Öntapadós poliészter szalag. Többféle anyagot is használnak ilyen célra, de az áruk és a vastagságuk miatt a poliészter és a polyamid terjedt el, a zoteknél minden infót megtalálsz róluk, de én is írtam róluk a cikkemben.
A poliészter mechanikailag jobb (kevésbé szakad vagy lyukad ki), a polyamid pedig a hőt bírja jobban. Az adatoknál 180 fokot írnak, de a dupláját is simán bírja.

Kapton szalag. A "közönséges" szigetelő adott esetben nem fogja bírni a hőterhelést.

Hali.
Köszönöm mindenkinek a segítséget.

Sajnos nem lett jó mert 6v lett az eredmény .

Sziasztok!

Tanácsot szeretnék kérni valami jól sikerült ismeretterjesztő fejtágítóra, ami elmagyarázza a transzformátorok működését egészen aprólékosan, és széles spektrumban. Például vasmag élettartam védelem, méretezési ismeretek hangfrekvenciás adatátvitelre, impulzus üzemű használatra (önindukciós "visszarúgások" gyakorlati felhasználása), és még halom olyan dolog is, ami biztos eszembe sem jutna. A könyv lehet angol is. Hirtelen megérzések szerint mi a legjobb közelítés, amit olvasgatnom kellene?

A tippeket előre is köszönöm.

Az aláhúzott "szigetelőszalag" szó egy link, ott találsz ilyen célra alkalmas szalagot. Ha jól rémlik itt a fórumon ajánlotta valaki azt a típust.

Mi az, hogy
?
A vasmag élettartama csak a víztől függ. Ha nem kap vizet, örök élet meg 1 nap.
Hangfrekvenciára ugyanúgy kell méretezni, mint bármilyen más frekvenciára. Szélessávú, pl. kimenő transzformátorokról van saját fórum. Impulzus üzemű használatról meg a "Kapcsoló üzemű tápegységek".

Talán a rozsda nem marja szét ha víz nincs, de a funkcióját attól még részben elveszítheti, ha nem szimmetrikusan kap terhelést, és elkezd telítésbe mágneseződni.

Akkor valamit elszámoltál, vagy nem a megadott feszültség volt eredetileg.
A számításom jó. Használd a másik utat. Tekerd le az összes szekundert (ha már úgyis megbontottad). Aztán tekerj rá 10 menetet, mérd meg a feszültséget, írd meg.

Fénykép/rajz készítése is segíti látni mit alkottál otthon...

Egyébként meg ne magadnak válaszolgass, mert azon átsiklik az ember...

Ja amúgy nyugtass meg, váltóáramot mérsz, nem egyenáramot, ugye?
És remélem a primer tekercs az rendben van igaz?

A trafóvasmag lágymágneses. Ha megszűnik a mágnesező áram, a mágneses tér is megszűnik.
Telítésbe akkor mágneseződhet, ha egyenárammal hajtod, vagy ha túl nagy a feszültség a primer oldalon. A telítődés csak addig tart, mint az áram. Egyutas egyenirányítással telítésbe lehet vinni, ha túl nagy az egyenáramú komponens, de akkor is csak addig, míg áram folyik.

Olyan dolgokat kérdezel, ami állandó vitákat generál (végül is nem baj).

Az áram sem látszik, de azt legalább lehet mérni otthon is egy multiméterrel.
Mágnesen teret is lehet mérni, de nem a sarki boltban kapható pár száz forintos vacakkal.

Az elektromosság egyszerűbb, mint a mágnesesség.

Például, abból nem lehet baj, ha ezt bárki elolvassa/átrágja/megérti.


Na, ez most trollkodás:
Megfigyelhető, hogy amennyiben az anyagot egyszer már felmágneseztü...issza.

Oké, szóval kaptam a fejemre, de az én bűnöm, ha egyszer nem írom le tisztán, mit is szeretnék.

Linkielném az egyik sulinetes lapot, hiszterészis görbe Bővebben: Link.

Impulzus üzemben használnék transzformátorokat. Mondjuk egy ilyesmit.

A problémám. Az adatlapok jellemzően csak annyit mondanak, semmi többet. Honnét szokás tudni, hogy milyen meghajtás kell a hiszterézis karakterisztika mágneses gerjesztési végpontjait elérni? Csak mert van egy olyan félelmem, hogy ha nem tartom meg a vasmagot a telítési görbék mentén, akkor azok az induktivitás értékek, meg az energiaátviteli hatékonyságom elég rendesen padlót fognak majd.

Van arra valami egyszerű hétköznapi okosság kitalálva?

Teljesen mindegy, mire használod a trafót (kivéve néhány nagyon speciális feladatot), a gerjesztést a hiszterézis görbe "egyenes" szakaszán belül kell tartani. Ha túlmész rajta, jeltorzulást okoz. Úgy gondolom, ez az, amit nem szeretnél. Az energiaátviteli hatékonyság is megszenvedi, ha telítésbe, vagy telítés közeli állapotba viszed a vasmagot.
Ez a kép, ami téged érint:

Ha megnézed azt a görbét, azon is tisztán látszik, hogy elviszed pozitív irányba a mágneses gerjesztést, kimegy az indukció koppra (kicsit Br fölé), és amikor visszacsökkented a gerjesztést nulláig, szinte semmit se esik vissza az indukció (leesik Br-ig, és ott marad). Ha újra meg újra maxra viszed a gerjesztést, és vissza nullára, a vasmagban az indukció szinte nullát változik (az ábrán Br nagyon közeli B maximális értékéhez), és ha valami, szerintem az tényleg lerombolja majd a hatékonyságot. Ellen kell mágneseznem, és nem csak -Hc -ig, hanem jóval tovább is. Szóval a kérdés újra, honnét tudhatom azt az áram értéket, ami olyankor legalább -Br eléréséhez kell? Van a kísérletezés, hogy meddig kell fokoznom a gerjesztést, hogy az átvitt energia még hatékonyan növekedjen, és kb ott a vége a lehetőségeknek? Vagy van arra valami okosság kitalálva? Impulzus üzemben egyébként jelentéktelen probléma a torzítás. Had torzítson. Úgyis négyszögesítve lesz..

A torz impulzus nem szögletes.
Az a lényeg, hogy nem szabad a gerjesztést görbülő szakaszra felvinni. Ott van a trafószámítási képlet, azt kell használni. A Kapcsolóüzemű tápegység témában sokszor ismertették a négyszögjellel dolgozó trafók méretezési szempontjait. Ez igaz minden kisteljesítményű impulzus és erőátviteli trafóra. Ne akard a spanyolviaszkot újra feltalálni!

Amit leírsz, az nem trafóműködés, hanem csak játék a mágneses térrel. Ha nincs indukcióváltozás, a szekunderben nem keletkezik feszültség. Kapcsoló üzemben vannak külön lemágnesező technikák, különben nem működik a trafó.

Azt még azért tedd hozzá, ha telítésbe vezérli a vasat, a μ_r értéke jelentősen lecsökken, és a veszteségek jelentősen megnőnek. A görbe meredeksége a μ_r -el arányos, minél meredekebb a görbe, annál nagyobb a μ_r.

Sziasztok!

Hatvan közelében tudtok valakit aki minőségi toroidot teker üzemszerűen és vállal egy maszekot?

Már volt. Csak nem részleteztem ennyire.

Dehogy akarom én a spanyolviaszt feltalálni, de most ahogy visszakotortam pár lapot, valahogy nem sokszor ütköztem bele vasmag automata demag technikákba. Megkérdezhetem, melyik évben volt téma utoljára?

Visszatérve az eredetileg feltett kérdésedre, szöget ütöttél a fejembe.
Tényleg méltánytalanul keveset foglalkozunk a tekercsek állapot romlásával, szemben a kondenzátorokkal.
Remélem jó kifejezést használtam, úgymint "degradation", de kondenzátorra sok és releváns találatot kaptam, például:
Kondi
De tekercsre:
INDUCTION AND DEGRADATION OF COPPER (Ezért én kérek elnézést, de nem lehetett kihagyni )
Electrical Insulation for Rotating Machines: Design, Evaluation (Ez már valamivel jobb...)

Röviden, ha legközelebb valaki szakdolgozat/PHD témát keres, akkor javaslom neki az "Induktivitások élettartama/állapot romlása" témát

Volt 27 éve, mikor utoljára DEMAG daruszerkezet javításához közöm volt.
Ebben a topicban erre nem találsz példát. Hálózati transzformátornál a demagnetizálást elvégzi a periódus másik fele. Ellenütemű kimenő trafónál vagy inverternél szintén ott a másik fél. Együtemű kimenőnél mindig marad egyenáramú összetevő, teljesen sose omlik össze a mágneses tér, ettől függetlenül működik, hiszen a lágymágneses trafólemezben nagyon kicsi a visszamaradó mágnesesség és kicsi a koercitív erő. Blocking oszcillátornál is összeomlik a mágneses tér az áram megszűnésével. Együtemű meghajtásnál nagyobb teljesítményeknél van szükség a demagnetizálásra. De erre ne itt követeld a választ, semmi közünk hozzá. Arra ott a kapcsolóüzemű témakör. Ott bőven találsz a témához jobban értő szakembereket.

Ott implicite (cikkek között kotorászva) 2 választ találtam a problémára.

A kettő közül az egyiket te is éppen leírtad. Részint a ferrit magok gyakorlati karakterisztikája nem annyira kockás, mint a fentebbi ábra mutatja. Azok inkább a lágyvasmagok. A ferrit magoknál sokkal kisebb a Br is, a Hc is, és sokkal döntöttebb a karakterisztika. Részint pedig kicsi induktivitásokat (~22 uH alatt) nem feltétlenül kell vasmagozni, elfogadhatóak a mechanikai paraméterei a légmagos tekercseknek is, és máris nincs demag para (van helyette energiaveszteség és szóródás, de hát, semmi sem tökéletes).

Ebbe a topicba valójában azért jöttem, mert szívesen láttam volna valódi adatokkal is nagyfrekis vasmag (ferrit? akármi?) karakterisztikát. Olyan konkrét példa, amikor rá tudsz mutatni valami termékre egy árlistában, hogy az ott a cucc, és az ott a karakterisztika (legalább Hc, Hsat, Br, Bsat értékek). Olyasmit szerintem hiába kérdeznék a kapocstáp topicban. Ez a topic volt a legjobb tippem, ami viszonylag aktív is. Buktam?

Szia!

Lehet itt a HE fórumon is le van írva de elsőre látogass el Skori weboldalára. Ott nagyon egyszerűen le van írva , hogyan méretezz transzformátort. Szép párhuzamok vannak a sima hálózati transzformátor és a kapcsoló üzemben működő transzformátorok között.

Leírnám én is azt, hogy a transzformátor vasmag nem öregszik el , nem megy tönkre hacsak nem korrodál el , nem kap extrém magas hőmérsékletet és nem éri bizonyos mechanikai behatás. Pl ferrit vasak ettől eltörnek, hiperszil vasmagok pedig elvesztik előnyös mágneses tulajdonságaikat ha ütés éri őket. Gyártáskor az egyirányú hengereléssel és hőkezeléssel alakítják ki azt, hogy jobban gerjeszthetőek stb.
A telítésről annyit szeretnék a teljesség igénye nélkül leírni, hogy ha méretezel akkor ismerned kell a vasmag tipusát s ebből, hogy milyen indukció engedhető meg benne, hogy ne melegedjen, ne torzítson, hatásfoka jó legyen. Mérésekkel is meghatározható ez de ebbe nem mennék bele most.

Érdekességképpen még annyit, hogy hálózati trafóknál a nem szimmetrikus terhelés, pl egyutas egyenirányítás hatására egy un. DC hiba keletkezik. Ekkor a szinuszhullám alja és teteje nem egyforma középértékük nem nulla.
Szerintem nehéz lenne a teljes elméletét itt megértened, mert hatalmas anyag ez. Épp ezért nem is írtam részletes definíciókat.
Nézd meg Skori oldalát kezdésnek.

Trafó méretezése

Bocs ez lemaradt

Azt hiszem, igazad van, esélytelen, feladtam, peace

Egyáltalán nem esélytelen, csak rosszul láttál neki. Mielőtt tanultál volna, nekiláttál kérdezősködni.
Magyari Béla: Rádiótechnikai zsebkönyvével kezdtem (1975), pedig addigra már készítettem néhány trafót. Még most se tudok eleget. Ajánlom még az Inverteres hegesztőtrafó témakört, ott is Gelee hozzászólásait és Cikkét.

Tisztelt Mesterek!
Egy 3 fázisú trafó vasmag külső méretei 200x160x45.
Nem találok katalógust a vasmag beazonosítására.
EI magos.

Tud valaki segíteni? Jó lenne beazonosítani mielőtt megveszem.

Köszönöm!

Mi fog változni akkor ha be tudod azonosítani? Vagy esetleg a cséve miatt kell mert az nincs hozzá? Szerintem ha beazonosítod sem fogsz találni hozzá, azt így is úgy is magadnak kell megcsinálni.

Lehet hogy meg akarja tekercselni

Kicsit off kérdés. Több mint 100kg tekercsem és trafóm van a nagytól az egészen apróig (beleértve pár apró villanymotort és tekercses mérőműszert). A nagy része 20-30 éves vagy talán több. Némelyiknek a vasmagja rohad (a nagy részére nem jellemző). Talán ennyi idő alatt a lakkréteg is elöregszik a huzalon. Jelenleg hulladéknak van titulálva az egész. A tervem az volt, hogy vasra és rézre bontva leadom. Érdemes félretenni egy részét a vasmagok vagy huzal újrahasznosítása céljából vagy esetleg átválogatni, letesztelni és egészben újrahasznosítani őket?