Fórum témák
» Több friss téma |
Abból indult ki a dolog hogyha a hiragának 30mA-es nyugalmi áramot állítunk akkor AB-s lesz
Idézet: „Sziaztok! A hiragának nincs véletlenül Ab osztályú változata, mint a Linsley hoodnak a 75W-os? Keresgéltem a guglival, de leginkább a super class A kivitelt találja. Ha esetleg valaki tud AB-ról kérem ossza meg velem! Köszönöm.” reloop azt írtad hogy: Idézet: „Szia! Állíts be alacsonyabb (10-30mA) nyugalmi áramot a Hiragának.” Javítsatok ki ha tévedek de ettől csak egy nagyon alacsony nyugalmival járatott A osztályú lesz, nem? A végtranyók munkapontja fix, nem fog nagyobb vezérlés hatására nagyobb teljesítményt leadni mint ahogy az AB osztályban elvárható lenne...
Az A-osztályú erősítő tranzisztorán a passzív működési szakaszban is a jellel arányos áram folyik. AB-osztályban a passzív szakaszban a nyugalmi áramnál nem folyik nagyobb áram.
Sziasztok!
Volna egy pioneer A339 típusú erősítőm ami 410W-ot vesz fel, leadni 8ohm 55w és 4ohm 90w. Az lenne a kérdésem hogy nem lehetne többre képes ez az erősítő? Valami többet ki lehetne hozni belőle? Válaszotok előre is köszönöm!
Sziasztok!
A hiraga class A 8W-os erősítő működésével kapcsolatban szeretnék kérdezni. Nézegettem a kapcsolását a munkaponti áramok és feszültségek szempontjából és hogy jobban megértsem bevittem szimulátorba. Az LTSpice 4 program viszont nekem furcsaságokat csinált. Szóval a bemeneti FET-ekre adtam 50mV 1kHz Szinusz jelet. Ennek következtében T1-es FET-nek ki kell nyitnia, tehát a Drain lábánál a feszültségnek le kell esnie és áramnak kell folyni a T3 tranzisztoron át. De a spice-ban nem ez történik, hanem magas szinten van továbbra is a FET Drain lába. Kb 5V-on. A kimeneti ellenálláson pedig alig 2uA áram folyik. Ez miért lehet? A spice nem kezeli jól a FET nyitását, vagy én gondolom rosszul a működését? Kapcsolási rajz Itt A szimulációm mellékelve. Tranziens 20ms-al van beállítva. A hozzászólás módosítva: Nov 3, 2012
Szia! Ha szinusz jellel vezérled a kapcsolást akkor a feszültség és/vagy az áramerrősség is e szerint fog pulzálni. A JFET drain-en nincs számottevő feszültségváltozás működés közben, ott az áram vált(ak)ozik.
Értem, tehát a FET-en a feszültségnek nem kell leesnie, rendben. De a kimenete az erősítőnek miért ilyen kicsi az áram?
Csináltam egy új printet, ezen a kimeneti R (4Ohm-os) ellenálláson mérem az átfolyó áramot, ami botrányosan kicsi. Mintha nem nyitna ki a végtranzisztor. Leszimuláltam Tinában is, ott valami 80mA volt a kimenete azt hiszem. A kimeneti tranzisztorokon a jelalak egyenként ilyen: jelalak.jpg Szerintem ez így jó, de a méretekkel van a gondom. (nA) A hozzászólás módosítva: Nov 3, 2012
A JFET drain és source jól van berajzolva? Nem látom szimmetrikusnak!
Szerintem jól van.
Megépítettem újra, átláthatóbbra, a jelalakok ugyan azok, semmi változás a kimeneten sem. Az itt megjelent rajzot követtem semmiben nem tértem el. A 100 Ohm-os helitrimmert ketté bontottam 50-50 Ohmra és közötte vezettem ki a kivezetendőt (visszacsatolás?) A szimmetrikus tápfesz nincs a képen, de ott van. A hozzászólás módosítva: Nov 3, 2012
Sziasztok!
Teljesen zöldfülű vagyok a téméban, ezért is fordulok hozzátok. Van egy Technics SUV-550 class AA típusu erősítőm. a és b csatornát egyaránt használom rajta, annyi, hogy a és b helyett MAIN illetve REMOTE névvel vannak feltüntetve, de a funkció ugyanaz. Néha bekapcsoláskor előfordul, hogy az egyik csatorna megszólal, a másik pedig még nem, viszont ha tolok neki egy kis hangerőt (természetesen felfelé) akkor megszólal a másik csatorna is és onnantól kezdve úgy működik, ahogyan azt az ember elvárja. Ez hibát jelent? vagy csak az erősítő jellegéből adódik ez a dolog? Válaszotokat előre is köszönöm.
Ez nem a klasszikus értelemben vett A osztályú erősítő, azt remélem tudod.
Valószínűleg kontaktus hiba csak a jelenség alapján. Vagy a hangsugárzó kapcsoló ill. reléje, vagy a poti.
Megrajzoltam magam is, a mellékelt eredménnyel.
A hozzászólás módosítva: Nov 4, 2012
És ezen mennyi a kimeneti áram?
Mert azt látom, hogy a feszültség nem túl sok.(?) A kimenetem nekem is szép szinusz,de mindössze +-15 mikroV
50mV bemeneti jel hatására 35mA folyik 4 ohm-on. Nálam a kimeneti offszet elég rossz.
De itt nem ampereknek kellene folynia? Úgy tudom kb 750mV a maximális kivezérlés.
És akkor úgy tippelem kellene folynia vagy 2ampernek. Elvégre nagyon nagy táp kell neki és gondolom nem azért, hogy a levegőt melegítse.
A végtranzisztorok kollektorán folyik is áram rendesen. 4 ohm terhelésnél legalább 1,5A kell a teljes A osztályú kivezérléshez. A hangszórón folyó áram attól függ mekkora jelet küldesz rá.
Nálam a kiemelkedően magas harmonikus torzítás, és a rossz dinamikus viselkedés okoz gondot.
Kérhetnék egy kis segítséget a kapcsolás máködésével kapcsolatban?
Én eddig abban a hitben éltem, hogy a hangszórón folyik az összes áram, vagy legalábbis a legnagyobb része, mivel 4-8Ohm ra van a földtől, vele szemben pedig egy 220Ohm os ellenállás. Szóval: Vegyük a kezdeti állapotokat, amikor tápot aduink a kapcsolásra és nincs a bemenetén vezérlő jel (le van földelve). -a 2kOhm -os osztók segítségével bekapcsolástól kezdve T3 nyitva van, mivel 6V van a bázisán, itt folyik egy Ibt3 áram. -AT1 es FET le van zárva, tehát a Drain lábán feszültség van áram rajta keresztül nem folyik, tehát P1re nem folyik áram. -R3-on átfolyó áram elfolyik a T5 irányába aminek a bázisán a T1-es FET Drain lábán levő feszültség+T3 nyitó feszültsége van. De mivel a T5 Emittere magasabb szinten van mint a bázisa kinyit, a rajta árfolyó áram kinyitja T7-et és így folyik áram a kimenetre.És ez szimmetrikusan a negatív ág felőle is. Ha nincs terhelés a kimeneten, akkor ugyebár minden a 220Ohm-os ellenálláson át 10Ohm on keresztül megy a földre. Ha van terhelés az áram nagy része a terhelésre megy, R10 pedig visszacsatolás P1-el. Szóval kb így gondolom én a működését, amivel kapcsolatban nem értem, hogy akkor a nyugalmi áramot miért lehet a P1-el szabályozni. Miért nem az R5-el? Vagy mi rossz a megállapításaimban?
Örömmel leírom, hogy mit olvasok ki belőle Hivatkozás.
Az N csatornás JFET-en minél negatívabb a gate a source-hoz képest annál kisebb áram folyik a drain és a source között. Felismerhető, hogy vezérlés nélkül ez egy áramgenerátor, a szimmetrikus párjával egyetemben. A P1-en akkora áram folyik, hogy a rajta eső feszültség a két FET számára előállítsa az ehhez az áramhoz tartozó gate feszültséget. Vezérlés hatására a gate feszültségek elmozdulnak, és míg egyik FET-en nő a drain áram addig a másikon csökken. Az R10-R9 osztóról jövő visszacsatolás a source feszültséget a gate után viszi az egyensúlyi állapot kialakulásáig. T1 drain árama T3 emitterére kerül, ahonnan T3 elhanyagolhatóan kis bázisáramát leszámítva tovább halad a kollektora felé. T1 drain-souce feszültség így vezérlés közben alig változik, mely segíti a lineáris működését. T3 bázisosztója 6V-ot állít be. Ennek van egy olyan következménye is, hogy T5 emittere nem vezérelhető 6V-nál negatívabbra, tehát R11 ellenállását figyelembe véve, 6A-ben maximálja a kimenő áramot (például egy rövidzárlat esetén). Visszatérve a T3 kollektorán folyó áramra, ez megoszlik R3 és T5 bázis között. R3 módosításával így lehet a nyugalmi áramot szabályozni. A T5 bázisára jutó áramot a T5-T7-ből álló kompozit darlington erősíti fel, mely számára R11 visszacsatolást képez. Az A osztályú működés fenntartásához akkora nyugalmi áramra van szükség, hogy T7 (T8) a kivezérlés csúcsaiban se zárjon le. Ha eltekintünk az 1 ohm ellenállásokon eső- és a végtranzisztorok maradékfeszültségétől, akkor a 4 ohm terhelés esetén 12V/4 ohm=3A maximális árammal számolhatunk. A példában 1,5A nyugalmi árammal érhető el, hogy míg az egyik végtranzisztor árama 1,5-ről 3A-re nő, addig a másik 1,5-ről 0-ra csökkenjen, ami épp a határesetet jelenti. Kérdezed mekkora áram folyik a hangszórón. Kivezérlés nélkül természetesen nulla. Az említett veszteségek miatt a csúcsáram jóval kisebb lesz a példában szereplőnél. Amikor az erősítő 4 ohm terhelésre 8W-ot ad le, akkor épp 2A a csúcsáram.
Köszönöm szépen!
Azt hiszem most már értem. Mégsem olyan egyszerű ez a kapcsolás, mint amennyire annak tűnik első ránézésre.
Á, csak hosszan irkáltam
Sziasztok
Meg tudná nekem valaki mondani, hogy a cikkek között található hiraga végfoknak mennyi -a Rbe=? -Ubemax=? adatai, nálam +/-16V-ról jár 0,7A nyugalmival de szkóp hiányában nem tudom lemérni (Rbe, Ubemax) Legfőbb problémám, hogy a Tuner, CD, és hangkártyám nem egyformán vezérli ki, ezért csinálnék hozzá impedanciaillesztő fokozatot esetleg ha valaki tudja a hangkártyák Rki értékét annak is örülnék
Szia! Az impedancia illesztéssel nincs sok tennivalód, a jelszinteket kéne egyformára hozni. Tippem: halk a tuner.
Érdekes, de a tuner és a CD hangereje szinte egyforma viszont a hangkártya nagyon halk kb fele
És mekkora jelszint kellhet a hiragának? (CD és a Tuner jelszintje nem azonos) Tuner: kb 600ohm 775mV CD: kb 200ohm 2V (ha jól emléxem, ez a szabvány) A hozzászólás módosítva: Nov 7, 2012
A Hiraga bementi impedanciája durván 47k, de gondolom a jelforrások előbb a hangerő potival találkoznak, az lesz a mérvadó.
A hangkártyát a szoftveres szabályzókkal fel kell tudd hangosítani a legalább a tuner szintjére. A CD nehezebb eset, mert a műsorok különböző jelszinten vannak rögzítve. A CD-ket normalizáló programmal újra kéne írni. Találtam egy rajzot a számodra.
Impedanciát jól tippeltem
Hangkártya fullra van húzva CD jelszint igazából jó mert egyezik a tunerrel -legalábbis nagyon hasonló hatást kelt "Hiragába" befutnak a jelek -> bemenetválasztó -> hangerő szabályzó+balansz -> 6N3-as előfok -> végfok (jelutam) kb a képek szerinti állapotban, drága draka multimedia kábelt használtam(mert ajándékba kaptam) Átnézem amit küldtél A hozzászólás módosítva: Nov 7, 2012
Aki szereti az A osztályt annak a pici hiragával érdemes a szimulátorban játszani, pl. a kompozit darlington helyett darlington alkalmazásával a 0,2%-os THD-ból 0,05% lesz, aztán a bemeneti fokozatot is lehet modolni ízlés szerint.
Köszi a jó tanácsot, ha lesz rá időm játszadozom vele
De az alapproblémámra lenne valami ötleted, hangkártyáról halk a rendszer
Meg kell mérni mindegyik jelforrás kimenetét szkóppal és akkor kiderül. Pl. nekem van egy SB Live-om. Tudom hogy nem mai darab, de nagyon szeretem leginkább azért, mert hangzásban messze veri az összes alaplapra integráltat. Elkezdtem egy ideje próbálgatni a Win7-et. Míg a kártya normálisan megy mondjuk Xp alatt, addig a W7-el nekem is fele annyi kimenőjelem van mint előtte. Olyan mintha bekapcsoltam volna mind a 4 kimenetet (ekkor szokott kb. felére csökkenni az amplitúdó az adott kimeneten), pedig nem. Fél napi szenvedés után arra jutottam, hogy egy picit feljebb tekerem a potit az erősítőn.
Jelenleg nincs elég helyem hogy felhozzam a szkópom, megpróbálom hangkártyával lemérni
viszont a kimeneti probléma igaznak tűnik
B.Ú.É.K.mindenkinek! Kérdésem az lenne,megépítette-e már valaki az Ágoston-féle könyv (1) 204.oldalán látható hibridet.? Elég különös rajz,nem szokványos topológia... És visszacsatolás nélküli,ami hab lehetne a tortán,már ha stabilan működik. Bármilyen tapasztalat érdekelne. De az is lehet,h "úttörő" leszek,és összedobom. Először csak deszkán.
Sziasztok
Az épített hiragám problémája, hogy 100Hz-es brumm van rajta 4x12V trafó, áganként egyenirányítva+puffer(2 monoblock, csak a trafó közös) Tápáganként 60mF kondi+100nF földhurkot nem találtam benne, mégis ott van a 100Hz Esetleg valami ötlet? Ui: Hangkártya tényleg win7 hiba volt, most már OK a hangerő A hozzászólás módosítva: Jan 17, 2013
|
Bejelentkezés
Hirdetés |