Fórum témák
» Több friss téma |
Helyesbítek, ha a fémház és a fogyasztó között megvan a kettős szigetelés, akkor is lehet fémházas - ilyenkor nem szükséges a földelés.
Én nem hiszem, hogy lakóingatlanban ma szabványos lenne a TN-C. Azért is gondolom, mert minimum 10 mm^2 -es rézvezető esetén engedi meg a szabvány ( ha jól tudom ) a PEN vezető alkalmazását, ezt meg soha az életbe nem kötöd be semmilyen lakóépületben szabványos szerelvénybe.
( Keresek szabványt...)
Ezzel én is egyetértek. Ha a TN-C szabványos lenne lakóépületen belül is, akkor sokan kihasználnák, mert a nép spórol, de ez persze nem így van.
Üdv Dudus és Tilde. A régebbi lakások, főleg Szlovákiában, Tilde is erről írt, mind TN-C-ben épültek. Semmilyen szabvány és jogszabály nem kötelez senkit az átépítésre. Talán nem olvastátok végig, de azt is leírtam, hogy az új építésű lakásokban a TN-S ajánlott.
Magyarországon más fajta konnektorokat használnak, mint Szlovákiában. A német szabványút valóban nem lehet (nem szabad) bekötni a TN-C-be, de ami Szlovákiában használatos, az ú.n. francia szabványút nyugodtan lehet a TN-C-be is alkalmazni, a megfelelő bekötés szerint, mivel abba a földelt dugót csak egy irányban lehet beszúrni. Tilde esetében pedig ez utóbbiról volt szó. El kellene olvasni az egész hozzászólásokat, nem csak az első egy-két mondat alapján véleményezni. Dudus, Szlovákiában a lakóingatlanokban igenis, szabványos (nem tiltja a szabvány) a TN-C rendszer. A lakások 80-90 %-a így lett építve, és még kevesen kábelezték át. Sok helyen még mindig alumínium vezetékek vannak. Tilde a #472990 sz. hozzászólásában utalt is arra, hogy Szlovákiáról van szó, én arra válaszoltam. Az elméletben (védelmi funkció) nem nagy különbség van a két rendszer között, leszámítva a plusz egy vezetéket. A lényeg a FI relé használatához való alkalmasság. A FI relé csak a TN-S rendszerben alkalmazható. Ezért lett szétválasztva a PE és az N vezeték.
Értettem!
Üdv Tilde! A hozzászólásaid szerint Szlovákiában élsz. A témával kapcsolatban a figyelmedbe ajánlom a következő cseh fórum-ot. Gondolom nem okoz problémát, hogy csehül van. Ott találsz utalást arra is, hogyan kell megoldani egy lakáson belül a TN-C és TN-S, ill. TN-C-S rendszereket. Gyakorlati szakemberek adnak tanácsot. A szabványok többsége azonos Csehországban és Szlovákiában is.
Megint új dolgot tudtam meg, hogy a TN-C még bent is szabványos. Hiszek neked. Meg hát amúgy sem kötelezhetnék az embereket arra, hogy átalakítsák a hálózatukat. Több százezren maradnának áram nélkül. Egyébként meg köszi a Cseh fórumot, remélem majd megértenek.
Igen, a TN-C a lakásokban elfogadott. Arra azonban ügyelni kell, hogy az új építésű lakásokban, vagy felújítás alkalmával a fürdőszobákban, mosókonyhákban és más hasonló, az áramütés elleni magasabb védelmet indokló környezetben FI relét kell alkalmazni. Ehhez viszont a TN-S rendszer kell, a FI relé csak abban működik. Nem kell az egész lakást átkábelezni, csak a megfelelő részét. Ezután a lakás, mint egy egység, TN-C-S rendszerű lesz. Az idevonatkozó szabvány száma: IEC 60364, ami érvényes az egész EU-ban.
Több, főleg magyar weboldalon is olvastam, amit már korábban mások is említettek ebben a topicban, hogy a TN-C csak 10 mm2 réz, ill. 16 mm2 alumínium vezeték felett használható. Kíváncsi lennék, ezt ki találta ki. Valamelyik FI relé gyártó, a nagyobb eladás érdekében? Ugyanis, ha bárki megnézi a kettő, TN-S és TN-C közötti különbséget, (csak le kell rajzolni egy-egy egyszerű áramkört mindkét rendszerben és követni az áram útját normál és hiba esetén) a TN-S csak FI relével (áramvédő relé) nyújt nagyobb védelmet. Erre találták ki. Ebből adódóan, a TN-S kötelezővé tétele csak akkor indokolt, ha a FI relé is kötelező minden leágazásban. Azt viszont tudjuk, hogy nem kötelező, csak indokolt esetben, mint pl. a fürdőszoba, stb. Nagyon sok régi építésű lakásban ez sincs megoldva. A fenti megjegyzéseim, csak a lakásokra vonatkoznak, mielőtt valaki idekeverné az ipari felhasználásokat, azokban más feltételeket is figyelembe kell venni.
A magyar szabvány nem engedi meg a TN-C-t lakásokban és hiába van az EU-ban egy érvényes szabályozás, azt harmonizálni kell, és ez alól adható mentesség, ha az az élet és vagyonbiztonság elveivel ütközne.
Számtalan helyi jogszabály van az EU-ban amit az egyes tagállamok nem alkalmaznak. Nem hiszem, hogy a magyar szabvány visszalépne egy kevésbé biztonságos megoldás felé és elfogadná a TN-C - t lakásokban! A legnagyobb probléma a PEN-szakadás, mert ilyenkor a TN-C hálózaton lévő eszközök fémháza fázisfeszültségre kerül, ezért ír elő minimális PEN vezető keresztmetszetet, hogy sem fizikai behatás , sem túlterhelés ne okozhasson PEN szakadást. A magyar szabvány lakóépületben nem ír elő kötelezően FI-relét az egész épületre vonatkozóan. Sok lakás a mai napig FI nélkül épül, azonban az alkalmazott TN-S rendszer ekkor is szavatolja a megfelelő biztonságot. _______________ Idézet: „Ugyanis, ha bárki megnézi a kettő, TN-S és TN-C közötti különbséget, (csak le kell rajzolni egy-egy egyszerű áramkört mindkét rendszerben és követni az áram útját normál és hiba esetén) a TN-S csak FI relével (áramvédő relé) nyújt nagyobb védelmet.” Ez nem így van! Ne csak a berendezést nézd, hanem az egész rendszert az elosztóhálózattal együtt! _____________ Végül hangsúlyozzuk , annak aki felületesen olvas, hogy tilde nem magyar hálózaton van és nem a magyar szabályozás vonatkozik rá. Magyarországon ez szabálytalan, Tilos és Életveszélyes!
Üdv Dudus! Az, hogy életveszélyes, egy kicsit túlzás, már sok millió ember meghalt volna. Egyébként ezzel kapcsolatban a neten találtam ezt:
"TN-C: a TN-rendszer olyan kiviteli megoldása, amelynél a nullavezető és a védővezető az egész rendszerben közös. Ez úgy értendő, hogy a PEN gerincvezetékhez a fogyasztók nulla és „nullázó” PE-vezetékkel közvetlenül csatlakoznak. Nincs külön PE gerincvezeték. Ez esetben a PEN-vezetőt a védő csatlakozó kapocsra kell csatlakoztatni, és innen „nullázó vezetővel” biztosítani a működéshez szükséges nullát. Ha ez szakad, a készülék nem működőképes, de van érintésvédelme, azaz nem balesetveszélyes." Itt található:Bővebben: Link Egy kérésem azért lenne hozzád. Sok helyen olvastam a PEN vezeték minimális keresztmetszetéről, 10 mm2 réz vezeték esetében, de sehol egy utalás a szabvány számára. Tudsz ebben segíteni? Melyik szabvány határozza ezt meg? Előre is köszi.
Figyelmedbe ajánlom az MSZ 2364-410:1999+1M:2004-es szabványfüzetet.
A linken leírják a TN-C rendszert pát mondatban, de az alkalmazhatóságára nézve egy szót sem találtam!
Az a mondat amit a szakadásról idézel a nullázó vezetőről és annak szakadásáról szól, én pedig következetesen PEN vezető szakadásról beszéltem!!! Ajánlom ezt a dokumentumot.... Az említett MSZ-2364-410...
Hello
Lenne egy újabb kérdésem, most csak kíváncsiságból. Mire jó az, ha pl. egy elektromosan fűtött lakásnál, az elosztószekrényben jelfogóval van védve a fűtőtest, és a jelfogó pedig a mérőóraszekrényből van vezérelve?
Nem egy hőtárolós kályha vezérlőjét láttad véletlenül?
Üdv Dudus és Feri!
Elolvastam a mindkét linken található dokumentumot. Sajnos a kérdésemre egyikben sem találtam választ. Ellenben a MSZ 2364-410 12. oldalán találtam egy bekezdést: "413.1.3.2. Rögzített vezetékrendszerekben egyetlen vezető elláthatja a védővezető és a nullavezető feladatát is (PEN-vezető), feltéve, ha a HD 384.5.54 546.2. szakaszának követelményei teljesülnek." Természetesen eddig is mindvégig a rögzített vezetékrendszerekről beszéltem. A nem rögzített vezetékek, hosszabbító kábelek, fogyasztók vezetékei esetében egyértelmű, hogy külön kell vezetni a PE és N vezetéket. Ez mindenhol így érvényes. Azért csodálkoztam, hogy Magyarországon a rögzített vezetékek esetében is ilyen előírás lenne. Ha mégis van ilyen, kérlek értesítsetek, hol található meg az erre vonatkozó szabvány. Előre is köszi.
Ez azért van, mert az áramszolgáltató az üzleti feltételeiben adja meg, hogy a napi 24 órából hány órát szolgáltat elektromos energiát fűtési célokra. A fennmaradó idő alatt a jelfogóval távkapcsolással kapcsolja le az áramot a fűtőtestedről.
Ilyen, mágneskapcsolót én még csak a vezérelt ( éjszakai ) áram kapcsolásához láttam használni. Ebben az esetben, ha nem erről van szó, sok értelmét nem látom. A termosztát a ventilátort kapcsolja a fűtést nem.
Természetesen az előírásoknak megfelelő kapcsolót be kell építeni a kályhához, hogy szabályosan áramtalanítható legyen, de ezt ilyen módon megoldva még nem láttam. ( A szlovákiai viszonyokat nem ismerem! )
Végül is találtam egy szabványt, amelyben szó van a minimum 10mm2 réz ill. 16mm2 alumínium PEN vezetékről. Viszont ez csak a fogyasztókészülékek csatlakozására vonatkozik, ami szerintem nem számítható rögzített vezetéknek. Így ez rendben is van.
A szabvány száma MSZ EN 61140, az utalás a 30. oldalon található. msz-en-61140-2003 "7.5.2.4. Intézkedések megnövelt keresztmetszetű védővezetős áramkörhöz csatlakoztatott szerkezetekben 10 mA-t meghaladó védővezető-áramok esetében A következőkről kell gondoskodni a fogyasztókészülékekben: – egy csatlakozókapocsról Cu esetében legalább 10 mm2 vagy Al esetében legalább 16 mm2 méretű védővezető csatlakoztatására, vagy – egy második csatlakozókapocsról a normál védővezetővel azonos keresztmetszetű védővezető csatlakoztatására, a fogyasztókészülékhez második védővezető csatlakoztatása céljából." A rögzített vezetékek vége vagy dugaljban, vagy szerelődobozban végződik. Általában ott ki szokott lenni alakítva a PE és N csatlakozás is. A korábban idézett szabvány szerint a dugaljig a tápoldal felől nyugodtan mehet közös PEN vezetéken, még ha az kisebb is mint 10mm2, feltéve ha az rögzített. Ha valaki tud rögzített vezetékekre vonatkozó más szabványról, kérem értesítsen. Köszi.
Erről a megoldásról hallottam már Magyarországi fórumozótól is.
De már a lényeget értem. Mégpedig azt, hogy ezt a szolgáltató miatt kell így csinálni.
Sziasztok!
Valaki nem ismeri véletlenül az újabb fajta Hajdu bojlert? Azon belül is a hőfokszabályozós hőkorlátozós egybeépített egységet? Mert az egyik helyen van két ilyen bojler felszerelve. Az egyik 50l a másik 120l. Egyszer mindegyik eljátszotta velem hogy verte a firelét. Mindegyik este, megnéztem mondtam a tulajnak hogy most este nem állok neki majd másnap megnézem. Másnap nézem minden jó felkapcsolom a kismegszakítóját és megy a mai napig is. Az 50l-es kb 3 hónapja a 120l-es kb 1 hónapja játszotta el ezt velem. Hozzátartozik az is hogy mind a kettő fullra fel volt csavarva. Én arra gondoltam hogy ugye felfűtötte mint állat valami bimetál szerűség kezdett elfáradni és olyan helyre hajlott ahol letestelt. Azért írok hogy hátha tudtok valami ilyen szériahibáról, vagy hozzá tudtok szólni. Előre is köszönöm a segítségeteket. 
Sziasztok!
Műhelyembe szeretnék villanyt vezetni. Arra gondoltam hogy körbe a falon lenne felfúrva egy kisebb méretű kábel csatorna és abba vezetném a vezetékeket. A kérdésem az lenne, h kell-e használnom szerelvény dobozokat, vagy elég ha a kábelcsatornába kapcsolom össze őket csavar nélküli sorkapoccsal? Segítségeteket előre is köszönöm!
Kösz a gyors válasz, egyszer kell csak rendesen megcsinálnom, szóval szerzek dobozokat is.
Tudja valaki a fürdőszobára vonatkozó távolságokat ?
IPX4 szellőztető ventilátort milyen feltételekkel lehet a tustálca fölé rakni a mennyezetbe?
Idézet: „Egyszerű a képlet, ahol kötés van, ott doboz is.” Hello Mostanában elég sok helyen látom, hogy a falakról eltűnnek, vagy minimalizálódnak a kötődobozok. Sok helyen pl. nem látok a lámpakapcsolók felett kötődobozt. Ezt hogy csinalják? Beteszik a lámpakapcsoló mögé a kötéseket? Vagy netán nem tartják be az előbbi szabályt? Vagy netán valami más?
És valahol a közelében látsz-e? Mert nem muszáj pontosan a kapcsoló felett lennie, felmegy a vezeték a kapcsolótól függőlegesen, elfordul oldalra, és mondjuk ott van a kötődoboz, ahol a csillárhoz megy fel a vezeték a plafonra. Ha nincs túl messze, pl. az ajtó felett van a csillárhoz az elágazás, akkor szoktak ilyet csinálni.
Amúgy meg amilyen villanyszerelők vannak, semmin se lepődök már meg...
Én pl kicsit beljebb ültettem a falba a kötődobozt és ugy raktam rá a tetejét. Ezután jött a szobafestő és legletteltettem vele így nem látszik a doboz de ott van.
Hello! HA nem látod a kötődobozt attól még ott van,csaka festők el tudják tűntetni úgy hogy egy üvegszálas csíkot glettelnek rá.Mondjuk az a hátránya,hogy csak roncsolással bontható.
Hello
így már érthető. Majd még beszélek egy kőművessel a dologról, hogy hogy a legjobb eltakarni a szerelődobozt, hogy később minél kevesebb sérüléssel lehessen újra felnyitni. De egyébként a szabvány nem tiltja eltakarásukat? - mert hát ezek elég jól mutatják, hogy mégis hol mennek a vezetékek.
Üdv! Már bocs hogy nem tudtam most végigolvasni mindent amit írtál, de abba 1000% osan biztos vagyok hogy a 10 alatti Cu és 16 alatti Al PEN vezető bárhol bármikor tilos. És persze ez kifejezetten az épület főelosztói rendszerére vonatkozik, olyanról még mesében se lehet hallani hogy xy aljzathoz vagy kistelj. készülékhez PEN vezetőt visznek.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |
