Nálam is napokig tart egy nyák megtervezése, majd napokig a rajz ellenőrzése. Kinyomtatom sima papírra, majd jól átnézem. Ha minden stimmel, jön a fólia, majd a levilágítás, előhívás, maratás, fúrás... és végül megtalálom a hibát.

Na, a próbapanellel lehetne kizavarni a világból Amúgy én is mindent nyákra teszek, de a csöves az nem az a műfaj (a csöves a józan észnek ellentmondó dolgokkal van tele, ezért szeretjük).

Köszi! Majd a próba megmutatja. Egy dolog az, hogy az alkatrészek jól vannak összekötve. Nem mindegy az elhelyezkedésük és a vonalvezetés.

Egy "térhálóst" is meg lehet építeni átláthatóra.

Nagyon szép, bár innen már csak egy lépés a nyák.

Igaz, ez nem is az a klasszikus légszerelés, de modifikáció könnyedsége itt is megvan. Volt is rá szükség mikor a megható csövekkel kísérleteztem. (ECC808,ECC83, EF86, 6n1p, ECC81)

A nyák előtti antivilágban (a csöves korszakban) az ilyen szerelés volt az általános. Ez is, mint minden más, lehet szép is, praktikus is, összevissza is, ám mindegyik lehet célravezető. Pl. egy nagyfrekvenciás erősítő fokozatban a rövid vezetékelés miatt a csőfoglalatra van építve minden, elég csúnyán néz ki, mégis kiválóan működik. Ebben a kategóriában a nyák technika nem is alkalmazható. Csöves erősítők esetében nem is igazán jó ötlet a nyák, leginkább a méretek miatt szükségszerűen megnőnek a vezetékhosszak, nagyon könnyen áthallások gerjedések keletkezhetnek. (lásd fűtésvezeték hatásai) Lehet, hogy régimódi vagyok, de a fémsasszira való "térhálós" építkezésnél még nem találtak ki jobbat. Én ezt a módszert preferálnám, kevesebb probléma lenne a brummal, a gerjedésekkel.

Udv!

A 6n14p EB nem Ev csovet lehet helyettesiteni ECC84-el es a 6n1p ugyancsak EB azt ECC85-el?

Jó lett a nyák nem gerjed, és nem brummos. 300V anódfeszültség állt rendelkezésre. Még éppen elég volt a 16V fűtőfesz egyenirányítva előfesznek. A végleges tápnál lemegyek 250 voltig.

Az anódon maradhat a 300V, a segédrácsra meg jó lesz a 250V.

Van kettő db UBL 21 csőhöz kimenő trafóm,egy kis erősítőt akarnék belőle a műhelybe.Rajz kellene.Köszi a segítséget.

Nezd meg ezt.

Elírtam, 300V anódfesz mellett nem elég előfesznek az egyenirányított fűtőfesz. Megy majd egységesen 250-ről az anód és a segédrács. Adatlap is 250-re hozza AB osztályban 28mA nyugalmival. 10,5W 4,8%

Az oké Janikám, de ha a segédrácsot lejjebb hozod, akkor elég lesz az előfesz, akkor is, ha az anód marad. :yes:

Köszönöm!

Igen erre én is gondoltam. Ez minimál dizájn lesz szerintem még anód késleltető se lesz csak a táp CRCRC taggal. Lehet a segédrács szűrő tagján több feszt ejteni. Majd elválik. Viszont nem értem az adatlapot, AB osztályra 28 mA áramot ír 250V mellett. Ha utána számolunk akkor ez 7W, pont a max. anóddisszipáció. Akkor ez nem A osztály?

Épített valaki már erősítőt EL33-mal? (EL3-nak felel meg, oktál fejelésű). Ha igen, akkor legyen szíves írja meg a tapasztalatait. Üdv

Szia Dj Hans! Nézegettem a képeid és találtam ezt. Az én egyik ECL86-osomon is van középtájon egy ugyanilyen fekete folt. Ez okot ad aggodalomra, vagy teljesen normális?

Nem probléma. Használt a cső.

Az a getter folt újkorától ott van. Semmi köze a használtságához.

Nem az ezüst getterfoltra gondoltam hanem a feketére a cső oldalán.

A PCL pentódájának anódján van egy kis lyuk. Azzal szemben az üvegen van egy kis getter lecsapódás. Gyártáskor a getter tartón kívül szokás volt még egy kis gettert kenni az anódlemez belső oldalára, és a segédrácsra is. Mikor a gettert nagyfrekvenciás izzítással elpárologtatták, akkor történtek ezek a kicsapódások a cső tetején és oldalán. Ez a későbbiekben nem sokat változik, csak ha levegőt kap, de akkor drasztikusan.
A lecsapódott getter színe az összetételétől függ, van olyan is amikor eleve olyan ezüstös színű

Köszi a hasznos infót! Csak azért érdekelt, mert két ECL86-om van, de csak az egyik oldalán van folt és attól féltem, hogy hamarosan új cső után nézhetek.

Ezt nem nagyon értem hogy ez miért AB? 0 vezérlő jelnél teljesen ki vannak nyitva a csövek. 7W max anóddissszipáció. Ez nem A osztály?

Én is néztem, én sem nagyon értem, hogy mik azok a számok. Ugyanazok az Ia értékek vannak A, és AB esetén is, ami biztosan nem jó. Már ha összeveted az Ia/-Ug1 görbével is látszik.

Az bizony erősen használt. Szürkés, barnás. Új csőnél az anód lyukon gyártáskor kicsapódó getter szép nagy folt a TU kisteljesítményú végcsöveinél, pl az EL84-nél erre hivatkoznak, mint TUNGSRM gyártási tulajdonság. Akár a cső belső felét is elfoglalhatja. Ekkor még sárga a felirat is. Aztán a getter elkezd fogyni a használattal OLDALRÓL elsősorban, a bélyegzés meg átmegy fehér színbe. Mikor a lyuk felett már nem az ezüst színű getter, hanem szürkétől-barna árnyalatig látszanak kis területen, az a használtság jele.

Én sem értem, de régi katalógusok a majdem-A osztályt is AB-nek írták. Van magyar nyelvű TU katalógusom, ott részletesebben megvan a beállítás, holnap megnézem, egyezik-e ezekkel.

Mitől fogyna a getter a használattól? Na ne már. A getter csak akkor változik, de drasztikusan, ha levegőt kap. A feladata a vákumozás során esetleg bentmaradó gáz molekulák megkötése, és nem az üzemóra számlálás. Milyen jó is lett volna, hogy ha ez így működött volna. A getter színe meg az összetételétől függ, hogy milyen sötét, meg fényű.

Rendben, köszi.

Akkor javaslom, nézzél meg egy 0 km-es csövet alulról, kb 45 fokos szögben, erős fénykforrás felé (pl NAP )
Átláthatatlan. Utána nézd meg ezt vagy bármelyik más félidőben lévő csövet. Kezd szitának látszani. A végén már csak egy áttetsző fátyol. De ettől még működhet hibátlanul, gyártótól is függ. Amúgy a getter a használattól fogy. Arra van kitalálva. Túl sok variáció nincs az összetételére. Kivéve pár -egyenlőre- mellőzött kiváló orosz csőnél, ahol nem látható. Cirkónium az anyaga.
A drasztikus fehérré válás meg egyenlő a Kék halállal...