Hello! Elolvastam ezt a leírást,főleg a szinkronizálásról írtakat ,és abból következtettem arra,hogy az impulzusok közötti szünetet állítom a trigger potival.Ez igy van csak ebben a formában nem igaz,mivel a komparátor összehasonlítási eredménye teszi ezt lehetővé,nem pedig én azzal hogy eltekerem a potit. Így van?Bővebben: Link

Ha egy tokban van a 2 fet akkor nem közös hordozóra teszik? Azért 2 összeragasztott fet külön tokozva nem biztos hogy tökéletes megoldás, bár kétség kívül kényszermegoldásnak talán elmegy, bár hosszútávon én nem akarom így hagyni.
Amiket láttam elég drágák a szállítással együtt pláne. Kösz a tippet, de nem hiszem h könnyebb beszerezni a 2N565, azért még nézelődök.

Amire gondolsz, az nem trigger, hanem "Hold Off" potméter. Komolyabb szkópokon van ilyen.

De, így van. Végső megoldás lehet, ha veszel "sok" fet-et, megpróbálsz párt válogatni és kicsit "egybe tokozni" őket.

Hello! Ha van komplikált analóg áramkör, akkor a szkóp tipikusan az. Bár minden szkópnak funkcionálisan "ugyan azt" kell megvalósítani, áramkörei között lényegi eltérés lehet. A kapcsolási rajzból pedig a tervezői szándékot kiolvasni elég nehéz feladat és meglehetősen jó felkészültséget kíván. Ez itt meg is haladná lehetőségeinket, erőnket és felkészültségünket is. Vagy is általánosságban lehet a szkóp működéséről beszélni, mint ahogy a link dokumentuma is teszi, de ez legfőképpen a szkóp alapműködésének megértését célozza meg, hogy a használó tudja mikor mit tesz mikor "tekergeti", hogyan milyen módon lehet vizsgálatokat végezni vele, mik a működés korlátai, stb.

Az eltérítő generátor alaphelyzetében a fénypont kioltva várakozik a képernyő baloldalán. Amikor az eltérítés a szinkronjel hatására elindul, a pont a generátor beállított sebességével a jobboldal felé. Amikor eléri a képcső jobb oldalát (vagy még cseppet tovább is megy) visszafut (ismét kioltva, hogy ne lásd) a baloldali kiindulási pontba.
A visszafutásához is idő kell, ami vagy állandó, vagy arányos a generátor futásidejével. Ha a szinkron újra indítja a generátort, a futás ismétlődik. Ha nincs szinkronjel, nem fog ismétlődni. De ez csak "indított üzemben" igaz, amit általánosságban "normál"-nak is szoktak becézni. "AUTO" üzemmódban az eltérítő generátor "szabadon fut", vagy is szinkron jel hiányában is futkározik a fénypont. Ha a mért jel periódusideje vagy annak többszöröse nem azonos az eltérítő generátor futás(és visszafutás) idejével, akkor minden lefutás máshova rajzolja a jelalakot. Ha ez a két idő pont ugyan akkora vagy többszörös, akkor mindig ugyan oda rajzolja, így "álló képet" látunk.
Egyszerű paraszti ésszel is belátható, hogy a kettő nem lesz azonos, főleg, hogy az eltérítés futásideje a szkópnál kalibrált. (Van hogy ez kikapcsolható-elállítható, de akkor már nem mérésről beszélünk, csak jelalak vizsgálatról.)
Tehát a szinkron jel biztosítja, hogy a mért jel mindig azonos fel vagy lefutó pontjánál induljon a generátor. Addig, míg a szinkron fokozat nem ad triggert, várakozik a pont. Így az indított NORMAL üzemmódban sokkal jobb a szinkronozás, mint az AUTO üzemmódban. (Kellemetlensége, hogy analóg szkópnál az alapvonal bementi jel nélkül nem látható.)
Tehát nem a trigger impulzusok közötti szünetet állítod a trigger potival, (azzal ugyan úgy nem találnád el a periódusidőt, mint a z eltérítő generátor "tekergetésével") hanem egy egyenfeszültséget, amelyet a szinkron komparátor összehasonlít a bementi Y jellel. Így az Y bementi jel mindig azonos pontjánál keletkezik az eltérítő generátort indító trigger jel. Feltétele a dolognak, hogy a triggerpot által adott egyenfeszültség szintje benne legyen a bementi jel maximuma és minimuma között van. Ha ez a feltétel nem teljesül, nincs trigger. NORMAL módban nem indul el az eltérítés, AUTO üzemmódban fut a kép.
Létezik olyan szkóp, ahol a visszafutás utáni várakozási idő állítható. Ez főképpen akkor hasznos, ha egész periódusokat vagy gyors jeleket vizsgálunk. Mert a szkóp eltérítésének és a késleltetési idejének összege a periódus idővel azonos nagyságú, akkor a következő periódusban indulhat az eltérítés. Ellenkező esetben pedig várni kell egy periódus időt, hogy legyen szinkron jel. Így a kép fényesebb lehet a többszöri indítás miatt. Ez az idő változás a kalibrált futást nem befolyásolja.
A trigger állítása is így befolyással van a képre, ezért érzékeled úgy, mint ha a késleltetés lenne. DE NEM AZ!

Hello! Köszönöm a segítő válaszodat! Így világosabb lett a dolog. Most szépen működik a szkóp,szép a négyszög ,színusz,háromszög jel is. Olyan jelet szeretnék reggel megnézni vele,ami nem állandó időközönként ismétlődik. Szabályzó áramkörről van szó.Tudom,hogy analóg szkóppal nehéz ilyen jeleket vizsgálni,de talán valami keveset sikerül látnom belőle. Az a kérdésem(lehet hogy hülyeséget kérdezem),hogy ha olyan jelet nézek ami nem azonos időközönként ismétlődik,vagy a kitöltése PWM változik,akkor az ugye nem teheti tönkre a szkópot?Mindig ilyen jel vizsgálata után kezdte azt a szkóp,hogy nem tudtam álló képet kapni utána. Javításra szorult a szkóp. De csak az is lehet,hogy ez csak véletlen egybeesés.Szerintem nem az okozta a hibát,de most inkább megkérdezem,mert nem akarom elrontani semmi esetre sem a szkópot. Üdv!

Egy szkópot a bementi jel jellege nem teszi tönkre. Kivételt képez, ha nagyfeszültségű és/vagy nagy frekvenciájú esetleg tranziens jelet viszel rá, aminek teljesítménye is van.
Analóg szkóp, nem az aperiódikus jelek vizsgálatáról híres. A képcső utánvilágítási ideje kicsi, így nem igazán látható egy egyszeri (single) vagy lassú jel futása. (Voltak azért régen képernyő tároló szkópok is, de ezek sem a szép és rajzolatukért becsültük.)
Tehát itt, (pld. szabályzó) a digit szkóp a megfelelő megoldás. A triggerelés beállítása is nehézkes ilyen jelnél. A digit szkópnál, numerikusan beállítható előre a trigger szintje, itt pedig csak próbával lehetséges. Néha a külső triggerelés ad jó megoldást. (Ha nem a bementi jel indítja az eltérítést, hanem valahonnan kinyerhető hogy mikor kell egyáltalán figyelni.)
De amíg nem ismered behatóan egy szkóp működését tulajdonságait, ezeket a témákat felesleges érinteni, mert csak a "majd valamikor megértem" kategóriába fognak tartozni a válaszaim.

Sziasztok!

Az oszcilloszkópom (Philips PM 3215) fókusza elszállt. Mi lehet a gond? Hogy derítsem ki?
Szét szedtem, hogy kicseréljem a háttérvilágítást és előtte működött, meg közben is (miközben szét volt szedve), de mikor visszaraktam a házat a csík kb. fél centi széles lett (amúgy ha a fókuszt csavargatom az változtatja a szélességét, csak fél centi alá nem tudok menni).

Az astigmatism poti egy része törött volt, úgyhogy azt épp most cserélem, de szerintem nem az volt a gond, mert tuti, hogy nem most törött el.

ui.: kereshető pdf adatlap (angol)

Szia,
ellenőrizni kellene a crt-n a feszültségeket, és azok megfelelő mértékben való szabályozhatóságát.

na igen de az 1.5 és 7 kV a multiméterem meg csak 1 kV-ig mér...

Erre találták fel az ellenállás osztót. Több darabból kell összerakni, az átütés miatt. Másrészről a fókusz és egyéb elektrodán általában nincs akkora feszültség. A 7kV az utángyorsításhoz van, azt nem szabályozza kezelő poti.

Kicseréltem a potiti és most van fókusz, de amikor a x defl-en akarom beállítani, hogy szép kis pont legyen akkor az nem igazán akar összejönni. Csak egy ilyen kis vonalka, ami szép vékonyka de 2 mm hosszú.

Méréshez meg majd megpróbálok összerakni egy feszültség osztót ha mindenképpen szükség lesz rá de most nem fog menni

Akkor lehet, hogy csak az "asztigmatizmus" beállítás nem jó. Vagy kívülről egy lukon, vagy belül a panelon van ennek a trimmere.

Nem pont azt cseréltem ki (R1543 az adatlap utolsó oldalán)? Azon hiába állítom, ennél jobb nem lesz sajnos.

Kapcsold a bemeneteket GND-re, próbára.

Eddig is ott volt.

Normál Y-T üzemben az alapvonalon van-e jel, és a négyszögjel milyen? Lehet az egyik csatornában jel is, amit látni.

Normálban teljesen jól néz ki minden. Nincsen egyik csatornán sem semmi zaj/jel és a kalibrációs négyszögjel is prímán néz ki.

Jó a fókusz? Ha így jó, akkor X-Y módban valami jel ráül az X csatornára. Azt kifelejtettem, hogy az asztigmatizmust a fókusszal együtt kell állítgatni, mindkettővel játszogatva kell megtalálni a vízszintes-függőleges irányú legkisebb kiterjedést.

Azt csináltam. Most a fókusz az jó, olyan értelemben, hogy normál üzemmódban össze tudom fókuszálni a vonalat. A baj az, hogy a az az amit a képen látsz és nem tudom, hogy miért.

De normál módban is ilyen? Négyszögjelnél is látható lenne ez a hiba. Ha csak Y-X módban, akkor láthatóvá kellene tenni ezt a jelet, úgy, hogy az Y bemenetre generátorból olyan frekvenciájú jelet adni, aminél az X , azaz a vízszintes jelalak látható, nem elmosódott. Feltehetően a tápegységből jöhet, ha jól tudom ez kapcsitápos.
Tehát generátorral függőlegesen megnyújtva, és ezen látni vízszintes kiterjedésben a jelet XY-ban

Négyszög jel rendben van. Nem egészen értem, hogy -al mit szeretnél, mondani. Minden esetre mind a két csatornára tettem szinusz és háromszög jelet (440 Hz). A képeket itt láthatod.

Én jónak látom a vonalat, szerintem készen van. Ami nem érthető: XY módban ha vízszintesen -X- van valamekkora kitérés valamilyen jeltől, azt a jelett Y irányú eltérítéssel lehet látni, így nyújtva-nagyítva lesz függőlegesen. Pld. ha mindkét bemenet azonos frekvenciájú és amplitúdójú szinuszjelet kap, akkor karika lesz a képernyőn. De ha csak az X kap jelet, akkor vonal.

Szia!
Valami brumm, gerjedés vagy zavar van az X-csatornáben, mert ha jól megnézed, akkor a négyszögjel "visszafelé" megy. Persze először abban kell biztosnak lenni, hogy az asztigmatizmus rendesen be van-e állítva.

Igen, valóban a négyszögben is ott a hiba, ami XY-ban a pontot vízszintesen "nyújtja".

adamhollos
Szétszedéssel kell összefüggésben lenni, ha előtte jó volt. Valami testpont vagy árnyékolás esetleg nem ér jól össze.

Nemtom. Vagy lehet hogy valami sztatikusan feltöltődött és az kavar be, mert kezd magától jobb lenni vagy tényleg az van amit te mondasz és időközben helyrerázódott az delikvens csatlakozás a mozgatástól. Szerintem ezt most ennyiben hagyom.

Azért köszi mindenkinek.

ui.: am, hogy értettétek, hogy a négyszög jel visszafelé megy?

A négyszögjel alsó és felső vízszintes vonalainak kezdő és végpontjai között húzott vonalak nem lesznek függőlegesek. Azt az asztigmatizmust csak meg kellene nézni. Egyébként a háromszög-jel is eléggé torz.

Az általad belinkelt leírás 19. oldal 2.5.1 hivatkozik az asztigmatizmus állítási lehetőségre. Ez a legtöbb szkópnál előlapi opció. Ennél a készüléknél nem vezették ki, hanem a 35. oldalon található panel jobb felső sarkában van R1543 jelzéssel. Egy próbát mindenképpen megér.

Üdv!
Van egy GOULD OS300 típusú oszcilloszkópom, használtan vettem, ahogy néztem (matricák, csavarok állapota) már volt javítva. Tökéletesen működött már több, mint egy éve, viszont ma belekezdett ebbe a hibajelenségbe:
Add meg a link feliratát
(A videón rajta van egy kis vetkőztetés, bejelöltem rajta, hol érezni jelentős melegedést, ujjal nem sokáig lehet hozzáérni ahhoz a két ellenálláshoz.)
Teljesen lecsúszik a képernyőről a kép. Egyszer visszajött (még tegnap) a rendes üzem, ami ma úgy néz ki, véglegesen elmarad. Valamint furcsán viselkedik az offset és a volt/div állítása is (fentebb kellene kerülnie a vonalnak, de lentebb süllyed.)

Szervízkönyv
Itt a szervizkönyv, próbáltam nézegetni, de járatlan vagyok ebben a témában.

Legutóbb a fókusz állító gomb tekerésére jött vissza a normál üzem hirtelen és jól működött.
A videót a műszer saját, 1 MHz-es négyszögjelére kapcsoltam rá. Valamint eddig nem hallottam,hogy sípolt volna ekkor, most elkezdte. Valami ötlet?

Szia!

Nekem OS255-ös van, de majdnem ugyanaz. Akkor csinált ilyen hibát, amikor az Y végfok tranzisztorainak az egyik munkaellenállása elmelegedett. Mérjél rá a tranzisztorokra.