Fórum témák
» Több friss téma |
A szemrevételezés sokat segíthet.Kezd minden kültéri eszközzel.Gyakori a pára hatására átvezető kosz,ill a hangyák bogarak áldásos tevékenysége.
A mosógépet is nézd át,takarítsd le a motor szénkefe tartó részét,valamint a szigetelésvizsgálóval a zavarszűrő kondiját ellenőrizd le. Szigetelésvizsgálónál szerintem 250V állásban ha bármi a megaohm kategóriába téved az rossz. Eszközöknél bármi amire rá van kötve a védőföld,esetleg a fémházhoz zavarszűrő csatlakozik gyanus lehet.
Nagyon köszönöm a választ. Mérni a két dugvilla (külön-külön) és a földelés közt kell?
Ha egy készüléket mérsz akkor igen,de ekkor semmiképp ne mérj 250V nál többel.
Válasz: nem kötelező kétsarkú kismegszakító.
Annyit fűztek hozzá még hogy a nedves helyiségekben a régi szabvány kérte a kétsarkú kapcsolót. Az ÉV egysarkú kismegszakítóknál is megfelelő. Ezt az elosztó hálózatra mondották nálam okosabb és tanul kollégák. A készülékek helyhez kötött jellege miatt viszont kell a kétsarkú kapcsoló.
Sziasztok!
Én a héten voltam egy rendezvényen ahol éppen az új szabványokat tekintették át. Az MSZ 1600 és a 2364 kimúlt. AZ MSZ60364 és a KLÉSZ él. Valamint él az érintésvédelem akár így hívják akár úgy. A berendezést gyártó (eredeti gyártó) gondoskodott a megfelelő érintésvédelmekről, amit te mint szakember (módosítás esetén szintén gyártó az új szabványoknak megfelelően) módosítasz - a saját felelősségedre. Tehát én ennek megfelelően inkább mindkét pólust kapcsolnám, tekintve, hogy az emberélet és a személyes szabadság korlátozása (börtön) fontosabb, mint az anyagiak. Az új szabványok szerint semmi nem kötelező, de elvárható a legnagyobb körültekintés és a megfelelő érintésvédelem biztosítása - tehát mégis kötelező, csak másként mondják. Úgy kiváncsiságképpen érdekelne: miért gyártanának kétpólusú, vagy főkapcsolót? Netán dísznek, hogy jól tudjon kinézni egy szekrény, vagy egy elosztó? Vagy azért, mert más szabvány vonatkozik az iparra és más a családi házakra, lakásokra? Nem! Más a feladata egy kismegszakítónak és más egy szervíz, vagy fő, vagy leválasztó kapcsolónak. A kismegszakító egy üzemszerű túláramvédelem, ami 6kA esetleg 10kA áramig működik megszakítóként 1 vagy kétpólusra. Tehát tehetsz ilyet is (2p.), de visszakapcsoláskor erőszakos, azaz nem üzemszerű állapot léphet fel, ha túláram tud kialakulni (például egy nagy kanzárlatod van a berendezésen). Ez egy (fontos, hogy 1.) lehetséges hiba, amire a berendezés a szabványnak megfelelően reagál és a belső mechanizmus leold, bár a nyelvet fel tudod kapcsolni. Ez még megvédheti az életed, de ha beüt még egy hiba, akkor baj lehet. Ha viszont van egy 2p. főkapcsolód és egy kismegszakítód, valamint figyelsz a kapcsolási sorrendre (először a kismegszakítót kapcsolod fel, azután a kapcsolót), akkor ezt a rizikót csökkented. Mégegy apróság: a kétsarkú és a kétpólusú kapcsoló fogalmát nem jó keverni. Kétsarkú - azaz csillárkapcsoló, Kétpólusú - 2fázist kapcsol, vagy 1 fázist és 1 nullát. Míg előzőnek 3 bekötési pontja van, utóbbinak 4.
A készülékek helyhez kötött jellege miatt viszont kell a kétsarkú kapcsoló.
Mondd meg nekik, bocsánatukat kérem, de ezt rosszul tudják. Ugyan elvileg minden aktív vezetőt le kell választani, és az N vezető is aktív. De ha az N vezető földpotenciálon levőnek tekinthető, akkor nem kell. Márpedig egy átlagos, nullázott hálózatról táplált épületben ez teljesül. De ezt másodszor írom le két héten belül. Egyébként sosem "kellett" kétpólusú kapcsoló... Már olyan értelemben, hogy a leválasztásra az lett volna a kötelező. Az MSz 1600 bizony megengedte a késes és dugós biztosítót, és a nullabontót.
Szia!
Furának tűnik a méretlen ágba kötött hibaáram relé, mivel a szolgáltató általában órát ad, és túláramvédelmet. Az első fogyasztónak - nálad a hibaáram védelemnek - már a mért ágban kellene lennie. Egyszer nálam is előfordult szivárgás. Akkor az összes berendezést kihúztam és áramtalanítottam. Rámértem és továbbra is fennált a hiba. A következő lépésben az áramtalanított hálózaton egyesével választottam szét a berendezések 0 és védőföld vezetőit és mértem végig sima multiméterrel a 0 és a védőföld közötti ereket. Nálam nem berendezéshiba volt, így megtaláltam a hibát, egy megnyomott szigetelés formájában. Ha a berendezés rossz, akkor annak az egy berendezésnek a dugvilláján ugyanígy látnod kell átvezetést, hiszen 30mA már jelentős (alig több mint 7kOhm) - ahol megszólal a védelem. Ez mérhető egy sima multiméterrel is. Ha nincs multiméter, akkor a védőföld és 0 vezetők szétválasztásakor (egyesével) a védelmet fel-felkapcsolgatva is megtalálod a hibát, csak jelentősen lecsökkented a védelem élettartamát. Fontos, hogy amikor ilyen vizsgálatot csinálsz, a kismegszakítóknak lekapcsolva kell lenni, hiszen a 0 és a védőföld között van hiba(áram). Azaz az üzemi áram nem(csak) a nulla vezetőn tér vissza, hanem a védővezetőn(is).
Üzemszerű kapcsoláshoz viszont kellett a kétsarkú. Ez alól kivétel csak a világítás volt.
Ha ingyen rendezvény volt, akkor jó... Ha pénzt fizettél érte, akkor kérd vissza! Az MSZT honlapján ott vannak az érvényes szabványok. 2364-ből 21 lap... Persze, ha holnap délben visszavonják, akkor más lesz a helyzet.
A szabványokra nézve elég egyedi okfejtésed van. De ami a kismegszakítókat illeti, azok a kismegszakítók, amik teljesítik a leválasztó kapcsolókra vonatkozó szabványok követelményeit, azok alkalmasak a leválasztásra.
Ha leválasztásról beszélünk, akkor minden üzemszerűen áramot vezető vezetéket meg kell szakítani. Egyfázisú fogyasztók esetében a fázist és a nullát, tisztán 3 fázisú (3x400V) fogyasztók esetében értelemszerűen a 3 fázisvezetőt, 3x400/230V-os fogyasztók esetében a 3 fázist és a nullát is.
Kedves Kollégák, gyakorlati tapasztalatokra lennék kíváncsi gipszkartonban történő villanyszerelésnél.
Adott egy lakás, ahol teljesen új falakat csinálunk álmennyezettel, és természetesen új gyenge/erősáramú rendszert építünk ki. Minden kábelt csőben szeretnék húzni, az esetleges későbbi cserélhetőség érdekében. Ami kérdés lenne : -Hogy rögzítsem a csatornát (16mm átm. vékony falú) a mennyezethez ? A legolcsóbbnak és elfogathatónak tűnik dübel+csavar ami kilóg, és ehhez gyors-kötözőzni a csövet. -Hogy rögzítsem a csövet a gipszkarton profilhoz ? Függőlegesen mégcsak oké, de vízszintesen ? Átfúrom a profilt, de mivel nagyobb a lyuk, lötyög benne a cső. -A konnektorokhoz a kiállást gégecsővel oldanám meg, hogy ne kelljen szobrászkodni a csővel. No de hogy hozom össze a gégecsövet a pvc csővel ? Kitágítom, rádugom, de lecsúszik, próbáltam zsugorcsővel, nem rossz, de nem az igazi. - 16 mm - es csőben hány eret lehet elhúzni ? Hány kanyar, amit érdemes még belerakni, hogy elmenjen a köteg ? Egyenlőre ennyi, de ha valaki tud valami trükköt, de féljen megosztani .
Bocsánat a kétsarkúért természetesen az 1p+n kialakítású kismegszakítóra gondoltam.
Az hogy mi egy szervízkapcsoló meg egy kismegszakító közt különbség az teljesen világos mert ipari létesítményben dolgozom. De akkor áruljátok már el: ti minden áramkört nullát bontó kismegszakítóval védtek le? De egy helyet biztos tudok ahol kötelező a N leválasztása és ez a robbanásbiztonság technika.
Sziasztok!
Én a merevfalú csövet és csőbilincset (2 részből álló pattintós) kedvelem a legjobban. Ezt a mennyezetre, vagy oldalfalra rögzítve. Gipszkarton profilra Hilti szalag+ önfúró csavar. Vékony falú Mü III helyett én inkább a MÜV II vastagabb falút kedvelem. Picit drágább csak, nehezebb meghajlítani, de jobban tart és nem kell hozzá idomot venni. Tágítani gázlánggal lehet csak. de vinilfix-el ragasztva akár vite is vezethetsz benne. Gyors és könnyű utólag is átfűzni. Ha lehet a gégecsövet ne használd. Akkor már inkább symalen cső... 2 kanyarnál többet nem illik dobozolatlanul csinálni, de mindenesetre ha csak hárommal oldható meg - az nagy ívben legyen hajlítva. Hány eret lehet behúzni? Mekkora a keresztmetszeted, mekkora szigeteléssel? Én általában fogok egy 50-60 cm-es kanyart és a hulladék vezetékekből megnézem mennyi fér be maximum. Ha passzos - 1-2 vel alatta maradok.
Szia!
Természetesen "berendezés" -ről azaz egy klímáról volt szó. Ott 2p vagy 4p. Egy izzónál nyilván nem 2p. Ha elolvastad volna a hozzászólásokat pontosan, ott egy villásdugóval ellátott berendezés-ről volt szó. Ha pedig villásdugó - az 3p.
Vannak országok, pl. Ausztria, ahol előírás, hogy minden áramkört úgy kell biztosítani, hogy a kismegszakító bontsa a nullát is.
Van benne valami, mert mi van egy nullaszakadáskor?
Igencsak tud rázni a nulla is!
És a FI visszakapcsolható akkor is ha a nulla valahol szigeteléshibás, mert ez esetben hiába kapcsolod le a kismegszakítóját az adott körnek. Valamint rákényszerít sok kontárt, hogy az áramköröket ne csak a fázisvezető tekintetében szereljék korrekten, hanem a nullát is rendesen, szeparáltan vigyék ki mindenhová.
Hát igen, az áramkör azt jelenti, hogy külön fázisvezető, külön nulla vezető és külön védővezető minden körnek az elosztó táblától. A gerinc és arról leágazás nem ok.
Hát ez azért nem egészen igaz. A fogyasztóhoz bárhol talál nullát ,mert valószínűleg nem kapcsolja le csak a szükséges kismegszakítót , illetve ha a többit is lekapcsolta ,a végén mindent egyszerre kapcsol fel.No de ha elment és valami leold,no akkor ember legyen a talpán aki megtalálja hogy az esetleg rossz helyre kötött nulla miatt nem működik valami,ill. honnét jön vissza a nullán a fázis. Ezzel nem azt mondom hogy kössünk mindent össze vissza,hanem csak annyit hogy kontár ellen nincs orvosság ,max áramkörönként egy FI relé egy kicsit segít.(bár erről sem vagyok meggyőződve)
Köszi a segitéget, a Hilti szalag valóban jó lesz.
Viszont a syamlen cső nem lesz okés, mivel sajna olvasva kiderül, hogy éghető és nem alkalmazható szabadon gipszkartonban. Szóval ha van valakinek valami ötlete, mivel lehetne kiváltani a gégécsőbet, ne habozzon megosztani velem.
No, ez így volt régen, de amióta nem az MSZ 1600 van érvényben, már nem így van.
Bocsánat, ez már jó ideje nincs így, legalább 16 éve, de utoljára az MSz HD 60364-5-54:2007 szabályozta úgy, hogy több áramkörnek lehet közös védővezetője.
Üdv!
Fontos lenne, hogy megtudjam mi ez (képen).Ez a villanyóra alatt a fő kismegszakító mellett van és néha olyan forró a teteje hogy nem bírom rajta tartani a kezem. Főleg amikor a bojler(1,8 kW)fűt. Előre is köszi
És még annyit, hogy normális hogy ennyire meleg?
Ez az egy villanyórád van,mert ha van bojlered akkor elvileg két mérőnek kéne lennie egy nappali meg egy vezérelt a bojlernek,ha az a bojleróra,akkor az a bojler vezérlése lehet. Az a feladata hogy bizonyos időnként,amikor jelet kap akkor fűti a bojlert. Szerintem ha túl forró hívd ki a szolgáltatót hogy gond van vele,ahogy elnézem ez már egy őskori hangfrekvenciás vezérlő.
Sziasztok
Építettnénk egy könnyűszerkezetes házat és a kivitelezőtől megkérdeztem, hogy a villanyt miként szerelik.Előre készített panelokból rakják össze a házat amibe előre berakják a gégecsővet.Majd jön a villanyszerelő és a padláson összeköti a csőveket és mcbu kábelt rak bele. A kötéseket a falakban helyezné el. A kérdésem csak annyi , hogy ez biztonságos és megfelel a szabványoknak? Előre is köszönöm a segítséget.
A kivitelezőnek kötelessége a munka átadásakor kivitelezői nyilatkozatot, érintésvédelmi és villamos tűzvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyveket átadni, amiben minősíti a munkát. Ezt kérdezd meg tőle, hogy ilyet ad-e. Utána az ő sara, ha valami gond van. Ha ezt nem adja, azonnal keress másikat! Egyébként így szerelik. Megvan a technológia az éghető környezetben történő villanyszereléshez.
Mi is könnyűszerkezetes házban lakunk. Nem bíztam a véletlenre: a falban gégecsőben megy az mbcu. Csak 4 db kötődoboz van a padláson elhelyezve a szigetelőanyag fölött, a legtöbb kábel az elosztóba megy egyből.
Szeretném felhívni a figyelmedet hogy ha nem generálkivitelező készíti a házat akkor mindenképpen kell a kivitelezőktől SZAKÁGANKÉNTi FELELŐS MŰSZAKI VEZETŐ nyilatkozata. Az hogy a kivitelező ír egy papírt az semmire sem jó. De ezt ők is tudják. Az érvényes jogszabályokat meg lehet nézni a neten: 191/2009 192/2009 193/2009 kormányrendeletek. Természetesen amit karaszbandi írt azok is kellenek.
Köszönöm a választ de ez nem hiszem hogy a bojler vezérlője mert minden ezen az órán megy át nem csak a bojler de pl a mikró meg a fagyasztó is felforrósítja és a bojlernek beépített hőfokkapcsolója van.Az óra viszont tényleg őskori!
Ez az óra őskori? Nem láttál még őskori órát!
Mivel plombálva van, így nyugodtan kihívhatod a szolgáltatót! |
Bejelentkezés
Hirdetés |