Ha már elektronikával foglalkozol, készíthetsz is magadnak digitális hőmérőt. Találsz erre itt nagyon jó leírásokat, ezért erre most nem is térnék ki. De ha van egy diódád és egy multimétered, akkor az már akár meg is felel céljainknak.

Tudni kel a szilíciumdiódáról, hogy a nyitó feszültsége (ezt maradék feszültségnek is szokás nevezni) a hőmérséklettel fordított arányban változik. Minden 1°C hőmérséklet-emelkedésre 1,82 mV –tal lesz kevesebb a nyitó feszültsége.

A dióda kivezetéseit kösd a mérőzsinórhoz egy-egy szigetelt vezetékekkel, és úgy kapcsold a műszerre, hogy ne szakadást mutasson diódavizsgáló állásban a műszer. (Tehát, ha szakadást mutat, akkor fordítsd meg a dióda bekötését!) Lógasd be a sütőbe a vezetékkel a diódát, - vagy pl. rezsó használata esetén ragaszd a panelra egy darab szigetelőszalaggal. 

Olvasd le a mért értéket! (Ez akár diódánként, sőt, műszerenként is változhat!) A 180°C-ból (ez a célhőmérséklet!) vond le a dióda kezdő hőmérsékletét, (lakás, környezet,) és a kapott értéket szorozd be 1,82 –vel, amit ki kell vonj a dióda eredeti nyitófeszültség értékéből. (végig mV –ban számolunk!)

Példa:

A mért dióda nyitó feszültsége a műszer szerint 616 mV 23°C-on. 

Δt = 180°C – 23°C  = 157°C, tehát  157 * 1,82 mV, megközelítőleg 286 mV –tal kevesebb lesz a dióda nyitófeszültsége 180°C-on, vagyis:

616 mV– 286 mV = 330 mV –ot kell majd mérnünk, ha a sütő eléri a 180°C-t.
 

Ha elértük a 180°C-t:

A panelt most egy ronggyal fogjuk meg, óvatosan, nem szorítva, épp, hogy el ne ejtsük, és máris tegyük a lamináló gépbe. Ahogy kiengedte a gép a másik oldalon, (még mindig ronggyal fogva!) dobhatjuk vízbe, hogy ázzon.

Ez az a pont, ahol a transzfer fólia technikája eltér a mienktől. A fóliát nem áztatjuk, hanem egyszerűen leemeljük a panelról.

Én így szoktam:

Forró vízbe dobom a panelt, hogy hamarabb leázzon róla a papír. A leázott darabokat letépkedem, az ujjammal dörzsölöm, ezzel is segítve a papír leáztatását.

Amikor vizesen már a papír nem látszik, akkor még körömkefével erősen dörzsöljük át az egészet, hogy az apró helyeken se maradjon vissza papírszösz. Szárítás után lehet ellenőrizni, hogy maradt-e még valahol „papírficni”, mert ilyenkor szépen kifehéredik.

Ellenőrizzük a NYÁK-rajzolatot! Most még tudunk benne javítani további áztatással, keféléssel, kapirgálással, vagy szárazon, maratásálló filctollal. (Ez utóbbit nekem még sosem kellett alkalmaznom ennél az eljárásnál.)

Ha mindent rendben találtunk, jöhet a maratófürdő.