Korábban már próbálkoztam kisebb csöves erősítővel ( ECL86 SE ), és utánépítettem egy CHZ féle ECL86 PP-t. Igazából itt már meg is fogott az egész „csöves” világ, de az után építgetést nem érzem elég nagy kihívásnak, így nekiálltam egy saját tervezésű, egyszerű erősítő fejlesztésének.

A végfokozat felépítését tekintve Single Ended, azaz A osztály. A osztályú üzemet feltételezve a pentóda kb. ~40% hatásfokkal üzemel, ami annyit jelent, hogy a végcső maximális anód disszipációjának (12W) 40%-a vehető ki hasznos teljesítményként. Ez alapján a maximális kivehető teljesítmény 4,8W, amiből még lejön a kimenő transzformátor vesztesége, ami kb 80% hatásfokkal számolva 3,8W.

SE erősítőknél fokozottan figyelni kell a tápegység, a negatív előfeszültség minőségére. Minden tápegységben megjelenő zaj a kimenetre kerülhet, főleg ha az anódkövető meghajtó fokozat anódfeszültsége a kelleténél zajosabb.

A végfokozat több lokális, és átfogó negatív visszacsatolást tartalmaz. Végcsőnek EL84-es pentódát alkalmaz, amely pentóda üzemmódba van kötve. Meghajtásnak egy ECC83 kettős trióda egyik triódáját alkalmazza anódkövetőként. Egyenirányítás szerepét, egy EZ81 cső tölti be, így nincs szükség egyéb lágyindító elektronikára.
Kimenő transzformátor egy EI92 vasmagra készült 5,2K – 8ohm illesztéssel. A túlméretezett kimenő transzformátornak köszönhetően, a mély hangok átvitele nem fog problémát okozni.
Végcső nyugalmi árama 45mA, ami kb -7V negatív előfeszültségnél áll be.

A negatív előfeszültség előállítása az elektroncső fűtő feszültségének kétszerezésével történik. Nem stabilizált, így a hálózati feszültség változásával változik a negatív előfeszültség. Növekvő hálózati feszültségtől növekszik az anódfeszültség, és a negatív előfeszültség is, így a nyugalmi áram közel stabil marad. Anód áram megfutás ellen véd az egyenirányító cső viszonylag nagy belső ellenállása, amin növekvő anódáram esetén nagyobb feszültség esik, így csökken az anódfeszültség, és vele az anódáram is.

Az erősítőt éleszteni, és nyugalmi áramát beállítani csak akkor lehet, ha mindkét végcső a helyén van. Egy végcső esetében a kisebb anódköri áram miatt az egyenirányító csövön kisebb feszültség esik.

            Otthoni zenehallgatásra nagy érzékenységű hangsugárzók mellett elég kisebb teljesítmény is. Az "A" osztályú erősítőkben az erősítendő jel, a teljes periódusa alatt egy aktív elemmel találkozik egy fokozaton belül. Tehát ha szinuszos jelről beszélünk a teljes (pozitív és a negatív) jelperiódus alatt folyik áram az aktív eszközön. Így más osztályokhoz képest torzítás csak az aktív elemen keletkezik, amihez nem adódik más járulékos torzítás, mint például a "B" osztályú erősítők keresztezési torzítása.