<1500.-Ft-ért kapsz 5 V 2 A-es stabil feszültséget adó dugasztápot telefontöltő néven. Az egész kisebb, mint a bemutatott trafód.

A bemutatott trafója: 1.5cm x 1cm x 1.9 cm méretű!!!
Kapcsolóüzemű tápban használatos.

Ilyen méretben semmit nem fog kapni, ami 230V -ból 12V ot csinál...

Max két ellenállás egyenirányító, meg egy zéner esetleg, de ez alig terhelhető.
És nagy áramnál sok a veszteség...

Próbálj házilag ennél kisebbet produkálni!
Nokia töltő
Azt írta, PIC-hez kell, 5 V 2 A... (PIC+szenzorokhoz nem kell 2 A).

Én nem próbálok... Majd ő kitalálja mi kell neki.

Nokia AC-5E
Tévedtem, mert van még kisebb.:
Mikro USB töltő

PIC 300mA maximum (persze ez nincs kihasználva), pár szenzor, RF modul, WIFI+Ethernet...
Szerintem kell az 1A minimum. De ez még mindig csak tipp, majd megnézem pontosan az adatlapokat...

Mondjuk 10 V x 2 A, az 20W. Egy ekkora trafó sokkal nagyobb. Ha csak 1A, még akkor is 10 W, ami szintén többször akkora mint amit megadtál. A teljesítmény és a méret együtt növekszenek, mert a vastagabb huzalnak nagyobb hely kell, illetve kisebb keresztmetszethez nagyobb menetszám tartozik, ami megint csak több helyet igényelne.
A kívánt teljesítményt csak nagyobb méretben tudod trafóval elérni.

Sziasztok.
Vettem nemrég kb 15 kilónyi trafót jelentéktelen összegért, hogy majd csinálok belőlük valamit.
A nagy nap ma jött el. Az egyik szimpatikus, ragasztóban kevéssé megáztatott darabot szétszedtem, viszont a tekercselés irányát elfelejtettem megnézni. A primer csévetestet és a szekunder csévetestet külön lehetett szétszedni és fordítva is össze lehet rakni.
Mennyire számít a tekercselés iránya?
Kontárkodjak bele a primerbe is, hogy helyesen tudjam összerakni?

1x12V és 1x19V volt a 2 szekunder rajta.
Szeretnék belőle egy barkácstápot csinálni 3-6-9-12V feszültségekkel.

Szia!

Semennyire.

Van egy trafó. Nem tudom hogy hány amperes hogy lehet kideríteni hogy hány amperes?

Pontosan igazából sehogy, körülbelüli értéket meg a vaskeresztmetszetből és az áttételből becsléssel...

Megméred a szekunder huzal átmérőjét és megnézed a táblázatban, hogy akkora méretű trafóhoz mekkora áramsűrűséget ajánlanak. Rákeresel itt a képekre, az első oldal alján máris találsz egy táblázatot.

230Vból lesz 14V. A vasmagot nem tudom meg mérni.

Ha kb egy mandarin méretű, akkor olyan 4-500mA-es, az alma méretű 1-2A-es. Ezt így az internet koboldjainak segítségével állapítottam meg, mert ők látták és megsúgták nekem.

Szükségem lenne egy kis segítségre.
Tudom, hogy nagyon alap amit kérdezek, elnézést érte.

Egy meglévő (gyári) EI lemezelt vasmagos transzformátor esetén a teljesítményt hogyan lehet meghatározni, vagy legalább megbecsülni? Úgy tudom a vasmag méreteiből: hosszúság, szélesség, pakettvastagság. De nem tudom mi a számítás menete? Ha valaki tud legyen szíves homályosítson fel ez ügyben. Illetve van esetleg olyan táblázat amiben a méretek alapján ki lehet keresni? (A google a barátom, tudom, de nem találtam választ a kérdésemre) A konkrét trafó méretei: 58mmX50mm vastagság:35mm. A mag keresztmetszet úgy számolom 7cm'2

Köszönöm a segítséget!

Sehogyan. De ha megméred a primer huzal vastagságát, vagy ha csupán egy szekunder tekercs van, ismered a feszültségét és a vastagságát, akkor már közelítő becslést tudunk adni, ha meghatározod, hogy mekkora hatásfokot vársz el a trafótól, illetve milyen bekapcsolási időre szánod.
Itt többet megtudhatsz:
Transzformátor készítése...

Köszönöm!

Sajnos a huzal vastagságot nem tudom megmérni, mert nem férek hozzá. Annyit tudok a vasmag méretein lívül, hogy primer 220V/ 2X14,5V szimmetrikus + 2X1.5V szekunder. De gondolom a huzal vastagság nélkül ez nem sok. Mondjuk csak a VA érték kellene nem a valódi teljesítmény. Ha jól értettem a korábbiakat olvasva a kettő nem ugyanaz.

De mint mondtam: Köszönöm!

Vannak táblázatok, ahol bizonyos terhelési paraméterekre megadták a trafók teljesítményét. Vannak madárjósok, akik szerint a vasmagkeresztmetszet négyzete adja meg wattban a teljesítményt. Mindkettő igaz, bizonyos nagyon szűk tartományban, bizonyos vasanyag és adott geometria esetére. Azóta a világ nem állt meg, a vasanyagok is fejlődtek és gazdaságossági okokból más formájú trafómagokat használnak.

Időközben már leírhattad volna a vasmag méreteit. Ami még jó becslést tesz lehetővé, az a primer tekercs ellenállása. Olyan trafó pedig nem létezik, ahol ezt ne lehetne megmérni.
A 2*1,5 V szekunder elég érdekes érték. Léteztek egykor 1,5 V fűtőfeszültségű elektroncsövek. Régebbi tranzisztoros eszközökben 1,5 V-os feszültségekkel nem sok mindent lehetett kezdeni.

Ha ezek gyári adatok, akkor üresjárásban egy ilyen kis trafónál pár volttal magasabb érték mérhető. A 2x14V-os részt leterheled annyira, míg ezt nem méred. A 2x1,5V (jóslásom szerint) VFD fűtése lehet, kb 300mA, ezt is tedd rá.
Hidegen mért primer ellenállást írd fel egy papírra, fenti terhelésekkel járasd.
Kézrátétellel ellenőrizd a melegedést az elején gyakran, ha a 40 fokot (kézzel még megfogható) hamar eléri, akkor túl van terhelve, csökkenteni kell.
Ha egy trafó primer ellenállása 1,5-2óra terheléses üzem közben még mindig emelkedő értéket mutat, akkor túl van terhelve.
Emiatt nem mindegy hogy állandó, vagy szakaszos a működés - ahogy erbe is utalt rá.

Leírta:58×50×35mm.
Varga László0405-nek: Ez a méret ~40VA teljesítményre elegendő (valószínűleg nem 'szuper vas'), terheld meg ennyire, és ha nem melegszik 1-2 óra után sem ~40C° fölé (erős kéz-meleg), akkor ennyit tud. Ha fél óra múlva (vagy előbb) már erősen melegnek érzed, akkor csak ~35VA.

Köszönöm! És a többieknek is! Így már boldogulok szerintem. Azt én is olvastam, hogy a mag keresztmetszet csak a teljesítmény elvi lehetőségét adja hiszen lehet arra "bármilyen keresztmetszetű drótot" tekerni, sokféle feszültség értékre. Azért is kértem segítséget, mert elég sok bontott trafóm van amiken vagy egyáltalán nincs vagy nem hasznos felirat van, így mérni kell őket ez már világos. Ez a darab csak egy éppen aktuális példány.

De így már gyúlt némi fény...

(Amúgy egy dolgot még találtam rajta: a primer oldal olvadó biztosítéka 500mA es. )

0.5A a bekapcsolási áramlökés miatt van; egy zárlat ennél pillanatnyilag több, és kiold, megvédi a trafót. Üzemi áram max. ~170mA. P=(A/k)²×f; P-kVA, A-m²-ben, k~ 0.025-0.018 közt. A kisebb trafóknál, <50VA a nagyobb osztó, nagyobbaknál >500VA a kisebb, a többinél átmeneti, értelemszerűen. A hatásfok is hasonlóan; 0.7(0.8)-0.95-ig.

Üdv!
Találtam egy EI vasmagos 100VA-es trafót. A gond az, hogy megkapta a rozsda és két oldala megnyílt. Ha szétszedem és lesmriglizem a vaslapokat használható állapotba kerülhet még?

Hali!
Inkább szorítsd össze és használd, ha még jó.

Késő bánat eb gondolat...közben szétszedtem, egyszerűen nem hagyhattam,hogy a rozsda megegye, de ezek szerint hiba volt...használható lesz ez még ha össze tudom rakni? Mi lesz ha egy két lemez kimarad?

Egy-két lemez nem nagy gond.. kicsit több lesz a nyugalmi árama..
Arra figyelj, hogy ne pucold le fémtisztára, mert akkor sok lesz az örvényáramú veszteség és az már baj..
Minden lemezen, legalább az egyik oldalán kell vmi szigetelő rétegnek maradni.

Értem. Akkor vagy csak a porló rozsdát takarítom le vagy ha teljesen letakarítanám mit lehet szigetelőrétegnek használni? Mit szoktak ilyenkor használni?

Hártyavékony ( vmi hőálló ) papír, lakk...

hmm a szilikonos zsírpapírnál sajnos nincs vékonyabb papírom, lakkozni sem tudom most. Ha itt-ott összeérnek fémtiszta részek az már baj, vagy teljesen elszigeteltnek kellene lennie a lemezeknek egymástól?