Ezt nem tudom, tapasztalatom szerint jobb esetben a ráírtak felét tudják, ha van jó szellőzésük.

Nekem van egy szintén 9V dugasztáp, amiben hasonló méretű trafó van, az simán meghajt egy VEF 206 orosz táskarádiót, szerintem nem kell emiatt annyira aggódni.

Esetleg tudod, minek a tápja? Persze nem tudja, meg is dolgozik vele.

Nem tudom nyilvánvalóan a kép alapján, de én általánosságban írtam a tapasztalatomat, általánosítottam mert olyan gyakori jelenség volt...

Oké. Csak hátha...

Na jó.. Akkor máshogy írom, 9 V és 850 mA-t kellene leadni. Leadja szerintetek?

Én is egyböl egy ilyen álomadatra gondoltam ( 10VA) a papir mindent kibir. Szerintem örülhetsz ha 3-4 VA-t le tud adni.

Ott van a kezedben. A névleges feszültség is rajta van. Megterheled 100mA-ral, és nagyjából a névleges értékre be is áll. Ennél nagyobb transzformátorok voltak szerintem a kapcsolgatós univerzális adapterekben, amik emlékeim szerint 250mA tudtak.

Szóval...
Csak azért érdekes számomra ez a trafó, mert nagyon kicsi és igénytelen kivitelű. Erre 230 V-ot adni nagy bátorság. Nem titok, hogy ez adapter egy kínai régi TV játék klón trafója. Csak azért szerettem volna megmutatni érdekességnek, mert ez az adapter ahogy van, nagyon tűzveszélyes. A trafó borzasztóan melegszik és nincs benne hőbiztosíték sem. Itt még arra sem figyeltek, hogy legyen szellőzőnyílás rajta.
Én is viszonylag sok dugasztápot láttam már, de ez...

Szerencsére kiválthatod egy megbízható "közép negatív" 9V dugasztáppal, hogy a tévé játék használható maradjon.

Igen.

Szerintem semmi probléma nincs vele (és bizonyára a gyártója szerint sincs)...
Megméred üresjáratban, ott a 9V.
Megméred kvázi-rövidzárban, és lead 850mA-t.
Ha tartósan használod, akkor elég a vezetéke, tehát az egész tekercselése a hőbiztosíték.


A viccet félretéve:
Maga a TV-játék mekkora áramot vesz fel? Azzal tartósan használva is melegszik 50-60°C fölé?

Egy ujabb gyári primitivizmus. Nagyon terjed a robot fükaszálogép. ( nálam már kettö elkopott). A legujabb berendezés - sajnos már megfelel az EU legujabb szabványainak - azaz jelentösen használhatatlanabb mint két elödje - már a gyárbol 2 - meg nem értett - tulajdonsággal jön.
A szerkezet egy 3 kerekü masina aminek a hátso kerei vannak hajtva mig az elsö kerék csak a gep magasságát tartja. Ennek ellenére a gép tömegének majdnem a 70%-a az elsö nem hajtott kerékre esik, azaz a masina minden lyukba megakad és a hajto kerekek újabb gödröket ásnak a fübe.
Ezen még aránylag könnyen segitem kb 2 kg ellensúlyt szereltem a gépre a hátsó kerekek tengelye mögé. Ez jelentösen javitotta a gép müködését.
A másik agymenés. A berendezés ugyan méri a határdrot meglétét, ha szakad a kábel villog egy LED. A baj az, hogy a határdrotot sokszor kell toldani,, átalakitani meg a fü és a vakond is dolgozik stb. Ilyen toldások nem mindig optimálisak és ilyenkor a határdrot ellenállása több kiloohmos tartományba nö, ezt viszont az indikátor nem látja, azaz továbbra sem jelez hibát és a rádioval sem igen lehet megtalálni mert az sem érzékeli a megnövekedett ellenállást. A jo drot ellenállása böven 20 Ohm alatt kell, hogy legyen, azaz ezt kellene mérni s nem a galvanikus kapcsolatot.

Szándékosan nem irok márkát mert az egész robot piac 3-4 játékosra zsugorodott és ugyanazt a gépet kapod több gyártol (OEM), csak más áron esetleg más szoftwarrel).

Mérések:

T_tápburkolat= max. 54.4 °C !
U_üresjárás= 16,18 V !
U_terhelés ( TV játék )= 12,11 V !
I_max= 100 mA !

Teljesen jó!
Megértem miért nincs lakk az EI lemezek között.
És hol a 850 mA, ami rá van írva burkolatra?

Én is találkoztam ilyenekkel, a dobozára fúrtam 3mm lukakat sokat szellőzni.

Azt rövidzárba adja …..

A tervező asztalon még jól volt feltüntetve 85. Aztán jött a marketinges és lett 850. A tv játék gyártó meg vett az adapter gyártól olyat ami tudja a 100mA. És ez lett a vége, hasonló mint Hofi viccnél.

Amikor motor tekercselésről vagy villanyszerelésről beszélünk, mindenkit a méla undor fog el, amikor az alumínium vezeték kerül szóba. Motorok esetén a "kínai gagyi", villanyszerelés esetén, maga szabvány által is üldözött gonosz formájában jelenik meg (16mm2 alatt).

A napokban találtam egy videót a youtube-on, az AIRBUS A380-800-ról. Több ezer kilométer vezeték van benne, ami kevés kivételtől eltekintve, alumíniumból készült. Ezzel a húzással, állítólag a vezetékek súlyát 1/3-ára csökkentették!

És ez igy van rendben egy repülögépen minden kilo számit és az az 1/3 akár több tonnát is jelenthet.

Nagy teljesítményű húzómágneseket készítek 8-25 kg max 4-5kW. Egyszer találkoztam egyik Kolléga aluból készült ilyesféle mágnesével. Kigyulladt a lámpa a fejembe, ez milyen jó lenne: Hely van, súly sokkal kisebb, ár is nyilván. Nosza, hol lehet ilyent beszerezni? Egy Bp melletti drótokkal ellátott céget megérdeklődtem - hogyne, lehet, fajtánként pár tonnáról beszéljünk és intézzük...
Azóta se nincsen "alamónium" drótom. Mivel lassan ráhajlok az időre, minek is.

Az a nézet, hogy csak a réz vezeték vezeti az áramot, nem ősidők találmánya. Az aluminium vezetéknek van egy két hátránya. Ha eleve rövidre vágták, nem lehetett sem elég hosszú kötést csinálni, sem javítani. A rövidre vágást a kis kötődobozok garantálták. Mellesleg kibírt 40-50 évet. A réz sem bír többet, mert a kén elintézi. Alul méretezni meg bármelyiket lehet.

Hát igen a rez hisztéria kinyomta a piacrol pedig még 1989-ben is gyártottak az NDKban trafokat aludrottal tekercselve s mit ad isten a mai napig müködnek. Sok ipari berenedezésben vannak még ma is ilyenek, akár transzduktorokban is. ( a triak transzformátoros elödje).

Le merem fogadni az elektromos autókban is alumíniumot fognak használni. A réz drága és egyre drágul. Az alu majdnem háromszor könnyebb.

És ott is számit minden kilo. A kábelfák már ma is aludrotokbol állnak össze.

Régen egyes nagy gépeknél a (szocialista) gyártók kiváltották a réz nagy áramú kábeleket alumíniumra, amelyek az akku, párhuzam kapcsoló, és önindító között voltak. Ujjnyi vastag kábelek. Mi meg az új gépeken cseréltük réz kábelre, mert a kábelvég-saru bekötéseket nem tudták időtállóan megcsinálni, nem indultak a gépek, önindító nagy -500A- árama nem folyt át.
Itt nem lehet sodrott kábelen préselni sarut, mert lapul törik az alu szál.
Biztosan ma már megoldható lenne.

Ma már lehet alumíniumhoz forrasztóónt kapni.

Sznoblandon lehet! Én még egyet sem láttam a "természetes" közegében!

Eléggé energiaigényes feladat füvet kaszabolni, és a terep sem kedvező nálam! Ha nem lenne hajtott kerekű a nyirdancs, lehetne izzadni! De így csak terelnie kell a kölöknek!

Alu-Forr 300 vagy Alu-Forr 400 ha valakit érdekel.

Volt az régen is. Az előző munkahelyemen (27 éve jöttem el onnan), a hegesztőműhelyben használtak alu forrasztáshoz speciális forraszanyagot. Még most is van belőle nekem néhány szál, ha jól emlékszem Solderal a neve. Háromszög keresztmetszetű pálcák, kb. 400°C az olvadáspontja. Kisebb lemezeket, vezetékeket a cseh pillanatpákával is lehet forrasztani.

Jé, Te is akkoriban váltottál?
Vasútnál a "vonal"kábeleknél (aki nem tudná, azon ment a távközlés és a biztber is), nem volt ritka az alumínimum ér.
Egyik kábeles tanítványomtól kaptam egy kis folyasztószert és forraszanyagot. Azóta is "szent grálként őrzöm", mert működik.
Mostmár barkácsboltban lehet venni, ahhoz már folyasztószer sem kell. Hát ezen az áron, még szép.