített és kuka. Ki lehet-e egyenlíteni külső potméterrel, vagy szoftver úton.

Mit jelent a mérőcellák adatinál a cellatényező (pl. 2 mV/V ) ?

A korábbi hozzászólásaimban említett feszültség-frekvencia átalakítós egységgel, PIC-kel mérem a frekvenciát, de ninc ötletem, hogyan kalibráljam.
2 - 4 tonnás próbasúlyokat nem hordok magammal.
( Még ha nyomócella lenne ráálnék kocsival és lenne egy kiindulási alapom 300-400 kg-ra)
Mennyi mVolt lehet a mérőcella kimenete 6.3 tonna esetén ?

A reagálasokat előre is köszönöm.
MGy
(#) mgy válasza mgy hozzászólására (») Máj 26, 2011 /
 
A helyesírási hibákat és a betűkihagyásokat kijavítottam, de a módosítást az oldal nem hajtotta végre.
Kiírta, hogy " tájékoztassam a moderátorokat".
Aki akarja, gondolom így is érti a hozzászólásomat.
A hibákért elnézést kérek.
(#) proli007 válasza mgy hozzászólására (») Máj 26, 2011 /
 
Hello!
- Ha a cella terheletlenül 2,2mV-ot ad, akkor valóban kuka. De a legtöbb áramkör, a tára értéket, a híd eltolásával oldja meg, így egyáltalán nem biztos, hogy a 2mV a cellától származik.
- Az is előfordulhat, hogy valaki már belepiszkált, és összecserélte a hídátlókat. Elvileg szimmetrikus egy híd, de a gyakorlatban mégse, mert vannak benne hőfokkompenzáló tagok. Ha jól emlékszem "szokványosan" a fekete-fehér a hídátló, kék-sárga a hídtáp. Bár ettől még nem borulhat fel a cella, de jobb ellenőrizni, ha kételyeid vannak.
- A 2mV/V mérőcella érzékenysége. Vagy is a névleges terhelés mellett (végérték), ha a híd tápfeszültsége 1V, akkor a cella kimeneti jele 2mV. Mert ugye ki tudja hogy hány voltal fogják táplálni a cellát. (Persze ez általában 10 vagy 24V szokott lenni.) Tehát névleges terhelés mellett, ha a hídfeszültség 10V, akkor 20mV lesz a hídátló feszültsége.
- Megjegyzem, a cellák rugalmassági modulusa úgy van méretezve, hogy 150%-os terhelésnél sem megy tönkre a cella, sőt a paraméterein belül szokott maradni. (Mert amikor egy pld. egy 250t-ás terhelés alatt a daru elindít fölfelé, ott "kőkövön" nem maradna ha nem bírná a gyűrődést a cella. )
- Kalibrálni pedig más lehetőséged nem igen marad. Azt is hitelesített súlyokkal kell megejteni, vagy is egy hiteles hídmérleggel a próbasúlyokat mérlegelni és bizonylatolni kell.
- Egy emelőgép nem vicc, az már hatósági dolog. Ha utólag gond van belőle, megrángatják a füledet. Nem csak terhelés, hanem túlterhelés próba is van. (Statikus és dinamikus is)
- Gondolom a cella feszültségét, most már ki tudod számolni. De a valósághoz az is hozzá tartozik (nem ebben az egyszerű "dinamóméter" estén) hogy tudni kell, az alátámasztási pontok számát. Mert általában ha nem egy húzócella, akkor lehet több is. Így a terhelés elosztódik. Tehát nem csoda, ha egy 32t-ás darunak, csak pld. 16t-ás a cellája. Vagy egy közúti hídmérlegnél, négy cella is lehet. (Igaz általában egyszerűen és "parasztosan" párhuzamosan kapcsolják.)

(Pedig a 2t-ás súlyokkal jól lehetne keresni a Balatonnál, csak végig kellene menni a szép napsütésben a parton, és megnézni a kikötői daruk kalibrálási jegyzőkönyveinek érvényességi dátumait.)

üdv! proli007
Következő: »»   2 / 4
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem