Mekkora kimenő feszültség kell? 6,3V és 226V? Nem sok egy kicsit ez utóbbi? Régen néztem a videót, de nem véletlenül a menet/volt értéket kell behelyettesíteni?

Neked abból kell kiindulnod, hogy egy Voltra mennyi menet szükséges. Ezt a vasmag hasznos keresztmetszete befolyásolja.
Tehát a kapott értéket szorzod a 230V-tal és szorzod 0,95-tel a szórás miatt.Összeadni nem kell semmit semmivel, legalább is nem a menetszámoknál.
A szekundereket ugyanígy kell, a megfelelő feszültségértékekkel. Ezeket szorzod 1,05-tel.
Milyen áramok szükségesek? Táblázatból kikeresed a huzalátmérőket. Ki is lehet számolni, de most nem ugrik be a képlet. Nem bonyolult az sem.

Egy táblázatot keresek, amiben megtalálható, 1kg CuL drót hossza.
Esetleg valakinek lenne ilyen?

Oh te hülye vagyok , nem gondoltam át elégé a dolgot, elnézést mindenkitől.

Viszont találtam a netten egy kis progit az a neve hogy trafó méretező, ott kevesebb menet számot adott ugyan olyan feszültségéhez ugyan olyan vasmaggal, mint a videóban. Melyiket használjam?

Üdv, van egy toroid trafóm, és az a kérdésem, hogy hogyan kell bekötni mert látok 2 fehér és 2 piros vezetéket.

a pirosak közt 32Ω a fehérek közt 0,6-0,7Ω

az a gond hogy ha rákötöm a 230-at akkor a trafó búg és melegszik de a biztosíték nem olvad

Sziasztok.

Szeretnék építeni egy egy szerű pcl86 működő erősítőt, meg szeretném spórolni a kimenötarfót és lehet a hálózatit is. Van is hozzá egy pár régi csöves TV trafóm meg két panel egy csöves tevéből, -csatolom a képeket-, próbáltam a panelon vissza keresni de nem sikerült. Arra a gyanúzok hogy a két egy forma lesz a kimenő, a másik kettő meg a hálózati.
Nagyobb gondban azzal vagyok amiket még kis koromban halásztam ki csöves TV-k böl. Itt is vannak meg érzéseim de csak megérzések hogy a melyiken csak 2 kivezetése van az a kimenő.
Ha tudnátok nekem abban segítséget nyújtani hogy melyik trafó mire való valamint, utána hogy lehetne meg állapottani hogy melyik ki vezetés mire való, valamint le tesztelni, megköszönném.

Szia!
Régi tévékben nincs hálózati-tápegységtrafó, úgyhogy ilyet ne is keress bennük. A képen bekarikáztam a hangfrekis kimenőtrafókat. A képen látható másik trafó a képeltérítés kimenőtrafója.

Szia, amelyik trafónak kettő kivezetése van, az fojtó tekercs, zavarszűrésre való, aminek összesen 4 kivezetése van, az lehet a kimenő, meg kellene mérni multival, lennie kell egy 2-7 ohm körüli tekercsnek, és egy nagyobb ellenállásúnak, akár 100-200ohm, amelyik trafón van akár 6-7-8 kivezetés is, az lesz a hálózati trafó. Azon keresd meg a legvagyobb ellenállású tekercset, oda köss egy 60w-os izzón keresztül hálózatot, a többit meg előtte párosítsd össze, hogy melyik vezetékek között van ohmikus kapcsolat, ezeket a trafó hálózatra történő csatlakozatatás után mérd meg. De arra figyelj, hogy ne érj hozzá a vezetékekhez, mert ha csöves cucc trafója, akkor jó esély van rá, hogy akár 200v AC val fogsz majd kezed, de az is lehet, hogy autotrafó, az meg azt jelenti, hogy közvetlen kapcsolatban van a hálózattal. Szóval csak óvatosan.

Szerk: megelőztek.

Sziasztok!
Van egy 115V/6-12V 20VA-es trafóm. át lehet ezt alakitani valahogy 220-as ra ?

Értem. köszönöm a gyors válaszokat mindkettőtöknek.
Most már csak kíváncsiság véget akkor a többi trafó mire szolgál már mint aminek nem kimenő. Autotrafó ilyenről? ilyenről még nem hallatom, valamint akkor hogy oldották meg a fűtést és a táp feszt?

A fűtést úgy oldották meg, hogy az összes cső fűtését sorba kötötték, és gyakran alkalmaztak diódás félhullámú táplálást is. Így nem kellett fűtőtrafó. Az anódfeszültséget meg közvetlenül a hálózati feszültségből nyerték. A készülékek kettős szigeteléssel voltak ellátva a közvetlen hálózati kapcsolat miatt. Csöves tévé rajza:
Get Manual

Értem, érdekes dolog ez, akkor amelyik nem is kimenő azzal nem próbálkozok.

És a többi trafó, ami ki lett halászva? Egyiknek sincs két kivezetése csak elírtam, az utolsó képen balról a második nak és a negyedinek van 4 kivezetése. Ezek lehetnek kimenők?

Mindegyik trafó "kimenő". Illesztőtrafó. A terhelés kis impedanciáját illeszti a cső nagy anódköri impedanciájához. A kisebbek a hangerősítő-trafók, a nagyobbak a függőleges végfok-trafók.

Fotót tegyél be róla, de valószínűleg nehezen, ugyanis még egyszer annyi primer kell rá, mint ami most van, s nem férne rá. vagy ráférne feleakkora vezetékkel, de akkor a terhelhetősége is drasztikusan, több mint a felére esne.

Üdv,

Adott egy transzformátor pl. EI 84 - 42. Miként lehet kiszámolni, hogy mennyi lemezt kell belepászítani. Pl. 0.35mm lemezekből.

Elvileg a lemez vastagságával számolhatsz...

Hanyas átmérő? pl. átmérő 1mm 141m 1kg.
Elektronikai készülékek tápellátása c. könyvben találtam meg.

EI 84 - 42 - ből a 42 a lemezköteg vastagsága mm-ben. Innen már csak el kell osztani a lemetvastagsággal és megkapod a darabszámot. Az osztás eredményéből egyet nyugodtan elhagyhatsz, mert azt már úgyse tudod belepréselni.

Ezt tudtam, hogy példát véve 42/0.35 megadja a darabszámot, tehát nincs semmilyen trükk, hogy hány darabot hagysz ki, az osztás eredményéből.
Az utolsó lemezeket középen toljátok bele a csévébe, vagy valamelyik szélén?

Ha fojtót készítesz, akkor középen is bele lehet dugni, mert egy irányban állnak a lemezek. Ellentétes lemezelésnél nehézkes középen beleverni. Ha már annyira szoros, akkor beteszek a végén kettőt azonos irányba. Egyszerre könnyebben bele is megy, nem görbül el olyan könnyen.

Ok. Ez tiszta. Köszönöm. Az "M" magosoknál az utolsókat hogy rakod be, hogy ne sérüljenek nagyon.
Köszi

Azt csak sorba lehet berakni. Általában lazábbra hagyják a tekercstestet és mikor már minden lemez benn van, egyik végén ékalakúra reszelt bakelitlapot vernek mellé, azzal rögzítik zizegés ellen.

A gyakorlati képlet amit használtunk magkeresztmetszet/ freki, jelenesetben 50 HzA huzalnál a 2.5 A vagy 3 A áramsűrűséggel lehet számolni.

Sziasztok!


Ráakadtam egy német trafóra de sajnos a bekötését nem tudom . Jelölések megvannak rajta. Esetleg lehetséges hogy a 220V-ot felfelé transzformálja? A kötegelőnél lévő kábelre egy 220V-os izzó van kötve ( bekapcsolást jelzi tán). A kapcsoló állásaira 220V 380V, 500V van irva.

Köszönöm a segítséget.

Sziasztok!

Lehet, hogy rossz az ötlet, de azért elmondom, mert kíváncsi vagyok a véleményetekre...

Olvasom, hogy a toroid transzformátorok, amennyiben nagyobb teljesítményt kell átvinni, jobb hatásfokúak, mint a hagyományos lemezes darabok. Az ötletem az, hogy ha mondjuk egy detektoros rádiómba impedancia illesztő trafót szeretnék, nem lehetne valahogy toroiddal megoldani? Hagyományos hálózati trafóval (EI vasmagos, 1 ohm körüli prímer, pár kiloohmos szekunder) elég jó eredményt értem el. Persze kis toroid magjaim vannak és a megtekerés se volna gond... Általános képleteket találtam hálózati trafók méretezésére, de az impedancia illesztés azért másképp működik, nem? Tisztában vagyok vele, hogy a pár pikowatt teljesítménytől, még nem lesz jobb hatásfokú, de érdekelne...

Szeretném, ha segítenétek és előre is köszönöm!

Kérdésem a következő:

Hol lehet magyarországon venni EI magot transzformátorhoz? Pl. EI78 0,35mm vastag

Nem egyszerűbb, ha felveszel egyet a MÉH telepen és megtekercseled?
Mihez kell? Hátha van egyszerűbb, célravezetőbb megoldás.

Hmm. Nem rossz ötlet! Holnap benézek, hátha van valahol Debrecenben