A maratásról elég sok leírás található. Én most csak a teljesség kedvéért írok róla.

Figyelem! A vegyszerekkel való munka veszélyes! Megköveteli a kellő óvatosságot, és a biztonsági előírások betartását! Egyes vegyszerek használata védőfelszerelés nélkül TILOS!

Kizárólag műanyag edényeket használjunk! A gyógyszertárakban kaphatók műanyag injekciós fecskendők, (pl. 5, 10, 20, 50 ml) ezek kiválóak a folyadékmennyiségek mérésére.

Egyszerre mindig csak annyi anyagot keverjünk be, amennyi éppen szükséges a maratáshoz. A megfelelő méretű edények alkalmazásával érhetjük azt el, hogy a legkevesebb mennyiségű vegyszert kelljen használnunk. A munkadarab mozgatásával és a vegyszer melegítésével gyorsíthatjuk a folyamatokat. Célszerű madzagot vagy szigetelőszalagot erősíteni a panelra, így tudjuk mozgatni a vegyszerben, vagy kiemelni, - szükség szerint.

Ötletek:

Apró, pici – pl. 30x30mm-es panelt — egyszer használatos műanyagpohárban, 5 cm³ vegyszerben maratok.

Egyszer sok, kisebb panelt kellett készítenem, és 35x35cm–es panelra készítettem a maszkolást. (Az foto eljárással készült.) Célszerű volt egyben kezelni, de hol van ekkora lapos tál a vegyszerekhez? A szögletes kuka teteje volt a megoldás, melyet két műanyag patent eltávolításával le lehet szerelni. Az így tállá alakított fedélen lévő felesleges térfogatnövelő mélyedéseket ideiglenesen beragasztott hungarocell darabokkal tömtem ki.

Az amatőrök általában háromféle maratási eljárást alkalmaznak:

1. Nátrium-perszulfátos maratás
2. Vas-kloridos maratás
3. Hidrogén-peroxid + sósavas maratás

Lakásban végzett maratásra a 1. számút (nátrium-perszulfátos maratás) ajánlom. Nem büdös, nem színez meg semmit, de elég hosszú (cca. 20 perc) a maratási idő.

A nátrium-peroxo-diszulfát vagy nátrium-perszulfát egy szervetlen vegyület, a peroxo-dikénsav nátriumsója. Az összegképlete Na_2S2O₈. Színtelen kristályokat alkot, vízben jól oldódik. Erős oxidálószer. (Wikipedia)

A nátrium-perszulfátot (vegyszerboltban lehet kapni) feloldjuk a vízben. (0,5 liter víz + 100 gr nátrium-perszulfát.) Kisebb panelhoz elég lehet kevesebb anyag is, ilyenkor a mennyiségeket egyszerűen átszámoljuk. Melegítéssel lehet gyorsítani a maratást, de 30-40°C-nál ne hevítsük jobban, mert 60°C-on ez az anyag elbomlik.

A vas-kloridos maratás hasonló az előzőhöz. Tömény oldatot készítsünk a sárga, kőszerű anyagból. Ezt is lehet lakásban alkalmazni, de sokkal nagyobb körültekintést igényel. Amire ráfolyik, azt örökre megszínezi! Nyugodtan lehet(ne) melegíteni, - de miben? Műanyag edényben körülményes, a fémedényt megmarja. (Állítólag zománcozott edényben lehet - én magam ezt nem próbáltam!) Egyszerűbb meleg vízzel készíteni az oldatot, és azonnal megkezdeni a maratást.

Maratási sebességben igazi áttörést jelent a sósavas eljárás. Sósav és hidrogén-peroxid 7 : 3 –as arányú elegyével történik a maratás. A 7 : 3 –as arány csak azonos töménységű anyagokra igaz! Ha eltérőek a töménységek, át kell számolni az arányt!

Ez az eljárás egyáltalán nem veszélytelen! Gumikesztyű, védőszemüveg és védőruha használata kötelező! Az anyagok keverése és a maratás csak nyitott légtérben történhet! A sósav (HCl) és a hidrogén-peroxid (H₂O₂) elegyéből klórgáz szabadul fel, mely belélegezve tüdőödémát okozhat!

Melegíteni a hőfejlődés miatt nem kell. A maratás néhány másodperc alatt végbemegy. Víz hozzáadásával lehet lassítani a maratást, de ezzel kockáztatjuk a finomabb vonalak alámaródását. Csak annyi anyagot használj, amennyi épp elég az adott panel maratásához, vagyis éppen ellepi. (Megfelelő méretű edényt válassz!)

Én  így csinálom:

30 %-os töménységű anyagokat használok. (Ez csak vegyszerboltban szerezhető be, a háztartási sósav ennek fele, vagy harmada töménységű.) Abba a sósavba helyezem a panelt, melyben majd a maratást végzem. (A hidrogén-peroxidot még nem adtam hozzá.) Az elszíneződésből azonnal látom, ha valahol nem lenne jó később a maratás, mert pl. maradt még papír valahol a panelon. (Itt nem, vagy nem úgy színeződik el a panel.) Ilyenkor hagyom a sósavat dolgozni, megvárom, hogy oldja le a papírt. Ezután adom csak hozzá a hidrogén-peroxidot, - melyet előre elkészítettem kimérve egy edénybe, esetleg fecskendőbe - és csak ekkor indul meg a maratás nagy pezsgések közepette.

Sűrűn kikapkodom a panelt, és ahogy az utolsó felesleges réz is eltávozott, azonnal vízbe dobom. A maratás 30 mp-nél nem tart tovább.

Ezután erős folyóvizes mosás következik. Célszerű a savmaradványokat valamilyen lúgos anyaggal (pl. mosószer, szappan, trisó, stb) közömbösíteni.

Oldjuk le a nyomtatófestéket a rajzolatról!

Én így csinálom:

A panelt olyan, vízszintes helyre teszem, ahol akár szét is folyhat egy kis hígító. (Nálam ez a vas satupad.) Néhány csepp hígítót a panelra csepegtetek és szétfolyatom az egész panelon. Hígítóval nedvesített ronggyal egy mozdulattal letörlöm a festéket. Egy tiszta hígítós ronggyal még egyszer áttörlöm, majd lemosom valamilyen mosószeres vízzel.