Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Csöves erősítő készítése
 
Témaindító: seedz, idő: Márc 31, 2006
Témakörök:
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Lapozás: OK   1171 / 2208
(#) hgy válasza jandark hozzászólására (») Feb 4, 2011
Biztos, hogy sok. Nehéz kivitelezni, és a magasátvitel sem lesz jó.
(#) Mate78 válasza jandark hozzászólására (») Feb 4, 2011
A primer menetszámot én máshogy "szoktam" számolni:

1000*ngyök(10*H*(légrés/vaskeresztmetszet))

szekunder menetszám:primer menetszám/átttétel.

Nekem ez bevált, de várd meg mit szólnak hozzá a nagy csövesek!
(#) jandark válasza Mate78 hozzászólására (») Feb 4, 2011
Valóban nálam is igy van de rosszat irtam..
Tehát mégegyszer:
Np : 10*H*0.2/Qvas ngyök*1000 = (16cm2 Qvassal) 1540 menet

Nsz :Np/Á 70,67 menet.. Ha jó..
(#) Mate78 válasza jandark hozzászólására (») Feb 4, 2011
Az már jobban hangzik...
(#) sturbi válasza jandark hozzászólására (») Feb 4, 2011
Az eredeti számolásoddal sem 4870 menet jön ki, csak 2375 ami kifejezetten jó érték.
10*19*0,2/0,016=2375 menet primer, a szekunder 109 menet, biztos mellényomtál egy billentyűt.
(#) jandark válasza sturbi hozzászólására (») Feb 4, 2011
Igen..
Közbe forgatom az agyam:
Ahogy irtam ott a 2375 menetre ez lenne de lehet nem helyes: Np= 10*19*0,2 / 16 *1000 ez 2375menet, de itt nincs ngyök..
Ebből az Nsz valóban Np/Á =109menet
Csak kérdés melyk a jó számitásmenet?
(#) jandark válasza sturbi hozzászólására (») Feb 4, 2011
10*19*0,2/0,016, erre nekem 1900 jön ki..
(#) sturbi válasza jandark hozzászólására (») Feb 4, 2011
Mindegyik jó. Már Ra-t is fel lehet venni más logikával máshova is, kisebbre is, nagyobbra is (ki lehet indulni Pl. Ri-ből is, ennek 3-10 szerese triódánál, vagy 3-10-ed része nagy belső ellenállású csöveknél). Az induktuvítást is ki lehet kalkulálni más értékre is (19 Hy-nél kisebbre is (előbbre engedett telítődés) , de akár nagyobbra is (kis frekin is csak az induktív ellenállást megengedve)), nincsen kőbevésett szabály. Nem azon fog múlni majd a hangzás, hogy mennyire pontos a számolás (de azért kapcsolható legyen a belső ellenálláshoz (meg tudja hajtani a cső lehetőleg lineárisan), és az áttétellel legyen számolva a szekunder), hacsak nem valami durva hiba kerül bele, hanem sokkal inkább a trafó elkészítésénél.
Nem tudom az 1900 menet hogy tud kijönni, nekem akárhogy számolom 2375 menet lesz.
(#) jandark válasza sturbi hozzászólására (») Feb 5, 2011
Ezt a számitást boncolgattam:10*19*0,2/0,016=2375 menet primer
Ez igy nyersen végigszámolva csak 1900..
10*19*0.2=38.00
Itt jönnek a variációk:
38/0.016=1900
38/0,16=237,50
38/16=2,38
Itt van a gubanc valahol..(és ezenél sehol ngyök *1000 még).
(#) sturbi válasza jandark hozzászólására (») Feb 5, 2011
Kapcsold ki a kerekítést a zsebszámolón és akkor 38/0,016=2375 lesz.
(#) jandark válasza sturbi hozzászólására (») Feb 5, 2011
Nem is hittem hogy a számológép is tévedhet..
Hát ez is tanulság,,letöltöttem egy tuti számológépet a netről,tud gyököt számolni szinte mindent amit kellene..
Aztán neki tényleg 1900-ra jön ki 38/0.016,és amint ezt egy asztali kisgépen kiszámoltam valóban 2375 az eredmény..
Megfelelő ez a számitás kimenő méretezésnél vagy más megközelités szükséges?
10watt 8ohm-hoz a Qvasat 7,1cm2re számoltam,mit kell módositsak egy 18,36cm es vashoz?
(#) mark.budai válasza jandark hozzászólására (») Feb 5, 2011
[OFF]A Windows számológépjével is lehet gyököt vonni (sqrt gomb), és pontos is. Én mindig azzal számolok, ha kell valami.
(#) sturbi válasza jandark hozzászólására (») Feb 5, 2011
Megfelelő számolás, de nézzünk egy sokkal egyszerűbb megoldást is. Kimenőtrafó menetszámának meghatározásához felhasználható a magkeresztmetszetre hálózati trafóhoz (50 Hz-re)gyárilag kiszámolt voltonkénti menetszám is, ha már biztosan tudjuk, hogy nem kicsi a vas. Ezt a menetszámot 4-el szorozva mindig jó menetszámot kapunk (20-25 Hz alsó frekire SE-nél). Vegyük példának, hogy az erősítőnk 12,5 W-ot fog leadni 8 ohmra (pl. GU50 SE). Ekkor 10 V eff feszültség van a szekunderen (10*10/8=12,5). Egy 16 cm2 tényleges magkeresztmetszetű (lemezszigetelés nélküli) hagyományos szilíciumos vasra 2,33 menetet ad meg a gyártó 50 Hz-re, hálózati trafónak (a tied is szerintem ekkora lehet, csak a csévében mérted a keresztmetszetet, és az mindig nagyobb a ténylegesnél). Ezt 4-el szorozva a kimenőnk voltonkénti menetszáma 9,32 menet lesz, tehát a szekunder 93 menet (10 Veff-re). Az áttétel 20-as (mert veszteséget is figyelembevéve Ra/1,2*Zh ngyök=3800/9,6 ngyök=19,9), tehát a primer menetszám 20*93=1860 menet lesz. :hide:
(#) Mate78 válasza sturbi hozzászólására (») Feb 5, 2011
szia

én az Általad korábban leírt számítási módszerrel számoltam több trafót is.

Idézet:
„EL 84- ECL 86 SE kimenőtrafó (egyszerű, ámde bombabiztos közelítő számítás)
Kiinduló adatok: P=5 W, Fa=20 Hz, Ra=5000 Ω, ls=0,2 mm, Rt= 8 Ω

1. qv=20*ngyök(P/Fa) = 20*ngyök(5/20) = 10 (cm2)
2. L=0,15*(Ra/Fa) = 0,15*(5000/20) = 37,5 (Hy)
3. Á=ngyök(Ra/Rt) = ngyök(5000/8) = 25
4. Np=1000*ngyök(10*L(ls/qv)) = 1000*ngyök((375*(0,2/10)) = 2738 (menet)
5. Ns=Np/Á = 2738/25 = 109 (menet)

P= tervezett teljesítmény (amekkorára a trafót gondoljuk, nem feltétlen kell hogy tudjon ennyit az erősítő )
Fa= tervezett alsó határfrekvenvia
Ra= kimenőtrafóra tervezett Ra érték, nem feltétlenül egyezik a végcsőre számított Ra-val)
ls= légrés (felvett érték, lehet számolni is, de minek)
Rt= hangszóró impedancia
qv= magkeresztmetszet
L= alsó határfrekvencián szükséges indukció
Á= transzformátor áttétele
Np= primer menetszám
Ns= szekunder menetszám

A huzalvastagságokat érdemes J=1 A/mm2 áramsűrűséggel meghatározni a primeren a nyugalmi áram kétszeresére, esetünkben ez 0,35-0,4 mm-est jelent, szekunderen 0,8-1,2 mm.


Gondolom ez a számítás a GU50SE-nél is megállja a helyét.
Csináltam hozzá táblázatot is, csak be kell írni a szükséges adatokat.
(#) sturbi válasza Mate78 hozzászólására (») Feb 5, 2011
Igen, ez bevált, jó képletsor egy klasszikus elveken nyugvó kimenőtrafó menetszámainak meghatározásához. Itt az áttételnél nem számoltam veszteséggel. Az előbb említett, gyakorlatilag számolásmentes megoldás is ezzel a klasszikus méretezéssel egyenértékű eredményt ad, a kevés menetszámeltérés összemérhető az egész sorokra kerekítésből eredő eltéréssel. Mivel a klasszikus mértezésnél mindig biztosítva van a szükséges primer induktivitás, 100 menetes eltérés a primerben sem okoz érdemi változást a végeredményben. Más elgondolások mentén sokkal kisebbre is felvehető a primer induktivitás, főleg túlméretezett vassal, megfelelő belső ellenállású meghajtással.
(#) bakos13gab válasza Mate78 hozzászólására (») Feb 5, 2011
Ez érdeklene PP-re is. A tápfeszültség nem lényeges, vagy az benne van egyszerűen az illesztésben már?
(#) marone válasza Mate78 hozzászólására (») Feb 5, 2011
Az 1A / mm2 , az elég alacsony érték nem ?
Miért van rá szükség ?
Trafóknál ha jól tudom 2.5 A-el szoktak számolni, és ez is egy túlbiztosított érték.
(#) sturbi válasza marone hozzászólására (») Feb 5, 2011
Lehet jóval nagyobbra is venni az áramsűrűséget, akkoriban a vastag huzallal tekert kimenők hangja tetszett, azért javasoltam (nem kötelező jelleggel). Legtöbbször 2,5 A/mm2-el szokás számolni. Nem csak ampereken és ohmokon múlik a hang a trafón belül sem, az ezüst sem a kis Rdc-je miatt szól jól.
(#) jandark válasza sturbi hozzászólására (») Feb 5, 2011
Korrekt levezetés, köszönöm szépen.Az Ra-t 380v hoz határoztam meg (3800ohm) de a kapcsolások emlitenek 320 -450v anódfeszt is,jól gondolom ilyen esetben pl 100mA-nél az ra arányosan változik?
Pl 320v/0.10= 3,2k
-380v 3,8k
-450v 4,5k
Okoz e problémát ha nagyobb anódfeszhez számitok,pl 450 voltra de,aztán mégis csak 320v-ról menne.
Olvastam hogy 1-200menet nem gond..
Még a kimenőn gondolkozok,a trafók lehetnek akár 16cm-esek is,jól irtad a csévét mértem meg.
A trafók m102b tipusok,ma elgondolkodtam ezen is hiszen ezeken alig van légrés..
Jó e ez ide se-hez?Mi a tapasztalatotok?
Márk ajánlotta hogy van SU75ös hiperszilem és csináljam abból inkább,szerintetek?
(#) jandark válasza Mate78 hozzászólására (») Feb 5, 2011
Ahogy láttam a Qvas számitásnál se-re 10es szorzó van pp-re pedig 20.(ez ide se-re 10-el szorozva csak 5cm2 lenne)
Gondolom nem árt a nagyobb vas,de mekkora lehet még az ami nem túlzás?

(1. qv=20*ngyök(P/Fa) = 20*ngyök(5/20) = 10 (cm2)
(#) sturbi válasza jandark hozzászólására (») Feb 5, 2011
M102B nem lesz jó SE-hez, nem tudsz neki légrést csinálni. "A" osztályban, rácsáram nélkül akkor van a cső, ha a megengedett disszipációhoz vesszük a feszültséget és az áramot (a megengedett határértékeken belül). A GU 50-nek 40 W a disszipációja, ez 400 V anódfesznél (anód katód közötti fesz) 100 mA-t, 450 V-nál 89 mA-t, 600 V-nál 65 mA-t 350 V-nál 115 mA- jelent nyugalmi áramban. Mivel A oszályban úgy tekintjük, hogy az átlag disszipáció nem fog változni a vzérlés hatására, akkor lesz max. teljesítményre illesztve a cső, ha ezek hányadosa lesz a terhelés (pl. 350 V anódfesznél (ami kb. 380 V tápot feltételez) 115 mA nyugalmi árammal 3 Kohm az Ra). Ha nem maximális telejesítményre (megengedett disszipációhoz) illesztünk, akkor teljesítményvesztésért cserébe más értékek is lehetnek. Triódás kötésnél, mivel a segdrács képességei hozzáadódnak az anódhoz kisebb illesztések jönnek ki.
A nem eltalált illesztés, munkapont beállítással korrigálható úgy, hogy színusszal szimmetrikus vágást állítunk a szkópon, ilyenkor előfordulhat, hogy nem sikerül a cső képességeinek maximális kihasználása (pl. mert nem tudjuk növelni a tápot a nagy Ra-hoz, vagy nem tudjuk növelni tovább a nyugalmi áramot a kis Ra-hoz), kisebb teljesítményen tudjuk csak optimalizálni a munkapontot.
(#) sturbi válasza jandark hozzászólására (») Feb 5, 2011
SE-nél a szorzó 15-30, PP-re 10-20. PP-re kisebb vas kell mert a nyugalmi egyenáramok okozta gerjesztések kioltják egymást (elvileg, mert valamennyi maradék mindig van). Ez miatt PP-nél nincsen egyenáram okozta mágneses indukció a vasban, így kisebb vas is elég.
(#) jandark válasza sturbi hozzászólására (») Feb 5, 2011
Tehát az m102 felejtős..(elteszem pp-hez)
Ezen kivül csak sm74 vagy su75a hiperszilem van,ebből az sm74 kicsi lehet,a su75a pedig osztott csévés.Márk az utóbbit ajánlja ide se-re..
Megvalósitható su75a osztott csévére az se hasonló számitással?
(#) sturbi válasza jandark hozzászólására (») Feb 5, 2011
Szerintem is az SU lenne talán alakalmasabb, de tartok tőle, hogy jó sok menet kell rá (4000 körüli primer, engedménnyel 3000 menet, az már nem is olyan sok). Én SU-nál sem használok két csévét SE-hez (úgy tekerem, ahogy a képen látaszik). Sajnos az SU 75A hiába 188 Va-es, a voltonkénti menetszám magas (mert nagyon kicsi a magkeresztmetszet, és ezt nem ellensúlyozza a növelt indukcióhossz, és a nagyobb megengedett indukció sem).

Kép013.jpg
    
(#) jandark válasza sturbi hozzászólására (») Feb 5, 2011
Igy egy csévének van helye bővebben,mit eredményezne ha a fele menetszám lenne 2 csévén elosztva?
(#) sturbi válasza jandark hozzászólására (») Feb 5, 2011
Készítenek úgy is (SE trafónál még csak 1 csévén készültet láttam és hallottam személyesen, azok jól szóltak, de biztos jó kettőn is).
(#) jandark válasza sturbi hozzászólására (») Feb 5, 2011
Nem gondoltam hogy ilyen nehéz lessz az épités,még akkor is ha azt hiszi az ember hogy mindene megvan..
Ha minden igaz holnap kapok sm102a hiperszil párt,talán az lessz az igazi..
Mindenesetre hálás köszönetem,nélkületek nem boldogulnék..
(#) djhans válasza sturbi hozzászólására (») Feb 5, 2011
Ha már GU50 SE akkor szerinted mennyire lenne elég ehhez SM85A? Jelenleg ilyen trafóim vannak. Vagy érdemesebb lenne belőle PCL86 vagy EL84 PP-t készíteni? Ja most jut eszembe hogy van még EI92 12cm2-es is. Az jó lenne?
(#) djhans hozzászólása Feb 5, 2011
Hoztak ma hozzám egy EAG AE211 és egy Tesla 50W-os vonal erősítőt. Ezeket kell átnézni és rendberakni. Most majd csövezek egy kicsit. Elvitték a retró ECL86 SE-t. Gyorsan össze kell raknom a Piccolo 2-t hogy tudjak valamin zenét hallgatni.
(#) hgy válasza sturbi hozzászólására (») Feb 5, 2011
Jól írtad le a lényeget. A két csévésre pedig ott az élő példa. Lundahl. Az egyik legjobb, ezen kevesen vitatkoznak..
Következő: »»   1171 / 2208
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem