Fórum témák
» Több friss téma |
Nem akarok bulit tartani. Sokat tartózkodom az udvaron és nagyrészt szól a zene is. De minek is szedném szét a gyáriakat? Ekkora baromságot sosem követnék el. Azok úgy tökéletesek ahogy vannak. Sőt, még annál is tökéletesebbek, ezért is sajnálom kirakni és kitenni a nedvességnek, fagynak....
Egyszerűen csak hasonlókat akarok szerkeszteni, amelyek a szabadtérbe élik le az életük. Ennyi.
Olvass csak utána, a kábel vastagsága, anyaga, szigetelése és hossza befolyásolja az impedanciát. Még az is, hogy milyen közel vannak egymáshoz a kábelek.
A surround meg az alábbi képen van
Mondjuk P-Lászlónak nemigen kéne utánolvasni, annál inkább neked. Azért az a 20 kHz, még elég messze van attól, hogy egy hangszóróvezetéket tápvonalként kelljen kezelni. De meggyőződhetsz róla, hogy egy hangszóró vezetéknek mennyi a hullámimpedanciája.
Az a pár ohm, ami a néhány méter hangszóró kábel, leginkább csak az ellenállást növeli meg, de nem az impedanciát. A hozzászólás módosítva: Márc 22, 2019
Én csak azt írtam amit a napokban olvastam. A hülyeséget írtak, hülyeséget olvastam. De hát ki és mi alapján dönti el mi a hülyeség?
xD Én olvassak.
Dehogy, ez butaság. Nincs minek utánaolvasni. Jó, hogy a színét nem említetted. Hangfrekvenciás alkalmazásokban 1 km-es távolságig a vezeték koncentrált elemekből álló hálózattal helyettesíthető: soros ági ellenállás és induktivitás, valamint keresztági átvezetés és kapacitás. A soros ági induktivitás és a keresztági átvezetés hatása többnyire elhanyagolható, marad tehát egy T-tag, 2 db R/2 értékű ellenállásból és egy C értékű kapacitásból. Ha ezek az elemek 0,3dB változást okoznak egy 8 ohmos hangsugárzóval lezárva, akkor már nem jól megválasztott a vezetőnk anyaga-hossza-keresztmetszete, ha 0,5dB eltérést, akkor adott körülmények között, már nem is igazán kábelről beszélünk. A hozzászólás módosítva: Márc 23, 2019
A hangszórók, erősítők és kábelek mindig jobban ismerik a fizikát, mint mi. Viszont mi meg tudjuk mérni, és kiderül, hogy a hír igaz volt. Vagy nem. Mondjuk ezek teljesen alapvető dolgok, amit ha megkérdőjelezel, kb. olyan, mintha elindulnál keresni a laposFöld szélét (GPS-szel navigálva).
A pár ohm már durva lenne, pár tized esetleg. Impedanciát is növel, nyilván ugyanazokkal a tizedekkel, de a DC ellenállás és nem a szigetelés vagy a vezetők távolsága miatt. Ahol nagyon érezhető a változás, az a DF.
Igen, ez a bal és jobb csatorna különbségjele. Kivonod egymásból.
Ezek szerint mégis értettem, hogy mit szeretnél csinálni. Hogy mekkora terhelést jelent a bal-jobb csatorna "+" jelölésű kimenetei közé bekötött, sorosan kapcsolt, két hangszóró, az attól függ, mennyire eltérő a két oldal, milyen a st. információ. Mono bemenőjelnél pl. meg sem szólalnak. Mindenesetre, talán ez az a verzió, amivel, az adott hangszórószám mellett, a legkevesebbet tudsz ártani. Minden szempontból. Idézet: „keresztági átvezetés hatása többnyire elhanyagolható” Dehogy is. Tápvonalnál ebből származik a csillapítás a hossz függvényében. De ennek jelentősége valóban nagyobb (km) hosszaknál van. A 4 ohmos hangsugárzók esetén a km -es távolság azért nem fordul elő.
Úgy indítod, dehogy is, aztán igazat adsz nekem.
hangszórókábelekről van szó, ott elhanyagolható. Az 1km a koncentrált elemekből álló hálózatra vonatkozott.
Csak az nem világos, miért pont 1 km.
A tápvonal, az tápvonal, 0 mm -től a végtelenig, a csillapítás függvénye folyamatos, nincs benne szakadás. Hogy mikor mi hanyagolható el, az a körülményektől függ, frekvencia (hullámhossz) hosszúság, lezárt, vagy lezáratlan állapot. Egy megadott hosszúságú tápvonalat mindíg lehet helyettesíteni koncentrált elemekkel, nem csak 1 km -ig. De nyilvánvalóan egy pár m hosszú hangszóróvezetéknél szinte elegendő a hangszóró vezeték ellenállását figyelembe venni.
Alkalmazás kérdése. De ez itt nem tápvonal.
Egyébként azt hiszem egyszerű, ha a vezeték hosszának és csillapítási- illetve fázistényezőjének szorzata egynél jelentősen kisebb, akkor helyettesíthető koncentrált paraméterű hálózattal. A tápvonal elosztott paraméterű rendszert igényel inkább.
Tápvonalnak tápvonal, de igen rövid a hullámhosszhoz képest. 20 kHz hullámhossza 15 km, ehhez képest aztán tényleg elhanyagolható az a néhány méter. Úgyhogy a fázistényező sem sokat számít, már 0,1 hullámhossznál sem számít sokat.
Akkor átfogalmazom. Nem modellezném tápvonalként.
Kísérletezés végett gondolkodtam ezen a verzión, persze az eredmény aztán majd csak a teszt után derül ki.
A mélyeket még nem tudom hol fogom elhelyezni. Vajon legyen-e zárt, a láda belsejében eldugva, vagy kifele szóljon és mögötte zárt legyen, vagy reflex.... Muszáj lesz próbálkoznom, hogy melyik verzió emeli ki legjobban lábdobot. Az viszont biztos hogy egy 2x100W-os erősítő fogja hajtani a mélyeket és az erősítő előtt lesz egy alulszűrő, ami 50, 80 esetleg 100Hz-es választási lehetőséget kínál.
Meg lehet próbálni
Viszont a 8-10 centis hangszórók nem szólnak 50-80Hz-en. Még a 100 is kérdéses. Minden hangszórónál, feltételezett, vagy mért T-S paraméterek alapján lehet dobozt méretezni.
Hja, hja, hja félreértettem, mert annyira valószerűtlen. 20 centis mélyhangszórót nem érdemes 80-100Hz-es alsó határral szűrni. Akkor minek van. Inkább a kis hangszórókkal összeváltásra, azoknak a felüláteresztőjére gondoltam elsőre, de az meg 150-250Hz.
Az alulszűrő nem egy teljesen biztosan létező kifejezés amúgy.
Ezt nem értem. Hogy hogy minek szűrni? Minek engedjem rá a nem alacsony frekvenciát feleslegesen? Hisz azért vettem hogy az alacsony frekvenciát legyen ami leadja. Tudtommal felesleges közép vagy magas frekvenciával terhelni egy mélyet, nem?
Jaj, már értem. Oké jól van, akkor aluláteresztő szűrő ha így jobban tetszik! Így már rendben van? A hozzászólás módosítva: Márc 24, 2019
Már hogy a fenébe ne szólnának 50-80Hz-en, szólnak azok csak nem olyan hatékonyan adják le a hangokat mint a 20cm, peremátmérőjűek, nagy erős mágnessel..
Amikor még a szervizben dolgoztam, hoztak be TANNOY sarok hangdobozokat 16cm. méretű, mély-közép-hangszóróval, és titánium dómmal voltak szerelve, és nagyobbat szólt, mint a VT, 3utas Dc2050-es doboza, szebben +hangosabban, mint az akkoriban istenített HS-280-as Orion dobozok. 44Hz-40KHz-ig egyenletes átvitel, egyenletes lesugárzás, megfelelő elhelyezés esetén. A hozzászólás módosítva: Márc 25, 2019
Ez butaság. Minden hangszóró a T-S paramétereinek megfelelően működik mélytartományban. Tehát minden hangszóró szól 20Hz-en is, csak nem mindegy, mekkora hangnyomással.
Nem a terhelés a lényeg, a magasabb frekvenciák, középtartomány fölött, kb. észrevehetetlen elektromos vagy mechanikai terhelést jelentenek egy 20 centis mélyhangszórónak.
A lényeg az, hogy a kisebb hangszórókkal megfelelően legyen összeváltva. Hmm, szóval hogy te alulátersztőre gondoltál. Az alulszűrő kifejezésről nekem a felüláteresztő lett volna logikus, hiszen alul vág (szűr), felül átereszt. Nyilván. Azt nem tudhattam, hogy te fordítva érted. Akkor a megoldás: meg kell keresni azt a keresztezési frekvenciát, ahol a kis hangszóróid még elfogadhatóan működnek, és innen vágni a kicsiket felüláteresztő a 20 centiset aluláteresztő szűrővel. A hozzászólás módosítva: Márc 25, 2019
A 4 kishangszóró erősítőjén tudom szabályozni a basszust és a magasat, gondoltam ezzel betudom majd lőni a kishangszórókra eső megfelelő frekvencia tartományt úgy, hogy azok szépen szóljanak.
Reméljük, de a mélyeket mindenképp érdemes levágni róluk. Az tényleg fölösleges terhelés lenne, mert nagy kitérés mellett, nem szólnak igazán ~100Hz alatt.
A mélyek egy passív subwoofer kimenetről fognak menni egy másik erősítővel és még az erősítő előtt levágom őket.
A hozzászólás módosítva: Márc 26, 2019
Már megint nem ugyanarra gondolunk. A kis hangszórókról kell levágni a mélyeket. A nagyról nem kéne.
De ugyanarra gondolunk. A mélyekre csak az alacsony frekvenciát fogom küldeni.
Az rendben van, de a többire is figyelj, amit írtam.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |