Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Crystal radio - detektoros rádió
Kép: Hivatkozás
http://imagenisp.ca/jsm/Crystal.html Ezen az oldalon a képhez tartozó leirásban írja, hogy az antenna tekercse és a rezgőköri tekercs távolsága ált. változtatható volt. (pl egy rúdra folt felrakva a két tekercs) Ha jól értem akkor ez egyfajta variokoppler. De mire is jó ez? Az oké, hogy a szelektivitást lehet változtatni, de ennek mi a "fizikai" magyarázata?
Egy rezgőkörnek a jósága (Q) függ a terhelésétől. A terhelés két okból eredhet. Beterhel a hallgató+demodulátor, ezért ezt megcsapolásra szokták tenni. Valamint beterhelhet az antennakör. Az antennatekercs és a rezgőköri tekercs széthúzásával a csatolást (k) tudod változtatni. Annyire érdemes széthúzni, hogy a szelektivitás és a hangerő is jó legyen.
Az ilyen "különálló" tekercsek méretét mekkorának válasszam? Mitől függ? Pl. hogy ha a rezgőkör, az antenna és a detektoros rész is külön van...meg úgy általában
Köszi, hogy minden kérdésemre válaszolsz (a többieknek is )
En az antenna korben levot jo nagyra csinalnam szepen egymas melle, mivel primer jellege van.Mondjuk ferrit magra (6mm - 10mm) ugy 75-100 menetig lakkozott 0.05X20 (vagy csinalhatsz is: 0.1X5, vagy 0.1X10) Litze huzalbol.
A rezgokor tekercse a forgotol fugg,ahogy mar sokszor irtak is. Ez lehet 0.3,0.5 huzallbol ugy tekercselve "ahogy jon". kb 6 mm hosszusagban a primmer fole ,vagy a ferrit masik vegere.. Ahogy Dudus korabban irta KH tartomanyban 200uH 500Pf -hez illesztve.A leagazas meg 15-20 menetenkent.
A rezgőköré adott. Az oké. Az is oké, hogy az antennának mint primernek legalább akkorának kell lennie mint a rezgőköré. De ez ahogy leirtad, olyan sacc-per-kb. tervezés
Ha már három különálló tekercsem van akkor már elég nagy az esély arra h nem működik, vagy rosszul működik. Egyébként az ilyeneket honnan tudja/tanulja meg az ember? Sok rádióépítős oldalt néztem már de sehol sem tértek ki arra, hogy a tekercsek adatait hogyan számolták ki. Vagy ha fixek a tekercsek egymáshoz képest akkor azt a fix távolságot honnan számolták... stb. stb. szerk.:http://www.schmarder.com/radios/crystal/37.htm Amit az antenna tekercséről megállípítottam sem feltétlenül igaz...
Nos en sem tudom hogy az ilyen trafo jellegu tekercseknel hogy szamoljak a primert.
A rezgokor oldalt nezve pedig Thomson keplet. Ferrit magos -tekercs szamolasnal pedig amit ajanlottak: 10 menet tekercseles :: L -meres :: szamitas :: tekercseles.Mert ferrit magosoknal a huzal vastagsag kevesbe szamit.Az a lenyeg hogy beleferjen ,raferjen a magra (gondolok itt a fazekmagokra stb..)
Nekiálltam agyalni a korrekt méretezésen, mert bevallom én próbálgatással szoktam volt kitalálni
A helyzet, hogy valamiért én mindíg mérni akarok, ehhez előveszem a függvénygenerátort meg a szkópot és nézegetem, szorosan egymásmellé tekerve széthúzva egymástól és mindezt különböző áttételek (menetszámarányok) esetén. A tudomány szép dolog, számolni még szebb. Szerintem a trafóméretezést kell alapul venni és azt, hogy a primer oldalról hogyan transzformálódik át a terhelés a szekunder oldalra ( és terheli a rezgőkört) kb. úgy mint egy csöves erősítő kimenőtrafója. De majd a hozzáértők megköpködik......
Ami meg eszembe jutott:
Mivel trafo arra jo (ebben az esetben ) hogy galvanikusan levalasztja az egyik elemet a masiktol,igy no a Q . Es ha trafoban gondolkodunk akkor 1:1 menetszamnal ugyanazt a feszt kapjuk.Tehat igy 1:1 aranyban kell gondolkodni tekercs keszitesnel(legalabbis az elsonel).De a rezgokor oldalarol indulnek ki,mivel ez szabja meg a tartomanyt,a savszeleseget,es a szelektivitas josagat. Ket rezgokoros eseten ahol erositofokozatok vannak kozottuk ott az elozo fokozatra eso terheles szamithat, meg a rezgokor oldalon a rezgokor frekije,josaga stb.. Ez az uj elmeletem NE csak oldalt html-t nézzél hanem SZAKIRODALMAT is ! Mert kicsit szét van töredezve az információ ebben a médiában, jó tudom vannak összefogalalóbb és jobb oldalak is csak meg kell őket találni .Oks van gugli meg egyebek de velük se jobb a helyzeted ... ... Bocsi nem a WEBet akarom leszólni DE volt idő mikor nem volt WEB és születtek könyvek is ! No ezek közt kell nézelődni. Kérheted erre , hogy legallább soroljak most címeket ? Igazad van . Meg is teszem csak keresek és össze írok 1 2 könyvet. Türelem!
Mint igértem 1 2 könyv címe:
K-H SCHUBERT : radioamatorok muhelykonyve 1968-as radioamatorok kezikonyve ebből kb.:15 féle is van különböző években kiadva. S.Tóth Ferenc :radio es televizio muszaki alapismeretek kezikonyve Egyszerűtől bonyolultabb vevő leírások az Rádiótechnika Évkönyvek: 83 84 85 86 számaiban külön fejezet szól erről.(83-as 84-es ajánlom).
Köszi a válaszokat!
Kera_Will : Köszi a címeket! Hidd el én már egy ideje tallózok a megyei könyvtárban(Zala), csak igen sok könyv van hasonló témában és nem mindig az van a könyvben amire kíváncsi vagyok. Ha meg találok valamit az meg a raktárban van, azt meg fel kell hozatni Az egy picit macerás... De most már tudom mit kell keresni A fizika tanárom meg kölcsönadja a RT évkönyveket vagy a könyvtárból azok is meglesznek....
LC -meter,freq meter szerintem nelkulozhetetlen.
L-t és C-t mérő műszerem van.
A frekvenciamérés az előző két adat ismeretében sztem nem olyan nélkülözhetetlen.
Sajnos csak volt 1 jó kis könyvtár a net-en. Kb.: 1000 olyan műből amit csak antikváriumban láthatsz már esetleg meg 1 2 találkozón árulnak ... az idősebb emberek.
Olvstam erről a bizonyos oldalról... Sajnos én már csak a törölt oldalt láttam. Sajnálom is.... (
Fiatalok!
A detektoros (Crystal)rádió építése még nem is olyan régen, (úgy 40 éve . ) abszolút kezdők feladata volt. A témát olvasva csodálkozom hogy ilyen gyorsan feledésbe merült! A régi könyveket már én is kidobtam.(Úgylátszik hiba volt!) De talán néhány dologban tudok segíteni a nosztalgiázóknak. Detektoros vevővel elsősorban a KH (500-1500 kHz) sávban üzemelő nagy teljesítményű és közeli amplitúdó modulált műsorszóró adókat lehet fogni. Külső antenna és jó földelés nélkül nem lehet tisztességes vételt élérni! Az antenna legyen férfias, - minél hosszabb és minél magasabban van kifeszítve annál jobb! (1000 kHz en a hullámmhosz 300 m! Régebben hullámhosszat írtak a skálákra igy pl. a Kossuth rádió az l~540 m-és hullámhosszon üzemel. Ezt a méretet még megközeliteni is nehéz.hogy l/2 rezonáns antennánk legyen.) A földelés már manapság nagyobb probléma, főleg városi környezetben, jó a földben vezetett fém vizvezeték cső, szükség esetén megteszi a fém fűtéscső is. Legjobb ha lehetőség van rá leütni egy d=16mm es betonvasat a földbe a talajvizig ~3-6 m, persze ez nem mindig kivitelezhető. A tekercsekről: #59815 RdsG [/quote]hozzászólásában található rajzon az antenna tekercs menetszáma lehet cca. kétszerese a rezgőkörének, amit a hangoló kapacitás határoz meg, leágazások kb 1/8 1/4 1/3 1/2.menetszámnál Tekercs korrekt méretezése nem egyszerű, mivel az indutivitás, a menetszámon kívül a tekercs geometriai méreteitől, és a tekercselés módjától is függ. Az anenna és a rezgőköri tekercs NEM transzformátor, hanem induktívan csatolt sávszűrőt alkot! (I. kör antenna tekercs & antenna+levezető és a föld közti kapacitás II. kör rezgőkői tekrcs & kapacitás) Ezért nem szorosan egymás mellé kell tekerni, csatolás függ a távolságtól! A tekercs saját kapacitása csökkenti a frekvencia átfogást ezért minél alacsonyabban kell tartani, erre találták ki a méhsejt és a kereszt tekercselést. Röviden ennyi! Ha valakit érdekel, még néhány oldalt lehet a témáról irni de nem aqkarok visszaélni a türelmetekkel! Idézet: „Az anenna és a rezgőköri tekercs NEM transzformátor, hanem induktívan csatolt sávszűrőt alkot!” Milyen hatassal vannak egymasra induktivitas szempontjabol,rezgokor oldalrol nezve?Pl. mondjuk a rezgokorhoz kell 200uH ,akkor hogy kell megvalasztani az antenna korben levo tekercset?A ketto L osszege szamit?
Való igaz, hogy nem transzformátor, de ha megnézzük, akkor azért van hozzá némi köze (már az induktívan csatoltnak és nem a kapacitívan....)
...ha a tekercseket nem közvetlenül egymás mellé kell rakni akkor mekkora legyen a táv.?
Optimálisan legnagyobb teljesítmény illesztésre kell törekedni,ezt optimális impedancia illesztés oldja meg.
Optimális az adott körülmények közt a legjobb .. Tehát van 1 párhuzamos rezgőköröd L/C tagokból ennek van belső ellenállása/impedanciája. Van 1 antennád ennek is van impedanciája ami eléggé változó és szélsőséges értéket vehet fel(lehet induktív,kapacitív,rezisztív.) Tegyük fel az adott frekvencia közelében Z impedanciájú amit a rezgőköröddel kiválasztasz. Csak ez az antenna impedancia értéke általában nem egyezik meg a rezgőköröd belső ellenállássával/impedanciájával. Itt lép fel a klasszikus négypólus/kétpólus elméleti probléma az ideális fesz/áram generátor valós fesz és áram generátor ezek belsőellenállásainak és rá kötött terheléseik viszonya . Most az antenna a generátor és a rezgőköröd a terhelése. Akkor tudod a maximális feszültséget /teljesítményt kinyerni a ebből a generátor/terhelés rendszerből ha a belső ellenállás értéke megegyezik a terhelő ellenállás értékével. Tehát az antennád ellenállását(impedanciáját) kell a rezgőkörödnek is elérnie! De ez valószínűleg nem teljesül. Ekkor kell az illesztésről gondoskodni! Erre transzformátort kell váltóáramú körökben készíteni. A transzformátor áttételével négyzetesen arányos a primer és szekunder oldali impedanciák viszonya! Ez nagyon fontos szempont ! Egyik irányból nő másik irányba csökken . Tehát primer oldaról benézve a szekunder oldali impedanciák az átétel négyzetével nagyobbnak látszanak. (pl.: csöves erősítők kimenőtrafója. A primeren van a cső több kiloohmos belső ellenállása és a szekunder oldalon vannak a néhányohmos hangszórók) Szekunder oldalról nézve a primer köri impedanciák áttételnégyzetszeressel kisebbnek látszanak. (a hangszóró néhányohmos impedanciája szekunder oldaról "nézi" a cső anódját és áttételnégyzetszeresen kisebb impadanciát lát belőle ) Tehát akármilyen rezgőkörhöz csatoló ilesztő tekercset ennek a figyelembe vételével kell méretezni ! Rezgőköri tekercs N menetes akkor a rátekerendő illesztő tekercsnek a menetszáma a két összekötendő áramköri rész impedanciaviszonyától függ és ezt a menetek arányával lehet optimálisan illeszteni, mint fentebb írtam az áttételről ami nem más mint a 2 tekercs meneteinek aránya. No ehhez még jön 1 2 parazita elem mint kondenzátorok a tekercsek menetei közt, a 2 tekercs egymásra hatása , kölcsönös indukció mértéke, csatolási tényező nagysága stb ..stb ..... Remélem érthető voltam , ha meg nem akkor keresél valami irodalmat. Akkor elvileg ezekkel a fogalmakkal is találkozol és ott bővebben leírják képletekkel, ábrákkal is alátámasztják a működését a trafóknak , impedancia transzformátorknak, R/L/C soros párhuzamos rezgőkörök jellemzőit ... stb..stb . Idézet: „A detektoros (Crystal)rádió építése még nem is olyan régen, (úgy 40 éve . ) abszolút kezdők feladata volt. A témát olvasva csodálkozom hogy ilyen gyorsan feledésbe merült!” Én teljesen kezdő vagyok elektronikában, másrészt gyönyörködtet ez "oldtime" technológia . Szerintem nem szabad hagyni, hogy el tűnjön az idő süllyesztőjében.
Koszi hogy reszletezted egy picit a temat!
Sokkal kemenyebb szamomra mint gondoltam.De utananezek,szereztem is irodalmat mar csak meg nem nagyon volt idom atolvasni.
Egy gyári (ORION BR 201) tipusú vevő középhullámú (520-1605 kHz) bemeneti körének tekercsadatai:
Antennakör 500 menet huzal: d=0,1mm 2x zomác szig Modulátor (rezgőkör) 115 menet huzal: 9x0,05 zománc-selyem litze Csévetest kb 9 mm átmérőjű, benne 6 mm átmérőjű vasmaggal A tekercsek keresztekercselésűek voltak kb 8 mm hosszon egymástól cca 10~ 15 mm távolságra. Az akkori vasmag adatait nem ismerem. Hangoló hapacitás 500 pF max forgó kondi. Kindulási adatnak talán jó lesz. Az 1R5T telepes cső a bemeneten, nem terhelte jelentősen a rezgőkört ezért nem kellet leágazás a rezgőköri tekercsen, amit detektoros vagy tranzisztoros bemenő fokozatnál nem célszerű elhagyni. Forrás: Kádár Géza Rádió és Televizió vevőkészülékek Műszaki könvkiadó 1958 és emlékeim Idézet: „Van 1 antennád ennek is van impedanciája ami eléggé változó és szélsőséges értéket vehet fel(lehet induktív,kapacitív,rezisztív.) Tegyük fel az adott frekvencia közelében Z impedanciájú amit a rezgőköröddel kiválasztasz.” Ha az antenna impedanciája a kiválasztott frekvenciától függ, akkor miért készítenek fix tekercstávolságokat? És mi alapján?
http://www.schmarder.com/radios/crystal/images50/cs60-schematic-mt.gif
http://www.schmarder.com/radios/misc-stuff/images/xfmr-schematic.jpg A fenti kapcsolásokban a kondenzátor és a vele párhuzamosan kötött ellenálásnak mi a szerepe? Ezeket helyettesíthetem más értékű (nem nagy mértékben különböző) elemekkel? Másrészt mire jó nekem ha összekötöm a "common"-t valamelyik tekercsleágazással? (leirás szerint erre jó a "common". http://www.schmarder.com/radios/misc-stuff/transformer.htm)
Ez egy autótrafó, aminem semmi köze a rezgőkörhöz, csak a fejhellgetó impedanciaillesztését végzi. Az ellenállás - kondenzátor a frekvenciamenetet korrigálja.
Miután már eleget okoskodtunk gondoltam kipróbálom a gyakorlatot is!
Hozzávlók: Ferritrud tekercsel - hulladék KH zsebrádióból, dióda OA 1161 , kondenzátorok 100-680 pF között, fejhalgató 4000 Ohm (még apámtól maradt cca 70 éves)- lomtárból ANTENNA: 20 m hosszabbító az ablakrácstól a egy fáig kifeszítve ~2,5-3m magasan - eredetileg a fűnyírohoz rendszeresítve ("Magasantenna" Hogy a szomszédok orra ne essenek benne!) Foldelés a hálózati védőföld. (jobb híján) Eredmény jó és hangos Kossuth érthető másik magyar adó háttérben Kossuthhal. Kipróbáltam Si diódával (színjelzéses ismeretlen tipus és új 1N4148) = Csak Kossuth adó de még jó. Ezután 2*32 Ohm walkman fejhalgató az olcsóbb fajtából (gyerekől zsákmányolt) sorbakötve, éppen hallható ha csend van, Ua+illesztő trafó (220/12 szétesett dugasztápból) nem túl hangos de élvezhető vétel. Hangolás a tekercs eltolásával a ferritrúdon. Vételi hel: Délpest Környezet Fsz ~ 2 em házak Kép mellékelve. Ui.: Gyerek kérdezte: Mi ez? Mondom rádió! Na NEEE! Hallgasd meg. Hallgatja. JÉÉ! Majd elmenőben Danubius nincs?
Azt írni akartam, hogy lehet h nem ide passzol témájában de azért mégis...
Mindenesetre köszi a választ. Különben az első rádió kb. két héttel ezelőtt össze lett dobva. Egy 20 méteres antennával többé kevésbé 4 adó jön be rajta. A Kossuth elég erőteljesen, a már említett adó ami mai számokat játszik de nem tudom mi a neve, egy horvát(?) adó illetve "néha" egy osztrák(?) adó. Az első három adó jól hallgatható egy 4000ohmos fülessel. Kipróbáltam kimenőtarfó gyanánt egy 220/12-es trafót ami meglehetősen jól működött egy 8 ohmos papirkónuszos hangszóróval. Ha ezt beleraktam egy húsz centi hosszú 130as pvc csőbe, akkor még távolabbról is hallani lehetett, hogy szól. (igaz a trafó úgy tűnik "eltolta" a dolgokat egy kicsit és csak a horváth adó akart bejönni úgy igazából, de az elég erősen) A rádió adatai: 300uH tekercs, egy 40-320pF ill. 15-140pF(kapcsolható) négyszektoros fogókondi, egy OA1160 dióda, 1500pF-es kondi párhuzamossan a hallgatóval.Egyébként a kapcs. rajz az a "klasszikus iskolapélda". (egyébként ha a diódát párhuzamosan kötöttem a fülessel és arra rá az antenna meg a föld, akkor bejött a horvát adó, elég határozottan itt is)
Calypso vagy Petőfi lehetett a mai zenét sugárzó adó.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |