Egy kodon dolgozva a háttérben ment a TV ( a nejem nézte én csak itt ott néztem. Egy aránylag modern krimi ( HD 2022) utánna meg egy vagy 50 éves western. Az utobbit már többször láttam, de nem zavart. Ami viszont nagyon zavart az a minöség. A krimi csapnivaloan volt megvilágitva a jelenetek többsége úszott a zajban meg a sötétségben meg rossz beállitásban.
A kulturélményt a felvett hang minösége „tetözte“ be. A TVt majdnem a maximumra (28) kellett feltekerni, hogy követni lehessen a dialogusokat (természetesen a zenei betétek bömböltek) , a szinészek képtelenek voltak egy mondatot elmondani susogágás, makogás, meg rossz kiejtés, le nem nyelt szotagok nélkül, néha még szlangba is átmentek. És ezek álmodoznak szuper modern HD, 4 meg 8K technikáról meg ilyen olyan szuper hangfelvételröl.
Utánna jött a western. Kitünöen az utolso sarokig megvilágitott terekkel meg szinészekkel, tü éles képekkel, kitünö hanggal - a TV 30s skálájábol 14-t vissza kellett tekerni mégis minden mondat - még a halk is tökéletesen érthetö volt. Az éjjeli jelenetek sem az elektronikus zajban vesztek el, hanem valoban a sötétség illuzioját adó megvilágitással oldották meg több mint 50 éve. Miután sok evtizedet töltöttem el ebben világban képtelen vagyok felfogni mi is a gond. A mai kamerák legalább 100x jobbak mint 50 éve, a lencsék sem igen lettek visszafejlesztve, a világitástechnika detto. Remélem a szinészek számára meg mindig alapfeltétel a szépen artikulált beszéd és a mai mikrofontechnikát össze sem lehet hasonlitani az 50 évessel. Nem akarom azt mondani, hogy a trehányság az igénytelenség okozza a problémát netalán a mai leirhatatlan pénzūgyi keret sem elég a profi munkára? Az ember csak csodálkozik, ha néha átkapcsol a NASA vagy az ISS csatornára, amikor a világürböl TV/filmstáb nélkül, mégis tökéletes kép es hangminöséget kap, és nem hiszem, hogy az ürhajosok valamilyen szinészegyetemen tanulták a szép beszédet meg a jo kiejtést.

Szerintem több külön dologról beszélünk: van a kép mint olyan és a hang mint olyan, meg a HD tartalom, ami lehet bármilyen minőségű, amit a stúdió ill. a tartalomszolgáltató kiad a kezei közül (sokszor agyontömörítve, ami a hangot nagyon agyon tudja csapni).

Régen sokkal kisebb volt mind a kamera szenzorok, mind a hangfelvevő eszközök dinamikatartománya, így sokkal pontosabban kellett világítani és hangot rögzíteni, ami pedig abba a tartományba belefért az sokkal kiegyenlítettebb végeredményt hordoz.

A szinkron megint külön téma mert független a megvalósítása, így a minősége is sokféle lehet.

Jól gondolom?


Szerk.: TV adónként változik, hogy milyen dinamikakompressziót használnak a hanghoz, így milyen a kimenet karakterisztikája, vagyis a végeredmény. A reklámok pedig direkt általános hangerő (közép tartomány) növelésre vannak normalizálva, nem simán a csúcsértékeket maximalizálják.

Tegnap egy adorol jött mind a két film. Nem a modern müszaki minöséggel van a gond, hanem az alkotoi minöséggel. A modern technika ( kompresszio stb) nem ronthatja el jobban az uj filmet, mint a régit.
Igen a szinkron játszik némi szerepet a hangminöségben, de ha ezt látják és hallják ( remélem teszik ), akkor miért nem szinkronizálják az uj filmet is, ha képtelenek a hangot a helyszinen jol felvenni, vagy a szinészt ott nem küldik el jobb helyekre, ha képtelen szépen és jol artikulálva beszélni? ( ahogy ezt teszik a szinkronstudiokban. ).
Egy szinpadon nem lehet ugy beszélni, mint sok mai filmben, mert a nézök kifütyülnék.
( érdekesség a sok reklámfilmben ilyen gondok alig vannak ).

Szerintem az alkotói minőség, az alkotói szabadság határai, a művészet mind multimércés gumifogalmak mert mindenki azt láthat bele amit akar, és olyan magasan ill. alacsonyan van a személyes mércéje, amennyire tartja.

Gondolom a filmeknél leginkább a büdzséből kitelő stúdióidő és a munkadíjak határozzák meg a végeredményt, mert ha nem csillió milliós költségvetésű szuperprodukció, akkor valószínűleg nincs idő (= pénz) még 5x újra felvenni, ha valami gyengébben sikerül a forgatókönyvben megírtnál.

Meg, gondolom vannak olyan esetek is, amikor a helyszínen objektív okok miatt képtelenség tökéletesre felvenni a nyerset, ezért utómunkában pofozzák ki, ahogy sikerül.

A minőséget nem írja le a forgatókönyv. Ott a dialóg és a cselekmény leírása található.
A látvány minősége az alkotó csapaton múlik. A pénz is számít. De a leginkább a kreativitás és a szaktudás. Az egyik legfontosabb, hogy tudjam, mit NEM akarok megcsinálni, mert a lehetőségeimből csak vacakul jönne ki.

Emlékszem már közel 40 éve amikor megjelentek az elsö félig meddig automata studiokamerák, az elsö bevetésnél még ott ültünk a háttérben, hogy segitsünk a kameramannoknak ha kell. Egy neves szinházbol volt élö közvetités. Az elöadás egy része már eleve katasztrofa volt. Egy pap fekete ruhában a fekete szinpadon egy gyertya mellett olvas hosszú percekig egy szöveget a könyvböl ( többször az elöadás folyamán) . A világositok mindent megtettek, hogy használhato legyen a jelenet, csak a rohadt gyertyát nem engedte a rendezö máshova tenni, a kamerák meg folyton a mozgo lángra fokuszáltak ( mert csak az mozgott a képen ) . A szinházban ülö nézönek ez nem volt zavaro, mi meg a kameramannokkal vért izzadtunk, hogy ne csak a gyertya legyen jo a képben, de a szinész is.
A következö kameragenerácioban már a japánok megcsinálták, hogy ki lehessen választani mire fokuszáljon az autofokusz… A felvétel másik felében már autofokusz nélkül mentek a kamerák.
Szoval vannak gondok amivel számolni kell, és nem kell mindent müvészi agymenésnek eladni, mert utovégre a TV nézök vagy a moziban ülök igényeit kell kielegiteni s nem a müveszurak álmait.

Nyilván sok minden mulik a pénzen is, de egy jelenetet megvilágitani vagy a hangminöséget, beszédet, artikuláciot dialogust stb. rendben tartani inkább az igényesség mint pénz kérdése.

Az miért lehet, hogy pld.: falunapon élőben az egyik előadónál a hangminőség csapnivalóan rossz visít mélyhang nélkül, itt még csodálkozok, hogy ilyen gyatra a hangosító technika, utána 20 perc múlva jön a neves együttes, amikor ugyanaz a technika megtáltosodik, drasztikusan jobb szebb hangot ad. A keverőpultnál nem lehet két előadónak ugyanazt biztosítani?

Amelyiknek csapnivaló a hangja, az élôben nyomja, a széphangú meg fél-playback.

NEM!
Ez az alap amiota több zenekaros koncertek vannak. A hangtechnika a föszereplönek van belöve ( nem egyszerü mutatvány) a többiek meg azt kapnak ami marad… :=)

Nemcsak az. Pár éve mondtam a hangmérnöknek, hogy csapnivalo a hang már kora délután ( pedig Presser, Ruzsa meg a régi Republik is a fellépök között volt. A srác nem hallotta mi rossz.
Ahogy tavaly karácsony elött a Csik zenekar hangja is csak a zenére volt jo a beszédet ugy elbaltázták ( pedig sok volt), hogy idönként nem lehetett kibirni. ( a nejem ki is ment).

Mi csak amatőr hangosítást csináltunk, de valóban nagyon nehéz belőni egy énekhangot. Egyik fő probléma, a visszacsatolás. Ha nem elég erős orgánumú az énekes, emelni kell a mikrofon erősítését. Ekkor közelebb kerül a gerjedés határra, rengeteg kiemelés lesz az átvitelben. Ha még mozdul az énekes, akkor meg más frekvenciákon lesz kiemelés. Nem marad más, halkabb lesz az erőadás. Vagy playback, mert akkor nincs feedback.

Gégemikrofont kell az énekesre rakni.
Azt nem zavarják be az egyébb hangok. Szörnyű ugyan a hangja, de sok magyar énekesnél komoly hangzásjavulást eredményezne.

Sok minden kell a jo hanghoz. Ma már van egy sereg jo visszacsatolásölö eszköz is, de meg igy sem áll mindig össze a hangkép.

Amúgy nem teljesen ördögtől való az elképzelés. Ahogy a dobok hangját is lehet javítani, talán más hangforrásokét is. A dobok hangjából egy analizátor ki tudja értékelni, melyik dobot milyen erővel ütötték meg. Ebből valami MIDI jellegű adatot ( létezik valami gyorsabb és hatékonyabb nem közhasználatra tervezett kódolás is) generálva máris lejátszható egy hangmintákból álló dobhangok tömkelege. Egyszer talán énekhangokat is lehet így kreálni. Jobb mint a playback, mert mindig valós időben szólal meg.

Nagyon nem voltam még a közelében, de hallottam amikor beavatkozik egy ilyen készülék a hangba. Arra jó, hogy a szöveg érthető maradjon, de hallhatóan eltorzítja a hangot. Viszont nem lesz fütyülés (gerjedés), ha az énekes a kifutón a lehallgatási térbe kirohan.

Akkor az még elég kezdetleges volt, a valoban jok müködését nem hallani. De néha a szinpad méreteivel is gond van. Már aktiv koromban is pontosan bemért rendszerrel voltam uton. Ha a helyi szinpadot ( termet ) használtuk azt ugyanakkorára épitettük mint a saját szinpadunkat, minden centiméterre pontosan ott volt ahol azt a turné elött bemértük. Attol kisebb helyre nem mentünk, mert azzal mindig baj volt.

Ma már mindent lehet. Van egy angol srác aki már AI énekhanggal kisérletezik, és nem is rosszul.
Lassan már a szinpadra elég lesz nehány olcso statisztát a sarki Mekiböl küldeni.

Innen a fórumról ketten tiszteltek meg eddig azzal, hogy beengedtek a kulisszák mögé.
Jelentős utazási élvezet után, arra jutottam, hogy ez tényleg egy szakma.
Kettőből egy megmutatta az utolsó "tekerentyűig" a pultot, meg ilyesmi.
Másik meg dolgozott, fórumtársunk meg bemenekült a templomba, mert ott legalább csönd van.

A MIDI nem okvetlenül erre valo ( nem tartalmaz hanginformáciot) csak arra, hogy a kapott jel alapján egy másik hanggenerátort ( sampler, dobgep, szinti stb) inditson. Az elsö ilyen szerkezet is már vagy 45 éves az akkor feltünt Simmons dobszettel. Müanyag lapokat verve mindenféle csoda hang került a hangszorokba. Ma meg már minden eszköz megvan a legkülönlegesebb hangok elöállitására,

De milyen nehéz és gyakran elképzelhetetlen feltételek között kell dolgozni…

Azt észrevettem, hogy a legtöbb helyen a mély hangokat erősen túlvezérlik, bezörög a hangsugárzó a csúcsoknál.

De nem itten.
Ha tudja a Mester a titkokat, akkor csápol mindenki.

Az meg nem lenne baj, de amikor a felsö tartományt tulhajtják az már gyakran katasztrofális hangképet ad.

The real breadboard.

A szentesi strand üdülőterületén ma ezt a legendás Csepel gyártmányú járművet sikerült körbe fényképezem. Üzemben van, szerintem gallyazást végeznek vele.

Ha valaki több AI-t hadra fog, nem semmi alkotás születhet belőle: youtube - Mátrix 1950

Ha jól látom, itt még nem a kosárból irányítják a darut. Necces, de akkor még ez volt.

Itt mentőkosár szerepel az egyik képen - feltételezem az eszköz fő funkciója a létra - a kosarat "csak" sérült ember mozgatásánál használják.

Hasonlóan "hajmeresztő" de abban a korban természetes volt :
Multicar mikroteherautó létrás felépítménnyel. Létra kitolása drótkötél -kézi csörlő, emelése kézzel pumpált hidraulika - a jármű üzemanyagául is szolgáló gázolajjal

Szia. Sokkal barátságosabb volt, mint a Magirus DL-44 esési záras, szállítókas-os megoldása, amit 60° fölött lehetett hosszabbítani-rövidíteni 1,5 méterenként, a szállítókas meg úgy ment mint a gyorslift a bányában. A Csepel Magirus DLK-30 (a képen) ehhez képest kötélvezérlésű szerkezet, amit bármilyen helyzetben lehet hosszabbítani-rövidíteni 30 centiméterenként, ezeken az eszközökön minden biztonsági berendezés analóg működésű. Kosárvezérlés a ´80-as években kezdett elterjedni.
A most használt gépzetes tolólétrák már -10° - 72-75° között képesek üzemelni bármilyen pozícióban és akár hídként is lehet használni max 5 fő terhelhetőséggel.

Orvosi alkalmassági vizsgálat után kezelhetném mindhárom típust.